A Megállt Jármű Kivilágításának Szabályai és A Közlekedésbiztonság

A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere, amelynek egyik leggyakrabban használt eleme a tompított fényszóró. A „látni és látszani” elv életbevágó a közlekedésben, hiszen a járművek kivilágítása azért szükséges, hogy a közlekedés résztvevői időben észleljék egymást és ezzel elkerülhetővé váljanak a balesetek. Az őszi-téli időszakban a megváltozott időjárási és útviszonyok figyelembevételével kell az utakon közlekedni, a járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok (köd, hóesés) esetén jogszabályoknak megfelelően ki kell világítani. Sűrű ködben, hóesésben a járművezetők előtt belátható útszakasz rövidebbé válik, ilyenkor kellő figyelmet kell fordítani a sebességre is, nehogy az előttünk haladó másik járműnek ütközzünk, vagy valakit elüssünk.

A Megállt Járművek Kivilágításának Alapszabályai

A KRESZ világosan meghatározza a megálló vagy parkoló járművek kivilágítási szabályait. A 45. § (1) bekezdése szerint az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van, vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. Ebben az esetben a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani.

A parkolás és a láthatóság szempontjából további fontos szabály, hogy az úttesten, a leállósávon és az útpadkán megálló vagy ott tartózkodó gépjárművet a láthatóság korlátozottsága esetén legalább helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani, amennyiben a közvilágítás vagy egyéb külső fényforrás nem biztosítja a biztonságos távolságból történő észlelhetőséget. Rendkívül fontos kiemelni, hogy parkoló jármű esetében ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát használni tilos.

A Különböző Világítási Módok és Jelentőségük

A Nappali Menetfény (DRL) - Miért nem elegendő minden esetben?

Az Európai Unióban 2011 óta minden újonnan forgalomba hozott autónak kötelező szériatartozéka a „nappali menetfény”. A nappali menetfény célja, hogy a járművet nappal, jó látási viszonyok között láthatóvá tegye. A nappali menetjelző lámpák azonban csak előrefelé világítanak. Hátsó lámpák nem kapcsolódnak hozzá, így sötétben, ködben, esőben vagy hóesésben az autó hátulról szinte láthatatlan marad. A tompított fényszóróval ellentétben a menetfény nem világítja be az utat a gépjármű előtt.

A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát nappal, jó látási viszonyok között. Fontos ismérv, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak.

Hengerfej tünetek, okok és javítás

Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek automata (AUTO) funkcióval, ami egyesekben azt az illúziót keltheti, hogy nem kell gondoskodni a fényszórókról. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Egy ködös, fátyolos napon az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák.

A Tompított Fényszóró Használata

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. Fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is.

A KRESZ 44. § (2) bekezdése szerint a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit.

Az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott. A tompított fényszóró használatát nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára, elöl-hátul egyaránt. Az új KRESZ-tervezet szerint lakott területen belül is kötelező lesz a tompított fényszóró használata nappal is, amennyiben az autó nem rendelkezik nappali menetfénnyel.

Távolsági Fényszóró és Ködlámpa - Korlátok álló jármű esetén

A távolsági fényszóró jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat. Lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni. Lakott területen kívül olyan forgalmi szituációkban engedélyezett, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt, azaz nincs szembejövő forgalom, nem halad előttünk más jármű közvetlen közelségben. Tilos a távolsági fényszórót használni, ha az úton vagy az úttal párhuzamosan közlekedőket - akár a visszapillantó tükrön keresztül is - elvakíthatja. Továbbá ködben, ha a távolsági fényszóró használata a látást korlátozza, illetve megállás vagy parkolás esetén.

Mi a teendő, ha hibás az Ignis sebességjeladója?

Ködös időben felmerül a ködlámpák használata. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így a fényük messzebbre jut ködös időben, mint a tompított világításé. A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” A 6/1990 KÖHÉM rendelet konkrétan megfogalmazza: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”

Az előzőek alapján kijelenthető: az első ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag sűrű köd esetén használható! A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz, melynek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Fontos szabály, hogy járműoszlopban történő közlekedés során tilos a ködfényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát használni, ha ezek használata az úton vagy az úttal párhuzamosan közlekedőket - akár a visszapillantó tükrön keresztül is - elvakíthatja. Ugyanezen okból a ködlámpa használata álló jármű kivételével bármikor alkalmazható rossz látási körülmények esetén.

