A magyarországi benzinárak: Miért fizetünk sokat, és mire számíthatunk?
Az üzemanyagárak alakulása Magyarországon továbbra is számos tényezőtől függ, beleértve a nemzetközi piacokat, az állami szabályozást és az itthoni kereslet-kínálat viszonyait.
Jövőbeni áremelések és a kormány tervei
A jövőre tervezett literenként 40 forintos adóemelés azt jelenti, hogy a mostani 575,9 átlagára a 95-ös benzinnek azonnal felszalad 615,9 forintra, írja a Piac&Profit.
Varga Mihály pénzügyminiszter május 30-án jelentette be, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A dokumentum szerint a benzin jövedéki adója literenként 120 forintról 152,55 forintra nő (+32,55 forint), amihez még jön az áfa. Összesen literenként 40 forintos drágulással számolhatunk jövőre.
Miért kiugróak a magyar üzemanyagárak?
A magas hazai benzinárakon a napokban maga Orbán Viktor miniszterelnök is kiakadt: szerinte, ami magyarországi benzinkutakon történik az már „felháborító” és „vérlázító”.
Az Erste Bank elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, ennek elsősorban nem a nyersolaj ára vagy a forint árfolyama az oka, hanem az, hogy az üzemanyagárstop eltörlése után megduplázódott mind a kis-, mind pedig a nagykereskedelmi árrés - azaz a beszerzési és az eladási ár különbsége.
Svájci gyökerek, amerikai álom: Chevrolet Magyarországon
A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban azt mondja, ebből a különbségből nem extraprofit lesz. Grád Ottó a Híradónknak felvázolta: „Ma piaci alapon működve a valós, többszörösére emelkedett energiaárakat kell megfizetni úgy a töltőállomásoknál, mint az egész ellátási rendszerben - tehát addig amíg a kőolajból üzemanyag lesz -, és ez az üzemanyag megérkezik a töltőállomásokra, majd ott eladják. Nem szabad elfelejteni, hogy jelentősen változik és óhatatlanul emelkedik a bérköltség is, ennek szintén meg kell jelennie az árban.” Ezek a költségek egyébként korábban is emelkedtek, csak az árstop miatt nem jelenhettek meg az árakban.
Erről beszélt a Mol elnök-vezérigazgatója is a 21. század intézet Mozgásban Extra című műsorában is. „Hát a benzinárstop az a Mol-nak elég sok pénzébe került, azért ezt fogadja el nekem, fogalmazzunk egyértelműen!” - mondta Hernádi Zsolt. A cég harmadik negyedéves gyorsjelentése szerint az ársapka 34 milliárd forintos kiesést okozott a Mol-nak. Arról ugyanakkor Hernádi Zsolt az interjúban nem beszélt, hogy mindeközben a világpiaci árnál olcsóbb orosz olajon rekordnyereséget realizáltak - erre vetette ki a kormány 95 százalékos extraprofit adót.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak.net ügyvezetője szerint középtávon nem várható az üzemanyagárak csökkenése. „Ezt nagyon nehéz megmondani, viszont az olaj árában elemzők is inkább emelkedő tendenciát várnak leginkább azért, mert az OPEC országok csökkentették a kitermelt olaj mennyiségét” - mondta a Híradónak. Hogy egy kis jó hír is legyen a végére: Bujdos Eszter szerint jövő héten még egy kisebb árcsökkenés is lehet az benzinkutakon, mert erősödött a forint a dollárhoz képest.
Figyelmeztet a szakértő: riasztóan alacsony a hazai üzemanyag-tartalék – ebből nagy baj lehet?
Magyarország helye az európai és globális árrangsorban
Az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott jelentése megvizsgálta a magyarországi üzemanyagárak összetételének alakulását: az eredmény legalábbis mellbevágó! Január közepére az a helyzet állt elő, hogy jövedéki adó és áfa nélkül számolva a magyar 95-ös oktánszámú benzin már a második legdrágább az egész Európai Unió területén.
Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint, amelyet január 16-án publikáltak, Magyarországon a 95-ös benzin adók nélkül 819,1 euróba kerül 1000 literenként, ami literenként 0,82 eurónak, azaz 338 forintnak felel meg. Ez az ár az EU-s rangsor második helyére emeli az országot, csupán a dán árak magasabbak (906,51 euró/1000 liter).
| Ország | Adók nélküli ár | Rangsor (EU) |
|---|---|---|
| Dánia | 906,51 | 1. |
| Magyarország | 819,1 | 2. |
Amikor az adókkal növelt árakat nézzük, Magyarország helyzete sokkal kedvezőbb: a bruttó árak rangsorában a középmezőnybe, a 16. helyre kerülünk.
Globális összehasonlítás
A toplistát magasan vezeti Hongkong, ahol átszámítva 1105 forintot kérnek egyetlen liter benzinért. A Kínai Népköztársaságot Izland követi, 918 forinttal, a harmadik helyen pedig Barbados áll holtversenyben a Közép-afrikai Köztársasággal, ahol 869 forint egy liter benzin. A gázolaj tízes listája máshogy alakul a sorrend, és itt Zimbabwe és Monaco is felkerült a listára.
Adóterhek az üzemanyagokon
Az EU országai átlagosan 53 százaléknyi adót raknak a 95-ös benzinre, és 48 százalékot a dízelre. Ennél bőven jobb a magyar 46 és 44 százalék, sőt a 95-ös benzin adóterhe csak Romániában alacsonyabb egy százalékponttal. A dízelnél is a kevésbé adóztató országok közé tartozunk, de például érdekesség, hogy miközben az öreg kontinensen Svédországban a legdrágább a gázolaj, ők azok, akik Romániával együtt a legkevésbé adóztatják ezt a fajta üzemanyagot.
Regionális kitekintés és áralakulás az elmúlt időszakban
Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640 forint, míg a régiós országokban 620 forint volt. A hatósági üzemanyagár 2022. decemberi kivezetése után Magyarországon a régiós átlag fölé emelkedett az üzemanyagok ára.
A legalacsonyabb árak májusban és decemberben voltak, amikor átlagosan 540 és 570 forint közötti összeget kellett fizetni egy liter 95-ös oktánszámú benzinért. A régiós adatokkal összehasonlítva a 95-ös benzin magyarországi átlagára két hét kivételével mindig meghaladta a régióst. 2023 első két hónapjában a heti eltérés 10-17 százalék közötti volt, majd ez az év folyamán mérséklődött. 2024-ben újra nyílt az olló, áprilisban már 5 százalékkal haladta meg a hazai benzinár a régiós átlagot.
A dízel esetében a benzinnél is jelentősebb volt az átlagárak ingadozása 2023-ban. Januárban a havi átlagár még meghaladta a 700 forintot, májusban pedig a legalacsonyabb átlagárat regisztrálta a KSH, 545-570 forintot. 2023-ban a dízelolaj magyarországi átlagára minden héten meghaladta a régiós átlagárat, az év első hónapjában 8-13 százalékkal múlta felül. Az év további részében a benzin árához hasonló tendenciát tapasztalt a KSH. 2024 első negyedévében havi szinten 5,4 százalékkal haladta meg a magyarországi dízelár a régiós átlagot.
A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára. A dízelolaj esetében Ausztria és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízel üzemanyag átlagárához képest - közölte a KSH.
A múltbeli áralakulás
Magyarországon meredeken emelkedett idén az üzemanyag ára: a 95-ös oktánszámú, E10-es benzinért literenként 446 forintot kell fizetni, de a 100-as oktánszámú, E5-ös benzin ára már egyes helyeken 500 forint felett jár.
Ki emlékszik már arra, hogy 2020 májusában 300 forint alá esett a benzin ára és átlagosan 278 forintért tankolhattunk? Azóta a világgazdaság szép lassan magához tért, és szinte töretlen drágulás következett, így jutottunk el 2021 októberéhez, amikor már nemcsak a dízel, hanem a 95-ös benzin átlagára is 500 forint fölé ment. Szerdától tehát a 95-ös benzin literenkénti ára 501 forint lesz, míg a gázolajat 512 forintos literáron lehet kapni.
