A gépjárműfoglalás jogi keretei és eljárásai Magyarországon
A járművek lefoglalása komplex jogi folyamat, amely számos jogszabály hatálya alá esik Magyarországon. A gépjárműfoglalás célja lehet bűncselekmények felderítése, bizonyítékok biztosítása, vagyonelkobzás, vagy akár adósságrendezés is. A folyamatba több hatóság is bekapcsolódhat, és esetenként jelentős vitákat generálhat a tulajdonosok jogaival és a hatóságok kötelezettségeivel kapcsolatban.
I. A járműfoglalás a közrend és közbiztonság védelmében
Magyarország Kormánya 2015 óta folyamatosan dolgozik azon, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás hatásai ne okozzanak kárt Magyarország lakossága számára. Ennek részeként 2023. november 16-án lépett hatályba a déli határnál található elhagyatott járművekkel kapcsolatos intézkedésekről szóló 503/2023. (XI. 15.) Korm. rendelet, amely kizárólagos illetékességgel a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalt jelölte ki a déli határnál található elhagyott gépjárművek elszállításával kapcsolatos hatósági feladatok ellátására.
A jogalkotó a kormányrendelet rendelkezéseit az elhagyott járművek elszállításának biztosítása érdekében, a közrend, a közbiztonság, valamint a közlekedésbiztonság hatékonyabb védelmének szolgálatára tekintettel 2025. július 20. napjával átültette a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20/A. §-ába.
A közterület-felügyeletről szóló törvény 20/A. §-a értelmében a kormányhivatal elszállíttathatja az olyan járművet, amelyen hatósági jelzés nem található, és erre tekintettel a jármű a forgalomban nem vehet részt, vagy amely nem felel meg a gépkocsi fogalmának, és amelyet valószínűsíthetően embercsempészés bűncselekmény megvalósításához elkövetési eszközként felhasználtak. Az elszállított járművek azonosító adatait (alvázszám, motorszám, ha van, hatósági jelzés) honlapján feltünteti.
II. Járműfoglalás büntetőeljárás során és a tulajdonos jogai
A büntetőeljárások során elrendelt járműfoglalás gyakran vezet jogvitákhoz, különösen akkor, ha a járművet jóhiszeműen, harmadik félként vásárolta meg valaki. A Büntetőeljárási törvény (Be.) 151. paragrafusának (1) bekezdése szerint a lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolognak a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság általi őrzésbe vétele vagy megőrzésének más módon történő biztosítása.
A. Az Audi A4 esete: hitelsértés gyanúja és jogellenes foglalás
Egy konkrét esetben a felperes 2010. március 24-én egy Ny.-i autókereskedésben megvásárolta az Audi A4 típusú, L. forgalmi rendszámú személygépkocsit 4000000 forintért. A büntetőeljárás alapja az volt, hogy az L. Lízing Zrt. mint lízingbe adó és az A. Kft. mint lízingbe vevő között lízingszerződés jött létre több gépkocsi finanszírozására. A lízingbe vevő nem teljesítette szerződéses kötelezettségét, ezért az L. Lízing Zrt. 2010. augusztus 16-án felmondta a szerződést, egyúttal bejelentette igényét a finanszírozott gépjárművekre. Azok egy részét azonban időközben értékesítették, ezért felmerült a gyanú, hogy az adós elvonta a gépjárműveket a fedezet alól. 2011. január 11-én az L. Lízing Zrt. megbízásából eljáró E. Kft. ügyvezetője feljelentést tett a Btk. 330. paragrafusába ütköző hitelsértés vétségének gyanúja miatt.
A nyomozó hatóság, az M.-i Rendőrkapitányság, úgy rendelte el a feljelentés alapján a perbeli L. forgalmi rendszámú, Audi A4 típusú személygépkocsi tárgykörözését és feltalálása esetén lefoglalását, majd annak 3 nappal későbbi foganatosítására úgy került sor, hogy nem állt még rendelkezésére a perbeli gépkocsira vonatkozóan az A. Kft. és L. Lízing Zrt. között létrejött pénzügyi lízing keretszerződés, illetőleg egyedi lízingszerződés. Nem ellenőrizte a lefoglalás előtt a gépjármű-nyilvántartás bejegyzett adatait sem, amely szerint az L. forgalmi rendszámú gépkocsi már a felperes tulajdonában volt.
