A Lapos Gumiabroncs és a Helyes Gumiválasztás Hatása az Üzemanyag-fogyasztásra és a Közlekedésbiztonságra

Az üzemanyag-fogyasztás minden autós számára fontos szempont, és sokan nem is gondolnák, hogy a gumiabroncsok milyen jelentős hatást gyakorolhatnak erre. A megfelelő gumiabroncs kiválasztás és karbantartás segítségével jelentős megtakarítás érhető el az üzemanyag költségek terén, emellett pedig a közlekedés biztonságát is nagymértékben befolyásolja.

Több tényezőt vizsgálva igen jelentős hatással lehet az abroncsok állapota a fogyasztásra. Vannak saját döntésből következő és lehetnek a mindennapi használat során odafigyelő felhasználói szokások, melyek súlyos ezrektől kímélik meg pénztárcánkat. A gumiabroncs több mindenre is hatással lehet vezetés közben. Tapadása alapvetően befolyásolja a jármű lassulását, gyorsulását, úttartását, üzemanyag-fogyasztását, magának a guminak az élettartamát is.

A Gördülési Ellenállás és az Üzemanyag-fogyasztás Kapcsolata

A gumiabroncsok gördülési ellenállása az egyik legfontosabb tényező, amely hatással van az üzemanyag fogyasztásra. A gördülési ellenállás azt jelenti, hogy mennyi erőre van szükség a gumiabroncsok gördüléséhez az úton. Ez az ellenállás minél alacsonyabb, annál kevesebb energiát igényel a gépjármű, és ezáltal csökken az üzemanyag-fogyasztás is.

A gördülési ellenállás legyőzéséhez szükséges vonóerő létrehozásához a motornak üzemanyag kell. Minél nagyobb az ellenállás, annál több üzemanyag. Számítások szerint a gördülési ellenállás legyőzése az összes üzemanyag-fogyasztás körülbelül egyötödét teszi ki. A gépjármű mozgása során a kerekekben hőfejlődés keletkezik, mely a mozgáshoz felhasznált motorerő hatékonyságát rontja. Ez az egyik legnagyobb energiafogyasztó tényezővé válik.

A Gumiabroncs Nyomásának Kritikus Szerepe

A legfontosabb a mindenkori terhelési (igénybevételi) viszonyoknak megfelelő légnyomás megválasztása. A gumiabroncsok megfelelő légnyomása szintén kritikus tényező az üzemanyag-hatékonyság szempontjából. Jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg már pusztán azzal is, ha mindig az előírt nyomás van az abroncsokban!

Útmutató a 2.2 JTD Lapos Szíj Feszítő Cseréjéhez

Az Alacsony Gumiabroncs-nyomás veszélyei és következményei

A guminyomás jelentős mértékben befolyásolja a kerekek gördülési ellenállását, azon keresztül pedig az autó fogyasztását és károsanyag-kibocsátását is. Ha alacsony légnyomással rendelkeznek, növekszik a gördülési ellenállás, és emiatt megnő a fogyasztás. A túl puha gumikon a jármű bizonytalanná, imbolygóvá válik, romlik a menetstabilitása.

Az alacsony abroncsnyomás csökkenti a gumik élettartamát, mivel növeli a nyíró igénybevételt a gumi oldalfalain és menet közben a túl nagy deformáció miatt termelődő hő is károsítja az abroncsokat. A helytelen guminyomás miatt a gumiabroncsok élettartama jelentősen csökken.

Az abroncs a gépkocsi egyetlen része, amelyik érintkezik az útfelülettel, így kiemelkedően fontos minden autóvezetőnek tudnia, hogy az alacsony nyomáson gördülő abroncsok esetében akár 30%-kal is megnövekedhet a fékút - ez még a gyakorlott vezetőknek is komoly gondokat okozna ideális időjárási körülmények között. Alacsony nyomás esetén fékezéskor a futófelület egyenlőtlenül érintkezik az útfelülettel, az abroncs közepe elemelkedik, így a gumi két széle kopik, a gumi öregedése pedig, a túlmelegedés miatt látványosan felgyorsul.