Az Eurostat legfrissebb, október 18-ai adatai szerint, euróban összehasonlítva az árakat, a magyar árak nem kiugróak, hiszen a 95-ös benzin a hazai 1,361 eurós ára a 27 fős uniós mezőnyben a 7. legolcsóbb, míg a dízelnél a 14. helyen állunk a literenkénti 1,403 euróval. A benzinnél hatalmasak a különbségek, a legmagasabb ár, a holland például majdnem a duplája a legalacsonyabbnak, a bolgárnak, de általánosságban is elmondhatjuk a skandináv országokban sokba kerül a tankolás, míg Bulgária mellett Románia, Lengyelország és Szlovénia az, amelyik alacsonyan tudta tartani az árakat.
A dízelnél hasonló adatokat látunk, a svéd ár itt is közel kétszerese a bolgárénak, Románia és Lengyelország ebben az összehasonlításban is az olcsók között van, míg az északi országok és a Benelux államok - kivéve Luxemburg - a legdrágábbakat. A magyar ár itt már abszolúte a középmezőnybe tartozik - a 27 országból a 14. -, a régióból a szlovén és a horvát picivel magasabb, a cseh, szlovák, de még az osztrák is alacsonyabb a magyar gázolajnál.
Eddig azokkal az árakkal foglalkoztunk, amelyek az összes adót tartalmazzák, de nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha ezeket levonjuk, és csak a termelői árat nézzük egy-egy országban. Ez alapján azt látjuk, hogy bár adókkal a 21. az uniós rangsorban a magyar 95-ös benzin, adók nélkül már 9. legdrágább. A magyar dízel pedig még inkább drágának számít, hiszen a különböző adóterhek nélkül Európa ötödik legdrágábbja a magyar, minden régiós országot bőven megelőzve.
Persze ezekben az adatokban fontos szerepet játszik, hogy jelenleg rég nem látott mélypontján van a forint, ami az összes euróban számolt árat megemeli.
Az üzemanyagárakat befolyásoló tényezők
Az üzemanyag árának változása - a piaci termékekhez hasonlóan - nagyban függ a kereslettől és a kínálattól. Ilyen kínálati tényező a naponta kitermelt és felhalmozott hordók száma (kb. 159 liter olaj/hordó) és a hordók ára, a keresleti együttható pedig a felhasználás mértéke, amiben benne van a teherszállítás, az ipar, az energiaellátás és a lakossági közlekedés egyaránt. Globális szinten befolyásolja ezt az olajexportőrök (pl. az OPEC+) szerepe is.
Az olyan országok, amelyek főleg csak felhasználják a kőolajat - mint Magyarország -, nem nagyon tudnak beleszólni az olaj globális árváltozásába, így a lokális tényezőkkel tudnak leginkább módosítani az áron. Ennek egyik módja az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése lenne. Ezt az adót az olaj hordónkénti árához képest határozzák meg hazánkban: például a Brent olaj 2021 első negyedévében 50 dollár felett járt (60,38 dollár volt), így áprilistól alacsonyabb adó terheli (120 forint a benzint, 110,35 forint a gázolajat).
A koronavírus-járvány hatása
2020-ban a koronavírus-járvány nagyban visszavetette a globális olajtermelést (ami a járvány előtt Amerikában napi 13 millió hordó volt), közel 600 millió hordó olaj halmozódott fel, a befektetők pedig az új feltárások támogatása helyett a már meglévő kutak kitermelését várják a termelőktől. A napi termelés jelenleg még nem érte el újra azt a szintet, hogy ki tudná szolgálni a keresleti oldalt, ami a vírus felbukkanását követő hullámok alatt kevésbé esett vissza, mint a járvány elején.
A koronavírus-járvány megjelenésekor Magyarországon is jelentősen visszaestek az üzemanyag-árak: az első hullám idején bevezetett kijárási tilalom, a távmunka és egyéb változások miatt az emberek mobilitása nálunk is lecsökkent, nem használták annyit az autójukat, így hazánkban is csökkent a kereslet. 2020. május 1-én mérték a mélypontot, 278 forint volt egy liter 95-ös benzin (a Brent olaj ára ekkor 29,93 dollár volt).
Vásárlóerő és üzemanyagköltségek - nemzetközi összehasonlítás
Mindezek az adatok sokatmondóak ugyan, de mit sem érnek anélkül, ha nem tennénk hozzá, hogy az adott ország lakosainak mekkora terhet jelent az üzemanyagok megvásárlása. Ehhez megnéztük az európai országok átlagos nettó fizetését (az Eurostat 2020-as áradatait vettük figyelembe, egészen pontosan egy egyedül élő, gyerek nélküli személy nettó jövedelmét), így kijött, hogy Luxemburgban lehet egy évben a legtöbb benzint venni az átlagfizetésből, mégpedig 28 245 litert. Hirtelen Ausztria is sokkal jobb helyre kerül, az összesített rangsor második helyére, míg Magyarország így már csak a 22. lett, hiszen itthon az euróban számolt átlagfizetésből 6971 liter benzint tudunk egy évben megvenni.
