Benzin vagy dízel? Átfogó összehasonlítás és a jövő üzemanyagai

A "benzin vagy dízel?" dilemma már évtizedek óta foglalkoztatja az autósokat, és ma is aktuálisabb, mint valaha. Milyen alapon döntünk, amikor benzines, dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót vásárolunk? Számít a fogyasztás, a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk a kérdést, figyelembe véve a modern technológia, a környezetvédelmi szempontok és a fenntartási költségek változásait.

A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Szakértők szerint az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt.

A dízelmotorok megítélése: A "Dízelbotrány" és a környezetvédelem

A dízelbotrány kifejezés először a Volkswagen kapcsán jelent meg, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Kiderült, hogy a VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. A Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány, beleértve a különböző bírságokat, kártérítéseket és ügyvédi költségeket, valamint az érintett autók visszahívását és javítását. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit.

A fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban, és ennek hatásai ma is érezhetőek. A dízelautók károsanyag-kibocsátása miatt több országban is korlátozásokat vezettek be, vagy terveznek bevezetni. Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek, így a kitiltás inkább tüneti kezelésnek, semmint valódi problémamegoldásnak tűnik. A dízelek végleges kitiltása egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan.

Párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről. Sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot, de ez nem egy azonnali és teljes körű „dízelmészárlás” lesz.

Milyen autót vegyek? Benzin vagy dízel?

Dízel kontra benzin: Üzemeltetési és fenntartási költségek

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. A dízelek nemcsak újonnan, de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között.

A turbós dízel motorok jóval bonyolultabbak a szívó benzineseknél. Bár más vezetni, erősebbnek hat, nagyobb a nyomatéka és rugalmasabb, a használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti.

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Így aki ilyen dízelt vesz, még ha a fogyasztás alacsonyabb is, hosszú távon többet fizethet. A Common-Rail dízelek többsége közös nyomócsöves technikával működik, ahol a befecskendező szelepeken keresztül, párhuzamosan van bejuttatva az üzemanyag. Ebben a vezetékrendszerben a nyomás kb. 500-2000-szerese a normál légköri nyomásnak.

Összegzés: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

Az Alfa Romeo 159 példája: Diesel a gyakorlatban

A lényeget gyorsan tisztázzuk: az Alfa 159 nem városi autó, sokkal inkább túragép. Főleg a 2,4 literes dízelmotorral. A hektikus nagyvárosi forgalomban a kézi váltó és e motor párosa nem ideális társ a közlekedéshez; nehéz vele meglódulni. Aztán hatalmasat ránt az autón, s így gyorsan el is éri azt a tartományt, ahol kéri a következő fokozatot, majd kezdődik minden elölről. Így hiába 200 lóerős, azaz bivalyerős a 159-es, a városban ebből csak másodpercekre érezhetünk valamit - a vezetési élményre sokkal inkább a zaklatott szó a jellemző, mint a könnyed és a kényelmes. A motorhoz hasonlóan a futómű is országúton hozza a legjobb formáját. Hangolása perfekt: egyszerre stabil és komfortos, igazi élvezet vele kanyargós úton hasítani. A városban kerregő és kissé zajos öthengeres motor hangja itt megszelídül, a hosszú ötödik és hatodik fokozatnak köszönhetően ekkor már alig kell az egyébként pontosan és könnyen járó váltókarhoz nyúlni. A 159-es gyengéi ilyenkor eltűnnek, az autó könnyedén rabul ejti a vezetőt, szinte eggyé válik vele. Szerelem, kaland, katarzis - igen, egy Alfa Romeo még mindig több mint autó. Sokkal több.

Vélemények a Yaris 1.3 és 1.0 motorokról

Üzemanyagtípusok Magyarországon: Részletes áttekintés

Természetesen még benzint és gázolajat tankolnak a legtöbben a benzinkutakon, de ezeken kívül még négyfajta üzemanyag is elérhető a magyar autósoknak.

