A Magyar Esküvői Hagyományok és a Menyasszonyi Láda Gazdag Világa

A férfi és a nő egybekelésének ősidők óta kultikus jelentősége van. Koronként, vallásonként, nemzetenként, de akár tájegységenként is eltérő szokások kötődnek ehhez az ünnepséghez. A magyar esküvői hagyományok sokszínűek és változatosak. A régi időkben az esküvő nemcsak a két szerelmes ünnepe volt, hanem a családok és a közösség összetartozásának kifejeződése is. Az esküvői szokások tükrözték a társadalmi rétegeket, a földrajzi különbségeket és a vallási hovatartozást is.

Az Esküvői Előkészületek Fontos Lépései

Az esküvő előtti időszakban több fontos lépésnek kellett megtörténnie. Az első a lánykérés volt, amikor a vőlegény családja elment a menyasszony családjához, hogy megkérjék a lány kezét. A lánykérés régen nem volt olyan egyszerű dolog, mint ma. A vőlegény családja először meg kellett győződjön arról, hogy a menyasszony családja alkalmas-e a házasságra. Ekkor adták át a jegyajándékot is, ami lehetett pénz, ékszer vagy állat. A jegyajándék adása is fontos része volt a lánykérésnek. A jegyajándék lehetett pénzbeli vagy természetbeni érték: például aranygyűrű, nyaklánc, fülbevaló vagy állat (ló, tehén). A jegyajándékot általában egy kendőbe csomagolták és egy közvetítő adta át a menyasszonynak vagy annak apjának.

Eljegyzési és Karikagyűrűk Viselése

A gyűrűfelhúzásának és viselésének két közismert módja van. Régi hagyomány szerint az eljegyzés alkalmával a pár jobb kézre húzta fel egymásnak a karikagyűrűt és később az esküvő napján került át a szív felőli, baloldalra. A magyar hagyományok szerint a menyasszony az eljegyzéskor kísérő gyűrűt is kaphatott, ez egy díszesebb gyűrű volt, ami a karikát kísérte. Akinek ilyen is volt a kezén, arról tudni lehetett, hogy komolyak a vőlegény szándékai. Míg a nőknél kísérőgyűrű, addig a férfiaknál „divat” volt az esküvői pecsétgyűrű viselése. A karikagyűrű (és maga a gyűrű) viselése az egyiptomi fáraók idejében alakult ki, és az örökkévalóságot, az örök hűséget szimbolizálja. Az állítást logikailag alá is támasztja, hogy a gyűrű kör alakjának se kezdete, se vége nincs. A magasztos elképzelést pedig tetézi, hogy a „gyűrűsujj” elnevezés, azért a kéz negyedik ujját illeti, mert régen úgy tartották, hogy itt fut a „szerelmi véna”, ami közvetlenül a szívbe érkezik. Napjainkban a lánykérés egy jegygyűrűvel történik és csak az esküvő napján húzza fel a házaspár a karikagyűrűket.

A Kelengye és a Menyasszonyi Láda

A jegyesség kihirdetése után következett a kelengye megmutatása, amikor a menyasszony bemutatta ruháit és háztartási eszközeit az anyósnak és az asszonyrokonoknak. A kelengye magába foglalta a menyasszony ruházatát és háztartási felszerelését: ágyneműt, edényeket, törülközőket stb. A kelengyét általában egy tulipános ládában tárolták és mutatták meg az anyósnak és az asszonyrokonoknak.

