Vasúti átjárók Magyarországon: Biztonsági előírások, működés és technológia

Naponta jelennek meg híradások súlyos közúti balesetekről, köztük sajnos a vasúti átjáróban történtekről is. A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A tavaly regisztrált 86 esetből 17 volt halálos kimenetelű, míg 15 járt súlyos sérülésekkel, emellett sokan szenvedtek könnyű sérüléseket is, az anyagi kár pedig meghaladta az egymilliárd forintot. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza. Ezért rendkívül fontos, hogy alaposan megismerjük a vasúti átjárókra vonatkozó szabályokat, technológiákat és biztonsági tudnivalókat.

A KRESZ és a vasúti átjárók szabályai

A közúti Szent Bibliánk, a KRESZ is elég egyértelműen leírja, hogyan KELL megközelíteni a vasúti átjárót, illetve hogyan hajtsunk át rajta. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól részletesen tárgyalja a vasúti átjárókra vonatkozó előírásokat.

Fokozott óvatosság és áthaladás

A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

Megállási kötelezettség vasúti átjárónál

A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha:

bármely irányból vasúti jármű közeledik,
a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.

Továbbhaladás engedélyezése

A továbbhaladást engedélyezi:

a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

Fontos megjegyezni, hogy a villogó fehér fény nem szabad utat jelez, hanem csak a jelzőberendezés üzemképességéről tájékoztat.

Tulajdonosi tapasztalatok a 206 Riviera-val

Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések

A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések:

A fénysorompó: A vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
A félsorompó: A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.
A teljes sorompó: A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi, vagy két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.

Üzemzavar esetén

A jelzőberendezések üzemzavarát jelzi, ha a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; vagy a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a folyamatos áthaladás lehetséges.

A vasúti átjárók típusai és biztosítása

A vasúti átjárók biztonsági szintjük szerint többféleképpen osztályozhatók, attól függően, milyen jelzésekkel és berendezésekkel vannak ellátva.

Átjáró biztonsági megoldások

Biztosítatlan vasúti átjárók

Ezzel találkozhatunk a legritkábban. Kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utakon előforduló átjáró típus. Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat.

Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van. Jelzőlámpáját a „Vasúti átjáró kezdete” táblával együtt helyezik el, ezért fokozottan fontos a körültekintés, az átjáró mindkét irányból való ellenőrzése! A vasúti jármű közeledésének észleléséhez a vasúti pálya megfelelő távolságban való beláthatósága szükséges.

Jelzőőrrel biztosított vasúti átjárók

Előjelző táblája az „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. A biztosítást általában egy személy végzi úgy, hogy a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ. A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát. A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró gyakorlatilag nem romolhat el.

Fénysorompóval biztosított vasúti átjárók

Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla „Fénysorompó” kiegészítő táblával. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen. Villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel! A villogó fehér fény mellett is lehet számítani vasúti jármű érkezésére. A fénysorompó hibáját, ill. üzemen kívüli állapotát jelzi, ha egyik lámpája sem világít.

Félsorompóval és teljes sorompóval biztosított vasúti átjárók

Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó. Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó. A vasutak a nagyobb forgalmú útátjáróikat régebben az út teljes szélességét elzáró csapórudakkal biztosították. Ha a két sorompó egymástól aránylag messze van, a mozgó sorompó alá a behajtás, az áthajtás („még átérek”) roppant veszélyes.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a teljes sorompó mindkét sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad, a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.

A vasúti átjárók technológiája és működése

A fény- és útsorompók működésének megértéséhez némiképpen meg kell ismernünk a vonatok biztonságos közlekedését garantáló berendezések működését. A vasúti F.2.-es utasítás a fénysorompó megnevezést használja, ha csak fénysorompó van, szintén így nevezi meg, ha e mellett van félsorompó is. Útsorompónak hívja, ha teljes sorompó van telepítve.