1. Motorbenzin

A fő üzemanyagunk a benzin, ami nyers kőolajból, desztillálás útján kapott folyadék, a paraffin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye. Nagyon gyúlékony, leveővel keveredve majd meggyújtva erőteljes robbanásra képes. A motorbenzin a belsőégésű Otto-motorok üzemanyagaként ismert; a paraffinokon túl több mint 400-féle anyagból (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-, meta- és para-xilolok és egyéb vegyületek) áll. Kémiailag nem agresszív, a vele érintkező alkatrészeket nem oldja, nem korrodálja. Alkalmas karburátoros és közvetlen befecskendezéses négyütemű Otto-motorok, valamint adalékolással kétütemű motorok üzemeltetésére is.

Milyen benzinfajták érhetőek el Magyarországon?

• 95-ös és 100-as oktánszámú: az oktánszám a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Magas sűrítési viszonyú motorban egy alacsony oktánszámú benzin hajlamos lehet az úgynevezett kopogásos égésre, ami károsítja a motort és csökkenti a teljesítményét és az élettartamát.

Milyen benzint tankoljak?

Gyakori tévedés, hogy a 100-as oktánszámú benzin minden motornál nagyobb teljesítményt, alacsonyabb fogyasztást eredményez. Valójában az oktánszám nincs arányban az üzemanyagból kinyerhető energiatartalommal, csak a kompressziótűrést jellemzi. Magas oktánszámú benzint csak „kihegyezett”, nagy fajlagos teljesítményű, magas kompresszióviszonyú motorokban kell és érdemes használni. A modern, nagy teljesítményű motoroknál a 95-ös normál benzinnel sem fog fellépni a kopogás, viszont nem is fogja leadni a maximális teljesítményét.

Etanol

2010 óta - elsősorban környezetvédelmi megfontolásokból - etanolt (etil-alkoholt, bioetanolt) is kevernek a motorbenzinbe Európában. Az EU-s szabályozások 2020-tól tették kötelezővé a legfeljebb 10 térfogatszázalék bioetanolt tartalmazó (E10) 95-ös benzin forgalmazását. Az E10 biztonságos üzemanyag, amely az utakon futó benzines autók döntő többségével kompatibilis, a 20 évnél fiatalabbakkal szinte biztosan. Fontos tudni, hogy a 100-as oktánszámú benzinek jellemzően 2020 után is megmaradtak E5-ösnek (kivéve Orlen, ahol ez is E10-es), azaz fele annyi etanolt tartalmaznak, mint a 95-ösök. Emiatt kisebb a vízmegkötő képességük, kevésbé támadják meg a gumi alkatrészeket és tovább eltarthatók. A sima E10-es benzin és B7-es gázolaj eltarthatósági ideje csak hat hónap, a prémium üzemanyagoké azonban két év.

2. Gázolaj

A dízelgázolaj (a köznyelvben gázolaj vagy dízel) 13-15 szénatomszámú szénhidrogének halványsárga színű elegye. A belső égésű, kompressziógyújtású motorok üzemanyaga, a szabvány szerint legfeljebb 7 térfogatszázalék biokomponenst (zsírsav-metil-észtert) tartalmaz. A dízelmotorokban a dugattyú által összesűrített, így felforrósodott levegőbe adagolt gázolaj öngyulladással végez munkát, miközben korom, illetve egyéb vegyületek keletkeznek. A gázolaj esetében 16 előírt paraméter van (cetánszám, cetánindex, sűrűség, poliaromás szénhidrogén-tartalom, kéntartalom, lobbanáspont, desztillációs maradék, hamutartalom, víztartalom, összes szennyezés, rézlemez korrózió, oxidációs stabilitás, kenőképesség, viszkozitás, desztilláció és zsírsav metilészter-tartalom).

Dízel vagy benzin: Az autósok örök kérdése

Kevesen tudják, de nem ugyanolyan összetételű gázolaj kerül a töltőállomásokra télen, mint nyáron. Május 1-jén és november 15-én változtatnak a forgalmazók az üzemanyagok összetételén. A téli időszakban egy hidegindíthatóságot javító adalékot adnak hozzá, így a gázolaj határhőmérséklete eléri a szabványban előírt -20 Celsius-fokot. A prémium fajták viszont garantáltan akár -40 Celsius-fokig is képesek működtetni a dízelmotorokat.

