Üzemanyag tágulása melegben: Miért ne tankoljuk tele az autót és milyen veszélyei vannak?
Az autózás mindennapjaink része, és sokan próbálnak spórolni az üzemanyagon, vagy optimalizálni a tankolási szokásokat. Azonban az üzemanyag tárolása és kezelése során fontos figyelembe venni annak fizikai tulajdonságait, különösen a hőmérsékletváltozásra való érzékenységét. Az üzemanyagok alacsony hőmérsékleten kevésbé, magasabb hőmérsékleten viszont intenzíven párolognak és térfogatuk is változik a hőtágulás miatt, ezért nem érdemes csurig tankolni az autót.
Az üzemanyag hőtágulásának mechanizmusa és következményei
Az üzemanyagok, mint minden folyadék, a hőmérséklet emelkedésével tágulnak. Ez a fizikai jelenség, a hőtágulás, különösen nyáron, a tűző napon parkolva okozhat komoly problémákat, ha az autót teljesen tele tankoljuk.
Nyáron és a tűző napon parkolva viszont konkrétan a betöltő csövön folyhat ki a fölösleg az autóból, mert nincs hová tágulnia a melegben, ha előzőleg a légrés helyét is megtöltöttük. Ez rövid távon és télen nem feltétlenül okoz műszaki problémát, és akkor sem gond, ha azonnal továbbindulunk az autópályán és gyorsan elfogy néhány liter. Azonban hosszabb állás vagy tartós meleg esetén a túlnyomás károsíthatja az üzemanyagrendszert, sőt, tűzveszélyes helyzetet is teremthet.
A túltankolás veszélyei és a szénszűrő rendszerek
Az autók gyári üzemanyagtank-kapacitásának feszegetése nem teljesen új jelenség, hiszen éppen a mindig meglévő jelentős árkülönbségek miatt részben ebből élnek a Románia és Ukrajna, illetve Magyarország közt ingázó üzemanyagcsempészek is. A Pénzcentrum 2005-ös riportjában megszólaló szakértő szerint akkoriban visszatérő módszer volt, hogy az autók hőre lágyuló műanyagból készült tartályát, üres állapotban, magas nyomású forró levegővel megfújták és tágították ki.
A környező országok közül több helyen elterjedt szokás, hogy a kútoszlopnál álló autókat megemelik a betöltőnyílás közelében lévő kereküknél és csak ezután kezdik a tankolást. A nagyjából téglatest alakú, fekvő helyzetben beépített üzemanyagtankokból bizonyos szögben gyorsabban áramlik ki a gőz, miközben helyet cserél a gázolajjal vagy benzinnel. Mivel így később szökik fel az üzemanyag a töltőnyílásig, később kattan a töltőpisztoly, hiszen a rendszer később érzékeli a visszaáramló fölösleget. Orosz Krisztián, a Volkswagen-csoport márkáira szakosodott Doni Motors szerviz vezetője szerint a gyártó korábbi típusainak betöltőnyílásánál lévő szelepet megnyomva ki lehetett engedni a tartályban lévő légfelesleget. Pontosan ezt segíti az is, ha az autó sarkának megemelésekor az amúgy nem a tartály tetejénél csatlakozó töltőcsonkon keresztül a légrés helyére is üzemanyagot tölthetünk, ám mindkét módszer hátránya ugyanaz: menet közben túlcsordulhat a rendszer.
Minden az autógumi élettartamáról
A dízelmotoros típusok visszafolyó-rendszere miatt a gázolaj járó motornál melegszik, ezért ezt külön hűtik, hogy ne táguljon még jobban. A benzineseknél az úgynevezett szénszűrős gőzlecsapató-tartályban összegyűlő üzemanyagot is felhasználja a motor, de Orosz Krisztián, illetve a Toyota típusaival foglalkozó Toyoteam Garage munkatársa, Jakab Tamás is azt mondja, hogy azért is érdemes kerülni a rendszeres túltankolást, mert a motor működési hibát produkálhat, ha az aktív szénszűrős tartályba üzemanyag kerül. A Toyota bizonyos konstrukcióiban elöl (pl. régi Corolla E12), a motortér közelében, az újabbakban, például 2008 körüli Yarisban pedig hátul, közvetlenül a benzintartály mellett található a lecsapató tartály, de egyik esetben sem érdemes kockáztatni.
Ezért ne keress kevés kilométeres használtautót!
Érdemes-e kora reggel vagy késő este tankolni?
Évek óta tartja magát az a népszerű vélekedés, hogy érdemes kora reggel vagy késő este tankolni, mert ilyenkor az üzemanyag hidegebb, sűrűbb, és így többet kapunk a pénzünkért. Az elmélet alapja, hogy a folyadékok melegítés hatására tágulnak, így a nappali magas hőmérséklet állítólag csökkenti az üzemanyag sűrűségét. A mítosz alapja az a feltételezés, hogy a hidegebb üzemanyag sűrűsége nagyobb, ezért ugyanannyi pénzért több üzemanyagot kapunk. Ez az elképzelés a közösségi médiában is terjedt, ahol egyesek azt tanácsolták, hogy kerüljük a tankolást a nap legmelegebb óráiban, mert ilyenkor hab keletkezhet, ami állítólag csökkenti a ténylegesen kapott üzemanyag mennyiségét - írja a Telegraf.
