Védekezés a mennydörgés ellen autóval és azon kívül

A villámlás és mennydörgés a világ fennállása óta befolyásolja az emberek életkörülményeit. A viharok figyelemreméltó jelenségek, de egy villámcsapás következményei gyakran megsemmisítő hatással bírnak.

Villámvédelem fontossága

A Benjamin Franklin által 1752-ben feltalált villámhárítónak köszönhetően a villám „befoghatóvá” vált és közvetlenül levezethető a földbe. A házak védetté váltak - legalábbis kívülről. De mi a helyzet a belsejükben lévő elektromos berendezésekkel?

Manapság azonban egyre intelligensebbek az épületek. A technika mai szintjét már klimatizáló és szellőztető berendezések, valamint világításvezérlők jellemzik. A modern épülettechnikák alkalmazásával mind a magán, mind a vállalkozói területeken komfortos rendszermegoldások állnak rendelkezésre a kellemes lakhatási és munkakörülmények biztosítására. A távvezérlő technikák segítségével utazás közben is vezérelni lehet bármelyik elektromos berendezést, lehetséges az ablakok és ajtók nyitása és zárása és a világ bármely pontjáról pillantást vethetünk lakásunkba az adathálózatokon keresztül. Ezek a hálózatok, valamint a digitális technika kényelmet nyújtanak, egyidejűleg azonban magas követelményeket állítanak a biztonság és a rendelkezésre állás vonatkozásában.

Ezen túlmenően az elektronika teljesítőképességével párhuzamosan érzékenysége is növekszik a - például villámcsapás okozta - elektromágneses zavarokkal szemben. A villámcsapás által a rendszerben okozott akár kisebb károsodások is megsemmisítő következményekkel járhatnak. Ráadásul manapság már a csatlakozó dugót sem lehet egyszerűen kihúzni a konnektorból. Egy villámcsapás a másodperc töredéke alatt képes teljesen megbénítani az épületautomatika elektronikáját. A túlfeszültségek okozzák a berendezések, a mikroelektronika valamint az adathálózati technika meghibásodását.

Egy évtizedes viszály: Kanye West vs. Taylor Swift

A villámnak pedig még csak nem is kell közvetlenül az épületbe csapnia. Az akár 1,5 km távolságnyira bekövetkező villámcsapások is olyan nagy feszültség-növekedéseket okozhatnak a földön keresztül, hogy azok tönkreteszik a csatlakoztatott berendezéseket. Németországban évente átlagosan 1,5 millió villámcsapást észlelnek.

Fizet-e a biztosító?

Az anyagi károk biztosítói évente kb. 2,5 millió eurót fizetnek ki túlfeszültségek okozta károkra. Ez a háztartási biztosítások által fedezett kárösszeg kereken 20%-ának felel meg. Ezek esetében kizárólag a tönkrement készülékek értékét térítik meg, nem számítva fel például a számítógépeken elveszett fájlokat vagy digitális fotókat, a kieső időket, a következményi károk költségeit vagy az új beszerzés ráfordításait. És éppen ezeket a veszteségeket kell legtöbbször magasabbra értékelni, mint az egyes készülékek elvesztését.

A túlfeszültség-védelmi elemek használata általi megelőzés sokkal jobb, mint a kár esetén bekövetkező kellemetlenségek magunkra vállalása. A túlfeszültség-védelem érdekében hozott intézkedések megvalósítása viszonylag egyszerű. Ezeket azonban elektromos szakembernek kell megterveznie és telepítenie. A hatékony túlfeszültség-védelmi koncepció a biztosítékdoboznál kezdődik. Az áramellátás ezen „csomópontjánál” lehet a túlfeszültségeket a hálózatból kiszűrni, mielőtt azok még egyáltalán bejuthatnának az épületbe.

A legtöbb esetben, például ha a háznak nincs külső villámvédelmi berendezése, egy C típusú túlfeszültségvédő berendezés az ideális védőeszköz a (FI) áramvédő kapcsoló előtti telepítésre. A különösen érzékeny adatokkal vagy fontos funkciókkal rendelkező készülékeket ezen túlmenően a dugaszoló aljzatnál D típusú berendezés-védelemmel is el kell látni a kisebb, de még mindig károkat okozó túlfeszültségek ellen. Ezeket induktív fogyasztók, mint például elektromos motorok vagy fényreklámok kapcsolási tevékenysége okozza. A C és D típusú túlfeszültség-levezetők kombinációja szolgáltatja az áramellátás oldalán a nagy és kis túlfeszültségek elleni optimális védelmet.