A Menyasszonyi Láda: Történelem és Jelentőség

A tulipános láda nem más, mint asztalos által készített kelengyés láda, menyasszonyi láda. A menyasszonyi láda többnyire díszes, festett, faragott bútordarab, egy életen át szolgált ruhásládaként. Joggal nevezhetem a mai nevén ismert ládát meghatározó lakberendezési darabunknak, ami végigkísér minket a letelepedésünktől egészen máig. A legrégebbi tároló bútorunk, mely a házasságkötés szimbóluma is volt, ugyanis ebben vitte a menyasszony kelengyéjét a férj házába, és ez a tulajdonában is maradt. Régen a kelengyetartó mivoltára való tekintettel többféle neve is volt:

Samara kerékcsapágy Francia típus

Megnevezés	Jelentés / Kontextus
Menyasszonyi láda	A kelengye tárolására szolgáló, esküvőhöz kapcsolódó láda.
Hazai láda	Otthoni használatú, általános tároló láda.
Kiadó láda	Lányok kelengyéjét tároló, "kiadásra" szánt láda.
Parafernumos láda	A menyasszony saját vagyonát, kelengyéjét tartalmazó láda (latin eredetű szó).
Ruhásláda	Elsődlegesen ruhák tárolására használt láda.
Tulipános / Tulipántos láda	Díszítésére utal, jellegzetes tulipán motívumokkal.
Rózsásláda	Némely tájegységen, például a palócoknál használt elnevezés rózsa motívumok miatt.

A "tulipános" elnevezés 1847 után terjedt el, miután Szigligeti Ede A csikós című népszínművében elhangzott a „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” c. műdal, melyben a „Fölteszik a tulipános ládámat ...” kezdetű sor is szerepel. Miután a darab bejárta az országot, elterjedt ez az elnevezés, olyan területeken is, ahol nem volt szokás a bútorfestésben a tulipán ábrázolása. A 18. században, egyes dunántúli, főleg komáromi műhelyek bútorain, ládáin jelent meg festett tulipán, innen terjedtek el az egész országban. Nem minden magyar tájegységünkön volt szokás tulipán motívumot festeni a ládára, például a palócoknál, ott ezeket rózsás ládának nevezték, de ettől függetlenül a tulipános megnevezést egyaránt használjuk rá is egy idő óta.

A Láda Eredete és Fejlődése

Honnan származik a láda? A közel-keleti ókori civilizációban alakult ki a Kr. előtt 3. évezredtől, majd megjelent Mezopotámiában, és innen vette át az ókorban a barbár Európa tároló bútornak, koporsónak használva. Nálunk, magyaroknál csak a honfoglalás után terjedt el, valószínűleg helyváltoztató életmódunkból kifolyólag, a szállítás nehézségei miatt. Első ládánk az ácsolt láda volt. Ez egy sarokdúcokkal megépített, deszka láda, mely máshol már i.e. 2. évezredben ismertté vált. Ezt megelőzően használtak még egyetlen fatörzsből kifaragott, úgynevezett vályúládát is. Az ácsolt láda a 14. században országosan ismertté vált, és már kialakultak a helyi típusok is. Nem ládának, hanem szekrénynek (latin eredet), néhol szuszéknak (palócok) nevezték. A stílusváltozatok már a 16. századtól kezdenek kialakulni, a 18. századtól már jól elkülöníthető a dunántúli, kalotaszegi, székely, gömöri ládatípus.

Az asztalos készítette ládára használjuk a német eredetű „láda” szót. Ez egy sarokdúcok használata nélkül megszerkesztett, asztalos által készített láda. Megjelenése a királyi családoknál a 12. századtól kimutatható (IV. Béla Margit lányának volt már ilyen ládája), a 14. századtól pedig a főúri családoknál, a 16-17. században paraszt családoknál is megjelenik. Fokozatosan vált szokássá, hogy az „ácsolt szekrény” mellett a kelengye része legyen az asztalos láda is. Beszerzési áruk, díszítésük között a különbség mindig jelentős maradt. Már a 16. században jól megkülönböztető emlékünk van a „magyar módra való ládának”.

