Mercedes jeep alváz: A terepjáró-legenda fejlődése és technológiája
A G-osztály mindig is a kiváló terepjáró-képesség szimbóluma volt, és designja tükrözi ezt az örökséget. A Mercedes-Benz G-osztályban a magabiztos megjelenés találkozik az igényes luxussal. A bőrrel és Ambiente megvilágítással kiegészített belső tér eleganciát sugároz. A G-osztály a kimagasló terepjáró-képességre született.
Bár a Mercedes-Benz G-osztály 1979-ben debütált a franciaországi Toulon városában, a típus történetének valódi kezdetéhez tíz évvel korábbra kell visszautaznunk az időben. Akkoriban, egészen pontosan 1969 nyarán indultak meg a tárgyalások a Daimler-Benz AG és az ausztriai Steyr-Daimler-Puch AG vállalatok között, akik erős érdeklődést mutattak egymás, pontosabban egy közös projekt iránt. A Mercedesnél a G-osztály előtt az Unimogok töltötték be a kemény terepjárók és egyben a munkagépek szerepét, míg a Puchnál az alpesi lófajtákról elnevezett Halfinger és Pinzgauer típusok voltak a bátor sárdagasztók, amelyek a hadsereg számára is megfelelően teljesítettek. Végül 1971-ben született meg a végső döntés egy terepjáró fejlesztéséről, amely kiváló terepező képességgel rendelkezik, de a közúton is könnyen vezethető.
A Daimler-Benz és a Steyr-Daimler-Puch a 70-es évek elején vágott bele egy új terepjáró közös fejlesztésébe. Ennek a végül G (Geländewagen, terepjáró) típusjelzést kapott modellnek gőzerővel fogtak neki a fejlesztésébe a német és osztrák mérnökök, melynek első kézzel fogható eredménye ez az 1974-ben elkészült első prototípus lett. Az első, fából készült modell már 1973 áprilisában készen állt, azonban az első közúton is használható változat tesztelését 1974-ben kezdték meg. Ekkor már szinte véglegessé vált a dizájn is, amiért Bruno Sacco felelt és nem sokkal az 1979-es debütálás előtt a Puch grazi gyárában elkezdődött a 460-as gyári kódszámú G-osztály első generációjának az összeszerelése.
Egy évvel később született meg a döntés, hogy az új Mercedest ott fogják sorozatban gyártani, ahol a fejlesztésének a zöme is zajlott, az ausztriai Grazban. A Mercedes Németország különböző pontjairól szállította a motorokat, sebességváltókat, kormányműveket, tengelyeket és más nagyobb részegységeket, hogy aztán Ausztriában szülessen belőlük vérbeli terepjáró.
A kezdeti modellek és a technikai alapok
Kezdetben két dízellel és két benzinmotorral készült a G-osztály. Előbbiek a 240 GD és a 300 GD, míg utóbbiak a 230 G és a 280 GE. Emellett két különböző tengelytávolságú (2400 és 2850 milliméteres) modellt is kínáltak, valamint különböző felépítményeket, mint például a kabrió, az ötajtós és a kisáruszállító. Ekkoriban még tényleg csak egy puritán, kőkemény terepjáró volt a G-osztály, amolyan nyugati Lada Niva. Aztán az ahogy teltek-múltak az évek, egyre több kényelmi felszereltséggel bővült a kínálat.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Az alábbi táblázat összefoglalja a kezdeti motorválaszték legfontosabb adatait:
| Modell | Motortípus | Lökettérfogat | Teljesítmény |
|---|---|---|---|
| 240 GD | Soros 4 hengeres dízel | 2,4 liter | 72 lóerő |
| 300 GD | Soros 5 hengeres dízel | 3,0 liter | 88 lóerő |
| 230 G | Soros 4 hengeres benzin | 2,3 liter | 102 lóerő |
| 280 GE | Soros 6 hengeres benzin | 2,8 liter | 156 lóerő |
Először a 280 GE and a 300 GD modellekben jelent meg a szervokormány, majd 1987-től már minden modellben. Ezután következett a blokkolásgátló 1990-től, valamint az automatikus sebességváltó, a légkondi, az állandó összkerékhajtás és a pót üzemanyagtartály 30 literes kapacitással. Ezzel pedig végérvényesen elindult a luxusautóvá válás útján a típus. A 463-asban már az eleganciára is odafigyeltek a tervezők és igényesebb anyagokkal, többek között fabetétekkel szerelték fel az utasteret. A luxusra vágyó ügyfelek egyre jobban igényelték az exkluzív motorokat is, például a V8-ast, ami az 500 GE-ben szolgált és 1993-ban jelent meg a kínálatban, ám még nagyobbat szólt 1999-ben az 55 AMG változat piacra dobása.
Mercedes G-Osztály teszt: ÉRTELMETLEN Tank a gazdagoknak?
Modern generációk és futómű technológia
A második generációra majdnem negyven évet kellett várni. Bár a formát megtartotta és könnyű összekeverni az előddel, ezt már eleve luxusautónak tervezték, miközben terepjáró képességeiből sem veszített. A második generáció gyári száma még mindig 463, ahogy a hátsó merev tengely is maradt, elöl pedig kettős keresztlengőkaros, független felfüggesztés található. Az alapára pedig mindennél jobban árulkodik arról, hogy a G-osztály bár örömmel ugrat a sárba, igazából egy státusszimbólum.
A “bevált recepten ne változtass” alapelvet követve a Mercedes ezúttal is csak minimálisan változtatott a külső dizájnon, a lényeg, a kerek fényszórós kocka formaterv szinte teljesen változatlan maradt. Szinte nagyító kell ahhoz, hogy észrevegyük a hűtőrács és a lökhárítók módosított formáját, melyek több apró egyéb változtatással együtt közösen járulnak hozzá ahhoz, hogy kicsit javultak a még mindig igen rossz aerodinamikai adottságok, és hogy némileg javult a zajkomfort. Az új A-oszlop burkolat, a tetőcsík spoiler szája és a felülvizsgált szigetelő anyagok szintén hozzájárulnak a javított aerodinamikához.
A külsőhöz hasonlóan az utastaér is csak minimálisan változott. Változatlanul két darab 12,3 colos kijelző uralja a műszerfalat, azokon már a legújabb MBUX rendszer teljesít szolgálatot, és a jobb oldali kijelző a korábbiakkal ellentétben immár érintésérzékeny. A minőségérzetre és a helykínálatra eddig sem lehetett panasz, és természetesen most sincs. Bármely modellváltozatot is választja, mindenben megtalálható a multifunkcionális MBUX infotainment rendszer. A 12,3 colos kijelzőn gyorsan és egyszerűen leolvashatók az összes fontos járműadatok.
A 18-20 colos kerekeken gördülő G-osztály vezetési élmény fronton nem sok újdonságot hoz. Az üléspozíció már-már kisteherautósan magas, de a kormányzás és a futómű sokkal inkább a luxusautókat juttatja eszünkbe, és a fék erejére, adagolhatóságra sem lehet panasz. Míg a villanyos G négy motorjához négy darab kétfokozatú automata váltó társul, addig a belsőégésű motoros kiviteleket kilencfokozatú automata váltóval szerelik. Utóbbi nagyon finoman pakolgatja egymás után a fokozatokat, és ha kell, akkor gyorsan, teketóriázás nélkül vált vissza néhányat.