Meddig Tart Egy Felújított Futómű? Minden, Amit Tudnod Kell
A lengőkar az autó futóművének egyik központi eleme.
Segítségével tudjuk stabilan az úton tartani az autót, kiegyenlíteni a kilengéseket a kanyarokban. Ha kisebb-nagyobb kátyúkba hajtunk, vagy egy fekvőrendőrön kell átdöccennünk, akkor is ez segít elviselhetővé tenni az élményt.
Mivel a futómű folyamatosan nagy igénybevételnek van kitéve, különösen rossz útviszonyok mellett, idővel elhasználódhatnak, vagy akár sérülhetnek is a lengőkarok. Egy meghibásodott lengőkar komoly problémákat okozhat az autó irányításában és a futómű állapotában, ezért fontos felismerni a hiba korai jeleit.
A lengőkar munkáját a hozzá tartozó szilentek segítik, amelyek minden hosszabb utunk során akár több százszor, vagy több ezerszer kapnak terhelést. Emiatt persze előfordulhat idővel hiba.
A lengőkar fémes elemekkel csatlakozik az autóval, ráadásul a forgalomban közlekedő kocsi folyamatosan dolgoztatja az alkatrészt. A futómű részeként minden egyes, elsősorban kanyarodásból eredő oldalirányú mozgás vagy az úthibákból következő fel-, és le himbálózás során, ezek a darabok extrém módon koptatják egymást. Emiatt idejekorán elhasználódnak, cserélni kell őket, felújítani a futóművet.
Hogyan óvjuk az R1 kuplungját?
Ezért került beszerelésre a két fémes elem közé egy úgynevezett szilent, amely arra hivatott, hogy megvédje ezeket az alkatrészeket egymás leamortizálásától.
A lengőkar szilent anyaga gumi, amelynek egyéb feladatai is vannak: elnyelni a rezgéseket, csillapítani a zajokat, megszüntetni, vagy minimalizálni a kellemetlen hangokat, az autó imbolygását az úton. Ezt a gumi alapvető tulajdonságaival éri el, minden nyomásra deformálódik, majd, amikor lekerül róla a terhelés, igyekszik visszanyerni eredeti formáját.
Ennek viszont ára van, a végtelenségig nem lehet a szilentet sem nyúzni, idővel eldeformálódik, kinyúlik, ellágyul. Sajnos olyan is előfordul, hogy megsérül, vagy akár el is szakadhat.
Ekkor pedig jönnek problémák: az autó úttartása bizonytalanná válik, olyan érzést válthat ki belőlünk, mintha támolyogna.
Ha túltesszük magunkat azon, hogy irritáló hangok hagyják el az autót a legkisebb döccenőnél, valamint elviseljük, hogy nagyban romlik az utazás közbeni komfortérzetünk, akkor sem ajánljuk, hogy sokat közlekedjünk a szakadt lengőkar szilentekkel.
Automatikus Vitara váltók jövője
A bizonytalan úttartás miatt ugyanis nehezebben lehet megfogni az autót, ha hirtelen forgalmi akadály tárul elénk. Ez pedig nagyban növeli a balesetveszélyes helyzetek kockázatát.
Ráadásul egyre inkább sérül vagy kopik a lengőkar vagy a bölcső, károsodik a futómű több eleme, amiből az következik, hogy az autó jobban, és általában egyenetlenül kezdi el elhasználni a gumiabroncsokat is.
Végső soron azt érjük el, ha szakadt lengő szilenttel közlekedünk, hogy amellett, hogy nekünk is rém kellemetlen lesz az autóban ülve, de azoknak is, akik a környezetünkben közlekednek - gondoljunk csak például a fokozott, idegesítő hangokra.
Ezen felül még azzal is magunk alatt vágjuk a fát, hogy kockáztatjuk, hogy az egyszeri néhány ezer forintos szerelési költség a többszörösére emelkedik, ha megvárjuk, hogy más alkatrészek is beadják a kulcsot.
Keressük fel tehát késedelem nélkül a szervizünket és javíttassuk ki a hibát, míg nem késő. Nem érdemes hobbi autószerelőként magunk nekiállni, a futómű kényes rendszer, ráadásul biztonságtechnikai alkatrész, ezért szükséges a pontos beállítása.
