A Mercedes-Benz eredete és jelentése
A Mercedes-Benz nem csupán egy autógyártó, hanem egy ikonikus márka, amely több mint egy évszázada meghatározza az autóipart. A márka története tele van innovációval, mérnöki bravúrokkal és persze, egyedi logóval, amely szinte mindenki számára ismerős.
Vaskos tévedés lenne a Mercedes-Benz autók történetét a Daimler AG 1898-as megalapítására datálni! Hiszen nem csak a stuttgartiak, de még legádázabb ellenfeleik is elismerik, a világ első automobilját Karl Benz készítette, és nem sokkal később Gottlieb Daimler is megkezdte autói árusítását. Márpedig 1926-ban az ő vállalkozásaik, a Daimler Motoren Werke és a Benz und Cie. összeolvadásával jött létre a Daimler-Benz AG. és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is, így jogosan tekinthetjük a Mercedest a világ legrégibb autómárkájának.
A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője Karlsruhéban született 1844-ben. 34 évesen egy újfajta kétütemű gázmotort tervezett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Gottlieb Daimler és Karl Benz az 1880-as években egymástól függetlenül feltalálták a magas fordulatszámú motort és az automobilt, amivel lefektették a motorizált személyszállítás alapkövét.
Pénzügyi támogatók és üzleti partnerek segítségével mindkét mérnök egyéni fejlesztőmunkájához saját vállalkozást alapított: Benz 1883 októberében Mannheimben megalapította a Benz & Cie-t.
A Mercedes név eredete
A Mercedes egyébként egy ismert autóversenyző, Emil Jelinek lányának a neve, aki úgy került képbe, hogy Jelinek a lánya nevén indult a versenyeken, ahol azután egy Daimler 35P modellel sorra aratta a győzelmeket. Az eredetileg Daimler-Motoren-Gesellschaft néven alapított cég korábban nem Mercedes néven futott a piacon, hanem Daimler néven lehetett megvenni a cég által forgalmazott dolgokat. Emil Jellinek volt az aki 1898-tól már használja a Mercedes márkanevet. Jellinek Mercedesnek nevezte el az autókat az egyik lánya után, ezt pedig később a gyártó is átvette tőle, így született meg az ikonikus név - írta meg a Promotions.hu.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Jellinek lányát amúgy később bevették a cégbe is. Második házasságából született lánya is bevonult az autóiparba, ha jelentéktelenebb mértékben is a Mercedesnél, de az 1906-os 24/28 PS típus Maja becenéven futott.
A női névből lett autómárka Emil Jellinek nevéhez kötődik, aki egy tavaszi napon látta meg a napvilágot 1853-ban, Lipcsében. A diplomataként dolgozó Jellinek a világ számos pontján megfordult, majd özveggyé válása után Nizzában telepedett le három gyermekével. Több háromkerekű, majd egy Benz birtoklása után egy újságban látta meg a Daimler-féle automobilt, ami annyira megtetszett, hogy hamar fel is kereste a gyárat. Nem sokkal később egy hat lóerős Daimler boldog tulajdonosa lett, majd két, már négyhengeres motorral szerelt modellt is vásárolt. Ezeket az autókat viszont már kereskedelmi céllal vásárolta, a következő évben pedig újabb tíz modellt rendelt, utána pedig már 29-et.
Itt jön el az a pont, hogy hivatalos szerződés született Jellinek és a Daimler-Motoren-Gesellschaft között, amiben nem csak a monacói értékesítés szerepelt, hanem az is, hogy a DMG modelljei ezentúl Mercedes néven futnak, Jellinek lánya után. A sikeres üzletember tevékenységének hála hamarosan kapacitáshiány miatt bővítésbe kezdett a Daimler, 1903-ban pedig Jellinek felvette a Mercedes nevet.
A Mercedes Legendája
A csillag születése: A Mercedes-Benz embléma eredete
A Mercedes-Benz embléma eredetéhez egy kis történelmi kitekintést kell tenni. A csillag embléma eredete még kacifántosabb: egy Gottlieb Daimler által a feleségének írt 1872-es levélre vezethető vissza, amelyben az ambiciózus vállalkozó csillagot rajzolt a papírra azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen ragyogó jövő vár a gyárára és a közös életükre.
A háromágú csillag, a Mercedes márkajegye Gottlieb Daimler gyermekeinek ötlete volt. Apjuk még kiskorukban küldött haza egy képeslapot, amelyen csillaggal jelölte meg, melyik házban lakik.
