A Mercedes-Benz története: a háromágú csillagtól a modern luxusig
A Mercedes-Benz márkanév fogalom, az európai kultúrfölény és a polgári jólét megtestesítője. A csillaglogós Mercedesek ott voltak a huszadik századi történelem fordulópontjainál és számtalanszor feltűntek a filmvásznon. Sőt, a Mercedes-Benz dalszövegekben is felbukkant: a legismertebb Janis Joplin "Oh, Lord, won't you buy me a Mercedes-Benz" című száma. A Mercedes-Benz a világ legrégibb autómárkájának tekinthető, hiszen története szorosan összefonódik az automobil feltalálásával.
Az Automobil Úttörői: Carl Benz és Gottlieb Daimler
A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője, Karl Benz, 1844-ben született Svábországként is ismert Baden-Württemberg Mühlburg nevű városkájában. A fiúcska kétesztendős korában elveszítette édesapját. Édesanyja mindent megtett fia megfelelő iskoláztatásáért, már csak azért is, mert Karlt egészen kis kora óta csodagyereknek tartották. 34 évesen egy újfajta kétütemű gázmotort tervezett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. 1879-ben szabadalmaztatta első kétütemű erőforrását - innentől kezdve már csak a lóvontatás nélküli jármű gondolata foglalkoztatta. Mivel az akkori műhely- és gyártulajdonosok még nem láttak fantáziát a dologban, Benz kénytelen volt saját vállalkozást alapítani. Pénzügyi támogatók és üzleti partnerek segítségével 1883 októberében Mannheimben megalapította a Benz & Cie.
A rendezett technológiai és anyagi háttérnek köszönhetően két évvel később, 1885-re elkészült Benz belső égésű motorral meghajtott járműve, amelyet a világ első automobiljának tartanak. A háromkerekű jármű, a Patent-Motorwagen, akkoriban valóságos technikai csodának számított forradalmi fém vázával, fémből készült küllős kerekeivel, tömör gumiabroncsaival, fogasléces kormányzásával. Az autót hajtó, hátul középen elhelyezett, szintén Benz által tervezett 954 cm³-es, 0,9 lóerejét 400-as percenkénti fordulatszámon leadó egyhengeres, négyütemű motor lánc segítségével hajtotta meg a kereket. Végsebessége 16 km/h volt. A világ első automobilját 1886. január 29-én védette le a “Benz Patent Motorwagen” szabadalmát - ez tekinthető az első benzinmotoros autó születésének.
A tökéletesített Modell III elsőként hosszú távon 1888-ban, egy Mannheim és Pforzheim közötti oda-vissza úton bizonyította működőképességét a mindennapos használatra. Az útra Carl Benz helyett felesége, Bertha Benz vállalkozott, fiai, Eugen és Richard kíséretében - a feltaláló tudta nélkül. Bertha és fiai bebizonyították, hogy technikai szinten milyen jól működik a motorizált gépkocsi koncepciója. Ugyanakkor gyakorlatban is megmutatták a személyautó máig jellemző használati módját. Az 1894-ben megjelent Velót tartja a szakirodalom a világ első nagy szériában gyártott automobiljának, amelyből 1901-ig mintegy 1200 példányt építettek. Karl Benz továbbra is elképesztő aktivitást mutatott: 1896-ban szabadalmaztatta az egymással szemben, vízszintesen elhelyezett hengereket tartalmazó lapos vagy másként boxermotort, amely áttörést hozott a járáskultúra területén.
