A Mercedes-Benz ikonikus feliratainak és emblémáinak mélyebb jelentése
Kevés olyan embléma van a világon, ami annyira jól ismert, mint a Mercedesé. A Mercedes-Benz nem csupán egy autógyártó, hanem egy ikonikus márka, amely több mint egy évszázada meghatározza az autóipart. A márka története tele van innovációval, mérnöki bravúrokkal és persze, egyedi logóval, amely szinte mindenki számára ismerős. Ez a szimbolika szorosan kapcsolódik a márka egyik alapítójához, Gottlieb Daimler-hez, aki azt a célt tűzte ki, hogy motorjai ne csupán autókban, hanem hajókban és repülőgépekben is meghatározó szerepet töltsenek be. A logó nem egy szimpla embléma, beszédes, hogy a Mercedes-Benz az egyetlen európai cég a „Best Global Brands 2021” listán.
A "Mercedes" név eredete
A márkanév egy külön történetet mesél el. Magát a Mercedes nevet - melyet Emil Jellinek lánya után kapták a Daimler autói - már 1902-ben levédették. A „Mercedes” elnevezés Emil Jellinek nevéhez köthető, aki az egyik legfontosabb korai kereskedelmi partner volt. A Mercedes név egyébként egy ismert autóversenyző, Emil Jellinek lányának a neve, aki úgy került képbe, hogy Jellinek a lánya nevén indult a versenyeken, ahol azután egy Daimler 35P modellel sorra aratta a győzelmeket. Az eredetileg Daimler-Motoren-Gesellschaft néven alapított cég korábban nem Mercedes néven futott a piacon, hanem Daimler néven lehetett megvenni a cég által forgalmazott dolgokat. Emil Jellinek volt az, aki 1898-tól már használta a Mercedes márkanevet. Jellinek lányát amúgy később bevették a cégbe is. Második házasságából született lánya is bevonult az autóiparba, ha jelentéktelenebb mértékben is a Mercedesnél, de az 1906-os 24/28 PS típus Maja becenéven futott.
A női névből lett autómárka Emil Jellinek nevéhez kötődik, aki egy tavaszi napon látta meg a napvilágot 1853-ban, Lipcsében. A diplomataként dolgozó Jellinek a világ számos pontján megfordult, majd özveggyé válása után Nizzában telepedett le három gyermekével. Több háromkerekű, majd egy Benz birtoklása után egy újságban látta meg a Daimler-féle automobilt, ami annyira megtetszett, hogy hamar fel is kereste a gyárat. Nem sokkal később egy hat lóerős Daimler boldog tulajdonosa lett, majd két, már négyhengeres motorral szerelt modellt is vásárolt. Ezeket az autókat viszont már kereskedelmi céllal vásárolta, a következő évben pedig újabb tíz modellt rendelt, utána pedig már 29-et. Itt jön el az a pont, hogy hivatalos szerződés született Jellinek és a Daimler-Motoren-Gesellschaft között, amiben nem csak a monacói értékesítés szerepelt, hanem az is, hogy a DMG modelljei ezentúl Mercedes néven futnak, Jellinek lánya után. A sikeres üzletember tevékenységének hála hamarosan kapacitáshiány miatt bővítésbe kezdett a Daimler, 1903-ban pedig Jellinek felvette a Mercedes nevet.
A háromágú csillag és az embléma evolúciója
A Mercedes-Benz ikonikus emblémájának története valamivel régebben, 1909-ben indult, amikor még csak magát a csillagot védette le a cég (1911-re kapta meg a védettséget). A háromágú csillag története egészen a 20. század elejéig nyúlik vissza. A csillag embléma eredete még kacifántosabb: egy Gottlieb Daimler által a feleségének írt 1872-es levélre vezethető vissza, amelyben az ambiciózus vállalkozó csillagot rajzolt a papírra azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen ragyogó jövő vár a gyárára és a közös életükre. A Mercedes háromágú csillaga egy olyan szimbólum, amely túlmutat az autóiparon: egy vízió megtestesülése. A szárazföld, víz és levegő meghódításának gondolata ma is aktuális, még ha modern formában is jelenik meg.