Ezzel egyébként jobban jártunk, mint a szlovákok, a románok, a horvátok, a lettek és a bolgárok, utóbbiaknál hiába a legalacsonyabb a benzinár, mindenkitől jóval lemaradva, 5416 litert tudnak évente venni - azaz az ötödét, mint egy luxemburgi és a negyedét, mint egy osztrák.
A dízelnél még rosszabb helyzetbe került az átlag magyar fogyasztó, hiszen nálunk csak Horvátországban és Bulgáriában tudnak egyéves fizetésből kevesebb gázolajat vásárolni. Az élen ismét Luxemburg áll, ők évente közel 30 ezer liter dízelt tudnának a tankba tölteni, de olaszok is több mint kétszer annyit, mint mi.
Alternatív összehasonlítások: Benzin vs. Elektromos energia
Elvégeztünk egy másik összehasonlítást is: ugyancsak az Eurostat adatait felhasználva megnéztük, hogy egy liter 95-ös benzin árából az első negyedév árai alapján hány kWh áramot tudtak volna venni egyes országok lakosai az adott ország áramárai alapján. Egy kWh-nyi energiával az MVM adatai szerint 40 csésze kávét főzhetünk egy kávégéppel, egy hűtőszekrényt fél napig tudunk működtetni, míg a mikróban 5 fagyasztott ételt tudunk felmelegíteni.
Visszatérve az uniós összehasonlításra: egy liter benzin árából Hollandiában jön ki a legtöbb kWh, mégpedig 15,2, utána pedig rögtön Magyarország jön 13,5 kWh-val. A képzeletbeli dobogóra Észtország fér még fel 11,6 kWh-val, aztán Bulgária és Horvátország jön közel azonos eredménnyel. Ebben az összehasonlításban a németek jártak a legrosszabbul, akik mindössze 5,4 kWh-nyi energiát vásárolhatnak egy liter benzinből, azaz dönthetnek, hogy tankolnak vagy egy fél hétig mosnak a családra. Nem sokkal jobb a helyzet Belgiumban (5,9 kWh) és Dániában (6,2 kWh) sem, míg a régiónk többi országa jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el: Szlovákia a 12. (8,8 kWh), Lengyelország a 14. (8,3 kWh), Románia a 15. (8,3 kWh), Ausztria pedig a 24. (6,3 kWh).
A 100-as benzin és a helyi árak eltérései
A holtankoljak.hu 2021. július 8-i adatai alapján Budapesten a legolcsóbb normál, 95-ös benzin a Savoya Parkban lévő Auchan-töltőállomáson van, ahol egy liter 414 forintba kerül. A 95-ös benzinnél jelentősebben drágult a 100-as benzin, ami a fővárosban már több helyen 500 forint fölé emelkedett. Nem meglepő módon a forgalmas autóutak melletti benzinkutakon lehet a legdrágábban tankolni 100-as benzinnel. A fent említett Szilas Pihenői Shell-kutakon 524,9 forint a 100-as benzin litere. Ezt követi az M3-as bevezető szakaszánál lévő OMV 514,9 forinttal. De 500 forint felett van a 100-as üzemanyag még a Nagytétényi úti Shell kúton (509,9 Ft) és a Szentendrei úti Shell kúton Békásmegyernél (509,9 Ft). Az első olyan töltőállomás, ami nem Budapestről kivezető autóút mellett helyezkedik el, az a Népfürdő utcai Shell kút a XIII. kerületben: itt 506,9 forint egy liter 100-as benzin. A budapesti 156 töltőállomás közül, ahol árulnak 100-as benzint, jelenleg 38 helyen 500 forintnál is magasabb ennek az üzemanyagnak az ára. Legolcsóbban prémium üzemanyaggal a XIV. kerületben lehet tankolni.
tags: #magyarorszag #legdragabb #benzin #részletes #információk