Baden-Württemberg már akkoriban is dobogós helyen volt az egy négyzetkilométerre eső műszaki zsenik tekintetében, ugyanis Benzcel párhuzamosan két másik, vele nagyjából egykorú géniuszt, Gottlieb Wilhelm Daimlert (1834-1900) és Wilhelm Maybachot (1846-1929) is erősen foglalkoztattak a belső égésű motorral meghajtott járművek. A két jó barát előbb a kölni Deutz AG Gasmotorenfabrik nevű vállalathoz került, amelynek társtulajdonosa és egyben igazgatója Nikolaus Otto, az első négyütemű motor feltalálója volt. Daimler és Maybach 1882-ben, a Stuttgart melletti Cannstattban létrehozták saját műhelyüket, ahol gőzerővel álltak neki egy olyan nagy fordulatszámú benzinmotor kifejlesztésének, amely bármilyen jármű meghajtására alkalmas lehet. A Daimler által a hasonlatosság miatt "Standuhr"-nak (azaz "állóórának") vagy "nagypapa órájának" nevezett motor végül 1885-ben készült el. Az erőforrásból még abban az évben készítettek egy kisebb méretűt is, amelyet egy fából készült biciklin helyeztek el. Vásároltak egy delizsánszot, amelybe a "nagypapa órájának" 1,1 lóerős verzióját építették be. Ez volt az első négykerekű, benzinmotorral meghajtott jármű. A következő évben, 1890-ben Daimler és Maybach megalapították a Daimler Motoren Gesellschaft (DMG) nevű céget. A célok között természetesen automobilok gyártása is szerepelt.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
A "Mercedes" Név Születése és a Daimler-Mercedes
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb vállalkozója, Emil Jellinek, neves zsidó rabbitól és magyar anyától - Bettelheim Rozáliától - származott. Jellinek nizzai osztrák konzulként, egyben a DMG legsikeresebb autókereskedőjeként és autóversenyzőként került kapcsolatba Maybachhal. Jellinek nagy autórajongó volt, így az évek alatt már nem vásárlója, hanem eladója is lett a cégnek. 1900 tavaszán Emil már 36 autó értékesítését vállalta. Jutalma nem is kevés volt: 550.000 arany márka! Ő legyen a kizárólagos értékesítő Amerikában, az Osztrák-Magyar Monarchia területén, valamint Franciaországban.
Emil Jellinek továbbá kikötötte, hogy az autók a lánya nevét viseljék, vagyis: Mercedes. A Mercedes szó spanyolul eleganciát jelent, és eredetileg Adrienne Manuela Ramona Jellinek volt a neve, apja az anya korai halála után kezdte "Mercedes"-nek szólítani, ami spanyolul szerencsét, ajándékot jelent. Jellinek pontosan meg is fogalmazta a "nem a holnap, hanem a holnapután" autójával kapcsolatos igényeit: hosszú tengelytáv, karosszérián belül elhelyezett motor, alacsony tömegközéppont és az új, a Bosch által kifejlesztett indítórendszer.
1900. december 22-én valóban megérkezett Nizzába a világ első modern autójának tartott Daimler-Mercedes 35 PS. A kocsi valóságos szenzáció volt a maga korában 5918 cm³-es, négyhengeres, világelsőként alumínium forgattyúsházas, kétkarburátoros, két vezérműtengelyes, szabályozott szívószelepes, 950-es percenkénti fordulatszámon 35 lóerő teljesítményt leadó, az autót akár 75 km/órás sebességgel is repíteni képes motorjával, négy előre- és egy hátrameneti fokozattal ellátott sebességváltójával, mágnestekercses indítószerkezetével és addig nem látott, korszerű formatervével. Jellinek 1900-ban, majd 1901-ben is abszolút győzelmet aratott a versenyen. A Francia Autóklub akkori elnökének kijelentését, miszerint "Beléptünk a Mercedes-korszakba" világgá repítette a sajtó. A Mercedes nevet védjegyként 1902 szeptemberében jegyezték be.
A Háromágú Csillag Szimbóluma
A háromágú csillag, a Mercedes jelképe, az automobil készítés újonca, Gottlieb Daimler gyermekeinek az ötlete volt. Mikor az apa, Daimler képeslapot küldött haza nekik, egy csillaggal jelölte meg azt a házat, amelyikben lakott. Évekkel később, amikor a Daimler család a jelképüket keresték, újra rátaláltak a háromágú csillagra, amit aztán márkajelként védettek le. Ez 1910-ben történt. A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. A csillag három ága a földön, vízen, levegőben terjedő motorizációt jelképezi. A korai években a Mercedes-csillagot még a körbefutó gyűrű nélkül használták, 1910-től pedig dombornyomott formában, főleg a járművek hűtőrácsainak díszítései között jelent meg. 1913-ban a háromágú csillag széles gyűrűvel és a "Mercedes" betűkkel jelent meg a kör közepén lévő négy apró csillaggal.