A csillagot amúgy Gottlieb Daimler fiai, Paul és Adolf javasolták, és korábban egy képeslapon találkoztak ezzel az ábrázolással, amit apjuk szerkesztett, méghozzá egy ilyen háromágú csillaggal jelölte a család házának helyét. A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. Talán kevesen tudják, de a Daimler 1921-ben nemcsak az ikonikussá vált háromágú csillagos logót védette le, hanem egy hasonló, négyágú csillagot is.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Érdekes a Mercedes-Benz emblémájának a története is, hiszen két külön szálról ered. Ugyanis a babérkoszorús Benz és a manapság egyik legjobban felismerhető márkajel, a háromágú csillag egymástól teljesen függetlenül született, 17 évvel a két cég egyesülése előtt. A babérkoszorúval körülvett Benz felirat védjegyként történő bejegyeztetésére 1909. augusztus 6-án nyújtottak be kérelmet a szabadalmi hivatalban. Ám a Benz & Cie. mellett a Daimler‑Motoren‑Gesellschaft is 1909 nyarán kérelmezte a háromágú csillag bejegyzését, egészen pontosan június 24-én. A Benz emblémáját végül 1910. október 10-én vésték be a nyilvántartásba, a Daimler csillagát pedig 1911. február 9-én. Érdekes történelmi párhuzam ez, hogy mindkét vállalat 1909-ben kérelmezte logójának „levédetését”, hiszen a belsőégésű motorral hajtott automobiljukat is szinte egyszerre, 1886-ban fejlesztették ki, mit sem tudva egymás munkájáról.
Később aztán az egymással versengő cégek egyesültek. A ma ismert logó a körrel együtt valamivel később került használatba, a Daimler 1921. 1925. február 18-án kérelmezték jelvényük bejegyzését: a Daimler csillagát a Benz babérkoszorújában. Végül 1926-ban a Daimler vállalat egyesült a Benz & Cie-vel, és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is, így jogosan tekinthetjük a Mercedest a világ legrégibb autómárkájának. 1926-ban a csillag kiegészült a körrel, majd a két cég egyesülésekor a Benz emblémából átvett babérkoszorúval nyerte el végső formáját a márkajel. Az embléma viszont megint egy másik kérdés, hiszen két külön szálról ered, megvannak benne a Mercedesé a Benz emblémáinak jellegzetességei is. Korábban amúgy több ábrázoláson látszódtak a Benz babérkoszorúi is a csillag mellett. A legnagyobb Mercedes-logót természetesen nem egy autón kell keresni. Az OEM központjában, Stuttgartban, a központi épület tetején található egy öt méter átmérőjű embléma.
Mercedes-Benz típusjelzések és azok jelentése
A Mercedes a betűkkel jelöli a típusait évtizedek óta. A fő modellek méret szerint csökkenő sorrendben az S, E, C, B és A betűket kapják, ezekhez jönnek majd szép rendben a különféle előtagok.
- S: A luxus és a presztízs csúcsa.
- E: Az elegancia és az üzleti osztály megtestesítője.
- C: A kompakt luxus szedánok és kombik kategóriája.
- B: A praktikus, családi egyterűek.
- A: A belépő szintű, prémium kompakt modellek.
A terepjáró-jellegű modelleket a GL, a négyajtós kupékat a CL, a roadstereket az SL előtag jelzi. Az új rendszerből csak két modell lóg ki többé-kevésbé: a G osztály nevét meghagyják, hisz a G-Wagen egy legenda, stratégiai hiba lenne új nevet aggatni rá. Az SL, amely egyébként a logika szerint az SLS nevet kellene, hogy kapja, szintén megtarthatja a nevét, egyrészt mert az SLS rövidítést már egy másik modell - az épp leköszönő szupersportkocsi - viseli, másrészt az SL-ről ugyanúgy egy fél világ tudja, mit jelent, mint a G osztályról, és egy ilyen legendát aligha érné meg a kukába dobni.
Ezenkívül, az elnevezési rendszer modernizálásakor itt-ott igazítani kell a neveken, például a nagy terepjárót GL helyett GLS-nek hívják a jövőben, az ML-t GLE-nek keresztelik át, a GLK pedig GLC néven folytathatja a pályafutását. Az SLK szintén új nevet kell kapjon az új rendszerben, SLC lesz belőle.
Szervizjelzések a műszerfalon: Service A és Service B
Időnként megjelenik a Mercedesek műszerfalán a Service A vagy Service B jelzés. A "Service A" és "Service B" szervizlámpa eltüntetéséhez, illetve a szervizintervallum beállításához gyári Mercedes diagnosztikai program szükséges. Fontos tudni, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a jelzések. A következő gyári adatok a 2009-es vagy újabb gyártású Mercedesekre vonatkoznak.
A "Service A"
Az első A szervizt 25.000 kilométer vagy körülbelül 1 év után kell megtenni, utána pedig 50.000 kilométerenként vagy 2 évente. Tehát a gyári előírások szerint a következő megtett kilométerenként elvégezni az A szervizt, ha nem értük el a 2 éves intervallumot: 25.000. km, 75.000. km, 125.000. km, 175.000. km, 225.000. km.
A "Service B"
Az első B szervizt 50.000 kilométer vagy körülbelül 2 év után kell megtenni, utána pedig 50.000 kilométerenként vagy 2 évente. Várhatóan a következő megtett kilométerenként kell elvégezni a Service B-t, ha nem értük el a 2 éves intervallumot: 50.000. km, 100.000. km, 150.000. km, 200.000. km. Hogy mit jelent a "Service C"? Szintén a Mercedesek FSS rendszerének a része. A gyári előírások rendszerint erősen túlzóak, a megadott kilométer intervallumok semmiképen nem tesznek jót a motor élettartamának.
A szervizintervallumokat az alábbi táblázat foglalja össze:
| Szerviztípus | Első szerviz | További szervizek |
|---|---|---|
| Service A | 25 000 km vagy 1 év után | Minden 50 000 km-enként vagy 2 évente |
| Service B | 50 000 km vagy 2 év után | Minden 50 000 km-enként vagy 2 évente |
| Service C | (A Mercedes FSS rendszerének része, egyéni ütemezés) | (A Mercedes FSS rendszerének része, egyéni ütemezés) |
A márka történelmi úttörői és fejlődése
Vaskos tévedés lenne a Mercedes-Benz autók történetét a Daimler AG 1898-as megalapítására datálni! Hiszen nem csak a stuttgartiak, de még legádázabb ellenfeleik is elismerik, a világ első automobilját Karl Benz készítette, és nem sokkal később Gottlieb Daimler is megkezdte autói árusítását. Márpedig 1926-ban az ő vállalkozásaik, a Daimler Motoren Werke és a Benz und Cie. összeolvadásával jött létre a Daimler-Benz AG. és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is. A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője Karlsruhéban született 1844-ben. 34 évesen egy újfajta kétütemű gázmotort tervezett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Gottlieb Daimler és Karl Benz az 1880-as években egymástól függetlenül feltalálták a magas fordulatszámú motort és az automobilt, amivel lefektették a motorizált személyszállítás alapkövét. Pénzügyi támogatók és üzleti partnerek segítségével mindkét mérnök egyéni fejlesztőmunkájához saját vállalkozást alapított: Benz 1883 októberében Mannheimben megalapította a Benz & Cie-t.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
Daimler és Benz évtizedeken át vetélkedtek, de az első világháború és az azt követő gazdasági összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet. Helyébe lépett az összefogás. 1924-ben írták alá az egyesülési szerződést. 1926. június 28-án a Daimler Motor Gesellschaft és a Benz megszűntek önálló cég lenni, helyükbe lépett a Mercedes-Benz. A Mercedes-Benz hamarosan az Opel és az Auto-Union után Németország harmadik legnagyobb autógyára lett, luxusautók és versenyautók mellett nagy sorozatban gyártották nagyobb tömegek számára is elérhető, de minőségükkel és tartósságukkal kiemelkedő autóikat.