A Láda Díszítése és a Ládafia

A festésük a 14. századtól ismeretes. A legkorábbi díszítések lendületesen festett indákból álltak, ezt követték a 17. századtól megjelenő virágmotívumok, ekkor az indák kiszorulnak a láda szélére. Előbb keretek nélkül festik (keret legkorábban a komáromi ládákon jelenik meg), 300 év alatt sokféleképpen változik, vidékenként saját stílussá alakulva. A nagy művészettörténeti stílusok hatással voltak a díszítésre, formára. A román kornak a félkör, kör alakú díszítést köszönhetjük, a gótika a formai gazdagodáshoz járult hozzá, feloldódott a láda tömörsége. A reneszánsz a legmélyebben hagyta lenyomatát, hatása mindmáig fennmaradt (osztott, keretezett felületek, a virágcsokrok szimmetriája, kompozíciók ismétlése). Az iskolázott asztalosok vándorlásaik során megismerkedtek a kor iparművészeti mintakincsével, ami jelentősen hozzájárult a díszítőművészet fejlődéséhez. A festett mennyezetek díszítő motívumai hatással vannak a bútorokra is, de a bútorokon kialakulnak a vidékenkénti sajátos jellegzetességeik. A motívumok a Székelyföldön a leggazdagabbak, festőnként is mutatnak eltérést, de az egyes stílusoknak vannak közös jegyeik. A barokk az íves befejező részek kialakulását hozta a díszítésben. Kalotaszegen, Komáromban, Székelységben megjelentek a madaras díszítések is. Figurális díszítés nagyon ritka. A menyasszony nevét, az évszámot csak a 18. századtól festik a ládára.

Legtöbbször megtaláljuk benne a ládafiát. Ez a ládába beszerelt kisebb fedeles ládácska, rekesz, ebben apróbb, értékesebb dolgokat tároltak, na és persze, pénzt. Előfordult, hogy a ládafiának még titkos rekesze is volt.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Egy Különleges Menyasszonyi Láda Története

„Ez egy festett, kazettás, tulipános láda 1768-ból, aminek az a története, hogy a feleségem dédnagyapja Nagyvárad mellett kántortanító volt. Vélhetően ezt a ládát Nagyváradon csinálták. Amikor ők repatriáltak, Trianon után, akkor ők lefestették, barnára, hogy ez a díszes láda ne szúrjon szemet ott a szekéren, útközben. Méretei nagyjából megegyeznek az itt is, múzeumokban található ládákkal. Ez egy méregzöld színű láda volt, elejére ráírva Ano 1768. A kazettákon kívül, jobbról-balról gyönyörű szép tulipán legfölül, sárga, pirossal círmosítva, a levelei pedig zöldek. Alul szoknyája van, tehát nem négy lábon áll, hanem ez a magyar bajuszmintaszerű fűrészelés, ezen állt, ez egy keret. Fa szegekkel volt a ládához erősítve. Ezen a ládán a két vas fogantyún, a két sarkán, meg a záron kívül nincs több vas. Belül van egy ládafia, mint minden ládában, de még egy furfang van, alatta van egy tepsi, és a ládafiának az alján van egy kitüremkedő, csapott léc, és ha fölülről belenézel, nem látod, hogy ott alatta van még valami. Ide rejtették, lopás ellen a krajcárokat.” Nagy István Zoltán elmesélte még, hogy a láda sokáig az apósa udvarán, a diófa alatt állt, szabad ég alatt, tárolásra használták. Miután itt kiszolgált, tüzelőnek akarták felvágni, ekkor, az utolsó perceiben mentette meg Nagy István Zoltán, mivel korábban már feltűnt neki, hogy a lepattogzó barna festékréteg alatt színek, minták jelennek meg. Miután hazavitte, hosszadalmas, gondos és aprólékos munkával megtisztította, a barna festéket eltávolította, ekkor tűntek elő eredeti festésének színei. Az időközben sérülések, korhadás miatt sérült, hiányzó darabokat pótolta. Nagy István Zoltán, a Kisújszállási Értéktár Bizottság tagja és a láda tulajdonosa, ezzel megmentett egy fontos darabot a magyar díszítőművészet történetéből.

