A Magyar Zászló és Címer Története, Jelentése és Szimbolikája

Mindenkinek a lelkében ott „tolonganak” gondolatok, amiket másokkal is szeretne megosztani. Népünk története során a zászló nemzeti szimbólum és jelkép lett, amelyek a világ összes magyarja számára ugyanazt jelentik: a hazát és a magyarságot. Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.

A Nemzeti Színek Jelentése és Szabványai

Jelenleg, ahogy az alaptörvény megfogalmazza: „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.”

A 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta.

Piros: Alapszíne a vérnek, tűznek, izzásnak. Az erő és hatalom erőteljes színe. A nemiség, a libidó színe. Szenvedély, szeretet, szerelem, erotika - a vörös szó még hangzásában is szenvedélyes. Hétköznapjainkban megtaláljuk közlekedési jelzések alapszíneként - itt a figyelmeztetés, tilalom az elsőrendű feladata.
Zöld: A legtermészetesebb anyagi világ, a természet színe, amely táplálja, életben tartja az élőlényeket. A remény és megújulás közismert színe. Online felületeken, honlapokon gyakran használjuk az engedély, pozitív megerősítés, figyelemfelhívás színeként. Hasonló szempontok szerint a sikeres műveletek jelzéseként is használjuk.

A színek pontos meghatározása az MSZ 1361:2009 szabvány szerint történik, a Pantone Swatch (textil) színezékek táblázatának számai:

Piros: 18-1660 „paradicsompiros”; Munsell szerint kb. 4,6R 4,4/15
Fehér: Berger-féle fehérségi mérőszám: WBE=100
Zöld: 18-6320 „pázsitzöld”; Munsell kb.

A Magyar Zászló Történelmi Fejlődése

Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. Az évszázadokban számos európai országban a bevezetett nemzeti zászlók két vagy három vízszintes sávból álltak.

KSH vs MVM data on gas consumption

A Korai Időszak: Honfoglalástól a Középkorig

A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet őket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább.

Honfoglaláskori fejedelmi zászló: A honfoglalók zászlórúdja hegyén a turulmadár lehetett. A klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak.

Szent István zászlajának rekonstrukciója: Szent István uralkodása alatt a zászlórúd hegyén ezüstkereszt lehetett. Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegű zászlót. Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt.
Árpád-házi királyi zászló (12. sz. végétől): A zászló, amely a jellegzetes hármas gótikus ívű talapzaton áll, III. Béla idején jelent meg. A kettős kereszt ebben az esetben bizánci jelkép (III. Béla hosszú ideig a bizánci udvarban élt), és az uralkodó kettős: világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal.
Az Árpád-házi királyok családi zászlaja: A vörössel és ezüsttel sávozott zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetéről több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tűnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének - az aragóniai királylánynak - kapcsolatai tükröződnek a címeren tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függőlegesen sávozott. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.

Anjou-királyi zászló: Az Anjou-uralkodók - Károly Róbert és Nagy Lajos - idejéből származik. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel.
Hunyadi János zászlaja: A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki.
A Fekete sereg zászlaja: Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével.

A Trikolór Megjelenése és Hivatalossá Tételének Folyamata

Mohács után nehéz időszakok következtek, voltak olyan periódusok, amikor maga a magyar állam is a megszűnés szélére került, és ekkor a hivatalos zászlók is eltűntek. Az 1526-os mohácsi csatával megszűnt a magyar állam egysége, az ország három részre szakadt. A török részeket leszámítva, Szapolyai János és a Habsburg-király, Ferdinánd zászlói bíbor színűek voltak, arannyal szegélyezve.

A vörös-fehér zászló - az Árpád-sávokra utaló lobogó - viszont mégis fennmaradt, mert II. Rákóczi Ferenc ezt használta, mint magyar jelképet az 1703-11 közötti felkelésekor.

A magyar nemzeti zászló harmadik színe, a zöld, csak a 16. század második felében kezd megjelenni jelképeinken. Valószínűsíthető, hogy a címeren ábrázolt hármas halom hatására történt. Az első zászló, amelyen együtt szerepelt a piros-fehér-zöld szín, 1601-ből származik.

Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld szín. A három nemzeti színt együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.

Gépjármű adásvételi szerződés minta

Mária Terézia idején pár évig - 1743-45 között - zöld-fehér-piros lángnyelvek is feltűntek a zászlókon. Ez volt az úgynevezett „magyar lábra állított” zászló. A magyar színek megszilárdulását jelzi, hogy Martinovics Ignác 1794. augusztus 13-án kelt vallomásában beismerte: összeesküvésekor a nemzet színeiként a zöld-vörös-fehéret kívánta alkalmazni. Ebben már a francia forradalom hatását is felfedezhetjük.

József nádor hitvese, Anna Pavlovna 1801-ben nemzeti színű karszalagot hordott egyes források szerint, ez az első példa a magyar trikolórra. A reformkorban a francia forradalom hatására a trikolór a magyar nemzeti törekvések jelképévé vált, az 1847-es országgyűléseken már általános e zászló használata.

Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” - szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. 1848. március 23-án a magyar nemzeti színekről és címerről szóló határozatot el is fogadták. Ezt az uralkodó szentesítette, így április 11-én került hivatalosan törvényeink közé, „XXI. törvénycikk” néven. A piros-fehér-zöld színt, mint hivatalos nemzeti színeinket, a magyar zászlót mai formájában az utolsó rendi országgyűlés, 1848.-as áprilisi törvények 21. cikkelye szentesítette.

A magyar zászló színei a korábban rögzült címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg. Az 1848-as zászló színei megegyeznek a magyar címer színeivel, vagyis a pajzs vörös, a sávok fehérek (ezüstök), akárcsak az apostoli kettős kereszt, a zöldet pedig a címerben a hármas halom jeleníti meg.

Lobogjon minden házon magyar zászló!

Változások a Zászló Használatában a Modern Korbani Időszakban

Az 1848-as szabadságharcot követő megtorlás éveiben a piros-fehér-zöld zászló még tiltott jelképnek számított. A szabadságharc bukása után egyszerűen megszűnt a magyar zászló. Csak 1861-ben mert a polgárság a háromszínű lobogóval felvonulni.

Kézikönyv a Fiat Seicento-hoz

Hivatalosan 1867-től, a kiegyezés óta használható ismét a magyar lobogó. Ekkortól lehet állami és nemzeti zászlóról beszélni, az államiba ugyanis rendszerint, azóta is mindig beleapplikálták az aktuális címert.

A Címer Változásai a Zászlón

A zászló közepén elhelyezett címer az idők során többször változott:

1945-ig: A kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén.
1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között: A Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer” volt középen. Már október 22-én a diáktüntetés 16 pontja között volt a Kossuth-címer visszaállítása, mely tulajdonképpen a mai magyar címer, egy kicsit más formájú pajzson, korona nélkül. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt.
1949. augusztus 20. és 1956 októbere között: A szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. A heraldika szabályai szerint ez egyébként nem is címer, hiszen nem egy pajzs keretezi. Helyette a szovjet zászlók képi világából táplálkozott, a korábbi történelemmel való szakítást és a szocialista világrendhez való kizárólagos tartozást szimbolizálva.
1956-os forradalom - A lyukas zászló: Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt, így született a forradalom jelképe, a lyukas zászló. A kivágott közepű zászló már az első napon a forradalom legfontosabb jelképévé vált. Az első zászlókivágásokra október 23-án délután, a diáktüntetésen került sor, a Bem téren. A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése, és a Kossuth-címerre cserélése.

1957. május 1. - 1989: Az újabb, a Rákosi-címertől különböző - de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos -, úgynevezett „Kádár-címer” volt használatban.
Rendszerváltás után (1990-től): A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. Az 1990. évi XL. törvény szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. törvény szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a kormány, a kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják.

A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. Arról, hogy Magyarország zászlaja hogyan néz ki, 2012-től Magyarország alaptörvénye rendelkezik.

A Magyar Zászló és Címer Napja

Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja. Eredetileg március 23-át szerették volna, ám ez a nap már nagyon régóta a magyar-lengyel barátság emléknapja. Ezért az 1848. évi XXI. törvénycikk megszületésének időpontját vették alapul.

Zászlóhasználati Szabályok és a Vexillológia

A Magyar Köztársaság Alkotmánya nem határozta meg a magyar zászló méretarányait. A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000 kormányrendelet értelmében az állami zászló 1:2 arányú.

Katonai Zászlók

A katonai csapatzászló az 1848-49-es honvédsereg által használt lobogót követi. A fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található. A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el.

Zászlókarbantartás és Tudományága

A zászlók kialakításával, megjelenésével külön szabvány foglalkozik (az MSZ 1361:2009 szabályozza pl. a magyar nemzeti lobogó színeit). Ez írja elő többek közt, hogy:

A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.
A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell.
Külön táblázat foglalkozik a zászló és a hozzá tartozó zászlórúd méreteinek szabályozásával is.

Kifejezetten zászlókkal foglalkozó tudomány is van. A vexillológia, vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, a zászlók történetével, szimbolikájával foglalkozó történeti segédtudomány. A tudományág alapjait és magát az elnevezést is Whitney Smith amerikai heraldikus alkotta meg 1957 körül.

Zászlótervezési Irányelvek

Bár nem léteznek olyan írott szabályok, mint a heraldika esetén, van néhány íratlan szabály, melyeket egyszerűen esztétikai okokból érdemes betartani. Ugyanilyen fontos, hogy a zászló bírjon valamilyen történelmi jelentéssel, hogy kellően reprezentálhassa az országot. Az egyik vezető vexillológus, Ted Kaye 5 pontban foglalja össze a zászlótervezés alapelveit:

Egyszerűség: A zászlónak olyan egyszerűnek kell lenni, hogy egy gyerek is le tudja rajzolni fejből.
Sokatmondó szimbolizmus: A zászlón szereplő jelképek valóban utaljanak arra, amit kifejezni akarunk.
2-3 szín szabálya: Lehetőleg ne használjunk 3-nál több színt. A 3 szín legyen jól megkülönböztethető, kerüljük a különleges árnyalatokat.
Nincs írás vagy pecsét: Ne legyen a zászlón írás vagy pecsét.
Egyediség és hasonlóság: A zászló legyen egyedi, a többitől jól megkülönböztethető, de lehetnek hasonlóságok más zászlókkal, ha valamilyen kapcsolatot akarunk kifejezni.

A mai magyar trikolór minden szempontból megfelel ezeknek az alapelveknek. Az érzelmi töltéssel nem foglalkozik sem tudomány, sem szabvány, azt mindenki belülről kell, hogy érezze.

A Magyar Zászló Főbb Állami Változásai

Időszak	Címer a Zászlón	Megjegyzés
1848-1849	Magyar címer (reformkori értelmezés)	Hivatalossá tétel az áprilisi törvényekkel, majd tiltott jelkép.
1867-1945	Kiscímer (mai magyar címer)	A kiegyezés utáni hivatalos állami zászló.
1946-1949	Szent Korona nélküli „Kossuth-címer”	A második világháború utáni időszak.
1949-1956	Népköztársasági címer („Rákosi-címer”)	Szovjet mintára készült, a forradalomban kivágták.
1956	Lyukas zászló	A forradalom jelképe, a kivágott Rákosi-címer miatt.
1957-1989	„Kádár-címer” (vörös csillagos)	Szovjet mintájú, a rendszerváltásig használt.
1990-től napjainkig	Címer nélküli trikolór (hivatalos) / Kiscímeres (nem hivatalos állami)	Az 1990. évi XL. törvény rögzítette a jelenlegi formát.