Amit a magyar forgalmi rendszámokról tudni érdemes
Magyarországon a gépjárműveken jelenleg 6 karakter hosszúságú forgalmi rendszámok vannak használatban. Ezek sorozatrendszám esetén három betű, három szám felosztásban követik egymást, fehér alapon fekete karakterekkel. Bérfuvarozók esetében sárga az alapszín.
Akinek a rendszám is önkifejezési eszköz és nem éri be a véletlenszerűen neki kiosztott GAY-001-egyel, az sok-sok pénzért vehet magának SIKER-1, NORI-69, vagy SEX-001 feliratú rendszámot is.
Amennyiben indokolt, - például valamiért fokozott sérülésnek van kitéve a rendszám, vagy egyszerűen fizikailag nem fér el az autón - akkor a meglévő hagyományos rendszám helyett kérhető fólia, vagy úgynevezett B-típusú, kétsoros rendszám is.
A zöld rendszám lesz a feltétele a különböző kedvezmények igénybevételének, amelyet csak a hosszabb távon - 25 km - is tisztán elektromos hajtással közlekedő járművek kaphatnak meg.
Miért is ilyen bonyolult megkapni egy rendszámot? Ott az autód, rendben van, fizeted az adókat, a biztosítás is aktív, mégis a törvényi szabályozás miatt mehetsz mindig sorba állni és persze fizetni.
KSH vs MVM data on gas consumption
A szeptember végén hatályba lépett rendelet módosítja „a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló” korábbi szabályozást.
A jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig lett volna biztosítható a rendszámok kiadása, ezért 2022. július 1-jétől négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be Magyarországon. Az új kombináció tartósan megoldhatja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt közölte, hogy az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól. Schanda Tamás, a minisztérium államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a forgalomban lévő hatósági jelzések a továbbiakban is használhatók, azokat nem kell új táblákra cserélni.
A jövő júliustól kiadható rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel. Ékezetes magánhangzók vagy a dz kivételével kétjegyű mássalhangzók nem szerepelhetnek rajtuk.
Egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák is, az eddigi "E", "M", "P", "SP" és "Z" betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen "I" betűjelűeket adnak majd ki.
Gépjármű adásvételi szerződés minta
"I" betűjelű rendszámot kapnak majd a forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek: a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépabetakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), a magajáró műtrágya- és szervestrágya-szóró gépek, a magajáró permetezőgépek a speciális magajáró eszközhordozó alvázakra, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógépek, amelyek tervezési sebességük szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képesek, vagy amelyeknekmegengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány vagy a közlekedési hatóság 25 km/óra értékbenhatározta meg,
Speciális rendszámok:
- taxik a jövőben TX
- a Magyar Honvédség járművei HA
- a rendőrség járművei RA
- az Országos Mentőszolgálat járművei MA
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei NA
- a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig BA betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek.
A muzeális jellegű járművekre kiadható OT rendszámok készlete szintén kimerülőben van, azok a továbbiakban a két betűjel mellett az eddigi három helyett négy számjegyet tartalmaznak majd. A környezetkímélő járművek világoszöld alapszínű táblái és a gépkocsi kerékpárszállító eszközére szerelhető szürke alapszínű jelzések a hosszabb formátumban is kiadhatók lesznek.
A módosított előírások változatlanul lehetővé teszik az egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámok engedélyezését.
Bár az elnevezés változott, az igénylés feltételei megmaradtak, ezért érdemes átvenni, hogy milyen esetekben igényelhető ideiglenes rendszám, milyen helyzetekben használható, és milyen költségekkel jár az igénylés.
2022 júliusáig különböző betűjelekkel jelölték az egyes ideiglenes rendszámtípusokat. A legismertebb ezek közül az úgynevezett P rendszám vagy próbarendszám volt, amely a forgalomba még nem helyezett járművek esetén szolgált ideiglenes megoldásként. A Z rendszám az úgynevezett kiviteli rendszám volt, amely az országból történő kivitel céljából volt igényelhető, az E rendszámot pedig arra az időszakra lehetett kiváltani, amíg a jármű származásellenőrzése lezajlik.
Az M betűjelű ideiglenes, zöld alapszínű rendszámot mezőgazdasági gépek és lassú járművek használhatták közúti közlekedéshez, ez piros I rendszámra módosult 2022-től.