A szakértők azonban egyértelműen cáfolják ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy a laboratóriumi körülmények között mért különbségek a mindennapi tankolás során elhanyagolhatók. A benzinkutak üzemanyag-tárolási módszerei alapvetően megkérdőjelezik az éjszakai tankolás előnyeiről szóló elméletet. Az üzemanyagot föld alatti tartályokban tárolják, ahol a hőmérséklet sokkal kevésbé változik, mint a felszínen. A szakértők szerint sokkal nagyobb hatással van az üzemanyag-fogyasztásra a vezetési stílus, mint az, hogy mikor tankolunk.
Az extrém meleg hatása az autóra és annak alkatrészeire
A hőség magának az autónak sem tesz jót. Bizonyos alkatrészei éppúgy „szenvednek” a forróságban, mint a bennük utazók. Sokan nem tudják, de nyáron 20 százalékkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy valamelyik keréken a gumiabroncs defektet kap, mint az év más időszakaiban. Bizonyíthatóan a nagy meleg miatt. A nem megfelelő hűtés miatt könnyen túlmelegedhet a motor. A hűtőfolyadékhoz hasonlóan a motorolaj kenőképességét is rontja a hőség. Amennyiben nagy melegben huzamosabb ideig autózunk, előfordulhat, hogy nem kap minden mozgó alkatrész megfelelő kenést, és emiatt erősebben kopnak, fémrészecskék válnak le róluk.
Gyakori problémák nyáron
- Gumiabroncsok: Megnő bennük a külső hőmérséklet növekedése miatt a nyomás. A hibás vagy sérült abroncsoknak szélsőséges esetben felpuklisodhat az oldalfaluk. Veszélyes játékot űz az, aki a nagy melegre tekintettel leereszt pár tized bárt a gumikból, azzal, hogy majd ha lehűl a levegő, visszapumpálja.
- Akkumulátor: Az akkumulátorok nemcsak a téli hideget, a túl forró nyarat sem kedvelik. Lassítja a bennük lezajló kémiai folyamatokat a nagy meleg, emiatt csökken a kapacitásuk. Ehhez jön még, hogy a nagy melegben és általában a nyári családi utazások alatt az autó áramigénye nagyobb a szokásosnál.
- Hűtőfolyadék és motorolaj: Nyáron a hűtőfolyadék is értelemszerűen jóval melegebb a magas külső hőmérséklet miatt, így a hűtés hatékonysága is rosszabb, mint az év más időszakaiban. A hűtőfolyadékhoz hasonlóan a motorolaj kenőképességét is rontja a hőség.
- Klímaberendezés: Pedig minden típusnál javasolt évente legalább egyszer a légkondicionáló teljeskörű átvizsgálása, a szűrők cseréje, a rendszer tisztítása. A nem megfelelően karbantartott klíma kezdetben csak a romló hatásfokával figyelmezteti az autó üzembentartóját, hogy dolga lenne vele. „Már nem hűt olyan jól, mint régebben”. Megtörténhet azonban, hogy a klíma a rendszerben felgyülemlett szennyeződések miatt egyik pillanatról a másikra áll le.
- Műanyagok és tömítések: A direkt napsütés és a magas hőmérséklet a műanyag bevonatokat és a gumi tömítéseket is igénybe veszi.
Nemcsak az utasoknak, magának az autónak is fontos, hogy a nagy melegben a szokásosnál gyakrabban tarthasson pihenőt. Nem szerencsés azonban megállás után azonnal leállítani a motort.
Benzines Duster váltóolaj specifikációk
Téli üzemanyag - más összetétel, más kockázatok
Télen nem ugyanolyan összetételű benzin, illetve gázolaj, mint nyáron. A kritikus paramétert „hidegszűrhetőségi határhőmérséklet” néven határozták meg. Ez mutatja meg: mi az a hőmérsékleti érték, amelynél már olyan mértékben lecsökken a gázolaj szűrhetősége (a parafin kiválása miatt), hogy az üzemanyagszűrőn már nem tud átmenni. A téli időszakban egy hidegindíthatóságot javító adalékot adnak a gázolajhoz, így a határhőmérséklet eléri a meghatározott -20 °C-ot. A prémium üzemanyagok jellemzője, hogy még alacsonyabb hidegtűréssel bírnak, ez akár -30 °C is lehet.
Még egy fontos szempont. Ilyenkor hajlamos az autósok nagy része a prémium kategóriát tankolni. Rögtön izmos lesz az autó, úgy érzi. De télen még nagyobb károkat okoz a hideg motorban, az átlagon felüli magasabb égési hőmérséklet. Lokális károkat fejt ki, helyi jellegű magas hőmérséklet kipufogó gáz. Főleg a hengerfejet viseli meg, a szeleptányér szélét, valamint a szelepszár-szimeringet. Közben pedig a még nem kitágult dugattyúk, olajlehúzó gyűrűk, kompresszió gyűrűkre ilyenkor ég rá a forgattyúsházból feljutó olajsár.