Lovaskocsihoz kell-e jogosítvány? Részletes útmutató és szabályok

Sokan nem tudják pontosan, milyen jogosítvány szükséges a különböző járművek, különösen a különlegesebb közlekedési eszközök, mint a lovaskocsi vagy a quad vezetéséhez. Míg az autó vagy motor vezetéséhez szükséges engedély magától értetődő, addig az állati erővel vont járművek esetében már sok a kérdés.

A KRESZ és a vezető fogalma: Lovasok és fogathajtók

A közúti közlekedésben való részvétel szabályait a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) határozza meg. A KRESZ 1. számú függelék III. részében, a közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak között szerepel, hogy „Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet).”

Ebből következik, hogy a lóháton közlekedő, a lovat onnan hajtó személy is vezetőnek minősül. Fontos elhatárolni, hogy hol vesz részt a közlekedésben a lóháton vagy állati erővel vont járművön (a továbbiakban: fogat) közlekedve a lovat hajtó (vezető) személy, mivel a KRESZ 1. § szerint „a rendelet Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”, tehát a közlekedéssel kapcsolatos szabályozás csak ezekre az utakra terjed ki. Így a közútnak és közforgalom elől el nem zárt magánútnak nem minősülő erdei és egyéb utakon, ösvényeken, mezei csapásokon, legelőkön stb. más szabályok érvényesülhetnek, míg a közúti közlekedésben a KRESZ szabályai érvényesek.

A KRESZ általi szabályozást figyelembe véve megállapítható, hogy a lovasnak nem kell rendelkeznie semmilyen vezetésre jogosító hatósági engedéllyel, amennyiben lóval lóháton vesz részt a közlekedésben. Ebben az esetben a 3. pontban leírtak vonatkoznak rá. A fogat a KRESZ-ben mint jármű került megfogalmazásra, így azok közlekedésben való részvételének személyi feltételéül jártasság szükséges, ezért legalább hajtási engedéllyel kell rendelkeznie annak, aki fogattal kíván részt venni a közlekedésben. A vezetésre jogosító engedélyt a fogathajtónak magánál kell tartania.

A "K" kategóriás jogosítvány: Kötelezettségek és feltételek

1963-tól, az akkor bevezetett KRESZ előírta, hogy a hivatásszerűen lovaskocsit hajtóknak (fuvarosoknak) a tevékenység gyakorlásához vizsgát kell tenni. A vizsga szóbeli volt, és a KRESZ ismeretét volt hivatott felmérni. Érdekesség, hogy ebben az időszakban a rendőrségnek jogalkotási jogköre is volt, elrendelhette, hogy a hatásterületén minden lovaskocsi hajtója köteles az említett vizsgát letenni. Így nem mondható ki egyértelműen, hogy ennek az igazolványnak a tulajdonosa csak „fuvaros” volt.

Villanyszerelési útmutatók

Magyarországon úgynevezett K kategóriás vezetői engedély szükséges az állati erővel vont járművek közúti hajtásához. A K kategóriás jogosítvány megszerzéséhez tanfolyamot és vizsgát kell teljesíteni. A képzés során a jelentkezők megismerik a közlekedési szabályokat, az állatok irányításának alapjait, valamint a biztonságos közúti közlekedés feltételeit. A K egy nemzeti kategória, csak itthon érvényes, a vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

A rendszer érdekessége ugyanakkor, hogy azoknak, akik már rendelkeznek más közúti vezetői engedéllyel - például B kategóriás jogosítvánnyal -, azoknak nem kell külön K kategóriás vizsgát tenniük. Emiatt sokan furcsának tartják a szabályozást, hiszen attól, hogy valaki tud autót vezetni, még egyáltalán nem biztos, hogy ért a lovak hajtásához.

A képzés díja autósiskolánként jelentősen eltérhet, minimum 70 000 forintos költséggel kell számolni. A végösszeg függ attól is, hogy a tanulónak van-e már közlekedési tapasztalata, illetve milyen gyakorlati oktatást biztosít az adott iskola. A szabályozás célja elsősorban a közlekedésbiztonság. Egy lovaskocsi ugyan lassabb, mint egy autó, de ugyanúgy részt vesz a forgalomban. A K kategória főként mezőgazdasági területeken és turisztikai szolgáltatásoknál lehet hasznos.

A K kategóriás jogosítvány nemcsak állati erővel vont járműre érvényes, hanem kerti traktor vezetésére is jogosít. Ez alatt a jogszabály egy speciális, egyszerűbb mezőgazdasági járműtípust ért, például fűnyírótraktort vagy kerekes rotációs kapát. Aki rendszeresen hajt lovaskocsit közúton, annak érdemes pontosan ismernie a szabályokat, mert engedély nélkül akár bírságra is számíthat.

Általános közlekedési szabályok lovasok és fogathajtók számára

A KRESZ 62. (2) bekezdése szerint az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő. A személynek, aki az állatot felügyeli, képesnek kell lennie arra, hogy az állatot irányítsa, valamint folyamatos felügyeletet kell biztosítania. Amennyiben az állattal való közlekedés során az utat vagy annak tartozékait beszennyezi, köteles azt megszüntetni vagy gondoskodni annak megszüntetéséről.

Adózási tudnivalók autóvásárláskor

A KRESZ 3. § (1) bekezdés c) alpontja szerint: „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.” E rendelkezés vonatkozik a lóháton közlekedő személyre is, mivel ő is vezetőnek minősül, így neki is úgy kell a közúti közlekedésben részt vennie és közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

Alkoholos befolyásoltság a lovas közlekedésben

A lóháton közlekedő személyekre vonatkozóan nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely esetükben kategorikusan tiltaná a szeszes ital fogyasztásából eredő befolyásolt állapotban történő lovaglást. Azonban ha ez a befolyásoltság oly mértékű, hogy a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, másokat közlekedésükben indokolatlanul akadályoz vagy zavar, akkor az előbb említett jogszabályi helybe ütközően történik a szabályszegés.

Ebből az a következtetés vonható le, hogy ha a lovas lóháton vesz részt a közlekedésben, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, és olyan állapotban kell lennie, hogy képes legyen az állat irányítására. Amennyiben az elfogyasztott alkohol eléri azt a szintet vagy egyéb oknál fogva van olyan állapotban (begipszelt kéz-láb, testi fogyatékosság stb.), hogy a lovas nem képes az állat biztonságos irányítására vagy állapota miatt mások személy- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, szintén megvalósíthatja a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést.

A fentiekből kitűnik, hogy a fogatot hajtó személy nem vehet rész a közúti közlekedésben, ha szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van (legyen az a legcsekélyebb mennyiségű is), mivel a fogat járműnek minősül. Amennyiben mégis így venne részt a közlekedésben, és más súlyosabb cselekmény nem valósul meg, az elfogyasztott alkohol mértékétől függően a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést vonhat maga után.

Abban az esetben viszont, ha a szeszes ital fogyasztásból eredő befolyásolt állapotban lévő fogathajtó vagy lóháton utazó lovas súlyosabb eredménnyel, következményekkel járó balesetet idéz elő, és ez a baleset közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton történik, cselekménye akár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) vonatkozó rendelkezései alá is tartozhat. A Btk. 240. § (1) bekezdése az elkövetés helyét bizonyos esetben kiterjeszti, mivel „a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.”

Benzines Duster váltóolaj specifikációk

A lóútlevél és egyéb dokumentumok

A lovasnak nem szükséges a lóútlevelet magával vinnie a tereplovaglásra. A vonatkozó rendelet szerint megfelelő, ha azt a lovas legfeljebb 3 órán belül be tudja mutatni. A Bizottsági rendelet értelmében tehát, amennyiben a mozgatás során az állatot nem kíséri az útlevél, akkor legfeljebb 3 órán belül be kell tudni mutatni. A lóútlevélnek az állat tartási helyén kell fellelhetőnek és az ellenőrök számára bemutathatónak lenni.

A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013 Korm. rendelet 14.§ (4) bekezdése értelmében: „Amennyiben a hatósági ellenőrzés során a NÉBIH vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jelöletlen vagy lóútlevéllel nem rendelkező lófélét észlel, az egyedet forgalmi korlátozás alá helyezi és elrendeli a lóféle megjelölését, az állattartót pedig az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény vagy az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. alapján büntetheti.” A NÉBIH hatósági ellenőrzést tarthat minden olyan helyen, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak.

A jogszabályok rendelkezései nem mondják ki konkrétan, hogy a személyazonosító okmányt a polgároknak maguknál kellene tartaniuk, de rendelkeznek arról, hogy az intézkedő rendőr felszólítására kötelesek személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolni.

Jogosítvány kategóriák áttekintése: speciális járművek

A közlekedéstörténetben számos jármű kategória szabályozása fejlődött az idők során. Például a XX. század elején a budapesti rendőrség az omnibuszvezetőknek adott ki okmányokat, melyeket 1916-ban az autóbusz-közlekedés beindulásakor „TÁRSASgépKOCSI” feliratra írtak át, és ezzel látták el az autóbusz-vezetőket. Ezek az okmányok kemény-fedelű, 16 számozott oldalt tartalmazó formában készültek, és rögzítették a vezető nevén túl a személyleírását, a lakcímváltozásokat, valamint a kirótt büntetéseket.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a lovas közlekedéssel és speciális járművekkel kapcsolatos legfontosabb jogosítvány kategóriákat, a teljesség igénye nélkül:

tags: #lovaskocsira #kell #jogositvany

• A hétvégi tűzeset az andornaktályai autószervizben
• Terepjárók és haszongépjárművek Magyarországon
• AAA Auto működése és piaci jelenléte
• Jobb első lámpa csere Corsa D
• Részecskeszűrő karbantartás