Ha a feljelentés pontosítását, hiányosságainak pótlását rendelte volna el az M.-i Rendőrkapitányság a tárgykörözés előtt, tudomására jutott volna, hogy a pénzügyi lízing keretszerződésnek nem csak a személygépkocsik - köztük a perbeli gépkocsi - a fedezete, hanem kettő ingatlan is. Az ingatlanokat terhelő jelzálogjog tehát jóval meghaladta az L. Lízing Zrt.-nek a gépkocsikkal összefüggő követelését. A nyomozást megszüntető határozat kifejtette: önmagában az a tény, hogy a gépjárműveket nem szolgáltatta vissza a kölcsönt nyújtó cégnek F. T., nem ad alapot a sikkasztás gyanújának megállapítására sem, mivel mindezeken kívül a feljelentett személy olyan értékű ingatlanfedezeteket is biztosított a hitelezőnek, amelyek többszörösen fedezték a folyósított hitelösszeget és a hátralékot, így a sikkasztás további törvényi tényállási eleme hiányzik. Tehát sem hitelsértést, sem sikkasztást nem követett el F. T.
A felperes keresetében az alperest - amelynek szervezeti egysége az M.-i Rendőrkapitányság - az 1959. évi IV. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 349. paragrafusában írt közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén összesen 2500000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, mivel a lefoglalás és a lefoglalás foganatosítására vonatkozó szabályokat megsértette a nyomozóhatóság.
A másodfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította az alperes felelősségét az L. forgalmi rendszámú gépkocsi 2011. február 7-étől 2012. február 1-jéig tartó lefoglalásával a felperesnek okozott kárért.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
B. A lefoglalás megszüntetése és a jármű őrizetben hagyása
A Be. 2011. februárban hatályos 155. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a lefoglalást a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és azt kétséget kizáró módon igazolni tudja.
Egyetértett a másodfokú bíróság a felperessel abban, hogy a gépkocsira a bizonyítás érdekében nem volt szükség, minden okirattal igazolható volt. Az elkobzás korlátja pedig a tulajdon sérthetetlenségének alkotmányos alapelve, amiből az következik, hogy az elkövetői körön kívül álló, a bűncselekményben vétlen, jogkövető tulajdonos jogát az elkobzás nem sértheti. Mindemellett, ha már a gépkocsi lefoglalását elrendelte a nyomozó hatóság, módja lett volna arra, hogy a lefoglalt gépkocsit a tulajdonos őrizetében hagyja. A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 2. paragrafusa alapján ugyanis az érdekelt őrizetében lehet hagyni a lefoglalt dolgot.
III. Gépjárműfoglalás adóvégrehajtás során
Az adóhatóságok is jogosultak gépjárműveket lefoglalni adóhátralékok behajtása érdekében. Ez történhet a jármű helyszíni lefoglalásával, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján történő "közvetlen" foglalással.
A. A becsérték megállapítása és a mentesség feltételei
A Veszprémi Törvényszék által vizsgált esetben az adóhatóság a felperes tulajdonában álló P. típusú személygépjárművet foglalási jegyzőkönyvvel foglalta le; a foglalás nyilvántartásból történt. A felperes őstermelői tevékenységére hivatkozva kifogásolta a gépjármű lefoglalását, arra hivatkozva, hogy az nélkülözhetetlen a munkájához, és a becsértéke sem haladná meg az 1 200 000 forintos értéket.
A Kúria döntése rávilágított arra, hogy a gépjármű-nyilvántartásból való foglalása esetében a becsérték megállapításához szükséges a gépjármű megtekintése. A becsértéket külön végrehajtói intézkedés keretében állapítják meg, és az adósoknak az Avt. 24. §-a szerint önálló végrehajtási kifogás benyújtására van lehetőségük, illetve ebben az esetben kérhetik igazságügyi szakértő kirendelését.
A foglalás alóli mentességre a két feltétel (az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen jelleg és az 1 200 000 forint alatti becsérték) együttes fennállása esetén van lehetőség.