Stilo üzemanyag-visszajelző javítása
Mikor kell felfüggesztőkart cserélni? | AUTODOC tippek
A Lengőkar Meghibásodásának Jelei
A lengőkar meghibásodásának egyik első és leggyakoribb jele a furcsa, szokatlan hang, amely főként rossz minőségű úton, kátyúkban, fekvőrendőrökön való áthaladáskor jelentkezik. Ezek a hangok gyakran kopogó, nyekergő, nyikorgó vagy puffanó jellegűek, és leginkább a jármű első részéből hallhatók. Ha ezek az alkatrészek kilazulnak, megrepednek vagy elkopnak, akkor a mozgó részek nem illeszkednek megfelelően, ami hanghatásokban is megmutatkozik. Ezek a hangok nemcsak zavaróak, hanem figyelmeztető jelek is, amelyeket komolyan kell venni.
A hibás lengőkar komoly hatással lehet az autó kormányozhatóságára, különösen nagyobb sebességnél vagy éles kanyarokban. Az egyik leggyakoribb tünet, hogy az autó nem tartja az irányt egyenesen, vagy oldalra húz, annak ellenére, hogy a kormány középen áll. Ez a jelenség akár a szilentek kilazulására vagy a lengőkar deformációjára is utalhat. Emellett a kormányzás pontatlanná válhat, a kormánykerék holtjátéka megnőhet, és az autó viselkedése kiszámíthatatlanná válhat. Ez nemcsak kényelmetlen, de veszélyes is lehet, különösen csúszós vagy kanyargós úton.
Az egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb jele a lengőkar hibájának az abroncsok szabálytalan kopása. Ha a lengőkar vagy annak alkatrészei nem tartják megfelelő szögben az autó kerekét, akkor az abroncsok nem egyenletesen érintkeznek az úttal. Ez a futófelület túlzott vagy egyoldalú kopásához vezethet, ami csökkenti a gumi élettartamát, valamint a jármű biztonságos használhatóságát is. A kopási mintázatból gyakran következtetni lehet arra, hogy milyen típusú lengőkar-hiba áll a háttérben.
A hibás lengőkar egyik gyakori velejárója a rezgés vagy vibráció, amely különösen akkor érzékelhető, amikor az autó gyorsít vagy fékez. Ezek a rezgések gyakran a kormánykeréken keresztül érezhetők, és különösen nagy sebességnél válnak zavaróvá. A lengőkar szerepe, hogy a kerék stabil helyzetét biztosítsa, és ha ez a funkció megszűnik, akkor a kerék mozgása bizonytalanná válik. Ez a rezgés nemcsak kellemetlen, hanem a futómű más elemeire is extra terhelést ró.
A futómű megfelelő működése alapvető a vezetési élmény és a menetkomfort szempontjából, amelyben a lengőkar kulcsszerepet játszik. Ha a lengőkar vagy szilentjei elhasználódnak, az autó menetstabilitása csökken, és a jármű úttartása romlik. Ez különösen akkor észrevehető, ha az autó „pattogósabbá” válik, a kisebb úthibákra is élesen reagál, és az utazás élménye kevésbé komfortos. Az instabilitás főként kanyarokban, vagy hirtelen irányváltásoknál jelentkezik, amikor a jármű „úszni” kezd, nem tartja meg jól a pályát.
Ha felmerül a gyanú, hogy a lengőkarral probléma lehet, érdemes alulról is megvizsgálni az alkatrészt. A szabad szemmel is jól látható repedések, rozsda, deformáció vagy olajos szennyeződések mind arra utalhatnak, hogy valami nincs rendben. A szilentek gyakran berepedeznek, megereszkednek vagy elválnak a fémháztól, míg a gömbfejeknél kotyogás, szivárgás is jelentkezhet. Ezek a jelek már önmagukban elegendőek lehetnek ahhoz, hogy szakemberhez forduljunk.
A lengőkar állapotát a műszaki vizsgán is ellenőrzik, különös tekintettel a szilentekre és a gömbcsuklókra. Ha ezek nem megfelelően működnek, a jármű megbukhat a vizsgán, ami jelentős többletköltséggel és időveszteséggel járhat. Az ellenőrzés során a vizsgabiztos gyakran próbapadon vizsgálja az autó futóművét, ahol a lengőkar hibái könnyen felfedhetők - például a túlzott mozgás, a nem megfelelő reakcióidő vagy hanghatások alapján.
Érdemes tehát még a vizsga előtt átvizsgáltatni a futóművet, hogy ne a hivatalos ellenőrzés során derüljenek ki a problémák.
Ha a lengőkar hibáját figyelmen kívül hagyjuk, az idővel láncreakciót indíthat el a futómű többi részén. Az instabil keréktartás megnöveli a kerékcsapágyak, lengéscsillapítók, rugók és fékalkatrészek terhelését, ami ezek idő előtti elhasználódásához vezet. Emellett a nem megfelelő kerékállás miatt a fékút is megnövekedhet, különösen nedves vagy csúszós útfelületen. A hibás lengőkar tehát nemcsak kényelmi kérdés, hanem komoly biztonsági kockázat is.
Ha a fent felsorolt tünetek bármelyikét tapasztaljuk - legyen az kopogás, vibráció, iránytartási gond vagy szabálytalan gumikopás - érdemes mielőbb felkeresni egy tapasztalt szerelőt. A lengőkar vizsgálata, cseréje nem tartozik a házilag javítható feladatok közé, mivel precíz beállítást, megfelelő szerszámokat és gyakorlati tudást igényel. Sokszor nem elegendő csupán egy szilent vagy gömbfej cseréje, hanem az egész lengőkart ki kell cserélni. Az időben elvégzett javítás nemcsak pénzt takaríthat meg hosszú távon, hanem az utasok biztonságát is szolgálja.
A lengéscsillapító-felújítás ára legtöbb szerviznél egyedi megállapodás tárgya, mivel a műhelyek árlistájában általában csak a csere díja szerepel. 2026-re rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 12000-24000 Ft közé esik egy lengéscsillapító cseréje, típus- és kategóriától függően.
Futómű Beállítás: Miért Fontos és Mikor Kell Elvégezni?
Hazánk úthálózata több helyen sérült és kátyús, ez a futómű elállítódásához vezethet. A helytelen parkolási szokások és a gumiabroncsot ért erőteljes fizikai behatás szintén szükségessé teheti a felfüggesztés javítást. Szerencsére a futómű beállítás alacsony költségű, gyors és csökkentheti a gépjármű amortizációját.
A futómű, vagy másnéven felfüggesztés funkciója, hogy összekapcsolja az autó szerkezetét és az egyenletlen útfelületen haladó gumiabroncsokat. Közlekedésbiztonsági, vezetéstechnikai és az utasok komfortérzetét növelő szerepe egyaránt fontos.
A felfüggesztés az alábbi alkatrészekből áll:
- Gömbfejek
- Kormányzás alkatrésze
- Lengéscsillapító
- Lengőkarok
- Rugók
- Stabilizátor elemek
- Szilentblokkok
A futómű beállítása során a képzett szakembereink modern számítógépes diagnosztikai eszközzel ellenőrzik a felfüggesztés beállítását és a gumiabroncsok futását. Amennyiben a futómű bemérését követően a kapott adatok eltérnek a gyári beállítási adatoktól, a futómű geometria korrekcióra szorul. A futómű beállítás célja, hogy a felfüggesztés megfeleljen a gyári előírásoknak és csökkenjen az idő előtti gumiabroncs kopás.
Olykor a felfüggesztés beállítása nem elegendő a sérült, elkopott alkatrészek miatt. A futómű javítás során a beállítások módosítása mellett az alkatrészek cseréje is szükséges. Ez általában magasabb anyagköltséggel és munkadíjjal járó javítási munkálat.
A futómű beállítás ára jelentős eltérést mutat autótípusok, műhelyek és települések között. Mivel a felfüggesztés befolyásolja a vezetési élményt, a gépjármű állapot megőrzését és a biztonságos közlekedést, így javasoljuk, hogy válasszon kedvező ár-érték arányú és megbízható műhelyt!