Körkörös a védelem - ha minden vezeték biztosított

Az áramellátás oldalán megvalósított túlfeszültség-védelem sem ér azonban semmit, ha nem vesszük figyelembe a vékony vezetékeken érkező technikát. A túlfeszültségek az épületen kívülről érkező adatvezetékeken keresztül is eljutnak a készülékekre: ezek mintegy a „hátsó ajtón keresztül” érkeznek. Ez legtöbbször az antenna- és telefonvezetékeket érinti.

Gyógyszeres megoldások az alkoholizmusra

230 V-os készülék-védelmi egységből és jelvédelemből álló összeállításokat illeszthetünk dugaszolható adapterként egyszerűen a védendő végkészülékek elé.

Mit tegyünk a szabadban, ha villámlik?

Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik. Ebben az időszakban tartózkodunk a legtöbbet a szabadban, ezért fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az időjárás intő jeleit, mert a sötét viharfelhőkkel és erős széllel érkező felhőszakadások rendszerint villámlással járnak.

Veszélyesnek tekinthetjük a vihart, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el. Ebben az esetben a villám kb. öt kilométerre tőlünk csapott le. A legegyszerűbben úgy számolhatjuk ki a távolságot, hogy a fényvillanás és a mennydörgés közt eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével (360 m/s), így máris megkapjuk a villámlás távolságát méterben.

Például, ha a villanás és a hang között eltelt idő 11 másodperc, akkor a következő művelet adja meg a távolságot: 11x360=3960. Tehát a villám közel négy kilométerre csapott le. A mobiltelefonok és az internet világában viszont ennél is pontosabb képet kaphatunk az időjárásról. A radarkép segítségével azonnal felmérhetjük, hogy milyen intenzitású vihar közelít felénk, illetve, hogy milyen iránnyal és sebességgel halad. Természetesen egy felhőszakadás alkalmával nem csak a villámok jelenthetnek veszélyt.

Ezért, ha tehetjük, mindig keressünk biztonságos menedéket, és várjuk meg, míg a vihar elvonul.

Technológiák a járműlopás megakadályozására

Mire ügyeljünk vízen és vízparton?

A nyílt vízen - csak úgy, mint a sík terepen - fokozottan ki vagyunk téve a villámcsapásnak! A víz vonzza és jól vezeti az áramot. Erről a tényről sokan megfeledkeznek egy nyári fürdőzés vagy csónakázás alkalmával, miközben felettük cikáznak a villámok. A vízpart is fokozott kockázatot jelent, itt sem vagyunk biztonságban. Tehát egy látványos vihart semmiképpen se innen akarjuk végignézni. Keressünk időben biztonságos helyet.

Ha csónakból, vagy partról horgászunk, azonnal csukjuk össze és fektessük le a horgászbotokat, mert azok a nyílt vízen villámhárítóként működnek. Bármilyen vízi járművel is tartózkodunk a vízen (pl. vitorlás hajó vagy gumicsónak), még a vihar kitörése előtt igyekezzünk kikötni a parton.

Fontos, hogy soha ne hagyjuk figyelmen kívül a part menti viharjelző fényjelzéseit, még akkor sem, ha látszólag jó az idő. Érdekes és elgondolkoztató adat, hogy a villámcsapások kb. 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be úgy, hogy akár 15 km-es távolságban van a vihartól. Többek között ezért is fontos az elővigyázatosság és a megelőzés.

Mit kell tennünk sík terepen?

Ha nem sikerül védett helyre menekülnünk, próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték).

Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve, és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét. Ne hasaljunk vagy üljünk le a földre, mert minél kisebb felületen érintkezünk a talajjal, annál biztonságosabb. Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben.

Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik.

Mire ügyeljünk az erdőben?

A sík terephez képest az erdőben nagyobb biztonságban vagyunk, de a magas fák itt is bevonzhatják a villámokat. Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzsének támaszkodni, vagy közvetlenül mellé állni. Ez főképpen az erdő szélén álló fákra igaz. Viszont, ha erdőben ér minket a vihar, nehéz nem fák mellett állni. Ebben az esetben a törzstől lehetőleg 5 méter távolságra helyezkedjünk el. Sátrazáskor is ugyanezt a biztonsági szempontot tartsuk szem előtt.