Mentesség a gépjárműfoglalás alól adóvégrehajtás során
| Feltétel | Leírás |
|---|---|
| 1. A jármű az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen | Az általános gyakorlat szerint ide tartoznak a szerszámigényes foglalkozások vagy a személy-/árufuvarozás. Az adósnak kell nyilatkoznia, és igazolnia. |
| 2. Becsérték nem haladja meg az 1 200 000 Ft-ot | A becsérték megállapításához szükséges a gépjármű megtekintése. |
B. A gépjármű forgalomból történő kivonása és használata a foglalás után
Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó főszabályként a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalja, és arról foglalási jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át.
Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból.
Amennyiben a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalása meghiúsult vagy a foglalásra a nyilvántartási adatok alapján került sor, és így a gépjármű forgalomból történő kivonása csak az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után történik meg, az adós a lefoglalt gépjárművet ezen időtartamban - a forgalomból történő kivonásig - még használhatja.
A bíróság álláspontja szerint helytállóan hivatkozott arra alperes, hogy a gépjármű forgalomból történő kivonása a közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóság részéről egy regisztratív aktus, figyelemmel arra, hogy a Vht. 103. §-a szerint a végrehajtó értesítése alapján a hatóság hivatalból volt köteles mindkét gépjárművet kivonni a forgalomból. E jogszabályok által elrendelt intézkedés során az alperesi hatóság nem mérlegelhet egyéb körülményt.
IV. Gyakorlati tanácsok használt gépjármű vásárlásakor
A gépjárműfoglalások elkerülése vagy a már lefoglalt járművekkel kapcsolatos problémák megelőzése érdekében fontos, hogy a használt gépjárművek vásárlásakor alapos tájékozódást végezzünk.
A Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) a rendszám megadásával ingyenesen ellenőrizheted a gépjármű előéletét, például a kilométeróra állását, a műszaki vizsgák időpontját és a korábbi sérüléseit. Személyes megtekintéskor ellenőrizd a forgalmi engedélyt, törzskönyvet, szervizkönyvet és a javítások, szervizek számláit. Érdemes szakértőt fogadni, és az adásvételi szerződés megkötése előtt átvizsgáltatni a gépjármű műszaki állapotát.
Az eredetiségvizsgálat igazolja, hogy a gépjármű nem lopott, nem áll körözés alatt és nem hamisították meg az adatait. Bár nincs törvényileg szabályozva, hogy az eladónak vagy a vevőnek kell eredetiségvizsgálatot végeztetni, érdemes előre kérned az eladótól. Ha a vásárlás előtt nem történt eredetiségvizsgálat vagy 60 napnál régebben, az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül el kell végeztetni egy hivatalos eredetiségvizsgáló állomáson. Az eredetiségvizsgálat díja 17 000 - 20 000 Ft, a gépjármű típusától és hengerűrtartalmától függően.
A. Adásvételi szerződés és átírás
A szerződést 4 példányban kell elkészíteni és 2 tanú jelenlétében aláírni. Tulajdonosváltáskor a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnik, ezért azonnal újat kell kötnöd. Amíg nem kötötted meg a biztosítást, ne indulj el a gépjárművel!
Az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül át kell íratnod a gépjárművet. Az átíráshoz keresd fel bármelyik kormányablakot, vagy foglalj időpontot. Az átírással egy időben az illetéket is befizetheted, valamint forgalmi engedélyt és törzskönyvet is igényelhetsz. Az illeték pontos összegéről az átíráskor a kormányablakban kapsz tájékoztatást. Az összeg a gépjármű korától és teljesítményétől függ.
A Polgári Törvénykönyv alapján használt gépjárművekre is vonatkozik a kellékszavatosság fogalma. Ha kiderül egy, az eladás időpontjában ismeretlen hiba, akkor vevőként kárigényed keletkezhet az eladóval szemben. Magánszemélyként 1 évig érvényes a szavatosság, vevőként ennyi ideig jelezheted a hibát. Az eladás utáni első 6 hónapban az eladónak kell bizonyítania, hogy a probléma nem állt fenn az eladáskor. A második 6 hónapban a vevőt terheli a bizonyítás kötelessége.
tags: #megnevezes #622 #a #jarmu #lefoglalasat #rendeltek