Vonat általi működtetés és érzékelés

A vasút különböző berendezései a pálya útján érzékelik a vasúti jármű jelenlétét. A nyílt pálya és az állomások megfelelő szakaszán, szakaszain a két sínszálba egy-egy úgynevezett szigeteltsín szakasz van beépítve, ami kialakítástól függően egy olyan néhány méteres sínszakasz, amely villamosan el van szigetelve. Ezt a vasúti jármű kerékpárja (így hívják az abroncsok, a kerékvázak és a tengely összeszerelt együttesét), erre ráhaladva képes rövidre zárni és a záródó áramkörből információ származik a berendezés felé a vasúti jármű jelenlétéről.

De sajnos nem csak a vasúti jármű képes zárni ezt az áramkört, hanem más is. Például esőzéstől elázott pálya a víz révén szintén zárja a szigeteltsín áramkörét, ennek ellenére mégsem találkozunk indokolatlanul lezárt fény- és útsorompókkal. Ennek magyarázata pedig az, hogy a berendezés csak kellően alacsony áramértékre jelzi, érzékeli a vasúti jármű jelenlétét. A víz például bár vezeti az áramot, de a vasúti kerékpárhoz képest rosszul, így a berendezés a magas áramérték miatt nem értelmezi azt vasúti járműnek. Az áramkör biztos zárásának egyik további feltétele a sínkorona és az abroncs futófelületi talppontja közötti megfelelően alacsony ellenállás, ami a tengelyterhelésből illetve a jármű tömegéből származik. Minél nehezebb a jármű, annál kisebb ellenállással zárja az áramkört. A határérték pedig 6 tonna. A 6 tonnánál kisebb tömegű járművek bizonytalanul működtetik ezeket a berendezéseket, hiszen csekély tömegük révén adott esetben a berendezés az érzékelt magasabb áramérték miatt nem biztos, hogy vasúti járműnek fogja azt tekinteni - akárcsak az elázott pálya esetében. Ilyen járművek lehetnek speciális, fenntartási feladatokat szolgáló céljárművek. Ezek a vonatközlekedéstől eltérő szabályok szerint ugyan, de szintén közlekedhetnek vasúti pályákon, ezekre számítani kell. Többek között az ilyen járművek feltűnése miatt nem lehet a fénysorompó villogó fehér jelzése zöld fény.

Fénysorompó kezelése és üzemállapotai

A fény- és útsorompókat kezelhetik (azaz zárhatják és nyithatják) a forgalmi szolgálattevők, ennek mikéntjét Forgalmi Utasítás és az Állomási Végrehajtási Utasítás szabályozza részletesen. A vonat által vezérelt berendezések sincsenek felügyelet nélkül, hanem azok vissza vannak jelentve az adott szakasz forgalomirányításával megbízott dolgozóhoz. A vasúti biztosítóberendezésnek lehetnek speciális üzemállapotai, karbantartás vagy műszaki hiba miatt. Ez esetben a vonatközlekedés szigorú szabályok mellett továbbra is fenntartható, függetlenül attól, hogy a fénysorompó milyen jelzést ad a közút felé vagy ad-e egyáltalán bármilyen jelzést.

Amikor sötét a fénysorompó, akkor is számítani kell vasúti - vagy bármilyen, akár kétéltű - jármű közlekedésére. Ha valamilyen műszaki hiba lép fel a fénysorompónál, akkor a felügyeletével megbízott forgalmi dolgozó lehetőségekhez képest megpróbálja azt elhárítani. De van úgy, hogy a fénysorompó üzemszerűen lesz sötét. Ez pedig akkor van, ha a fénysorompó behatási pontja - a szigeteltsínes vágányszakasz, ami a mindenkori pályasebesség figyelembe vételével kellő távolságban az útátjáró előtt található - és az útátjáró között a közlekedő vonat több, mint 5 percet állt. Ilyenkor a csapórudak percek alatt állnak csak vissza a függőleges helyzetükbe, majd az optikák elsötétülnek.