Nincs az autókban olyan jelzőlámpa, vagy érzékelő szenzor, amely a felfüggesztés elállítódását jelezné. Így az alábbi jelek alapján állapítható meg a futómű problémája:
- Egyenlőtlen kopás a gumiabroncsokon.
- Nem tér vissza egyenes irányba a kormány kanyarodást követően.
- Egyenes úton történő haladás közben nem megfelelő az autó egyenesfutása.
- Kis szögben bevett kanyarnál is hangos nyikorgás hallható.
Javasoljuk, hogy a szezonális gumicsere, a karosszériát és gumiabroncsokat érintő szerviz alkalmával kérje a felfüggesztés ellenőrzését!
A futómű javítás során a felfüggesztés sérült alkatrészeit lecserélik. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az alkatrészeket, amelyek általában érintettek a szervíz folyamatban:
- csonkállványok
- féltengely
- féltengely gumiharangok
- féltengelycsuklók
- kerékagyak
- kerékcsapágyak
- kormánygömbfejek
- kormányösszekötő rudak
- lengéscsillapítók
- rugók
- stabilizátor rudak
- szilentek
- teljes lengőkarok
- toronycsapágy
Nem javasoljuk a futómű beállítását házilag. A megfelelő beállítás nem csupán szakértelmet, de speciális eszközöket is igényel. Ahhoz, hogy a felfüggesztés a szabványoknak és gyártói előírásoknak eleget tegyen, professzionális autóműhely felkeresését tanácsoljuk!
A futómű beállítás 30-120 percet vesz igénybe. Amennyiben az ellenőrzés során sérült alkatrészeket fedeznek fel a szakemberek, a javítási idő hosszabb is lehet.
A futómű elállítódását a rossz útviszonyok, kátyúk, helytelen parkolási technika és a gumiabroncsokat ért erős ütések okozhatják.
A felfüggesztés feladata, hogy összekösse az autó szerkezetét és az úton futó gumiabroncsokat. Hozzájárul az idő előtti kopás megakadályozásához, biztonságosabbá és komfortosabbá teszi a vezetést. A hazai útviszonyok mellett a futómű könnyen és gyakorta elállítódhat. A futómű beállítás általában 30-120 percet vesz igénybe és 15-20.000 forintba kerül.
További Fontos Alkatrészek és Tudnivalók
Gyorsításnál vagy az emelkedőn felfelé nyomod a gázt, de nem akar gyorsulni az autó? Akkor biztosan esedékessé vált a kuplung csere!
A kuplung csere minden olyan autós életében egyszer bekövetkezik, aki nem csak egy évre tervez egy autóval. Aki városban közlekedik, az a mindennapi munkába menet-jövet megtapasztalhatja az évről évre egyre nagyobb dugókat. Sajnos az araszolás jelentősen megrövidíti a kuplung élettartamát még annak is, aki a vezetésre odafigyelve a bal lábát nem a pedálon pihenteti.
A kuplung csere alkalmával kötelezően 3 alkatrésznek a cseréjéről beszélhetünk: kuplung szerkezet, tárcsa és kinyomócsapágy. Cseréje a váltó levételével történik, ami típustól függően a pár órástól akár a 8 órás műveletig is eltarthat. Pontosan ezért sosem szabad spórolni az alkatrészeken, mert ha valamelyiket kihagyjuk a csere alkalmával, akkor a következő váltó levételig nem fogja kibírni a többi kuplung alkatrész és ismételten ki kell fizetni a több órás csere munkadíját.
Tapasztalatunk szerint egy kuplung csere intervalluma 150.000 km-től akár 250.000 km-ig is terjedhet, de cseréltünk már 100.000 km alatt is kuplungot. Ez attól függ, hogy milyen körülmények között használjuk az autót és milyen a bal lábunk. Érdemes ilyenkor elgondolkozni azon, hogy ha az autó éves futásteljesítménye 15.000 km és ez mind kedvezőtlen körülmények mellett - városban történt - akkor is minimum a 10. év elteltével kell csak nagyobb kiadásra számítani. Ezért sem szabad gondolkozni, hogy alsó kategóriás vagy prémium kategóriás gyári beszállítótól származó kuplung készlet kerüljön beszerelésre.