A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. A csillag három ága a földön, vízen, levegőben terjedő motorizációt jelképezi. 1926-ban a csillag kiegészült a körrel, majd a két cég egyesülésekor a Benz emblémából átvett babérkoszorúval nyerte el végső formáját a márkajel.
Az embléma viszont megint egy másik kérdés, hiszen két külön szálról ered, megvannak benne a Mercedesé a Benz emblémáinak jellegzetességei is. Korábban amúgy több ábrázoláson látszódtak a Benz babérkoszorúi is a csillag mellett. A csillagot amúgy Gottlieb Daimler fiai javasolták, és korábban egy képeslapon találkoztak ezzel az ábrázolással, amit apjuk szerkesztett, méghozzá egy ilyen háromágú csillaggal jelölte a család házának helyét.
A Mercedes-Benz embléma evolúciója
Egyesülés és felemelkedés
Daimler és Benz évtizedeken át vetélkedtek, de az első világháború és az azt követő gazdasági összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet. Helyébe lépett az összefogás. 1924-ben írták alá az egyesülési szerződést. 1926. június 28-án a Daimler Motor Gesellschaft és a Benz megszűntek önálló cég lenni, helyükbe lépett a Mercedes-Benz. A Mercedes-Benz hamarosan az Opel és az Auto-Union után Németország harmadik legnagyobb autógyára lett, luxusautók és versenyautók mellett nagy sorozatban gyártották nagyobb tömegek számára is elérhető, de minőségükkel és tartósságukkal kiemelkedő autóikat.
Az új cég megerősödött, főleg a harmincas években Hitler uralma alatt prosperáltak. A náci vezetés ugyanis imádta a luxusautókat, és az autóversenyzés terén meg akarta mutatni a német erőfölényt. Utóbbira kirívó példa, amikor 1939-ben a Mercedes-Benz kifejezetten azért épített egy nyolchengeres versenyautót, hogy megnyerje a Tripolisz Nagydíjat. Luxusautók terén Hitler csak a legjobbal elégedett meg. Szintén 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy különleges 770 K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7 literes motor hajtotta. 4 centiméter vastag ablakokkal és 300 literes üzemanyagtartállyal szerelték fel. Hitler rajongott az autókért, de leginkább Mercedesekért. Vásárolt többek közt egy flottányi 770-est, illetve egy igen ritka 500 K kabriót is, amit csupán három évig gyártottak. Személyes kedvence egy G4-es, 3 tengelyes terepjáró volt, amit katonai célokra fejlesztettek, ebből diktátor barátainak is küldött ajándékba. További érdekesség, hogy Hollywood is felvásárolt néhány darabot a háborús filmekhez.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
A háború utáni újjáépítés és innováció
A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak. A második világháború végén a Mercedes megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított szerepéért. Ez a vezeklés az 50-es évek elejéig tartott.
A II. világháború utáni, az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autó „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel a Német Szövetségi Köztársaság első hivatalban lévő, legendás kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) is ilyen autókat használt. Az autót 1957-ig gyártották, majd 300 d néven folytatta hódítását, a kora egyik legmodernebb autója volt szervo-rásegítéses fékjeivel, szervokormányával és az opcionálisan rendelhető klímaberendezéssel.
Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt. Sorra jöttek ki a mára már klasszikusnak számító modellek, mint az 1954-es New York-i autókiállításon bemutatott Mercedes-Benz 300 SL vagy az 59-ben bemutatott W 111. Ezt követően a Mercedes-Benz bemutatta a W 112-t, amelyet 300 SE-ként forgalmaztak és 1962 és 1967 között gyártottak. A Mercedes 300 SE W 112-es típusát a 3 literes üzemanyag-befecskendezéses, hathengeres M189-es motoron kívül más luxus funkciókkal is szerelték, ilyen volt a légrugó, a szervokormány és az automata sebességváltó. E típus belső részét fával és bőrrel ékesítették.
A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D. A megközelítőleg 1500 kg tömegű kocsi 2,6 literes, négyhengeres dízelmotorja 45 lóerőt adott le 3000-es fordulatszámon, végsebessége pedig közelített a 100 km/h-hoz. A modellt eleinte három-, később pedig négyfokozatú, teljesen szinkronizált váltóval szereltek. A kocsi rugózását laprugók biztosították, fékrendszere pedig hidraulikus volt.
