Megkülönböztető Jelzést Használó Gépjárművek Előzése Autópályán és a KRESZ Szabályai

A KRESZ legutóbbi módosítása több fontos változást hozott, köztük egy lényeges előírást az előzésre vonatkozóan. Az elmúlt időszakban több ponton is módosult a KRESZ, ami jelentős változásokat hozott a közlekedési szabályokban. Egyes új előírások már hatályba is léptek, így minden járművezetőnek érdemes átnéznie, milyen változások érintik a mindennapi közlekedést.

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága kiemelten fontos társadalmi érdek. Ennek alapvető feltétele, hogy mindenki betartsa a közlekedési szabályokat, és elvárhassa, hogy mások is így tesznek. A közlekedésben résztvevőknek emellett előzékenyeknek és türelmeseknek is kell lenniük egymással.

Mi minősül megkülönböztető jelzésnek és mely járművek használhatják?

A KRESZ meghatározza a közúti közlekedés szabályait, beleértve a hang- és fényjelzések használatát is. A szabályok pontos értelmezéséhez fontos tisztázni néhány alapvető fogalmat, mint például a közút, úttest, jármű és gépjármű fogalmát:

Közút: A gyalogosok, járművek és állatok közlekedésére szolgáló közterület (út, utca, tér, közúti híd, alagút, aluljáró stb.), a zártpályás villamos és vasúti pályatest kivételével.
Úttest: A közútnak a járművek és állatok közlekedésére szolgáló része.
Jármű: A közúti forgalomban részt vevő szállító eszköz (gépjármű, pótkocsi, szekér stb.), kivéve a betegtoló és gyermekkocsikat, talicskákat és hasonló, nem a közúti közlekedés céljára szolgáló eszközöket.
Gépjármű: Olyan sínpályához vagy vezetékhez nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt, és rendeltetésszerű használat közben közutat vesz igénybe, kivéve az 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú olyan járművet, amely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjárművek a közlekedésben kiemelt szerepet töltenek be. Ezek a járművek lehetnek:

rendőrautók
mentők
tűzoltók
nemzetbiztonsági járművek

Ezek a járművek használhatnak villogó kék fényjelzést vagy szirénát, de csak akkor, ha vészhelyzet van, illetve ha egy vészhelyzet helyszínére tartanak. A villogó kék fény miatt mentesülnek a szokásos közúti közlekedési szabályok alól, beleértve a piros lámpáknál való megállást, az út megfelelő oldalán való közlekedést és a sebességhatárt.

Mikor használható megkülönböztető jelzés?

Általános magatartási szabályok megkülönböztető jelzést használó járművek észlelésekor

A KRESZ szabályai kimondják azt is, hogy minden közlekedő köteles elsőbbséget adni a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó járműveknek.

A KRESZ határozottan előírja, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveknek minden esetben haladéktalanul elsőbbséget kell biztosítani, szabaddá kell tenni előttük az utat. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek sofőrjei azonban sajnos nagyon gyakran ennek ellenkezőjét tapasztalják.

A közlekedők teendői:

A megkülönböztető jelzéseket, vagyis a villogó kék fényjelzést és szirénát használó gépjárművek részére minden járművel, minden helyzetben adjanak elsőbbséget, és annak akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással tegyék lehetővé.
Az ilyen fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, vagy mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
A forgalomban haladó, megkülönböztető jelzést használó járművet megelőzni tilos, sőt, kötelező megtartani a veszélyhelyzetet kizáró követési távolságot.
Soha ne lépjünk hirtelen a fékre, hiszen azzal a szirénázó járművet is hirtelen fékezésre kényszerítjük. E helyett nézzünk szét és mérjük fel, hogy merre tudunk lehúzódni, indexeljünk le, ezáltal jelezve, hogy észleltük a megkülönböztető jelzést használó járművet, majd fokozatos fékezéssel húzódjunk le.
Fontos tudni azt is, hogy a tűzoltógépjárművek nagy súlyukból adódóan lassabban blokkolnak, majd lassabban is gyorsítanak újra fel, mint a személygépjárművek, így ennek érdekében is nagyon fontos, hogy ne a hirtelen fékezés vagy megállás módszerét alkalmazzuk.
A legfontosabb azonban a folyamatos figyelem! Nagyon fontos, hogy már akkor, amikor a távolban meghalljuk a sziréna hangját, próbáljuk meg kideríteni, hogy honnan érkezik és vélhetőleg merre tart a tűzoltóautó. Ha azt időben észleljük, úgy jóval könnyebb lesz utat engedni, s a baleseteket is megelőzzük.

Vezetés emelkedőn és lejtőn - Autózseni Vezetéstechnika

Könnyű túlreagálni a helyzetet, mikor egy megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik felénk - különösen akkor, ha a sofőr csak az utolsó pillanatban veszi észre a járművet. Ha az az első reakciónk az, hogy túl közel van a sziréna hangja, akkor ellenőrizzük a tükröket, ahogy azt tanultuk a KRESZ-ben. Ha a távolban halljuk a szirénát, nézzünk körül, ne várjuk meg, amíg odaér mellénk. Figyeljük az utat a tükörben, keressük a kék-piros villogó fényeket és nézzük biztonságos megállási helyek után, ha szükséges.

Amikor a sürgősségi jármű megérkezik a közelünkbe, az első reakció a fékezés lehet, de ez problémákat okozhat, ha nincs elég szabad hely. Keressünk inkább egy biztonságos lehetőséget, egy olyan helyet, ahol lassíthatunk vagy megállhatunk.

A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek előzése: Feltétel nélküli tilalom és kivételek

Az új előírások szerint megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet (mint például a mentő-, rendőr-vagy épp tűzoltóautót) előzni tilos. A KRESZ 42. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja: "Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos." Ez a tilalom feltétel nélküli. Ezen kívül az ilyen járművek mögött megfelelő követési távolságot kell tartani, hogy zavartalanul haladhassanak.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A becsapós részt ott lehet felfedezni, hogy a szöveg egyértelműen megkülönböztető jelzéseket ír. Tehát a kék fényjelzést és szirénát együtt használó jármű kap előjogot, hagyhat figyelmen kívül sok regulát.

Amennyiben a sürgősségi jármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, a KRESZ szabályainak betartására ugyanúgy köteles (és ezek megszegése is szankcionált), mint ha a fényjelzést sem működtetné. Így az autópályán csak villogóval, de esetleg lassan haladó rendőr nyugodtan megelőzhető.

Fontos tudni: Jogilag nem kötelező megszegni a KRESZ szabályait a megkülönböztető jelzést használó járművek haladásának segítése érdekében. Azonban a közúti közlekedés szabályai előírják, hogy segíteni kell az ilyen járművek haladását, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy haladni tudjanak, miközben nem szegjük meg a többi közlekedési szabályt. Más szóval, figyelnünk kell a vészhelyzeti autókra, de ha csak a KRESZ megszegésével segítjük a továbbhaladását, nem kell megtennünk.

Viselkedés a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben különböző forgalmi szituációkban

Autópályán és autóúton

Autópálya, autóút leállósávján a megkülönböztető jelzést használó jármű közlekedhet, így annak minden esetben szabad teret kell biztosítani.
A sürgősségi autók bajban vannak, ha az összes sáv foglalt, ezért ne haladjunk tartósan a belső sávban és ne akadályozzuk őket.
Ha látjuk, hogy közeledik, húzódjunk külsőbb sávba és várjuk meg a jármű áthaladását.
Vigyázzunk, mert lehet, hogy egymás után egynél több ilyen jármű is jön.
Gyér forgalom esetén a külső sávba kell lehúzódni, míg nagy forgalom esetén a belső sáv bal szélére és a külső sáv jobb szélére kell húzódni, így biztosítva a szabad utat középen az ott áthaladó tűzoltó járműveknek.
A haladás során folyosót kell biztosítani számukra is. Hova húzódjunk? Hol kér helyet magának a kéklámpás? A legjobb útfelületet biztosítsuk számára. Párhuzamos közlekedésnél gyér forgalom esetén a belső sávba beáll, kimennek előle. Sűrű forgalomnál a két sor közé ékelődik, két oldalra kihúzódnak a többiek.

Baleseti helyszínen

A baleset helyszínén való áthaladáskor ne lassítsunk le szükségtelenül (például ha baleset van egy kettős úttest másik oldalán). Könnyen balesetet okozhat, ha lassítunk és nézzük mi történt.

Egyirányú utcában

Ebben a helyzetben helyénvaló ésszerű sebességgel folytatni az utat, hogy a sürgősségi autó követni tudjon, amíg egyértelműen és biztonságosan le nem tudunk húzódni.

Domb vagy vak kanyar

Ne álljunk meg a domb tetején vagy vak kanyarokban. Ez veszélyeztetheti a sürgősségi jármű vezetőjét.

Kórházak és tűzoltó állomások bejáratánál

Ne húzódjunk ezek bejárata elé, mert akadályozhatjuk az induló járműveket.

Álló vagy parkoló sürgősségi járművek mellett

Ha látunk egy álló megkülönböztető jelzést használó járművet, lassítsunk és óvatosan haladjunk el mellette. Vigyázzunk az akadályokra, a többi vezetőre.
A munkája helyszínén a kék villogóval állva a partnerek fokozott óvatossággal közelíthetik meg, illetve haladhatnak el mellette. Ez a fokozott figyelem egyben azonnali reakció követelményét is jelenti mindenki számára.
A megkülönböztető fényjelzést - ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - működtetni kell.

Közúti összeköttetéseknél és közlekedési lámpáknál

Minden közlekedőnek minden irányból el kell engedni a vészhelyzeti járművet, amíg az át nem jut a kereszteződésen. Soha ne zárjuk el a csomópontot.
Meg kell adni az elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó járműnek. De általában nem jó ötlet felgyorsítani vagy átmenni a piroson annak érdekében, hogy utat adjunk - ezzel veszélybe sodorhatjuk a többi közlekedőt.
Ha egy piros lámpánál állunk, és egy sürgősségi autó van mögöttünk, aki tovább akar haladni egyenesen, de az útja el van zárva miattunk, a piros lámpa miatt nem tudunk jogszerűen előre haladni. Jogilag meg kell várnunk, amíg a lámpa zöldre vált, és akkor haladhatunk tovább és húzódhatunk le, amint biztonságos.
A "minden helyzetben" kifejezés azt jelenti, hogy közömbös az elsőbbségadásra kötelezett haladási módja. Természetesen a forgalmi státuszukból adódó egyéb kötelezettségek - fő szabályként - vonatkoznak rájuk, kivételként bizonyos esetekben a kötelezettségek megszegése az akadálymentes haladás biztosítása érdekében megengedett.
A lámpahasználat észlelhetőségéhez nyilvánvalóan szükséges az, hogy a megkülönböztető jelzést használó másik jármű a közlekedési partner látóterébe essen, tehát a forgalom sűrűségét, a forgalmi partner lehetséges érkezési irányát figyelembe kell venni. A kiemelt veszélyességű helyeken - útkereszteződések, gyalogosok elsőbbségi helyei - ha a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetője szabályt is szeg, olyan sebességgel célszerű közlekednie, hogy a baleseti veszélyhelyzet részéről egyoldalúan hárítható legyen, tehát belátható távolságán belül meg tudjon állni.

Buszsávok

Ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a piros lámpa esetében.

Általános tanácsok

Lassítsunk le és kerüljük a hirtelen manőverezéseket.
Segítsük a vészhelyzeti járműveket és a többi úthasználót azzal, hogy egyértelműen jelezzük neki, hogy lehúzódunk.
Győződjünk meg róla, hogy a lehúzódással nem tesszük rosszabbá a helyzetet. Például ha beérünk egy aluljáróba vagy egy mellékútra, ellenőrizzük a tükröket, hogy megbizonyosodjunk róla, nem ezen a bejáraton szeretne áthaladni a megkülönböztető jelzést használó jármű.
Kerüljük az olyan helyeken való megállást ahol a vészhelyzeti autó nehezen tud áthaladni - például egy hegy teteje vagy egy kanyar.
Húzódjunk le lassan és biztonságos jobbra, és engedjük a jármű áthaladását ideális esetben a baloldalon.
Mindenképpen nézzünk körül, nincs-e a közelben másik vészhelyzeti jármű. Ezután óvatosan térjünk vissza a vezetéshez, de maradjunk éberek.

A megkülönböztető jelzést használó járművek vezetőire vonatkozó szabályok

Természetesen a szabályozás alól még maga a tűzoltóautó sofőrje sem kivétel, hiszen a megkülönböztető jelzést adó berendezéseket csakis abban az esetben működtetheti, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

A tűzoltójármű kizárólag a közlekedés többi résztvevőjének veszélyeztetése nélkül közlekedhet, piros lámpánál csak a többi jármű megállását, tehát az akadálytalan továbbhaladásról való meggyőződést követően haladhat át, számára is megálljt parancsol a vasúti átjáró vagy a rendőr tilos jelzése, autópályán és autóúton pedig csak a forgalom megállítását követően van joga forgalommal szemben haladni.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A szabályozás 49.§ (1) bekezdése azt határozza meg, hogy mikor szabad „kéklámpát” kapcsolni: „… ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.”

Alapvetően ez nem közlekedési szabály. Az állampolgár, a többi közlekedési partner sosem bírálhatja felül, hogy jogszerűen használja-e a jogosult a jelzés(eke)t. Balesetvizsgálatkor sem kérdezik, ez a munkaügyi vizsgálat területére tartozik.

A megkülönböztető jelzést használó jármű vezetőjének menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzítenie kell elindulás előtt a jelzés használatának kezdetét, végét és az útvonalat. Amennyiben az adatok indulás előtti rögzítése késlelteti a veszély elhárítását, akkor a veszély elhárítását követően kell elvégezni az adminisztrációt.

Riasztási azonosító hiánya esetén a menetlevél VII. A természeti csapások elhárításához, valamint a kis kiterjedésű gaz-avartüzekhez történő vonuláskor a megkülönböztető fény- és hangjelzés használata csak életveszély, vagy jelentős kárnövekedés veszélye esetén rendelhető el.

Megkülönböztető jelzést használó járművet csak egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelelő személy vezethet (legalább két éve rendelkezik bármely nemzetközi kategóriában folyamatosan hatályos vezetői engedéllyel, járművezetésre egészségi szempontból alkalmas, PAV minősítés, max. 5 év érvényesség, gépjárművezetői belső képzés I.).

A megkülönböztető hang- és fényjelzések technikai jellemzői

Fényjelzés típusai technológia alapján:

Halogén kék lámpa: Jellemzően szabványos H1 vagy H7 izzóval szerelt forgómotorral és tükörrel szerelt forgó lámpa.
LED kék villogó: LED izzóval szerelt villanós lámpa, amelynél a LED modulok vagy egyszerre villognak vagy az egyes LED izzók felvillanásával forgást imitálnak. A LED technológiából adódóan hosszú élettartammal bírnak.
Xenon kék villogó: Xenon gázzal töltött izzóval rendelkező villogó lámpák. A drága technológia miatt manapság már háttérbe szorultak.

A megkülönböztető hang- és fényjelzés összetevői:

Fényhíd: A gépkocsi méretének megfelelően különböző szélességben elérhető fényhidak, amelyek fix vagy mágnestalpas kialakítással rögzíthetők a gépjármű tetején.
Tetővillogó: Kiegészítő jelzésként vagy önállóan is használható villogók fixen tetőbe fúrható vagy mágneses kivitelben.
Kiegészítő jelzések: Hűtőrácsba, visszapillantó tükörbe, ajtóba szerelhető LED technológiás villogók.
Hangszóró: A fényhídban megtalálható vagy önállóan a motortérbe szerelendő hangszóró a megkülönböztető hangjelzés biztosításához.
Vezérlő egység: A fény és hang vezérlésére alkalmas kezelő egység, amely egyben a hangszóró erősítője is.

A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművek

A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni.

Igazgatásrendészeti szabályozás határozza meg, hogy ki kap(hat) figyelmeztető jelzést. A forgalmiba bejegyzett engedély a Nyilvántartóban is szerepel. Mindennapi közlekedőként tudnunk kell, hogy milyen - az általánostól eltérő - tevékenységeket végezhet, milyen szabályokat, milyen feltételekkel hagyhat figyelmen kívül, hiszen kell számítani a különleges elhelyezkedésükre, illetve mozgásukra. Pl. egyirányú forgalmú úton, illetve osztottpályás úttest bal oldalán a forgalommal szemben való közlekedés, járdán haladás (járdatisztító gép), vagy éppen szabálytalan helyen történő megállás. Az ilyen járművek megközelítése, továbbá mellettük való elhaladás szintén fokozott óvatossággal történhet.

Jogszabályi háttér

A megkülönböztető és figyelmeztető jelzések használatát számos jogszabály rendezi:

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről.
1/2017. (I. 18.) ORFK utasítás: a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő rendőri feladatokról.
12/2007. (III. 13.) IRM rendelet: a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól.
KRESZ 42. § (1), (2), (3), (4), (5) bekezdései: A magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben.

tags: #megkülönböztető #jelzést #használó #gépjármű #előzése #autópályán