DIY praktikus faláda | #100.000MESTER

A Menyasszonyi Láda Napjainkban

Történetéből kiderül, hogy meghatározó lakberendezési darabunk volt, ami hordozza magyar díszítőkultúránk jegyeit. Manapság is kiválóan használható tárolóbútornak, ülőbútornak, egyediséget vihetsz vele a térbe, magyar ízekkel. Megunhatatlan darab, amit nem fogsz olyan könnyen lecserélni, mint egy sorozatgyártott darabot, mert ez egy örökség is a mának. Egy parasztház vagy vidékies stílusú ház ékes darabja lehet, de megbolondíthatsz vele egy klasszikus vagy modern szobabelsőt is.

Az Esküvő Napjának Hagyományai

Menyasszony Kikérés és Búcsúztató

Hasonló esküvői szokás a búcsúztató is, ami szorosan összefügg a kikéréssel. A hagyomány szerint a fiús család elment a lányos házhoz és a vőfély segítségével kikérték a leendő feleséget. Ma is szeretik a párok beépíteni, ezt a régi szép szokást az esküvőjük menetébe, annyi különbséggel, hogy az esetek nagy részében a rendezvényhelyszínen történik meg a kikérés. A menyasszony és a vőlegény vendégei egymással szemben lévő oldalra állnak, a hozzátartozójuk mögé. A vőfély vagy a ceremóniamester pedig elkéri a menyasszonyt a családjától és átadja a szerelmének. A szokás úgy tartja, hogy kikéréskor a lányos család elhúzta, elviccelte a menyasszony kiadását. Először kismenyasszonyt (kislányt fehér ruhában), másodszor bolond menyasszonyt (férfi nőnek öltözve), harmadszor pedig az igazit adta ki. A vőlegény kikéri lányt, erre engedélyt kap és ezt követően mindkét fél elbúcsúzik a saját családjától, barátaitól és elkezdik közös életüket, elindulnak a házasságkötésre. Ez mindig nagyon megható pillanata nagy napnak.

Az Első Találkozás és a Menyasszonyi Ruha

A vőlegény és a menyasszony első találkozása mindig fontos esemény a szerelmesek nagy napján, hiszen még egyikük sem látta a másikat a ruhában. A „first look”, vagyis az első pillantás megörökítését érdemes kérni a fotóstól is. A menyasszonyi ruha kiválasztásához is tartozik egy babona. A vőlegény nem láthatja a házasságkötés előtt a ruhát. Ez visszavezethető azokra az időkre, amikor még a szülők döntésén múlt a házasság, és sokszor a két fél nem is ismerte egymást az esküvő napjáig. Abban hittek, hogy a házasságkötés sikeressége múlik azon, ha a férjjelölt nem látja idő előtt a ruhát, és a menyasszonyt sem. Féltek attól, hogy ha ez megtörténik, és nem tetszik neki, akkor esetleg megszökik. A babonának ez a része ma már nem él, hiszen szabad párválasztás van, de a nagytöbbség megtartja a szokásnak azt a részét, hogy a ruhát csak aznap láthatja a vőlegény. Emiatt várják a szerelmesek olyan nagy izgalommal az első pillanatot, amikor meglátják egymást. Az első találkozás alkalmával a vőlegény átadja a menyasszonynak a csokrot és az arajelölt pedig viszonzásképp a virágkitűzőt. A ruha hagyományos fehér színe a tisztaságot, szűziességet, életet, fényt és ünnepélyességet szimbolizálja.

Valami Régi, Valami Új, Valami Kölcsön, Valami Kék

Az esküvői szokások közül az abszolút klasszikus Angliából származik, talán ez a legismertebb ma is a menyasszonyok körében. A babona úgy tartja, hogy a kézfogón ezt a 3 dolgot kell viselnie a leendő feleségnek, ha boldog házasságot szeretne. Sokan magyar népszokásnak tartják, holott eredetileg Angliából indult útjára ez a hagyomány, amelyet ha betart a menyasszony, akkor hosszú és boldog házassága lesz!

