Lesz még egyszer a Fidesz emblémája a Terror Házán?
A Terror Háza Múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt áll, és a 20. századi Magyarország két önkényuralmi rendszere, a nyilas és a kommunista diktatúra áldozatainak állít emléket. A múzeum az évek során az emlékezetpolitikai viták középpontjába került, és működése, valamint a hozzá kapcsolódó megemlékezések rendre erős politikai visszhangot váltanak ki. Az intézményt ért legutóbbi támadás, a festékkel való megdobálás, újból felhívta a figyelmet a múzeum körüli feszült közéleti diskurzusra és a Fidesz álláspontjára.
A múzeum létrejötte és a Fidesz álláspontja az emlékezésről
A Terror Háza Múzeum megnyitása a rendszerváltás után tizenkét évvel, 2002. február 25-én történt. Az intézmény célja a múlt borzalmainak bemutatása, és a szabadságért hozott áldozatok méltó megünneplése. A múzeumot borító Hősök Fala a szabadságért életüket áldozó embereknek állít emléket. Orbán Viktor a múzeum ünnepélyes megnyitóján elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a felnövekvő nemzedék előtt világossá kell tenni, hogy a szabadságot nem adják ingyen.
Orbán beszédében tisztelettel adózott azoknak, akik a borzalmak elszenvedése ellenére önuralommal és méltósággal tartották vissza magukat a bosszúállástól, és tizenkét éve békés rendszerváltást hajtottak végre. Az áldozatok, a megalázottak, a szüleiket, testvéreiket, gyermekeiket elvesztők, a túlélők áldozata és józansága tette lehetővé, hogy egyetlen élet elvesztése és erőszakos cselekedet nélkül szerezzük vissza a nemzet függetlenségét, a polgárok szabadságát. Orbán szerint a két diktatúra az Andrássy úti házban jól megfér egymás mellett. Ez nem a véletlen műve, mindkét diktatúra olyan rendszer volt, amely idegen hadsereg támogatása nélkül a hatalmat sem elnyerni, sem megtartani nem lett volna képes. Az épület arra való, hogy megvédje a nemzetet saját árnyékától. A félelmet, a gyűlöletet rács mögé zárjuk, de nem felejtjük.
Orbán szerint nem azért van szükség a múzeumra, hogy a fiatalok a félelemről, a megaláztatásról személyes élményeket szerezzenek és megborzongjanak, hanem hogy tudják, mit álltak ki az előttük járók. A múzeum megnyitóján felolvasták Zbignew Brzezinski levelét, aki arról írt, hogy nem lehet különbséget tenni a náci és a kommunista diktatúra rémtettei között, mert mindkettő az emberek életére tört. A XX. század két totalitárius rendszere egyaránt az emberiség gyalázatává vált, fogalmazott Brzezinski, kulturális szempontból mindkettő a barbarizmus modern változata volt.
Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója kiemelte, hogy az elmúlt húsz évben több mint hétmillió ember, köztük iskolások, fiatalok, külföldiek látogattak a múzeumba. A kiállításból megtanulják, hogy a két totális diktatúra egy tőről fakad, terrorista természetű, emberellenes volt. A vörös csillag és a nyilaskereszt, illetve a terror felirat kontúrjának felhelyezésével az elevenjébe tapintottak a balliberális megmondóelitnek, amelyik azt gondolta, hogy egyedül neki van felhatalmazása a múlt értelmezésére. Felmutattuk azokat a hősöket, akik bátrak voltak és az életüket áldozták azért, hogy mi ma itt szabadok legyünk, fűzte hozzá Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum védelme és a Fidesz rendezvényei
A Fidesz határozottan elítéli a Terror Háza Múzeum épületének festékkel való megdobálását. A párt közleménye szerint mélyen elítélik az esetet, és hangsúlyozták: az áldozatok fényképének bemocskolása elfogadhatatlan és visszataszító cselekedet, semmi nem indokolhatja hőseink emlékének meggyalázását. A párt azután tette közzé közleményét, hogy tegnap éjjel nemcsak vizesflakonokkal dobálták meg a Terror Házát, de az egyik tüntető festékes palackkal is megdobálta az épületet.