How to Use Fog Lights - Car Fog Lights Explained

Egyéb Világítási Eszközök és Funkcióik

Helyzetjelző fények: A helyzetjelző fények önállóan álló jármű kivilágítására szolgálnak, lakott területen kívül kötelező használatuk ilyen esetben. Menet közben azonban a helyzetjelzőt mindig a tompított fényszóróval együtt kell használni.
Féklámpa: A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét.
Tolatófényszóró: Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa.
Irányjelző (index): Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni. Az irányjelzést korábban kell megkezdeni.
Vészvillogó/Figyelmeztető lámpa: A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. A vészvillogó bekapcsolása akkor szükséges, ha járműve meghibásodott és akadályozza a forgalmat, vagy ha balesetveszélyre kíván figyelmeztetni.

A Világítás Karbantartásának és Helyes Használatának Fontossága

A helyes fényszóró használat mellett az is fontos, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. A modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról, de a régebbi típusú autóknál szakemberre kell bízni a fényszóró magasságának kalibrálását. A fényszórók burkolatának tisztasága alapvető követelmény a megfelelő fényerő biztosításához. Az elhomályosodott, sárgult vagy párásodó fényszóróburkolat akár 50-60%-kal is csökkentheti a fényszórók hatékonyságát. A fényszórók magasságának megfelelő beállítása kulcsfontosságú a többi közlekedő vakításának elkerüléséhez. Ha járműve megrakva van, vagy gyakran szállít nehéz terheket, a fényszórók beesési szöge megváltozhat. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje. A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni. A járműveket műszaki felszereltsége szerint kell kivilágítani úgy, hogy az az észlelhetőséget és a láthatóságot biztosítsa.

A nem megfelelő világítás nemcsak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is számít. A hatóságok is egyre szigorúbban ellenőrzik a világítási szabályok betartását, hiszen a megfelelő világítás alapvető a közlekedésbiztonság szempontjából. A szabálytalan világítás használata helyszíni bírsággal sújtható. A hibás vagy nem megfelelően használt világítás súlyosbító körülmény lehet baleset esetén. Ha bizonyítható, hogy a nem megfelelő világítás okozati összefüggésben áll a balesettel, az jelentősen növelheti a vezető jogi és anyagi felelősségét. Rendszeres karbantartással, a műszaki állapot folyamatos ellenőrzésével és a KRESZ szabályok következetes betartásával járulhatunk hozzá a balesetek megelőzéséhez.

Az alábbi táblázat összefoglalja a járművek legfontosabb világítási típusait és azok KRESZ szerinti használatát:

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Világítás típusa	Feladata	Használat mozgó járműnél	Használat álló járműnél
Nappali menetfény (DRL)	A jármű láthatóságának növelése nappal.	Nappal, jó látási viszonyok között, lakott területen kívül kiválthatja a tompítottat.	Nem erre a célra készült, nem biztosít hátsó láthatóságot. (Nappali, jó látási viszonyok esetén is csak előre világít)
Tompított fényszóró	Az út megvilágítása és a jármű láthatóságának biztosítása elöl-hátul.	Kötelező lakott területen kívül nappal is (helyzetjelzővel), sötétben, korlátozott látási viszonyok között (eső, köd, hó).	A járművet helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani, tompított fény nem kötelező, de növeli a láthatóságot.
Távolsági fényszóró (reflektor)	Az út távoli szakaszának megvilágítása.	Éjszaka, lakott területen kívül, ha nem vakít. Fényjelzésre lakott területen belül is.	Tilos megállás vagy parkolás esetén.
Első ködlámpa	Az úttest megvilágítása ködben, hóesésben, felhőszakadásban, porfelhőben.	Korlátozott látási viszonyok esetén (köd, hóesés, felhőszakadás, porfelhő) használható.	Tilos parkoló jármű esetében.
Hátsó ködzárófény	A jármű hátuljának észlelhetőségének növelése sűrű ködben.	Kizárólag sűrű köd esetén, ha a látótávolság 50 méter alá csökken.	Tilos parkoló jármű esetében.
Helyzetjelző fények	A jármű helyzetének és méretének jelzése.	Mindig a tompított fényszóróval együtt használatos.	Kötelező éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az úttesten álló jármű kivilágítására, ha nincs közvilágítás.