A motorizáció hajnala és a magyar autósport története
Magyarországon a kerékpársportból nőttek ki az első hazai versenyek. Magyarországon 1900 körül rendeztek először olyan versenyt, ahol gépjárművek is feltűntek. Motoros háromkerekűek már 1899-ben indultak kerékpár-versenyek betétfutamaként, 1900-ban Pécsett és Szombathelyen is ilyen betétfutamokon feltűnt 1-2 autó.
A korai próbálkozások gyakran komikus helyzeteket szültek. „A Budapesti Trénin Iskola által rendezett nemzetközi kerékpár és motorverseny programmjának harmadik pontját a motoros triciklik versenye képezte. Állítók 10 versenyző nevezett. Láttunk azonban künn négy járművet és indult összesen kettő. A másik kettő közül az egyiknek közvetlenül az indulás előtt a kis tengelye tört el, a másiknak pedig a motorja nem akart működni. És mindezeknek tetejébe láttunk olyan versenyt, hogy az automobilhoz értő szakemberek elszégyellték magukat. A két 2 és egynegyed lóerős Peugeot tricikli oly nevetséges tempóval halad, hogy egy középszerű kerékpár is játszva legyőzhette őket.”
Az automobilizmus megszerveződése
Eközben, 1900. november 30-án a hazai automobilizmus történetében nagy lépés történt, amikor több hónapos szervező munka után Reiman Gyula, a Belvárosi Takarékpénztár vezetőjének javaslatára a Royal szállóban összegyűlt autórajongók megalapították a Magyar Automobil Clubot. 1901. június 16-23 között a lóversenypálya árverési csarnokában megtartották az I. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítást. A kiállítással kapcsolatban a Tattersall 2100 méteres körpályáján versenyt is tartottak.
A motorkerékpárosok is szerveződtek. 1906-ban Král Sándor, Beszédes Jenő, Ruttner Kálmán, Légrády Ottó és Hódossy Jenő megalapították a Magyar Motorkerékpározók Egyesületét. Az új kis közösség sorra rendezte versenyeit. „Hortyogó, pöffögő masinák álltak a versenyzők rendelkezésére, bizony az ökörszarv alakú kormányt alaposan meg kellett markolniuk, ha nyeregben akartak maradni.”
11 FORGOTTEN Cars From 1900 You’ve NEVER Seen Before
Túraversenyek és a fejlődés
1909-ben a porosz Henrik hercegről elnevezett túraút magyarországi szakaszával hazánk is bekapcsolódott a nemzetközi autósport vérkeringésébe. Érdemes megjegyzésre, hogy a magyarországi útszakaszokon nem történt karambol vagy baleset. 1912-ben a Magyar Automobil Club-ból Királyi Magyar Automobil Clubbá avanzsáló egylet két, nagyobb lélegzetű túrautat is szervezett - ezek voltak az első hazai szervezésű autósport-rendezvények. Egy évvel később megismétlődött a jó hangulat: 1913. nyarán rendezték a Tátra-Adria túrautat, a Monarchia tagállamainak összefogásával. 1914-ben nemzetközi mezőnnyel került megrendezésre a második Kárpáti Túraút, amelyen az ismert osztrák versenyző Gr. Alexander-Kolowrat, ezen kívül több gyári csapat, a Benz, a MÁG és a Rába is részt vett.
Markus Bonto és az autóalkatrész szektor
Az 1920-as években a magyar gépjármű kereskedelem első igazi virágkorát élte. A Központi Statisztikai Hivatal 1926. május elsejétől rendszeresen közzétette a hazai gépjárműállomány gyarapodását. Az első statisztika alapján Magyarországon 5285 személykocsi, 1525 teherautó, 420 egyéb gépjármű és 1929 motorkerékpár, összesen 9159 gépjármű volt forgalomban.
| Járműtípus | Darabszám (1926) |
|---|---|
| Személykocsi | 5285 |
| Teherautó | 1525 |
| Motorkerékpár | 1929 |
| Egyéb | 420 |
A közvetlen benzinbefecskendezés és a Gutbrod
A technikatörténetbe a Gutbrod nevét a legelső közvetlen benzinbefecskendezéses, sorozatgyártásban készülő autóval írták be. Wilhelm Gutbrod Ludwigsburgban, 1926-ban alapította meg Standard Fahrzeugfabrik GmbH nevű vállalatát, ahol először motorkerékpárokat, később autókat gyártottak. A gyárból 1951 legvégén jött ki az első Gutbrod Superior 600 közvetlen benzinbefecskendezésű motorral.
A kétütemű, kéthengerű motorok benzinbefecskendezőjének tervezését, a Bosch-sal együttműködve, dr. Hans Scherenberg irányította 1949-től, aki korábban a Mercedesnél az első közvetlen benzinbefecskendezésű repülőgépmotort alkotta meg. Az autók nagyon jó menettulajdonságokkal rendelkeztek, és a karburátoros motorral szerelt változatnál mintegy 30%-kal kisebb volt a tüzelőanyag-fogyasztásuk. A motoroknak azonban üzemmeleg állapotban a gőzzárképződés miatt indítási problémáik voltak.
A modern benzinbefecskendezés kihívásai és története