Vasúti átjárók építése és fenntartása

Az útátjáró a vasúti pálya különleges létesítménye, amely lehetővé teszi mind a vasúti, mind a közúti jármű akadálytalan szintbeni közlekedését. A vasúti jármű kerekei számára biztosítja az alátámasztást, valamint a megfelelő méretben kialakított nyomvályú biztosítja a nyomkarimák áthaladását. A vasúti kerék nyomkarimájának akadálytalan áthaladásához szükséges nyomvályút a pályasín és a vezetősín (helyesebben védősín) közé épített, úgynevezett távtartó tuskók biztosítják. A vezetősín (védősín) egyben elhatárolja és megtámasztja a vágánytengelyben lévő közúti burkolatot.

Különböző átjárórendszerek

Vezetősínes útátjárók: A vasutak régebben szinte kizárólag vezetősínes útátjárót alkalmaztak, azonban a közúti és vasúti forgalom növekedésével járó nagyobb terhelések miatt az ilyen típusú átjárókat átépítik korszerűbb típusokra. Vezetősínes útátjárót, kevés kivételtől eltekintve, ma már csak kis forgalmú útátjárókban építenek, jellemzően mellékvonalakon és iparvágányokban.
Betonelemes útátjárók (pl. Bodan-Semperit, Brens): A vezetősínes útátjáró elsősorban faaljakra köthető le, valamint nagy a vasanyag igénye, ezért a vasutak áttértek az előre gyártott betonelemes útátjárókra. A MÁV által korábban, az 1980-as évek elejétől elterjedten alkalmazott Bodan-Semperit-, vagy Bodán-rendszerű útátjáró egy mezője két szélső és két közbenső, előre gyártott betonelemből áll. A nehéz tehergépjárművek által igénybe vett, nagy terhelésű útátjárók kialakítása történhet Brens-rendszerrel. A nagy szilárdságú vasbeton panelekből felépülő rendszer egy mezője egy közbenső és két szélső elemből áll. A méreteiből fakadóan nagy tömegű betonelemeket csak emelőgéppel lehet a helyszínen beépíteni, illetve bontani.
Gumielemből készült útátjárók (pl. Strail): Az elemes útátjárók előnyeit megtartva, az általában újrahasznosított gumiabroncsokból készült gumielemek a közúti járművek részére jóval rugalmasabb és csendesebb áthaladást biztosítanak. A MÁV napjainkban a Strail-rendszert és annak kiegészítő elemeit alkalmazza széleskörűen. Az első generációs Strail elemek csak nútféderekkel kapcsolódtak egymáshoz, azonban az újabb generációkat menetes végű acélrudakkal lehet összekapcsolni. A Strail elemek felületét kezdetektől fogva speciális vízelvezető mintázattal látják el, sőt a mintázat és az elemek felső részének különleges gumianyaga nagyban javítja a tapadást. A betonelemes átjárókkal szemben a hátránya, hogy a nagy terhelésű útátjárókban a gumielemek felülete gyorsan kopik, ritkán foltokban kiszakad, valamint a beépített acélrudak ellenére az elemek sokszor szétcsúsznak.
Edilon típusú felépítményrendszer: Az 1970-es évek közepén, a Holland Vasutak által kifejlesztett Edilon típusú felépítményrendszer jellemzője a sínszál acél vagy vasbeton szerkezetű vályúba történő szilárd, de rugalmas, speciális anyaggal kitöltött folyamatos beágyazása. A rendszer jó zaj- és rezgéscsillapító tulajdonságokkal rendelkezik, ezért elsősorban nagy forgalmú városi villamosvasutakon és a nagyvasutak lakott területek mellett fekvő hidjain, alagutakban, valamint az intenzívebb közúti terhelésnek kitett útátjárókban alkalmazzák. A rendszer további előnye az időjárási hatásokkal és az amortizációval szembeni hatékony ellenállás, ebből adódóan a hosszú élettartam és a minimális fenntartási igény.