Ugyanabban az évben, amikor a DMG bevezette a csillagot, a Benz & Cie. is megalkotta saját védjegyét. Az 1909-ben bevezetett védjegyben a "Benz" betűket babérkoszorú vette körül. Ez a klasszikus forma - a sportversenyek győztesének járó trófea - utalt a Benz & Cie sikerére az autóversenyek világában.
Az Egyesülés: A Mercedes-Benz Márka Születése
Daimler és Benz köztudottan egymás legnagyobb ellenfelei voltak, hosszú éveken át vetélkedtek. Azonban az első világháború és az azt követő gazdasági összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet. Helyébe lépett az összefogás. Bár a szakértelem és az elszántság mind a Benz & Cie., mind pedig a DMG cégnél adva volt, a külső körülményeken nem tudtak változtatni: az első világháború sokkját kiheverni képtelen weimari Németország gazdasága kőként zuhant lefelé. A válságosra fordult helyzetben a két cég tárgyalásokat kezdett egymással, aminek eredményeként 1924-ben szerződést kötöttek a szoros együttműködésről. Mindez lényegében az egyesülést készítette elő, amelynek dokumentumait 1926. június 28-án írták alá. Az újonnan létrejött, stuttgarti székhelyű vállalat a Daimler-Benz AG nevet vette fel. Az alapító okirat rendelkezett arról is, hogy cég termékeinek neve Mercedes-Benz lesz. Ekkor jelent meg a ma ismert, stilizált csillagot mintázó logó is: a három ág a Daimler egykori hármas törekvésére utalt, a babérkoszorú pedig a Benz emblémáról került át. Így született meg a Mercedes-Benz márka, melynek logóját 1928-ban regisztrálták védjegyként.
A Mercedes-Benz hamarosan az Opel és az Auto-Union után Németország harmadik legnagyobb autógyára lett, luxusautók és versenyautók mellett nagy sorozatban gyártották nagyobb tömegek számára is elérhető, de minőségükkel és tartósságukkal kiemelkedő autóikat. A Mercedes-Benz így lett a világ egyik legismertebb márkaneve, amely évtizedekig a német autóépítés magasiskoláját képviselte, a nevéhez fűződő műszaki újdonságok felsorolása gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás.
Legendás Modellek a II. Világháború Előtt
A következő évben, 1928-ban a Daimler-Benz bemutatta első zajos sikert arató modelljét, a Dr. Ferdinand Porsche által tervezett Mercedes-Benz SSK roadstert. A név a Super Sport Kurz rövidítése, amelyben a "Kurz" arra utal, hogy a modell a korábbi S 480 mm-rel rövidített változata. Az SSK kora legkorszerűbb, legerősebb autójának számított hétliteres, soros hathengeres, kompresszoros motorjával, amelynek teljesítménye hangolástól függően 200 és 270 lóerő között változott, nyomatéka pedig 680 Nm volt, ami még ma is jó értéknek számít egy ekkora erőforrás esetében. Az autó abban a tekintetben is megelőzte korát, hogy saját tömege mindössze 1,7 tonna volt. A kocsi akár 190 km/órás sebességgel is száguldhatott. Az 1928 és 1932 közötti időszakban kevesebb mint 40 SSK készült, a példányoknak pedig mintegy felét versenyzésre használták - kiváló eredménnyel, hiszen az autó számos nagydíj-győzelmet és bajnoki címet söpört be, 1931-ben pedig megnyerte a Mille Miglia versenyt is.
A világszerte egyre jobb hírnévnek örvendő cég presztízse azonban megkövetelt egy nagyobb, reprezentatív célokra is alkalmas modellt. Az újdonságot, a rendkívül impozáns Mercedes-Benz 770-est (amely "Großer Mercedes"-ként is ismert) 1930-ban mutatták be. Felárért padlógázra működésbe lépő Roots típusú feltöltővel látták el a motort, amely 200 lóerőre emelte a teljesítményt, 160 km/órás végsebességet lehetővé téve. Az autót Németországban főként állami szervek vásárolták - a típus gyakran feltűnik a korabeli filmhíradókban Hitler és Göring járműveként -, de ilyen autót használt többek között az emigrációban II. Vilmos császár is, sőt Hirohito japán császár flottájába is került belőlük.