A W 114-es Magyarországon állólámpásként, Németországban Strich Acht néven vált ismertté, valamint a “per nyolcas” becenévvel is illették a sorozatgyártás első évére utalva, amely 1968 volt. Egészen 1976 végéig gyártották. Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. Az impozáns, belül is tágas autó négyféle motorral készült, 1972-80 között több mint 150 000 darab készült belőle. A 280 S kivételével valamennyi változat befecskendezős volt. Az összes típus ugyanolyan kényelmes volt, csak a vásárló pénztárcáján múlott, hogy melyik motort kérte bele. Az 1969 végén jóváhagyott formatervezés hatalmas előrelépést jelentett, több határozott vonallal, amelyek elegáns és sportos karaktert alkottak.
A Mercedes-Benz W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Készült belőle kupé, limuzin, nyújtott limuzin és kombi változat is. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, mert előszeretettel használta sok kisvállalkozó. Nemzetközi szinten taxiként is kedvelt volt.
Nehéz meghatározni, hogy mikor is ért véget a korszak, amikor nemzedékekre, nem pedig évekre terveztek autót. A felső-középosztályban talán a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Könnyen felismerhető a finomságot mellőző, mégis konzisztens karosszériáról. Ha külön-külön hasonlítjuk össze az elődjével az egyes elemeket, nem sok változást lehet észrevenni, de ha egymás mellé állítjuk a két autót, akkor már egyértelmű a különbség. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel, még a korábbi rekordert, az Audi 100-ast is felülmúlta. Ekkor sokat számított, hogy az autó alja műanyag borítást kapott, így könnyebben tudott alatta áramlani a levegő. Elöl 1 ablaktörlő lapát volt, ennek különlegessége, hogy mozgása közben teleszkóp szerűen „kinyúlt”, hogy a felső sarkokat is elérje.
A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A közönség az 1991-es Genfi Autószalonon csodálhatta meg először a világ akkoriban legmodernebb autójának számító W 140-est. Dupla rétegű, hangszigetelt ablakok garantálták a beltér teljes csendjét, a gombnyomásra behajló, fűtött tükrök és a tolatást segítő, csomagtartóból kiemelkedő fém pöckök akkoriban meglepték a Genfi Autószalon résztvevőit. A fejlesztése állítólag 1 milliárd (!) dollárjába került a Mercedesnek.
1998 májusában a Chrysler Corporation és a Daimler-Benz bejelentette, hogy egyesülni fog, a Daimler-Benz több mint 35 milliárd dollár értékben vásárolta meg az amerikai autógyárat. A Daimler-Chrysler tőzsdei kereskedése ennek az évnek a végén kezdődött.
A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz. 2010-ben bemutatták az SLS AMG-t, aminek vonalait Mark Fetherston dizájner álmodott meg és alapul a 300 SL Gullwinget vette. Az M 150-es motorja, akkoriban a világ legerősebb sorozatgyártású erőforrása volt.
A W 205 kódjelű C osztályos modell hivatalosan 2013 decemberében a Detroit Auto Show-n mutatkozott be hivatalosan. Ez volt az első olyan autó, amely az új moduláris hátsókerék-meghajtó (MRA) platformot használja, ez lényegesen könnyebb és merevebb, mint az osztályba tartozó egyéb járművek. A GT sorozatot 2014-ben kezdték gyártani, azóta folyamatosan bővül a választható verziók száma. A Porsche 911 riválisának szánt GT-vel a Mercedes a 911-es családhoz hasonló palettát alakított ki. Különböző áron és teljesítményekkel, más-más karosszériaváltozatokkal érhető el ez a sportautó is.
A fentieken kívül a Daimler-Benz gyárt haszonjárműveket, és nehéz gépjárműveket (kamionokat) is, de az egy külön fejezetet igényelne.
A Mercedes-Benz ma
Kevés olyan embléma van a világon, ami annyira jól ismert, mint a Mercedesé. A Mercedes-Benz ikonikus emblémájának története valamivel régebben, 1909-ben indult, amikor még csak magát a csillagot védette le a cég (1911-re kapta meg a védettséget). A ma ismert logó a körrel együtt valamivel később került használatba, a Daimler 1921. A logó nem egy szimpla embléma, beszédes, hogy a Mercedes-Benz az egyetlen európai cég a „Best Global Brands 2021” listán.
A legnagyobb Mercedes-logót természetesen nem egy autón kell keresni. Az OEM központjában, Stuttgartban, a központi épület tetején található egy öt méter átmérőjű embléma.
A Mercedes-Benz így lett a világ egyik legismertebb márkaneve, amely évtizedekig a német autóépítés magasiskoláját képviselte, (és képviseli ma is!) a nevéhez fűződő műszaki újdonságok felsorolása gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás.