Megkülönböztető Jelzések és Vasúti Átjárók Biztonsága: Szabályok és Mutatók

A közúti és vasúti közlekedés biztonsága érdekében számos szabályozás és technológiai megoldás létezik. Ezek közül kiemelten fontosak a különböző jelzések, amelyek az élet- és vagyonvédelem, valamint a zavartalan forgalom fenntartásának eszközei. Az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme, továbbá a kiemelt államérdekből ellátandó feladatok végrehajtásáért felel a megkülönböztető jelzés.

A Megkülönböztető Jelzések Jelentősége a Közúti Közlekedésben

Megkülönböztető jelzés alatt a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil lámpa), villogó kék vagy kék-piros fényjelzést és hangjelzést adó berendezések együttesét értjük. A figyelmeztető jelzés, konyhanyelven a narancssárga villogó a hazai közlekedésben már rég elvesztette figyelmeztető funkcióját. Rutinszerű a használatuk futárcégek fehér furgonjain, teljesen normális méretű kamionokon, biztonsági cégek autóin, bármin. Ezen a fehér Focuson viszont innovatív módon még azt is sikerült megoldani, hogy a figyelmeztető jelzés ne csak felesleges, hanem megtévesztő, veszélyes is legyen. A Traffix.hu oldalt működtető egyesületünk a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kontrollvesztésre már felhívta a közlekedési szakhatóság figyelmét.

A kék/piros villogókra általánosan igaz, hogy elérhető egyszínű vagy duál színkivitelben. A fényhidak különböző méretben, akár beépített hangszóróval is rendelhetők. Megkülönböztető kiegészítő fényjelzéseket jellemzően hűtőrácsba, ajtóba, visszapillantóba vagy szélvédő mögé rögzítünk. A kék mobil lámpák akár fix, befúrható rögzítéssel vagy mágnestalpas kivitelben érhetők el. A korábbi technológiák, a halogén és xenon izzókat most már szinte kivétel nélkül felváltotta a LED-es technológia amely rendkívül megbízható, hosszú élettartamot és alacsony fogyasztást garantál. Termékeink R65-ös fénytechnikai paramétereknek való megfelelősséggel és R10 EMC megfelelősséggel bírnak. Termékeink szinte mindegyikéhez talál kiegészítő, extra szolgáltatást, úgy mint az eszközök gépjárműve történő telepítése, szerviz vagy karbantartás.

A Megkülönböztető Jelzés Célja és Jogosultságai

Az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme, továbbá a kiemelt államérdekből ellátandó feladatok végrehajtásáért felel a megkülönböztető jelzés. A megkülönböztető fény- és hangjelzését együttesen használó jármű a közúti jelzéseket és a KRESZ számos előírását figyelmen kívül hagyhatja, de kizárólag akkor, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette. Nem hagyhatja azonban figyelmen kívül a forgalomirányító rendőr jelzését valamint a vasúti átjáró jelzését. (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 49. § (2)) Amennyiben a sürgősségi jármű kizárólag csak a kék villogó fényjelzést használja, a KRESZ szabályainak betartására ugyanúgy köteles marad. A megkülönböztető fényjelzést a gépjármű legmagasabb pontján kell rögzíteni, biztosítva a 360°-os láthatóságot.

Milyen járművek használhatnak megkülönböztető jelzést?

Mikor használható megkülönböztető jelzés?

• Rendőrautók
• Mentőautók
• Tűzoltóautók
• Nemzetbiztonsági járművek

Ezek a járművek használhatnak villogó kék fényjelzést vagy szirénát, de csak akkor, ha vészhelyzet van, illetve ha egy vészhelyzet helyszínére tartanak. A villogó kék fény miatt mentesülnek a szokásos közúti közlekedési szabályok alól, beleértve a piros lámpáknál való megállást, az út megfelelő oldalán való közlekedést és a sebességhatárt.

A Közlekedésben Résztvevők Kötelességei

A KRESZ, azaz a jelenleg hatályos 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) egyértelműen előírja, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműveknek minden esetben haladéktalanul elsőbbséget kell biztosítani, szabaddá kell tenni előttük az utat. Az előírás szerint minden helyzetben elsőbbséget kell adni, továbbá biztosítani a megkülönböztetett jármű akadálytalan továbbhaladását! Megkülönböztető jelzést használó gépjárművel szemben, semmilyen esetben sem élveznek elsőbbséget a közlekedésben résztvevők. Pl: gyalogosok, biciklisek.

Mi tegyünk tehát ilyen helyzetben?

• Lassítsunk le és kerüljük a hirtelen manőverezéseket.
• Segítsük a vészhelyzeti járműveket és a többi úthasználót azzal, hogy egyértelműen jelezzük neki, hogy lehúzódunk.
• Győződjünk meg róla, hogy a lehúzódással nem tesszük rosszabbá a helyzetet.
• Kerüljük, az olyan helyeken való megállást ahol a vészhelyzeti autó nehezen tud áthaladni - például egy hegy teteje vagy egy kanyar.
• Húzódjunk le lassan és biztonságos jobbra, és engedjük a jármű áthaladását ideális esetben a baloldalon.
• Mindenképpen nézzünk körül, nincs-e a közelben másik vészhelyzeti jármű.
• Ezután óvatosan térjünk vissza a vezetéshez, de maradjunk éberek.

Ha az az első reakciónk az, hogy túl közel van a sziréna hangja, akkor ellenőrizzük a tükröket, ahogy azt tanultuk a KRESZ-ben. Ha a távolban halljuk a szirénát, nézzünk körül, ne várjuk meg, amíg odaér mellénk. Figyeljük az utat a tükörben, keressük a kék-piros villogó fényeket és nézzük biztonságos megállási helyek után, ha szükséges. Amikor a sürgősségi jármű megérkezik a közelünkbe, az első reakció a fékezés lehet, de ez problémákat okozhat, ha nincs elég szabad hely. Keressük inkább egy biztonságos lehetőséget, egy olyan helyet, ahol lassíthatunk vagy megállhatunk.

A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek előzésére vonatkozóan új szabály: Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű és a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.”

KRESZ szabályok a megkülönböztető jelzésű járművek előzésére

Az ilyen jellegű balesetek elkerülése érdekében, javasoljuk a következők betartását a közutakon közlekedők részéről:

• a megkülönböztető jelzéseket, vagyis a villogó kék fényjelzést és szirénát használó gépjárművek részére minden járművel, minden helyzetben adjanak elsőbbséget, és annak akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással tegyék lehetővé.
• az ilyen fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, vagy mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
• a forgalomban haladó, megkülönböztető jelzést használó járművet megelőzni tilos, sőt, kötelező megtartani a veszélyhelyzetet kizáró követési távolságot.
• gyér forgalom esetén a külső sávba kell lehúzódni, míg nagy forgalom esetén a belső sáv bal szélére és a külső sáv jobb szélére kell húzódni, így biztosítva a szabad utat középen az ott áthaladó tűzoltó járműveknek.
• soha ne lépjünk hirtelen a fékre, hiszen azzal a szirénázó járművet is hirtelen fékezésre kényszerítjük. E helyett nézzünk szét és mérjük fel, hogy merre tudunk lehúzódni, indexeljünk le, ez által jelezve, hogy észleltük a megkülönböztető jelzést használó járművet, majd fokozatos fékezéssel húzódjunk le.
• fontos tudni azt is, hogy a tűzoltógépjárművek nagy súlyukból adódóan lassabban blokkolnak, majd lassabban is gyorsítanak újra fel, mint a személygépjárművek, így ennek érdekében is nagyon fontos, hogy ne a hirtelen fékezés vagy megállás módszerét alkalmazzuk.
• autópálya, autóút leállósávján a megkülönböztető jelzést használó jármű közlekedhet, így annak minden esetben szabad teret kell biztosítani.

Jogszabályi Hivatkozások a Megkülönböztető Jelzésekre

• 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről [Megkülönböztető lámpára és figyelmeztető lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek (66§)]
• 1/2017. (I. 18.) ORFK utasítás a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelése és használata engedélyezésével, illetve ellenőrzésével összefüggő rendőri feladatokról
• 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól (Megkülönböztet olyan felhasználókat, amelyek csak hatósági engedéllyel illetve amelyek hatósági engedély nélkül felszerelhetik a jelzéseket.)

A Vasútbiztonság és az Átjárók Jelzései

A vasúti rendszer alrendszere vagy annak része csak abban az esetben helyezhető üzembe, és csak akkor működtethető, ha annak tervezése, kivitelezése, beszerelése és karbantartása biztosítja, hogy az alrendszer és annak bármely része megfeleljen a vonatkozó alapvető követelményeknek a vasúti rendszerbe történő beillesztés során. Az üzembe helyezés engedélyezési alapja a 11. §.

A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:„(3a) Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 9-i 2014/88/EU bizottsági irányelvnek, c) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 31.) NFM rendelet szabályozza ezen folyamatokat. A transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„14. § (1) Ez a rendelet a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja." A vasúti rendszer konstrukciója és működése nem okozhatja az általa keltett zaj meg nem engedett értékű kibocsátását a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a zajszennyezés tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 10-i 2014/38/EU bizottsági irányelvnek.

Vasúti Balesetek és Jelentési Kötelezettségek

A vasúti közlekedés biztonsági szintjének fenntartásához és javításához elengedhetetlen a balesetek pontos nyomon követése és jelentése. Az 1. melléklet az 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelethez értelmében az 1. pontban említett balesetekre vonatkozó mutatószámokra a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni. Amennyiben az Ügynökséghez történt benyújtást követően a biztonsági jelentésben leírtaktól eltérő új tények merülnek fel, a vasúti közlekedési hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő éves beszámolóban köteles a helyesbítő vagy módosító adatokat megküldeni az Ügynökségnek.

Milyen olajat használjak a Peugeot 206-hoz?

Jelentős Balesetek Típusai és Fogalom-meghatározásuk

1. Balesetekre vonatkozó mutatók 1.1. Jelentős baleset: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz, kivéve a műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező baleseteket;

• a) vonat ütközése vasúti járművel,
• b) vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal,
• d) vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, a gyalogosokat érintő baleseteket is beleértve, a vasúti átjárók 6.2. pontban meghatározott öt típusa szerinti további bontásban is,
• e) mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset, kivéve az öngyilkosságot és az öngyilkossági kísérletet,
• f) vasúti járműben keletkezett tűz.

Minden jelentős balesetről az eredeti baleset típusa szerint kell beszámolni, akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak (például egy vonatkisiklást követő tűz esetében).

Baleseti Mutatók és Gazdasági Hatások

A súlyos sérülést szenvedett személyek és a halálos áldozatok abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a baleset típusa és a következő kategóriák szerinti bontásban: utas, alkalmazott vagy vállalkozó, vasúti átjárók igénybe vevője, illetéktelen személy, a peronon tartózkodó egyéb személy, nem a peronon tartózkodó egyéb személy. A vasúti veszélyesáru-szállításhoz kapcsolódó balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma is jelentésre kerül, külön kategóriák szerint, mint például legalább egy olyan vonatot érintő baleset, amely veszélyes árut szállított, vagy azon balesetek száma, amelyek következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak. Az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma szintén mutatóként szolgál.

Baleset előidézésére alkalmas körülmények abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő, baleset előidézésére alkalmas körülmények szerinti bontásban is: vágánykivetődés és egyéb sínillesztési hiba, a biztonságot veszélyeztető jelzési hibák, a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladással, a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladás nélkül, üzemben lévő jármű keréktörése, üzemben lévő jármű tengelytörése. Minden olyan körülményről be kell számolni, amely balesetet idézhetett volna elő, függetlenül attól, hogy okozott-e balesetet vagy sem. (Azt a körülményt, amely jelentős balesethez vezetett, a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban is jelenteni kell; azon körülményt, amely nem vezetett jelentős balesethez, nem kell jelenteni a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban).

5. Mutatók a balesetek gazdasági hatásainak számításához A következő paraméterek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) összege euróban:

• a) a halálesetek és a súlyos sérülések száma, megszorozva a balesetmegelőzési értékkel,
• b) a környezetkárosítás költsége,
• c) a vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége,
• d) a baleset miatti késések költsége.

A biztonsági hatóság beszámol a jelentős balesetek gazdasági hatásáról. A balesetmegelőzési érték a személyi sérüléssel járó baleset megelőzéséhez a társadalom által társított értéket jelenti, ennélfogva a balesetben részes személyek kártérítési kötelezettségének megállapítására nem használható fel.

6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók 6.1. Vonatbiztosítási rendszerrel üzemelő vágányok százalékos aránya, valamint fedélzeti vonatbiztosítási rendszer mellett megtett vonatkilométerek százalékos aránya, ahol e rendszerek a következőket biztosítják:

• a) figyelmeztető jelzés,
• b) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás,
• c) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint diszkrét sebességfelügyelet,
• d) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint folyamatos sebességfelügyelet.

tags: #megkulonbozteto #jelzes #vasuti #atjaro #informacio

• tudnivalók a Mazda CX-7 vákuumrendszeréről
• Hogyan működnek az olvadóbiztosítók?
• Ablakemelő gomb javítási útmutató
• A Doblo multimédia rendszere
• A biztosíték készletek fontossága