Hitler is mindig Mercedes-ben ült. A náci vezetés imádta a luxusautókat, és az autóversenyzés terén meg akarta mutatni a német erőfölényt. 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy különleges 770 K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7 literes motor hajtotta. 4 centiméter vastag ablakokkal és 300 literes üzemanyagtartállyal szerelték fel. Személyes kedvence egy G4-es, 3 tengelyes terepjáró volt, amit katonai célokra fejlesztettek, ebből diktátor barátainak is küldött ajándékba. A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
Háború Után: Új Korszak és Modellkínálat
A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak. A második világháború után 1947-ben indult újra az autógyártás. Az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autó „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel Konrad Adenauer kancellár is ilyen autókat használt. Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt.
5 lenyűgöző tény a legendás Mercedes-Benz 300 SL Gullwingről
Dizájn ikonok, köztük a legendás "Gullwing". Számos kiemelkedő Mercedes-Benz modell határozta meg hosszú időre az autók tervezésének fejlődését és vált formatervezési ikonná, mint például az 1954-es "Gullwing". A Mercedes-Benz 300 SL volt a korszak legnagyszerűbb formája az autótervezés területén. Ez a modell egy manapság is áhított álomautó, melyet az autóipari szakértőkből álló nemzetközi zsűri 1999-ben az évszázad sportautójának választott. A 300 SL nem csupán szárnyas ajtaja miatt egyedi, de 1945 óta ez volt az első olyan Mercedes-Benz személyautó, mely függőleges hűtőrács nélkül, egy vízszintes levegőbemeneti nyílással került kialakításra, közepén a háromágú csillaggal. Ez az új forma jellemzi az összes későbbi SL generációt. Az 1950-60-as években a cég a luxuslimuzinok és sportkocsik mellett a középkategóriát is megjelölte. Az 1959-ben bemutatott "Fintail" (W 111) limuzinok funkciót és eleganciát ötvöztek. Ezenkívül a "Fintail" Mercedes a világ első járműve volt, mely merev utasfülkével és energiaelnyelő gyűrődési zónákkal rendelkezett, új fejezetet nyitva a biztonsági technológiában. A 280 SL “Pagoda” (1963) és az ötemberes 600-as V12-es luxusautó (1963) is kiemelkedő modellek voltak.
A W 114-es Magyarországon állólámpásként, Németországban Strich Acht néven vált ismertté, valamint a “per nyolcas” becenévvel is illették a sorozatgyártás első évére utalva, amely 1968 volt. Egészen 1976 végéig gyártották. Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. A W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Készült belőle kupé, limuzin, nyújtott limuzin és kombi változat is. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, nemzetközi szinten taxiként is kedvelt volt. A felső-középosztályban a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel.
A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A közönség az 1991-es Genfi Autószalonon csodálhatta meg először a világ akkoriban legmodernebb autójának számító W 140-est. Dupla rétegű, hangszigetelt ablakok garantálták a beltér teljes csendjét, a gombnyomásra behajló, fűtött tükrök és a tolatást segítő, csomagtartóból kiemelkedő fém pöckök akkoriban meglepték a Genfi Autószalon résztvevőit. A fejlesztése állítólag 1 milliárd dollárjába került a Mercedesnek. A G-osztály terepjárót 1979-ben mutatták be katonai igényekre, mely később népszerű polgári járművé vált. A 80-90-es évektől a Mercedes megjelent a kompakt és SUV kategóriákban (A-osztály 1997, M-osztály (GL) 1997).
A Modern Kor és a Jövő
1998 májusában a Chrysler Corporation és a Daimler-Benz bejelentette, hogy egyesülni fog, a Daimler-Benz több mint 35 milliárd dollár értékben vásárolta meg az amerikai autógyárat. A DaimlerChrysler tőzsdei kereskedése ennek az évnek a végén kezdődött, bár a közös vállalat később feloszlott. A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz. A 21. században kulcsfontosságú innovációk voltak az első hibrid (2009 S 400 Hybrid) és tisztán elektromos modellek (pl. B-osztály ED, 2010; EQC, 2019).