Innováció és modellek a II. világháború után
A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak. A második világháború végén a Mercedes megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított szerepéért. Ez a vezeklés az 50-es évek elejéig tartott.
A II. világháború utáni, az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autó „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel a Német Szövetségi Köztársaság első hivatalban lévő, legendás kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) is ilyen autókat használt. Az autót 1957-ig gyártották, majd 300 d néven folytatta hódítását, a kora egyik legmodernebb autója volt szervo-rásegítéses fékjeivel, szervokormányával és az opcionálisan rendelhető klímaberendezéssel.
Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt. Sorra jöttek ki a mára már klasszikusnak számító modellek, mint az 1954-es New York-i autókiállításon bemutatott Mercedes-Benz 300 SL vagy az 59-ben bemutatott W 111. Ezt követően a Mercedes-Benz bemutatta a W 112-t, amelyet 300 SE-ként forgalmaztak és 1962 és 1967 között gyártottak. A Mercedes 300 SE W 112-es típusát a 3 literes üzemanyag-befecskendezéses, hathengeres M189-es motoron kívül más luxus funkciókkal is szerelték, ilyen volt a légrugó, a szervokormány és az automata sebességváltó. E típus belső részét fával és bőrrel ékesítették.
A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D. A megközelítőleg 1500 kg tömegű kocsi 2,6 literes, négyhengeres dízelmotorja 45 lóerőt adott le 3000-es fordulatszámon, végsebessége pedig közelített a 100 km/h-hoz. A modellt eleinte három-, később pedig négyfokozatú, teljesen szinkronizált váltóval szereltek.
A W 114-es Magyarországon állólámpásként, Németországban Strich Acht néven vált ismertté, valamint a “per nyolcas” becenévvel is illették a sorozatgyártás első évére utalva, amely 1968 volt. Egészen 1976 végéig gyártották. Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. Az impozáns, belül is tágas autó négyféle motorral készült, 1972-80 között több mint 150 000 darab készült belőle.
A Mercedes-Benz W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Készült belőle kupé, limuzin, nyújtott limuzin és kombi változat is. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, mert előszeretettel használta sok kisvállalkozó. Nemzetközi szinten taxiként is kedvelt volt.
Nehéz meghatározni, hogy mikor is ért véget a korszak, amikor nemzedékekre, nem pedig évekre terveztek autót. A felső-középosztályban talán a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel, még a korábbi rekordert, az Audi 100-ast is felülmúlta.
A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A közönség az 1991-es Genfi Autószalonon csodálhatta meg először a világ akkoriban legmodernebb autójának számító W 140-est. A fejlesztése állítólag 1 milliárd (!) dollárjába került a Mercedesnek.
1998 májusában a Chrysler Corporation és a Daimler-Benz bejelentette, hogy egyesülni fog, a Daimler-Benz több mint 35 milliárd dollár értékben vásárolta meg az amerikai autógyárat. A Daimler-Chrysler tőzsdei kereskedése ennek az évnek a végén kezdődött. A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz.
2010-ben bemutatták az SLS AMG-t, aminek vonalait Mark Fetherston dizájner álmodott meg és alapul a 300 SL Gullwinget vette. Az M 150-es motorja, akkoriban a világ legerősebb sorozatgyártású erőforrása volt. A W 205 kódjelű C osztályos modell hivatalosan 2013 decemberében a Detroit Auto Show-n mutatkozott be hivatalosan. Ez volt az első olyan autó, amely az új moduláris hátsókerék-meghajtó (MRA) platformot használja, ez lényegesen könnyebb és merevebb, mint az osztályba tartozó egyéb járművek. A GT sorozatot 2014-ben kezdték gyártani, azóta folyamatosan bővül a választható verziók száma. A Porsche 911 riválisának szánt GT-vel a Mercedes a 911-es családhoz hasonló palettát alakított ki.