Balesetek és megelőzés: Mit tegyünk és mire figyeljünk?

Az elmúlt hetek megint bővelkedtek vasúti átjáróban bekövetkezett tragédiákkal. A lánglovagok portálon is rengeteg képet és leírást találhatunk a különböző balesetekről, amikről kollégáimmal és barátaimmal (rendőrök, tűzoltók, mentősök, baleseti helyszínelők, vasúti dolgozók) rendszeresen bonyolódunk vég nélküli vitákba.

Baleseti statisztikák és okok

Egy körülbelüli statisztikánk az elmúlt három év vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteiről, ami minimális vigaszt nyújt csak, mivel stagnál. Viszont még mindig mi, személyautó vezetők visszük a prímet. Leggyakrabban a türelmetlen sorompókerülők kerülnek kellemetlen találkozásba a vonatütközővel. Viszonylag ritkák az oldalütközések, alácsúszások. A túlélési ráta nem meglepő módon elég alacsony, amit a két fél súlyos, dimenzióbéli különbségei érthetővé tesznek. A második legnagyobb csoport a gyalogos öngyilkosok. Az autóbuszok a kamionosokkal fej-fej mellett állnak, ők zömében fáradtságból adódóan, és jellemzően éjjel, vagy a kora hajnali órákban hibáznak. Aztán a sor végén néhány motoros kullog, akik valószínűleg nem tudtak 200-ról időben megállni. A statisztika nem tér ki külön férfi/nő, illetve öreg/fiatal áldozatokra, valamint a gazdag/szegény ellentét sem ütötte fel (hál’Istennek!) rút fejét.

Sérüléses baleset történt a Sárdi-ér utcai vasúti átjáróban

Teendők elakadás esetén

Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. Ha nem sikerül autónkat elindítani, levontatni, akkor a pánik helyett mihamarabb szálljunk ki a gépjárműből utasainkkal együtt (utasokat praktikus rögtön az elakadás után biztonságos távolságra helyezni), és próbáljuk meg értesíteni a legközelebbi vasútállomást, hogy az esetlegesen felénk tartó vonatot meg tudják (kíséreljék) állítani. Ha nem tudunk a közelben értesíteni semmilyen vasúti dolgozót (kint a nyílt pályán és/vagy mezőgazdasági átjáróban akadtunk el), akkor praktikus lehet (két ember esetén) a vasúti pálya mentén mindkét irányban legalább 1-1 kilométernyire eltávolodni (minél nagyobb távolságra tudunk kerülni, annál nagyobb az esély, hogy a vonat le tud fékezni autónk előtt) a baleset helyszínétől, és ott az érkező vonat vezetőjét valamilyen figyelemfelkeltő módon (piros kendővel, éjjel zseblámpával) értesíteni az akadályról. Ennek fontosságát gondolom nem kell taglalgatnom, miszerint a vonaton utazók is megsérülhetnek egy esetleges ütközés, emiatt bekövetkező kisiklás során.

Fontos tanácsok a biztonságos áthaladáshoz

Vasúti átjárót mindig fokozott óvatossággal közelítsünk meg (bármikor adódhat váratlan szituáció), minden esetben nézzünk körül, mielőtt a sínekre hajtanánk.
Ha meggyőződtünk róla, hogy nem érkezik vonat, akkor a füstölő, csikorgó gumik mellőzésével ugyan, de a lehető leghamarabb, megállás nélkül haladjunk át.
Semmi nem lehet olyan fontos, ami nem bír még két-három percnyi várakozást!
A közúton közlekedőknek a vasúti átjárót a KRESZ szerinti vasúti átjáróként közelítse meg és haladjon át rajta (fokozott óvatosság, körültekintés, átlagsebesség, folyamatos áthaladás, forgalmi okból történő megállás tilalma, előzés szabályai stb.).