A próbarendszámot kizárólag olyan cég vagy egyéni vállalkozó igényelheti, amelynek fő tevékenységi köre gépjárművek kereskedelme, javítása vagy gyártása. Ennek a rendszámtípusnak a célja, hogy a forgalomba helyezésig is közlekedhessen a jármű (például tesztelés vagy próbakör céljából), azonban ennek szigorú feltételei vannak: a járműnek közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban kell lennie, emellett elengedhetetlen az indítási napló használata.
A belföldi ideiglenes rendszám azokban az esetekben lehet hasznos, amikor az EU-n kívül vásárolt jármű származásellenőrzésre kötelezett - mivel ez az eljárás hónapokig is eltarthat, annak lezárultáig kiváltható az ideiglenes rendszám. A rendszám kiadásának feltétele a kötelező biztosítás megkötése és az első magyarországi műszaki vizsgálat vagy honosítási eljárás lezajlása.
Az ideiglenes rendszámtáblákat a közlekedési igazgatási hatóság adja ki kérelemre, ám a feltételek és szükséges dokumentumok összetettsége miatt erre különböző cégek is szakosodtak, akik ügyintézési díj fejében átvállalják az igénylést és adminisztrációt. A kérelem beadásakor minden esetben igazolni kell a rendszámra való jogosultságot, és be kell nyújtani valamennyi, az adott rendszámtípushoz szükséges dokumentációt. Próbarendszám esetén ilyen lehet a cégkivonat, valamint a kötelező biztosítás megkötését igazoló ajánlat vagy kötvény. Kiviteli rendszám esetén a benyújtandó dokumentumok listája függ attól, hogy a jármű aktuálisan forgalomba van-e helyezve, valamint, hogy az igénylő természetes vagy jogi személy.
A különböző ideiglenes rendszámoknak eltérő érvényességi idejük és költségük van, illetve mindenképpen számolni kell a kapcsolódó kiadásokkal is, például a kötelező biztosítás vagy a hiteles fordítások díjával. A próbarendszám érvényessége 1 év, költsége az indítási naplóval együtt 47 925 Ft, amelyre még rájön az ideiglenes forgalmi engedély 6000 forintos díja. A kiviteli rendszám érvényessége 30 nap, a rendszámtábla költsége 17 550 Ft két darab, 11 475 Ft egy darab rendszámtábla (pl. motorkerékpár) esetén, azonban az ideiglenes forgalmi díját ebben az esetben is meg kell fizetni. A belföldi ideiglenes rendszám legfeljebb 6 hónapig érvényes, költsége pedig 17 550 Ft, plusz a 6 ezer forintos ideiglenes forgalmi. Itt mindenképpen számolni kell a származásellenőrzés díjával is, amely 14 715 Ft. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek és önjáró munkagépek ideiglenes, piros betűs rendszámának költsége 22 950 Ft, amely tartalmazza az indítási napló díját is.
A hárombetűs rendszámokat még 1990 nyarán vezették be, a korábbi, kétbetűs-négyszámos táblákat 1995 végéig lehetett használni. A minisztérium számításai szerint az új autók éves forgalomba helyezésének néhány százezres üteme mellett a négybetűs változat akár több száz évre elég lehet. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket, vagyis az eddigi klasszikus rendszámokat nem kell új táblára cserélni, ezeket változatlanul, nyugodtan használhatjuk.
A változást 2021 elején jelentették be hivatalosan, később megjelentek az első mintatáblák is, ezúttal pedig összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni az utóbbi harminc év legfontosabb autó-nyilvántartási változásáról. Cikkünkben olyan kérdésekre is választ adunk, amelyek joggal merülhetnek fel minden autósban, motorosban és teherautó-tulajdonosban.
Az új és használt gépjárművek (autók, motorkerékpárok és tehergépjárművek) első magyarországi forgalomba helyezésekor, illetve a már korábban regisztrált járművek rendszámcseréjekor új típusú rendszámtáblát kapnak, miután július 1-jétől megszűnt a 1990 nyarán bevezetett, három betűből és három számjegyből álló rendszámtábla.
Az átálláshoz szükséges informatikai fejlesztésekre és egyéb közigazgatási teendőkre megközelítőleg félmilliárd forintot költött az állam, de évente legfeljebb 300-400 ezer járműtulajdonosnak adnak új táblákat, vagyis az eddig kiadott régi rendszámokat akkor sem kötelező lecserélni, ha azokon nem a 2004-ben, az ország európai uniós csatlakozásakor bevezetett csillagkoszorús címer szerepel, hanem magyar zászló.
1. Miért kellett megváltoztatni az eddigi formátumot?
Az eddigi rendszámtábla-formátumban elvileg több mint 17,5 millió kombináció lehetséges, harminckét éve létezik, a lehetőségek nagyrészt elfogytak, de csak részben jött el éppen most a csere ideje. A másik magyarázat a hamisítások elleni küzdelem. Mivel egyedi azonosítóról van szó, és a forgalomból kivont járművek rendszámának adatai is megmaradnak a nyilvántartásban, nem ismétlik meg a betű-szám összeállításokat, miután például bontóba került egy autó, vagy külföldre vitték, és levették róla a magyar azonosítókat.
2. Miért nem mentek végig az ábécén?
Bár maradt néhány kezdőbetű-lehetőség az eddigi rendszerben, akár az ábécé utolsó karaktereivel is gyárthatnának régi fajta rendszámokat, a V-t és a Z-t mégsem fogjuk viszontlátni a sorozatrendszámok kezdőbetűjeként, az U-t pedig a motorkerékpárok számára tartották fenn. Utóbbiakat ezután ezen a módon nem különböztetik majd meg, viszont az autók nyomán egy ideje bevezették az úgynevezett zöld (háttérszínű) rendszámot az elektromos motorkerékpárokhoz is.
A rendszámfogyás üteme területileg eltérő, másként alakulnak az igények egy vidéki vagy egy határ menti kormányablakban, illetve okmányirodában, és másként Budapesten. Az eltérő dinamikához igazították a határnapot is, amikortól mindenhol egyszerre térnek át az új formátumra. A jogszabály hatálybalépésének napját (2022. július 1.) tavaly hirdették ki, az ellátás biztonsága érdekében így mellőzik a régi formátum utolsó kezdőbetűit.
3. Milyen az új rendszám, és mennyi időre elég?
Az új rendszámformátumban kétszer két nem ékezetes latin betű közt a magyar címer szerepel, majd kötőjel után három számjegy 1-től 999-ig. Az első betűpár kötelezően vagy két magán-, vagy két mássalhangzó. Kétjegyű mássalhangzó - cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs - nem lesz a rendszámokon, és ékezetes betűket sem láthatunk majd.
Ez alapján akár 320 millió különböző kombináció is elképzelhető, nem beleszámítva az egyedi és egyéni, illetve a különleges rendszámokat, amelyekről később részletesen írunk. Ha minden jól megy, a következő nyolcszáz évben nem lesz gond a magyar rendszámokkal, de az elektronikus azonosítási megoldások terjedése miatt valószínűleg sokkal hamarabb veszíti el a jelentőségét a mostani fogalmaink szerinti rendszámtábla.
4. Miért nincs területi rendszám Magyarországon?
Legutóbb 2012-ben került napirendre, hogy egyes nyugat-európai országokhoz, például Németországhoz vagy Ausztriához hasonlóan nálunk is be kellene vezetni a területi rendszámokat, amelyeken az első néhány karakter a jármű regisztrációjának helyét, például a megye rövidítését tartalmazta volna. Az ötletet később elvetették, mert a hazai járműnyilvántartás nem régiós, hanem országos, egyetlen nagy adatbázis található a Belügyminisztériumnál.
A területi rendszámtábla súlyos adminisztrációs és költségekkel járt volna az autósok számára, hiszen mindig le kellett volna cserélni költözéskor, amikor eladjuk az autót, és a vevő más megyében lakik. Ilyenkor nemcsak a rendszámok váltak volna érvénytelenné, hanem a forgalmi engedély is. További gond, hogy a rendszámváltozáskor a kötelező biztosítási szerződést és az esetleges cascoszerződést is módosítani kell, nem beszélve a hitelszerződésről vagy a hosszabb időre megváltott autópálya-matricáról, esetleg a parkolási engedélyről.
A rendőrség, és az autósokat ellenőrző többi hatóság nincs is rászorulva a területi azonosítókra, hiszen a rendszám megadásával mindent azonnal le tudnak kérdezni a nyilvántartásból.
5. Lesz SE-XY és PO-RN rendszám?
Mint arról feljebb volt már szó, az első betűpár vagy két magánhangzó, vagy két mássalhangzó lehet, így gyakorlatilag nulla lesz az esélye az értelmes magyar vagy angol szavak kirajzolódásának a rendszámokon. Ha pedig valaki pénzért saját kombinációt akar összerakni, akkor sem választhat ilyet.
Az új formátumú rendszámtáblák úgynevezett egyéni, tehát az „aa-bb-123” sorozatformátumon belül választott kombináció, és az egyedi, vagyis teljesen önálló karaktersor megadásával gyártott rendszámokról a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben írnak részletesen. Ebben az áll, hogy ezek a rendszámok kérelemre engedélyezhetők, ha közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütköznek.
6. Egyedi rendszámok: nagyobb mozgástér a különc autósoknak
Az egyedileg előállított rendszámtáblák továbbra is szerepelnek a lehetőségek közt. Ezek az új formátum miatt legalább három, legfeljebb hat egymást követő betűből és legalább egy, legfeljebb négy folyamatos számjegyből, együttesen pedig hét karakterből állnak. Amint írtuk már, sem az egyéni, sem az egyedi rendszámtábla karaktersora nem ütközhet közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba.
7. Nem álcázhatod magad diplomatának és rabszállítónak
Olyan rendszámtáblát sem adnak ki bárkinek, amely a TX, valamint a CD betűkkel kezdődik, mert ezek a taxikra és a diplomáciai autókra kerülnek. A különleges rendszámtáblák kezdő betűjelei továbbá a muzeális járműveket jelölő OT, a Magyar Honvédség járműveire szerelt HA, a rendőrség járművek RA-s rendszámai, az Országos Mentőszolgálat MA azonosítója, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal autóin az NA előtag, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet járműveinek esetében a BA. Néhány ideiglenes rendszámot összevonnak, így a próbarendszám (P), a sportrendszám (SP), valamint a mezőgazdasági gép (M), a kiviteli (Z) és a behozatali (E) rendszámokat egységesen az I kezdetű rendszámtáblák váltják.
8. Nehezebb hamisítani az újat?
Az új formátumú táblák új, az eddiginél ívesebb fontkészlet alapján készülnek. Azért változtattak a régin, hogy nehezebb legyen egymásba alakítani a karakterrajzolatokat, például az O-t és a 0-t vagy a 9-est és a 8-ast. Az új rendszámtáblán szereplő magyar címer szintén biztonsági elem, de az egész tábla fóliázása tartalmaz olyan speciális és titkos, hologramszerű megoldásokat, amelyek miatt az eddigieknél könnyebb lesz kiszúrni a hamisítványokat.
Az új rendszámokon a jobb alsó sarokban van egy QR-kód, amit beolvasva magát a rendszámot adja ki az informatikai háttér, azaz rögtön kiderül, ha fizikailag hamisította valaki a rendszámtáblát. Az utolsó számjegy alá is le van írva halványszürkével a rendszám, és a számok előtti kötőjel alatt is van egy ovális alapon dombornyomott H betű. Emellett a magyar címer sem könnyíti meg a hamisítást grafikai elemként.
9. Mikor kell lecserélnem az autóm régi, három betű, három számos rendszámát?
Az esetek többségében nincs szükség a cserére, hiszen a jogszabály szerint erre akkor kerül sor, ha az elveszett rendszámtábla nem újragyártható, mert például már a második példány hullott le az autóról. Az eddigi azonosítók cseréjére számíthatunk akkor is, ha a szélvédő jobb alsó sarkában lévő regisztrációs matrica tűnt el. Utóbbira kicsi az esély, a matrica sérülésekor pedig pár ezer forintért vehetünk újat az okmányirodában, ha bevisszük a régi maradványait.
A rendszámpótlás lehetősége nem vonatkozik a motorkerékpárokra és pótkocsikra, amelyeken eleve egy tábla van. Az ilyen kivételes esetekben a 2004-es európai uniós csatlakozás előtt kiadott három betű, három számos összeállítás pótolt példányának bal szélén nem a magyar trikolór lesz majd látható, hanem csak a mostanáig használt EU-s azonosító, rajta az országot jelölő H betűvel.
10. Újfajta rendszámot akarok, lecseréltethetem?
Az átrendszámozás gond nélkül megoldható, ráadásul nem kerül egy vagyonba, hiszen a jogszabály szerint a díjak nem emelkedtek az új formátum bevezetésével. Egy pár rendszámtábla továbbra is 8500 forintba kerül, egy darabért pedig 5500 forintot kell fizetnünk, míg a forgalmi engedély kiállításának illetéke hatezer forint maradt.
Az egyéni, tehát a sorozatból önállóan kiválasztott rendszámokért 112 450 forintot kérnek, a teljesen egyedi táblapárok pedig ezután is 435 ezer forintba kerülnek, mert ezeket külön kell legyártania az egyedüli rendszámgyártó Plakett Kft.-nek.
10+1. Ilyen a motorrendszám, és működik a Jármű Szolgáltatási Platformon is
Az új rendszámformátumban is létezik többféle méretarány, így például a motorkerékpárokra továbbra is az alábbi képen szereplő, az eddigivel az autókéhoz hasonlóan teljesen azonos méretű tábla kerül. Ezen is a fentebb részletezett betű- és számeloszlás lesz, és bár nincs kötőjel a betűk és számok közt, a motoros verzión is azonosak a hologramos, QR-kódos és dombornyomott H betűs biztonsági jelzések is.
A 20. század elején, 1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be: az ország területét 15 járműkerületre osztották, a kerületek külön betűjelzést kaptak, egy betűhöz három szám kapcsolódott. A második világháború alatt és az azt követő években eluralkodott a káosz a rendszámokat illetően, miután az államtól nem kaptak, egyesek saját gyártmányú darabokat szereltek fel az autóikra.
A DT-n kívül több egyéb betűkombinációt is „foglalt” volt, az állam felső vezetőinek az A és AA járt, az egyéb állami, tanácsi szervek gépjárművein pedig a tovább A-s kombinációk álltak. A több méretben és alakban - A, azaz normál méret, 520 x 110 mm, C, azaz a „négyzetesebb”, kétsoros normál méret, 280 x 200 mm, a B, azaz kétsoros kis méret 240 x x140 mm, leginkább motorkerékárokra) - kiadott rendszámtáblák alapesetben fehér alapon fekete, domborított - 77 mm-es betű- és 1,8 mm-es domborítási magasságú - karaktereket tartalmaznak, kezdetben baloldalt a magyar zászlóval és az országot jelző H betűvel, majd a 2004-es európai uniós csatlakozást követően ugyanott kék alapon felül az Unió csillagkoszorújával, alatta a fehér H-val. A rendszámtábla anyaga fényvisszaverő fóliával bevont alumíniumlemez. Az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le.
Ahogy a korábbi rendszerben, természetesen ma is vannak az általános fehér-feketétől eltérő rendszámok. Szürke alapon fehér karakterekkel kaphatjuk meg és szerelhetjük fel a gépjármű hátuljára/vonóhorgára rögzíthető kerékpárszállítókra való, hangsúlyozottan harmadik, a „fehérekkel” egyező és csak azokkal használható rendszámot.
Nem meglepetés, hogy a diplomáciai testületek hivatalos járművei ma is kék alapon fehér karaktereket tartalmazó rendszámokkal futnak, 2017-ig a DT betűkombináció plusz kétszer két szám szerepelt rajtuk, azóta CD és kétszer három szám kerül rájuk, a számok az országra is utalnak. Szintén fehér alapon piros, de hagyományos három betűs, három számos a lassú járművek rendszámtáblája - Y-nal kezdődnek -, fontos, hogy ezek „nemzeti” rendszámok, azaz ma is a piros-fehér-zöld zászló és a H betű szerepel rajtuk, fehér alapon.
Érdekes darabjai a magyar rendszámuniverzumnak a mezőgazdasági gépek rendszámai: ezeken fehér alapon zölddel szerepelnek a karakterek, összesen hét darab: egy M betű, majd hat szám. Szintén nemzeti rendszám.
tags: #magyar #rendszám #jogszabályok