2010-ben bemutatták az SLS AMG-t, aminek vonalait Mark Fetherston dizájner álmodott meg és alapul a 300 SL Gullwinget vette. Az M 150-es motorja, akkoriban a világ legerősebb sorozatgyártású erőforrása volt. A W 205 kódjelű C osztályos modell hivatalosan 2013 decemberében a Detroit Auto Show-n mutatkozott be hivatalosan. Ez volt az első olyan autó, amely az új moduláris hátsókerék-meghajtó (MRA) platformot használja, ez lényegesen könnyebb és merevebb, mint az osztályba tartozó egyéb járművek. A GT sorozatot 2014-ben kezdték gyártani, a Porsche 911 riválisának szánt GT-vel a Mercedes a 911-es családhoz hasonló palettát alakított ki.
A Mercedes-Benz Filozófiája és Jövőképe
A Mercedes-Benz hisz a versenyben, az ötletekben, a csúcsteljesítményben és kiválóság fölényében. Ott, ahol a mérnöki művészet nagyon különleges hozzáállással találkozik. A Mercedes-Maybach a Mercedes-Benz innovációját a Maybach egyedülálló luxusmárkájával párosítja. A közlekedők biztonsága a legfőbb prioritásunk és egyik alapértékünk. A Mercedes-Benz minden járművében megtalálható magas szintű biztonsági szabványok annak a hosszú hagyománynak az eredményei, miszerint energiánkat és kutatásainkat azokra a különleges pillanatokra fordítjuk, amelyek remélhetőleg soha nem következnek be. Célunk, hogy a világ legmegnyerőbb autóit építsük. Az Ön összes érzékének szentelt autók, amelyek minden szinten megérintik, mert minden részletre gondolunk. Ezért a mi csillagunk az egyik legelismertebb és leginspirálóbb luxusautó-ikon.
A 2012-es A-osztállyal a Mercedes-Benz nemcsak teljesen újradefiniálta a kompakt szegmenst, hanem jól láthatóan elmozdult egy új tervezési korszak felé, melyet az érzéki letisztultság jellemez. Gorden Wagener, a Daimler AG formatervezési vezetője szerint: "Minden arról szól, hogy hosszú távú stratégiaként tekintsünk a márka identitására, és gondosan kidolgozzuk az identitást formáló értékeket és jellemzőket. Ezt úgy érjük el, hogy márkánk bevált stilisztikai elemeit új ötletekkel ötvözzük, azok lényegi megváltoztatása nélkül." A digitális fejlesztések előrehaladtával a Mercedes-Benz UX tervezői hálózatba kapcsolt élettereket alkottak meg - összekötve az embereket, autókat, otthonokat és munkahelyeket. A márka így prémium autóipari márkából egy holisztikus luxusmárkává formálódik.
Fenntarthatóság és Jövőbeli Irányok
A Mercedes-Benz jövője még progresszívebb és avantgárdabb lesz, ahogy ezt az új EQ márka első teljesen elektromos modellje is bizonyítja. Az EQC számos úttörő formarészlettel és a márkára jellemző színvilággal rendelkezik. A Mercedes a kiváló minőségű belső tér kialakításában is úttörője az elektromos járművek avantgárd elektro-esztétikájának. Fenntartható üzleti stratégiánk központi eleme a 2039-es célkitűzés, amellyel az éghajlatvédelem és a légszennyezés elleni küzdelem holisztikus megközelítését tűztük ki célul. A cél az, hogy 2039-re az új járművek teljes flottája szén-dioxid-semleges legyen a teljes értékláncban és a járművek teljes életciklusa során.
A Mercedes-Benz Múzeum
Stuttgartban, a Mercedes-Benz Múzeumban kilenc szinten 16500 m²-en lélegzetelállító gépkocsik és több mint 1500 kiállított tárgy tekinthető meg. Fedezze fel az automobilok történelmét 1886-tól kezdődően a jelenig. Gottlieb Daimler ugyancsak 1886-ban kifejlesztett motorizált kocsijával együtt Carl Benz Patent-Motorwagenje az első kiállítási tárgy, amelyet megtekinthetnek a látogatók a Mercedes-Benz Múzeumban tett túrájuk során.
tags: #mercedes #benz #markatortenet