Óvintézkedések hegyeken és sziklákon

Bár Magyarországon kevés a sziklafal és a kitett, csipkézett formátumú hegygerinc, mindenféleképpen szót kell ejtenünk ezekről a villámlás szempontjából kiemelt kockázatú domborzati elemekről. Túrázás, hegymászás, via ferrata és sziklamászás, mind-mind olyan tevékenység, ami fokozott elővigyázatosságot jelent, ha közeleg a vihar. A nyílt hegyi terepen ugyanis ugyanannyira - ha nem jobban - ki vagyunk téve a villámoknak, mint a lapos, sík terepen.

Aki túrázni, hegyet mászni indul, az mindig előre tájékozódjon az időjárásról, hiszen a hegyeken sokkal jobban ki vagyunk téve az elemeknek, mint máshol. Ennek ellenére is belefuthatunk egy hirtelen kialakult, heves záporba, viharba.

Vihar közeledtével igyekezzünk elhagyni a hegygerincet és a sziklafalakat. A mászást segítő fémeszközök - mint pl. karabinerek és csákányok - vonzzák a villámokat, a láncok és korlátok pedig jól vezetik az elektromosságot.

Egy magashegyi túránál könnyen előfordulhat, hogy nincsen időnk leereszkedni a biztonságosabb völgyekbe. A villámoknak közvetett módon is ki vagyunk téve, ezért keressünk törmelékes kőzettel borított helyet, amely a lehetőség szerint legyen szárazabb, mint a körülöttünk lévő terep. A villámcsapás elérve a talajt sugarasan szétterül, akár több száz méteres környezetben is. Ha egy ilyen a földfelszínen szétterjedő villám gyaloglás közben vagy szétnyitott lábakkal ér minket, akár végzetes is lehet.

A szikla vagy fal magassága - melynek oldalában menedéket keresünk - legyen legalább a testhosszunk nyolcszorosa. Guggoljunk le összezárt lábakkal, vagy üljünk rá táskánkra, mászókötelünkre, egyéb szigetelőanyagra, és tegyük a fülünkre a kezünket. Ne érjünk hozzá semmihez, és legalább egy méteres távolságot tartsunk a környezetünktől. Ha többen vagyunk, próbáljunk meg legalább 4-5 méteres távolságra elhelyezkedni egymástól, amennyire erre a biztonságot nyújtó fedezékünkben van lehetőségünk.

Semmiképp se álljunk kőfülkék és barlangok bejáratába, mert testünk remek vezetőként hidat képezhet a nyílás két fala között, és ez „vonzza” a villámot. Barlangban csak akkor keressünk védelmet, ha a bejárattól és a falaitól legalább másfél méter távolságot tarthatunk. Kerüljük továbbá a kőfolyásokat, omladékos részeket.

A légkör elektromos kisüléseit nevezzük villámoknak, melyek a talajhoz közeli meleg és a magasabb, hideg felhőrétegek találkozásánál keletkeznek. A felső hideg réteg pozitív töltésű, az alsó pedig negatív részecskéket tartalmaz. A töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám, melynek az átlagosan 0,2 s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége 180 km/s, és a hőmérséklete elérheti a 30 000 K-t.

Rossz előjelek

Az interneten több fotót is találhatunk égnek meredő hajú turistákról, akik egy sziklaszirten mit sem sejtve pózolnak egy jó fotó kedvéért. Az égnek meredő haj kétségtelenül azt jelzi, hogy a következő másodpercekben vagy az emberbe, vagy közvetlen közelébe csap bele a villám. A nálunk lévő fémszerszámok (hágóvas, csákány stb.) sercegő, csilingelő hangja is hasonló eseményt jelez, de ekkor még van pár másodpercünk, hogy a szerszámtól megválva, és pozíciót változtatva elkerüljük a tragédiát.

Hogyan védekezhetünk villámcsapás ellen? - Dr. Kiss István

Hol vagyunk a legnagyobb biztonságban?

Épületben:

Az egyik legbiztonságosabb megoldás a villámok elől behúzódunk egy épületbe, viszont itt sem vagyunk százszázalékosan biztonságban. Maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Amennyiben otthonunk nincs túlfeszültség védelemmel ellátva, érdemes az anyagi károk csökkentése érdekében kihúzni az elektromos berendezéseket a hálózatból.