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Valami régi: A menyasszony hajadon éveit jelenti, a múltat, a család női felmenőitől kapott sok tanácsát és útravalóját. Viselheti ezt ékszerként, hajdíszként, vagy akár az édesanyjától örökölt fátyolként. A „régi” a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja, amikor még „eladósorban” volt.
Valami új: Jelenti az elkövetkező új és boldog közös életszakaszt az életünkben. Bármi lehet új, amit visel, és direkt az esküvőre vásárolta, pl. ruha, cipő, de akár a gyűrű is. Ez az új életének a kezdetét jelenti, szerepét mint feleség.
Valami kölcsön: A kölcsönkapott dolog jelképezi azt, hogy a család és barátok segítségét elfogadja és a későbbiekben is mellette lesznek és segítenek, ha szükséges. Kölcsöndolgot mindig megházasodott nőtől kell kérni és kapni a nagy napra. Ez is lehet egy ékszer vagy akár egy harisnyakötő is, bármilyen pici tárgy, ami viselhető. A „kölcsön kapott” a barátságot és a szerelmet jelképezi.
Valami kék: A hűség és a tisztaság, és az örök boldogság jelképe. Általában harisnyakötőn jelenítik meg a menyasszonyok ezt a színt, de lehet bármi, pl. cipő, szalag vagy akár a virágcsokor is. A kék a hűség színe, így a közös élet hűséggel teli mindennapjait jelenti ez a babona.

A Koszorúslányok Szerepe

Ők a menyasszonyhoz legközelebb álló lányok, általában a barátnők közül kerülnek ki. Feladatuk a segítségnyújtás és tehermentesítés. Az esküvői előkészületekben is nagy szerepet tölthetnek be, a menyasszony jobb kezei. Ők szervezik a lánybúcsút is. Egyforma ruhát és kiegészítőt viselnek. Az ókorra visszavezethető a koszorúslányok szerepe, már akkor is jelen voltak az ara mellett. Akkor a leendő feleség védelmét kellett biztosítaniuk. Azt tartottak, hogy olyan ruhában kellett lenniük, ami összezavarta a rossz szellemeket.

Szakrális Elemek és Szerencsehozó Szokások

Az esküvő napján több szertartás zajlott le. A menyasszony kiadása során az apja vagy más férfirokonja átadta őt a vőlegénynek vagy annak küldöttjének. Ekkor elhangzott egy búcsúbeszéd is, amelyben az apa megköszönte lányának eddigi munkáját és szeretetét és tanácsokat adott neki új életéhez. A mézkínálásnál egy mézeskalácsot kellett elfogadnia mindkét félnek egy közös tányérról, ez azt jelentette, hogy elfogadják egymást és ígérik egymásnak az édes életet. Az esküvői kalácsot pedig fel kellett vágniuk és meg kellett osztaniuk egymás között, ez azt szimbolizálta, hogy osztoznak egymás sorsán és gondoskodnak egymásról.

Mikor az ifjú pár kijön a házasságkötő teremből, a násznép rizst szór rájuk. A rizs a termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető utat a koszorúslányok vagy a virágszóró kislány rózsaszirommal hintik tele. Ez a szokás nagy múltra tekint vissza, hogy a házasság rögös útját elegyengessék, és hogy bő gyermekáldás legyen. Egyes területek rozmaring ágakat viselnek a párok a szertartás alatt. A rozmaring virágnyelven a hűséget jelképezi. Fontos hogy a menyasszony és vőlegény is viseljen belőle, ezért alakult ki a kitûző viselete.

Akadályok és Amulettek

Az esküvőre menet farönkkel zárják el a templomba vezető utat. A párnak fűrésszel ketté kell fűrészelnie a fatörzset. A nászmenet tagjai, rokonok, barátok sorfalat képeznek a templomból kivonuló pár előtt, hogy megakadályozzák továbbjutásukat. A templomból kifelé tartó házaspárnak a jelenlévők sorfala között kell végigvonulnia, akik megpróbálják akadályozni.