Orbán Viktor, mint volt kormányfő, vasárnap a Fidesz Andrássy úti rendezvényén, melyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak, arra szólította fel híveit, hogy védjék meg a Terror Háza Múzeumot. A múzeum bezárása, átkeresztelése vagy akár átszervezése elementáris ellenállásba ütközne - mondta beszédében. Több tízezres tömeg vett részt vasárnap a Fidesz és a Fidelitas közös megemlékezésén, melyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak a Terror Háza Múzeum előtt. Sokan magyar zászlót, Árpád-sávos zászlót, transzparenseket vittek magukkal. Orbán Viktor szavaira a hallgatóság "nem hagyjuk" bekiabálásokkal válaszolt.
Orbán azt mondta: az épület rászolgált arra, hogy egy pengefallal kimetsszék az időből, mert az a szellem, ami itt uralkodott a háború után, az hamisította meg az akkori választási eredményeket, az ültetett mindenhova korrupt tisztviselőket, az indított fiatalok ellen felségsértési eljárást, és az tette szitokszóvá a "polgárt". Sokak szerint megszüntetnék a Terror Háza Múzeumot, ezt jelzi a költségvetési megszorítás, a múzeumot fenntartó közalapítvány kuratóriumának kiegészítése is. "Eljött az idő, hogy megvédjük ezt a házat" - mondta a volt miniszterelnök. Kérte a ház ostromlóit, hogy engedjék le támadásra emelt karjukat, hajtsák meg fejüket az áldozatok emléke előtt, és menjenek békével.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy amikor a kommunizmus áldozatainak emléknapját az Országgyűlés 2000-ben létrehozta, a volt kommunisták, szocialisták és az SZDSZ által vezényelt ellenállás megpróbálta megakadályozni az intézmény és helyszíne létrejöttét.
A múzeum mint politikai vita tárgya
A Terror Háza Múzeum megnyitásától kezdve komoly politikai viták kereszttüzében állt, és gyakran kap aktuálpolitikai színezetet. Kovács László szocialista pártelnök parlamenti nyilatkozatában azt mondta, ha megkapják a választók bizalmát, és kormányt alakítanak, új nevet adnak az Andrássy út 60. szám alatti borzalmas emlékű épületnek, amely az Emlékezés és a Megbékélés Háza lesz. Kovács azt is hangsúlyozta, hogy az MSZP nem a terrornak akarnak emléket állítani, hanem az áldozatoknak. Kijelentette: a szocialisták elutasítják a terrort, a vöröset és a fehéret egyaránt, mert semmilyen eszme nem igazolja az erőszakot. Elutasítják a szellemi terrort is. Azt, ha a mindenkori hatalom saját gondolkodását, saját ízlését rá akarja kényszeríteni a társadalomra, az alattvalónak tekintett emberekre.
Jánosi György szocialista választmányi elnök közleményében azt hangsúlyozta, hogy bár személyes felelősség nem terheli az MSZP-t az egykori történelmi eseményekért, de a magyar politikai baloldal nevében ismételten megkövetnek mindenkit, akit meghurcoltatás ért az elmúlt évszázad második felében. Jánosi emlékeztetett az MSZP 1992-es nyilatkozatára, amely szerint a párt elítéli az önző hatalmi célokat szolgáló történelemhamisítást, és elutasítja az előző, alapjaiban hibás, történetileg végérvényesen meghaladott rendszert, elítéli annak bűneit, a törvénytelenségeket.
Erdei L. Tamás, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ifjúsági testületének vezetője szerint a múzeum igazgatója csak egy mondatot szentelt a nyilas korszak áldozatainak, azt is csupán általánosságban, mindenfajta konkrétumtól mentesen, beszéde többi része pedig a kommunisták tetteiről szólt. Erdei szerint ebből arra lehet következtetni, hogy prekoncepciózus a Terror Háza kommunikációja, és a múzeum kifejezetten aktuálpolitikai célokat szolgál.
Németh Péter újságíró szerint a Terror Háza megnyitása aktuálpolitikai tartalmat kapott, és a múzeum nem a múltról, hanem a jelenről szól. Egy folyamat részévé vált, amely éppenséggel nem állt távol a Fidesz szándékától, mely éppen a társadalom erős kettéosztásában érdekelt. E szándék nem egyebet célzott meg, mint hogy a térfél egyik oldalán álljanak azok, akik nemzetiek, magyarok és jók, míg a másik oldalon a rosszak, a nemzetidegenek, horribile dictu hazaárulók. Németh szerint a múzeum átadása jobboldali demonstrációvá degradálódott, mert nem összefog, hanem megoszt. A politikai baloldal szimpatizánsai távol tartották magukat az ünnepségtől; annak előzményei és körülményei ugyanis szubjektíve veszélyessé tették számukra ezt a délutánt. A jobboldal kisajátította az ünnepet, hagyta, hogy rátelepedjen a szélsőjobb, amely ugyan méltóságteljes megemlékezésről beszélt, de ennek lényegét mindig a jelenlegi baloldallal szemben határozta meg.
Ezt a gondolati kört erősítette a kiválasztott dátum is: február 24., amely a kommunizmus elleni megemlékezés napja a legújabb kori történelmünkben. Németh azt is hozzátette, hogy a tömeg már jó előre fel is lett heccelve, s nem csupán azzal, hogy belésulykolták: a terrorért felelős kommunisták itt élnek közöttünk, mi több, ők akarják átvenni a hatalmat, azzal is, hogy elhitették: ezek a kommunisták el is vegyültek közöttük, mégpedig provokációs szándékkal. Az események békésen zajlottak le, de a tűz elmaradása nem jelenti azt, hogy szabad a tűzzel játszani. Németh szerint a Terror Háza átadása nem lezárt egy korszakot, hanem megnyitott egy veszélyes szakaszt, a választási kampány olyan periódusát, amikor minden hétre jut majd legalább egy tüntetés az MSZP székháza elé, amikor minden eddiginél erősebbé válik majd a kommunistázás.
Szerető Szabolcs szerint durva kampány ide, durva kampány oda, sokak várakozására rácáfolva botrány és rendbontás nélkül ért véget a politikai demonstrációkkal tarkított hétvége, amelynek csúcspontja egy, a napi pártpolitika szintje felett álló esemény, a budapesti Terror Háza méltóságteljes avatása volt. Pedig az előzmények nem voltak biztatók. Amióta nyilvánosságra került, hogy a kormány emlékmúzeumot létesít a múlt századi magyar történelem két önkényuralma, a nyilas és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére, nem telt el nap, hogy ne érte volna támadás a tervet. A városképre, építési engedélyekre hivatkozó 'szakmai' bírálatok után előkerült a végső fegyver: milliárdokat szór el közpénzből a kormány a 'jobboldal kampánycéljait szolgáló' ötlet megvalósítására. Pilhál György Pilhál György ironikusan jegyezte meg, hogy a Terror Háza torokszorító hangulatával, komor szürkeségével lenne megszívlelendő látvány, és kérdéseket tett fel a régi kommunista vezetők esetleges nosztalgiáiról.
Az alváz és a tudat polaritása a zenében
A múzeum továbbra is aktív szerepet játszik a közéletben, ahogy azt az alábbi események is mutatják:
| Dátum | Esemény | Szereplő(k) / Kontextus |
|---|---|---|
| 2000 | Az Országgyűlés létrehozza a kommunizmus áldozatainak emléknapját | Országgyűlés |
| 2002. február 25. | A Terror Háza Múzeum ünnepélyes megnyitása | Orbán Viktor, Zbigniew Brzezinski |
| 2022. február 15. | Tüntetés a Pegasus-ügy miatt a Terror Háza előtt | Momentum |
| 2022. február 21-25. | A múzeum 20. születésnapjának megünneplése, programsorozatok | Schmidt Mária, Kövér László, Tóth Gabi, Vastag Csaba, Radics Gigi |
| Jelenlegi időszak | A Terror Háza épületének festékkel való megdobálása | Tüntetők, Fidesz közleménye |
A Terror Háza Múzeum új programsorozatot is indít, amelynek keretében időszaki kiállításait mutatják be országszerte közoktatási és közművelődési intézményekben. A program részeként két korábbi, a Gulág táborrendszer és az 1956-os szabadságharc történetét bemutató tablókiállításukat „viszik házhoz”. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Megroppantotta a II. világháború után a nagyhatalmak által létrehozott berendezkedést és leleplezte a szovjet típusú terrorrendszerek kegyetlen valóságát. A világ egyszer s mindenkorra kijózanodott a kommunista illúziókból.