Régen még ritkábban, de manapság egyre sűrűbben találkozni kettős tömegű lendkerékkel. Eleinte a dízel autóknál volt közkedvelt a gyártók részéről, manapság már egyre több benzines autóban is megtalálható. Hagyományos lendkerék esetén szinte nulla a valószínűsége, hogy lendkereket kelljen cserélni. A benne található rezgéscsillapító és rugózó elemek idővel tönkre mennek. Itt is fokozottan érvényesül a használat módja, például a taxi üzemmód. Miért? Mert a kilométerre vetített indítózások száma nagyon magas és sok az alapjárati fordulatszám körüli használat. Általában az élettartama megegyezik a kuplungéval, ritkán idő előtti elszakadás előfordulhat.
Magasabb fokozatban nagyobb gáznál lehet legelőször érezni a kuplung csúszását, majd a kopottság előre haladtával alsóbb tartományokban is. Legvégső esetben gázadásra már csak felmegy a fordulatszám, de az autó alig vagy egyáltalán nem akar menni.
Ilyenkor a lendkerék alatt lévő főtengely szimeringnél motorolaj vagy a nyelestengely szimeringnél váltóolaj folyik. Ezeknek a cseréje ilyenkor kötelező, még minimális olajpára esetén is! Van olyan autó, például a Toyota Auris, ahol a nyeles tengely szimering cseréjéhez a váltót szét kell szedni. Volt hozzá “szerencsénk”, egy 60ezer km-es Aurisnál folyt a váltóolaj és ezért csúszott a kuplung.
Ez működteti a pedál lenyomásakor a szerkezetet. Ennek hibája esetén nem lesz egyenletes, gördülékeny a pedál használata. Darabosan fog működni. Ezt is ellenőrizni kell, és ha hibás, akkor cserélendő.
Szintén ellenőrizni kell típustól függően a kiemelő villa tengelyének a vezető perselyét. A váltóból kijövő tengelyen lévő vezetőhüvelyt is ellenőrizni kell és kopás esetén cserélendő. Ezen a “csövön” csúszkál a pedál benyomásakor a kinyomó csapágy.
DTV: A Féktárcsa Vastagságának Egyenetlensége
A DTV (Disc Thickness Variation) vagyis a féktárcsa vastagságának egyenetlensége az egyik leggyakoribb fékrendszeri probléma. Ez akkor alakul ki, amikor a féktárcsa bizonyos pontjain a kopás eltérő mértékű, ami fékezéskor vibrációt és egyenetlen fékhatást okoz. A DTV-t gyakran a vezetők fékpedál pulzálásként vagy a kormány enyhe rázkódásaként érzékelik fékezés közben. Ha ezt a problémát nem kezelik időben, a fékrendszer hatékonysága csökkenhet, és akár a futómű egyéb alkatrészei is károsodhatnak a folyamatos vibráció miatt.
A DTV problémák oka lehet:
- Helytelenül beszerelt vagy túlzottan kopott fékbetét, amely egyenlőtlenül nyomja a tárcsát, így az egyik része gyorsabban kopik, mint a másik.
- Túlmelegedés és gyors lehűlés, ami mikrodeformációkat idéz elő a féktárcsa felületén. Ez például akkor fordulhat elő, ha meredek lejtőn hosszan fékezünk, majd hirtelen megállunk és a féktárcsa egy része forró marad, míg a többi gyorsabban lehűl.
- Korábbi szabályozási hibák, amikor a tárcsát nem megfelelően munkálták meg, így az továbbra is egyenetlen maradt, vagy a minimális vastagság alá került.
- Kosz és korrózió a féktárcsán, amely fékezés közben egyenetlen kopást eredményez.
A DTV-t precíziós mérőeszközökkel lehet kimutatni, és a legjobb megoldás rá a helyben történő féktárcsa felszabályozás, amely mikronpontossággal távolítja el az egyenetlenségeket.
tags: #meddig #tart #egy #felújított #futómű