Járműben:

Az autó is menedéket jelent a villámokkal szemben. A zárt járművön belül maradjunk távol a fémes részektől, a karosszériához semmiképp se érjünk. Célszerű semmihez sem hozzáérni, még a bőr, vagy műanyag borítású kormányhoz sem.

A villám a legkisebb ellenállású utat keresi, ezért az élő szervezetek magas víztartalmuk és alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A közvetlen villámcsapás halálos! A közvetett - pl. tárgyakról, fákról, sziklákról áthúzó - villám súlyosabb esetekben légzés és szívleállást okozhat.

A be- és kilépési ponton égési sérülések keletkezhetnek, és maradandó idegrendszeri károsodás, bénulás is felléphet. Minden villámcsapást elszenvedő áldozat esete más és más. Van, aki a szerencsétlenség után, rövid időn belül és teljesen felépül!

Mit tegyünk, ha valakit villámcsapás, illetve áramütés ér?

Minden esetben kötelességünk segíteni a bajbajutotton, hiszen akár életet is menthetünk! Ezért nem árt, ha felfrissítjük az elsősegélynyújtásról tanultakat. Ha az áldozat nem vesztette el az eszméletét, az esetek nagy részében sokkos állapotban van. Nekünk kell biztonságos helyre kísérnünk vagy szállítanunk, illetve esetlegesen elsősegélyben részesítenünk.

Előfordulhat, hogy a sérült keringése és légzése később, jóval a villámcsapás után áll le, ezért figyeljük az áldozat életjeleit, illetve minden esetben - még ha az áldozat látszólag jól is van - azonnal kérjünk orvosi segítséget, hívjunk mentőt.

Amennyiben a sérült eszméletlen, győződjünk meg arról, hogy van-e pulzusa, illetve nem állt-e le a légzése. Ellenőrizzük, hogy a légutak szabadok-e. Távolítsuk el a szájból az esetleges ételmaradékot, és győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra. Ha az életjelek kielégítőek, helyezzük a sérültet stabil oldalfektetésbe, és szükség esetén gondoskodjunk a testhőmérsékletének fenntartásáról, hiszen ilyen esetben a kihűlés is halálos lehet.

Ha a sérültnek nincsen lélegzése, vagy leállt a szívverése, azonnal kezdjük meg az életmentést, és hívjuk a 112-t.

Amit még elővigyázatosságból érdemes megtenni:

Amennyiben külföldön folytatunk szabadidős tevékenységet, érdemes előre beírni telefonunkba a helyi segélyhívó telefonszámát. Sose tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk. Egy gyors gombnyomással pedig értékes időt nyerhetünk.

Tévhitek a villámcsapással kapcsolatban:

Nincs mitől tartanunk, ha tiszta az ég. A villámok a vihartól és zivataroktól távolabb, akár több kilométeres távolságban is lecsaphatnak. Nem alaptalan a közmondás: „Mint derült égből a villám.”
Vihar esetén ki kell kapcsolnunk a mobiltelefont, mert a rádióhullámok vonzzák a villámokat. Kutatások bebizonyították, hogy ez nem igaz.
A villám mindig a legmagasabb pontot „célozza meg”. Nem törvényszerű, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap be. Gyakran előfordul, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek - például tévé- vagy rádiótorony - közepe táján talál be.
Le kell kapcsolni a villanyt az épületben, hogy ne vágjon bele a villám. Nem csökkenti a villámcsapás kockázatát, ha a lakásban leoltjuk a villanyt, vagy ha kikapcsoljuk az elektromos készülékeket. Elővigyázatosságból viszont érdemes őket kihúzni a hálózatból, hogy elkerüljük az esetleges anyagi kárt.
Nem szabad futni, mert a mozgó embert könnyebben eléri a villám. A mozgás önmagában nem növeli a villámcsapás kockázatát. Viszont sík terepen könnyen célponttá válhatunk, mint a „legmagasabb” pont.
A villámcsapást szenvedett emberhez nem szabad hozzáérni, mert megráz. Talán ez a legveszélyesebb tévhit, hiszen nem csak kell, hanem kötelességünk a sérülten segíteni. A villámcsapotthoz nyugodtan hozzá lehet érni, mert az emberi test nem tárolja az áramot.

Röviden összegezve úgy kerülhetjük el a villámcsapást, hogy mindig előre tájékozódjunk a várható időjárásról, és kerüljük az exponált helyeket.

Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?

Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
Leszakadt villamos távvezetéket megközleíteni is életveszélyes!
Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl.