Mercedes-Benz W110: A „Kisfecske”, amely megalapozta az E-osztály hírnevét
Az 1961-ben megjelent Mercedes-Benz W110, ismertebb nevén a „Kisfecske”, a stuttgarti márka középkategóriás modelljeként kezdte pályafutását. Ez a típus volt a „Ponton” utódja és az „Állólámpás” elődje, kései leszármazottai mindmáig E-osztályként futnak. Bár a W110-es szerényebb és olcsóbb volt, mint a hathengeres W111-es „Nagyfecske”, mégis ugyanolyan remekül megkonstruált kivitel volt, amelyet sokan takarékos dízelként választottak.
Tervezőjének, Karl Wilfertnek sokat kellett győzködnie a vezetőséget, míg megengedték az amerikás uszonyokat. 1961-ben jelent meg a kisebbik fecskefarkú, és hét éven keresztül gyártották. Tengelytávját 5 centivel, orrát pedig 14,5-tel vették rövidebbre, mint a W111-esét. A W110/111-es páros volt az első stuttgarti autó, amellyel valódi, egész autós törésteszteket végeztek. Barényi Béla legendás biztonsági utascellájával, az első-hátsó gyűrődő zónával, a biztonsági kormányoszloppal és a vastagon párnázott műszerfallal korának egyik legbiztonságosabb autója volt.
Műszaki fejlődés és generációváltás
Az 1965-ben érkező második generációs modellfrissítés során számos fontos változtatást vezettek be. Az indexek megnőttek, és az A-oszlopok tövéből átköltöztek a fényszórók alá, a hátsó cicaszem-forma lámpákból pedig egyszerű téglalapokat faragtak. A 13 colos ballonos gumik felárért gyárilag fehér peremesek voltak, a rendszer pedig 1963 óta kétkörös fékkel rendelkezett.
A legfontosabb különbségek a generációk között
| Jellemző | 1. generáció (1961-1965) | 2. generáció (1965-1968) |
|---|---|---|
| Irányjelző elhelyezése | Sárvédő tetején | Fényszórók alatt |
| Fékrendszer | Dobfék (kezdetben) | Tárcsafék elöl |
| Kormánykerék színe | Fehér | Fekete |
Vezetési élmény és mindennapi használat
A 200-as modellbe szerelt 1,9 literes, OHC vezérlésű M121 BIX benzinmotor, két Solex karburátorral, 95 lóerőt biztosít, amivel az autó dinamikusan mozog. A 95 lóerő könnyen meglendíti az 1300 kilós autót, a váltója pedig pontosan és jól hallhatóan kattan a fokozatokba. Masszív, puhára hangolt futóművével játszi könnyedséggel siklik át az úthibákon.
A csomagtér hatalmas, 640 literes, bár a magas perem miatt nehéz ki-bepakolni. A belső térben hatalmas és kényelmes ülések fogadják az utasokat, a támlák csak a második sorozatnál lettek dönthetők. A szaksajtó sokat kritizálta az egyébként látványos kialakítást, ahol a sebességmérő csíkja 60 km/h óra felett sárgáról pirosra vált. Németországban előszeretettel ajánlják kezdő veteránosoknak, mert a gyári alkatrész ellátás megdöbbentően gyors, sőt megfizethető.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás