A Magyar Golf Szövetség Története
A golf hazai első bemutatójára 1902. december 13-án, a fővárosi Lóversenypályán került sor, melyet Gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club elnöke tartott.
Az eseményt követően, a Tátralomnici Tátra Club vezetése - a hazánkba akkreditált R. Williams angol ezredes, katonai attasé javaslatára - elhatározta, hogy a golf meghonosítása érdekében pályaépítésbe kezd.
A tervezéssel és az építéssel összefüggő feladatokra Lauber Dezső építészmérnököt, ismert sportembert, olimpikont, a klub titkárát kérték fel.
Magyarország első golfversenyét 1909-ben rendezték Tátralomnicon.
Lauber Dezső, a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként egyre gyakrabban tartózkodott Budapesten, ezért gróf Zichy Géza Lipóttal és Hatvany Károllyal közösen, egy fővárosi golfpálya megépítésén kezdtek gondolkodni.
Golf Utánpótlás Programok Magyarországon
A magyar golfsport első klubja, a Budapesti Golf Club 1911. június 7-én alakult meg.
Az első golfbajnokságot 1912-ben rendezték Tátralomnicon, melynek győztese ifj. dr. Magyar László, a Tátra Club játékosa lett.
A következő évben azonban már a svábhegyi új pálya adott otthont a bajnokság küzdelmeinek, melyet Lauber Dezső, a magyar golfsport meghatározó személyisége, későbbi többszörös egyéni és páros bajnok nyert.
1914-ben nyitotta meg kapuit a harmadik magyar golfpálya Pöstyénben, de magánpályák is épültek Martonvásáron (tulajdonos: Dreher Jenő), Fóton (tulajdonos: gróf Károlyi László) és Alag (tulajdonos: nemeskéri Kiss Kázmér) mellett.
Az I. világháború azonban beleszólt a hazai golfélet töretlen fejlődésébe. A játékosok katonának mentek, a svábhegyi pálya harci színtérré vált, a Tanácsköztársaság idején pedig Lauber Dezsőnek is menekülnie kellett.
KSH vs MVM data on gas consumption
A Trianoni békeszerződés elvette Tátralomnicot és Pöstyént.
Az I. világháborút követően lassan kezdődött el a konszolidáció, hiszen 1914-1919.
1920-ban indult ismét útjára a magyar bajnokság, melyet Gyurkovics Béla nyert, női bajnokságot 1921-ben rendeztek először, melyet Gyurkovich Béláné, Hevesi Erzsébet hódított el.
A kiváló skót edzőnek köszönhetően, a magyar versenyzők egyre kiemelkedőbb eredményeket értek el a nemzetközi színtéren, számos osztrák, német, cseh és olasz nagydíj trófeáját hódították el.
Az európai sikerek meghozták a hazai eredményeket is: a golf mindinkább népszerűbbé vált, és jelentősen növekedetet a golfozók létszáma is, így 1926-1936.
Gépjármű adásvételi szerződés minta
A magyar golfsport legkiemelkedőbb egyénisége dr. Szlávy Béláné, Hevesi Erzsébet volt, aki 1920 és 1947 között 31 magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet mondhatott magáénak.
1926-ban a német bajnoki cím elnyerése után Európa legjobbjaként, s egyben a világ ötödik legkiválóbb női játékosaként ismerték el.
Ebben az időszakban épült Balatonföldváron egy újabb 9 szakaszos pálya. Balatonfüreden és Galyatetőn is kitűzték a 18 szakaszos pályák helyét, azonban ezek végül nem épültek meg.
A Margit-szigeten viszont megnyílt a Lauber Dezső tervei alapján készült gyakorló pálya.
1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium a lillafüredi Palota Szálló átadása után döntött arról, hogy a közeli Hollóstetőn is golfpályát építtet.
Dr. Szlávy Béla golf szakkönyve
1936-ban a Magyar Golf Club nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a klub megalakulásának 25. évfordulójáról. Erre Bobby Jones-t, minden idők legnagyobb amatőr golfjátékosát is meghívták.
Az évforduló alakalmából jelent meg dr. Szlávy Béla szakkönyve, „A golfjáték rövid ismertetése és szabályai”, amely a St. Andrews-i szabályok pontos angol fordítását tartalmazta.
1937. november 20-án, Luxemburgban alakult meg az Európai Golf Szövetség (European Golf Association, EGA) tizenegy alapító szövetség - köztük Magyarország - részvételével.
1939-ben a Széchenyi-hegyen még megnyitották a Lauber Dezső tervezete Golf Szállót, Radványban pedig 18 szakaszos magánpálya nyílt a Károlyi kastély parkjában.
A II. A háborús események miatt a golfélet teljesen megszűnt Magyarországon, a tagok és a támogatók többsége katonának állt, eltűnt vagy gazdaságilag ellehetetlenült.
A II. világháború, mint minden hazai sportágra, a golfra is súlyos negatív hatást gyakorolt.
A háborús viszonyok miatt, harminc éves magyarországi tartózkodás után, a skót tréner, Malcolm Goodwillie visszaköltözött Angliába.
A 1946-ban a szovjet megszállás miatt hazánkba érkezett Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) angol-amerikai tagjai, valamint az akkreditált diplomáciai és kereskedelmi delegáltak is 9 szakaszon versenyezhettek a Széchenyi-hegyi pályán.
A SZEB-küldöttség 1947-ben hazautazott és ezáltal megszűnt a Magyar Golf Club támogatása is.
Ettől az időtől kezdve a klub versenynaplóját már nem, vagy csak hiányosan vezették, mert a klubkapitányt egy koncepciós per során börtönbüntetésre ítélték.
A hatalom mindent megtett, hogy megnehezítse és ellehetetlenítse a golfsportot. A kerületi pártszervezet a klub bezárását szorgalmazta.
1950-ben a Magyar Golf Clubot feloszlatják, a klubházat és a pályát Budapest Főváros Szabadsághegyi Sporttelep néven, hatósági biztos felügyelete alá helyezik.
Dacolva a politikai nyomással, ebben az évben még kilenc versenyt rendeztek, köztük a Bobby Jones Emlékversenyt, valamint a Magyar Bajnokságot.
Olyan kiváló játékosok álltak a elütőre, mint Jámbor Antal, a Zachán testvérek, ifj.Seenger Gyula, Szíva Marianne, de folytatta a versenyzést dr. Szlávy Béláné tanítványa, Mérey Lóránd is.
A politikai nyomás miatt az egykori Magyar Golf Club lelkes csapatának létszáma napról napra fogyatkozott, egyeseket börtönbe zártak vagy kitelepítették, mások disszidáltak.
A hatvanas évek közepén a Vörös Csillag Szlló (volt Golf Szálló) kertjében idegenforgalmi céllal létrehoztak ugyan két green-t és három elütőt, azonban ebben az időszakban lehetetlen volt az ún. „fehér sportok” űzése, mert a kapitalizmus és az amerikai imperializmus sportjának titulálták.
Az újrakezdés Dr. Gáti Ferenc agrár-vegyészmérnök érdeme.
1976-ban megkísérelte az akkor még szinte lehetetlent, kubai kiküldetéséből visszatérve kezdte el megszervezni a hazai golfélet beindítását.
1979. május 21-én megalakult a Kék Duna Golf Club, amelynek elnöke dr. Gáti Ferenc lett.
Elkészült a kisoroszi pálya 65 hektárnyi területének rendezési terve, és hozzáláthattak az első pályaszakasz építéséhez is, amely a folyamatosan növekvő tagság tagdíjából, társadalmi munkájukból és önerőből valósult meg.
A folyamatosan épülő kisoroszi pályán időközben számos kisebb versenyt rendeztek.
1986-ban például a Kelet-Nyugat Jóakarat versenyt, amellyel a golfozók a két nagy politikai tábor közötti ellentétek enyhítéséhez szerettek volna hozzájárulni.
1987-ben Magyarország megfigyelői státuszban először vehetett részt az Európai Golf Szövetség Koppenhágában tartott közgyűlésén.
1989-ben nem csupán a Kék Duna Golf Club ünnepelte tíz éves megalakulását, hanem megértek a feltételek arra is, hogy a magyar golfsport önálló szövetséggel rendelkezzen.
1989. szeptember 14-én megalakul a Magyar Golf Szövetség, elnöke dr. Gáti Ferenc lett, aki legfontosabb feladatának a hazai golfsport tovább fejlesztését, három-négy pálya felépítését és az ifjúsági játékosok felkarolását tűzte ki célul.
1990-ben a Magyar Golf Szövetség ismét rendezhet felnőtt férfi, női, ifjúsági és szenior kategóriában magyar bajnokságot, ahol részt vesz Mérei Lóránd , az egyedüli olyan golfozó, aki a harminckilenc évvel ezelőtt rendezett bajnokságon is versenyzett. Még ebben az évben a Köztársaság Kupát, a Magyar Kupa elődjét is megtartják.
1991-ben megalakult a PGA of Hungary, melyet a Professzionális Golfozók Európai Szövetségének (PGA of Europe) tagjai közé is megválasztják.
1992-ben megszervezik az első golfbírói tanfolyamot is, a Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews engedélyével pedig magyar nyelven adják ki a „Golf szabályai” szabálykönyvet.
1995-ben a Magyar Senior Golfozók Társasága azzal a céllal alakul meg, hogy összefogja és irányítsa a magyar szenior golfozók sporttevékenységét.
2000-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának rekreáció szakán a golfot is oktatják.