3. Sűrített földgáz (CNG)

A sűrített földgáz (CNG) ugyanaz a gáz, amivel a lakásokat fűtjük, csak kompresszorral 200-250 bar nyomásra sűrítik. Oktánszáma magasabb, mint a benziné, és 90 százalékban metánból áll. Ez azért fontos, mert a benzines és dízelautókénál, sőt, még a cseppfolyósított propán-bután (LPG) üzeműeknél is jelentősen tisztábban üzemet garantál. Rákkeltő szilárdrészecske-kibocsátás alig mérhető a CNG-s motoroknál, a szmogért felelős nitrogén-oxidok kibocsátása akár a négyötödével, a globális felmelegedést okozó szén-dioxidé mintegy negyedével kisebb, mint egy benzines motornál.

Általában 20 évig lehet használni egy autóba épített CNG-tartályt, de a gyártó előírása alapján ez változhat. Magyarországon mindössze 13 közforgalmú földgázkút található, és ezek nagy része is a fővárosban üzemel. A sűrített földgáz jövedéki adója 2015 elején 0-ról 28 százalékra nőtt, így már a benzin fölött van ennek az üzemanyagnak az ára, egy kilóért átlagosan 794 forintot kell fizetni.

4. Cseppfolyós propán-bután gáz (LPG)

A cseppfolyós propán-bután gázt (LPG) propán, bután, propilén, izobután, izobutilén, butilén és ezek elegyei alkotják. Közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal, de ahhoz képest kevesebb szennyeződést tartalmazhat, kénhidrogént, és vizet pedig egyáltalán nem. Laboreredmények szerint az LPG-vel hajtott autók 10-16 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a benzinesek.

Jóval elérhetőbb autógáz az LPG, mint a CNG: nem csak sokkal több (574) helyen, de sokkal olcsóbban is lehet megvásárolni Magyarországon. A hagyományos benzines és dízelmotoros járművekkel szemben számos előnye van az LPG-vel üzemelő járműveknek, viszont a fogyasztás nem tartozik közéjük: az ilyen járművek 10-20 százalékkal többet kérnek az autógáz, mint benzin literjéért, de autógázzal járni még így is megéri, mivel az LPG átlagára alig több mint a fele a benzinének. Hátrány viszont, hogy egyes mélygarázsokba - ahol tábla tiltja - tilos behajtani biztonsági szelep nélküli LPG-s autóval, valamint az is, hogy drágább a vizsgáztatás, illetve általában 10 év letelte után az LPG-gáztartály többet már nem használható.

5. Villamos energia

Magyarországon 2024. április végéig már több mint 55 ezer tisztán elektromos hajtású autó és több mint 40 ezer konnektoros hibrid/hatótávnövelős villanyautó volt forgalomban, amire több mint 2300 nyilvános töltőpont és több mint 5000 töltőfej jutott. Ma 300 magyar rendszámos autóból átlagosan 7-nek van zöldrendszáma, de ez az arány fokozatosan nő.

Az elektromos autók idővel teljesen le fogják váltani a benzines változatokat, ez már jelenleg nem kétséges, egyedül az a kérdés, hogy mikor történik meg a váltás. Jelenleg, ha megnézzük akár a használt autók piacát, akár az újat, mindenhol azt tapasztalhatjuk, hogy átlagban a benzines járművek beszerzési ára olcsóbb, mint a villanyos változatoké. Ez teljesen normális, hisz az egyik már több, mint 100 éve elérhető, a másik pedig még mindig a szárnyait bontogatja és folyamatosan fejlesztés alatt áll.

A legnagyobb különbségeket a tankolásban lehet felfedezni. Egy 10 litert fogyasztó benzines jármű esetében 100 km megtétele ~6.000 forintba kerül. Ezzel szemben egy elektromos autó esetén az „üzemanyag” költsége mindössze 40 Ft/kWh. Egy átlagos villanyautó 100 km alatt 20 kWh-t fogyaszt. Az elektromos autók üzemeltetési költségei hosszú távon alacsonyabbak, kevesebb mozgó alkatrészük van, így kevesebb karbantartást igényelnek. Az elektromos autók otthoni töltése kényelmes és költséghatékony. Az elektromos autó vásárlásához állami támogatást és adókedvezményeket is igénybe vehetünk.

Prémium üzemanyagok: Valóban megérik az árukat?