Amerikában a friss házasok autójára üres konzervdobozokat erősítenek, amik nagy zajt csapnak. A nászutasok útnak indításakor a vendégek konzerves dobozokat kötnek az autó hátuljára, hogy amikor elindulnak, az nagy zajt csapjon. Többnyire még táblát is helyeznek az autóra: „Nászutasok!”. Ez elsősorban az amerikaiaknál kötelező, de egyre több hazai esküvőn is megjelenik. Európában a lakodalomban tányértöréssel űzik el a gonosz szellemeket akik félnek minden zajtól.

Menyasszonyrablás

Lényege, hogy a násznép férfi tagjai a vőlegény figyelmét kicselezve, tánc közben elrabolják az újdonsült feleséget. A vőfély vagy ceremóniamester ekkor vicces szankciót szab ki a rablókra, a férjnek pedig teljesítenie kell a csibész vendégek feladatait. Ha ezekben helytáll, akkor visszakaphatja szeretett párját. Régen nagyon komolyan vették ezt a babonát, mert úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a menyasszonyt, a vőlegény nem érdemelte meg, hogy feleségül vegye. Ma már csak jó poénnak számít. Az elrabló elviszi a menyasszonyt egy rövid időre, például betérnek egy kisvendéglőbe.

A Lakodalmi Mulatság Szokásai

Szín-etikett a Násznapon

A násznép hölgy tagjainak a következő színeket nem illik viselni. Ezeket az íratlan esküvői etikett szabja meg. Feketét ne, mert a gyász színe. Sokak negatív dolgokra asszociálnak ennek láttán. Örüljünk ezen a napon, viseljünk színeket. Fehéret ne, ezt hagyjuk meg a menyasszonynak! Hadd tündököljön ebben csak Ő a nagy napon. Pirosat ne, mert ez az új asszony színe. Elég kellemetlen, ha éjfél után a piros ruhás lányok között nehezen találjuk meg az ünnepeltet. Ha ennek a 3 színnek a viselését kerüljük az esküvőn, akkor nem érhet minket kellemetlenség.

Tortaszeletelés

A házaspárnak egyszerre kell felvágnia a tortát, ketten fogják meg a kést. A babona úgy tartja, az lesz a kapcsolatban az irányító, akinek a keze van felül a kés megfogása közben. A vőfély vagy ceremóniamester ezt a pillanatot humorosan ki is hirdeti a násznép tagjainak.

Menyasszonytánc és Újasszonytánc

A menyasszonytánc az utolsó tánca a menyasszonynak az esküvői ruhában. Még éjfél előtt zajlik, hiszen éjfél után már átöltözve, újasszonyként és újemberként térnek vissza a násznéphez. Éjfélkor az a szokás, hogy a menyasszony leveszi a fehér ruhát, s piros menyecske ruhába öltözik. Az újasszonyi ruha a hagyomány szerint piros vagy bordó.

„Eladó a menyasszony!” Hangzik a felkiáltás és egymást váltva megtáncoltatja a násznép és az „útravalónak” szánt pénzt berakják egy kosárba vagy dobozba. Éjfélkor a vőfély egy nagy fazekat tart a kezében, fakanállal üti, és közben kiabálja: Eladó a menyasszony! Ilyenkor a vendégek sorban táncolnak a menyasszonnyal, a táncért pénzt dobnak a fazékba. A legénybúcsú egyik fénypontja a kanáltánc, amikor a vendégek fazekakkal és fedőkkel felszerelve lármázva szaladgálnak az ifjú pár lakásában. A hajnalperzselésnél tűzzel járták körbe az ifjú párt és felkontyolták őket. A bolond menyasszonytáncnál pedig egy fiatal legény öltözött be menyasszonynak és táncolt viccesen.