A prémium üzemanyag mindig valami megfoghatatlan, mágikus dolog. Úgy tűnhet, egy motornak nagyjából tökmindegy, hogy milyen benzint éget el, működik tőle, megy az autó, és kész. Például a gyár, fehér köpenybe öltözött üzemanyagtudósai szerint letakarítja a szelepekről, és egyéb motoralkatrészekről a rájuk rakódott szennyeződést. A Shell szakemberei szerint leginkább abban rejlik a V-Power szuperereje, hogy egy tanknyi üzemanyag is képes lehet már arra, hogy az esetleg elkoszolódott motor alkatrészeket teljesen megszabadítsa a lerakódásoktól.

Egy tank prémium üzemanyag jelenleg - 600 forintos sima benzin és 650 forintos dízel ár mellett - nem vészes, nagyjából úgy 1300-1600 forintos plusz kiadást jelent, a tank méretétől függően. És állítólag már ennyi is elég ahhoz, hogy a motor koszolódásra hajlamos alkatrészei újra csillogjanak, villogjanak. Bár ezt csak elképzelni tudod, valószínűleg nem fogod szétbontani a motort, hogy megnézd a letisztult szelepeket.

Mindkét gyártó (MOL/ÖMV) esetében tapasztalható, hogy az ún. prémium minőségű üzemanyagok kisebb sűrűségűek, és több könnyű komponenst tartalmaznak, mint az ún. alapminőségű üzemanyagok. A FAME javítja az olaj kenőképességét, de a vizsgálatokban mindegyik olaj jól szerepelt ezen a teszten, és a FAME-tartalom hiánya nem mutatkozott meg.

Üzemanyagköltség kalkuláció: Benzines vs. Elektromos és Hibrid

A szemléltetéshez olyan, Magyarországon is népszerű modelleket választottunk, amelyeknek van benzines és tisztán elektromos változata is. Az elektromos vonalon az országban a két leginkább kiterjedt töltési hálózattal rendelkező szolgáltató áraival kalkuláltunk, ez a Mobility és az E.ON. Emellett az otthoni, 220-as töltést is megnéztük (70 forint/kWh árral számolva 10 százalék töltési veszteséggel).

A táblázatból jól látható, hogy az elektromos autók otthoni töltéssel jelentősen olcsóbban üzemeltethetők, mint a benzines vagy plug-in hibrid változatok. A nyilvános töltés költsége azonban már versenyképes lehet a benzines üzemanyagköltséggel.

Kis benzines városi használtautók összehasonlítása

Fontos, azzal kezdenünk a cikket, hogy mit jelent az hogy „kis” és „városi” használtautó. Ezeket a használtautókat jellemzően második autónak, illetve olyan városi használatra keresték ügyfeleink, ahol évi 5 000 - 15 000 kilométer között várható az éves használat, és annak is nagyobb része városi és elővárosi forgalomban történik.

A cikkben szereplő autók sorrendje, tükrözi, hogy mi milyen megbízhatósági sorrendet gondolunk, tehát elől a legmegbízhatóbb használtautó áll és így tovább.

1. Honda Jazz: A sima 1.4 szívóbenzin motorral ajánljuk. A legjobb városi benzines kisautó címet méltán kiérdemelte, legyen szó a benzinmotorról, vagy akár CVT automataváltóról, mindegyik remekül teljesít.
2. Toyota Yaris: Egy tényleg kicsi és főleg városi használatra ajánlott autó. A legjobban ajánlott motor az újabb 1.5 HSD (hibrid) vagy az 1.5 sima szívóbenzin. A régebbi generációkból, pedig az 1.0 és az 1.3 motor. Nagyon megbízhatónak számít, még a régebbi modellek is.
3. Kia Rio: Ár érték arányban, a Kia Rio talán jelenleg az egyik legjobb benzines városi használtautó. Mi mindenképp csak 2012 utáni modelleket, az 1.248 cm³, 86 lóerős benzinmotorral ajánljuk.

tags: #jtd #benzin #összehasonlítás

• Kávéfőző alkatrészek AEG készülékekhez
• Játékos KRESZ oktatás
• Részecskeszűrő tippek Skoda Octavia tulajdonosoknak
• Odor Motor kuplung alkatrész kínálat
• részletes autógumi összehasonlítások