Az autós társadalom körülbelül fele kitartóan "dolgozik" azon, hogy az autógumi gyártók kis gördülési ellenállás elérésére irányuló innovatív törekvéseit meghiúsítsa, vagyis folyamatosan alacsony guminyomással közlekedik. Így fordulhat elő, hogy néhány év alatt a járművön üzemelő abroncsokon felül - a megnövekedett üzemanyag-fogyasztásból kifolyólag - akár egy új garnitúrára való gumi árát is elautózhatja a nemtörődöm autós.

Ugyanis egyszer eljön az a pillanat, ahol már nem csak túlfogyasztást, hanem komoly bajt is okozhat a lapos gumiabroncs. Akár azzal, hogy a lekoptatott oldalfal egy durranással megadja magát, akár a váratlan viselkedéssel egy kanyarban, vagy egy kikerülő manővernél.

Automatikus biztosítékok

A Túl Felfújt Gumiabroncs káros hatásai

Azonban a túl nagy guminyomás sem jó. Az optimálisnál (előírtnál) nagyobb keréknyomás miatt megnő a fékút, mivel csökken a kerekek tapadása. Nem javasolt, mert csökken a tapadó felület, és ezzel csökkentjük a biztonságunkat, másrészt az abroncs vázszerkezetének túlfeszítése idő előtti szerkezeti sérülésekhez vezethet, már nem beszélve a rendellenes kopásról.

A túl keményre fújt abroncs sérülékenyebbé is válik, ami tovább csökkenti a biztonságot. A túlfújt gumiabroncs szintén rossz választás: sokan szeretnék így csökkenteni a gördülési ellenállást és ezzel üzemanyagot spórolni, de az egyenlőtlen kopás miatt ők is hamarabb lesznek kénytelenek új abroncsot vásárolni.

Hogyan ellenőrizzük a gumiabroncs nyomását?

Sokan kérdezik, honnan tudják, hogy megfelelő a légnyomás? Erre több választ is tudunk adni:

1. Jármű légnyomás táblázat: Az első és legkézenfekvőbb, hogy megnézzük a jármű légnyomás táblázatát. Ha még nem láttunk volna ilyet, akkor keressünk matricát a tanksapka alatt, a vezető oldali ajtóoszlopokon vagy esetleg a kesztyűtartó lehajtható ajtajának belsejében.
2. TPMS rendszer: Azon járművek esetében, amelyek légnyomás ellenőrző rendszerrel (TPMS - Tire Pressure Monitoring System) vannak ellátva, szintén oda kell figyelnünk, a kontroll lámpa nem biztosítja minden esetben a terhelési viszonyoknak megfelelő légnyomást, csak figyelmeztet az alacsony nyomásra. A Totalcar szakemberei szerint nem felesleges nyűg a nyomásfigyelő rendszer sem.
3. Krétás módszer: Van egy ősi módszer, mely a radiál abroncsok elterjedésével a legegyszerűbb megoldást kínálja. Egy sima fehér tábla vagy aszfalt krétával jelöljük be a gumiabroncs futófelületét és sima aszfalton tegyünk meg pár fordulatot. A gumiabroncsról lekopó kréta vizuális információt ad a terhelési viszonyokról.

A gumiabroncsokban lévő nyomás ellenőrzése tipikusan azon feladatok közé tartozik, amire nem fordít kellő figyelmet a legtöbb autós. Az autósok döntő többsége nemhogy kéthetente nem ellenőrzi a keréknyomást, vannak, akik két gumicsere között egyáltalán nem foglalkoznak vele. 10-ből 7 magyar autótulajdonos közlekedik olyan abroncsokon, amelyek miatt nemcsak érezhetően növekszik a gépjármű benzinfogyasztása, de amelyek akár közúti balesetek forrásai is lehetnek.

Hasonló a helyzet Európa sztrádain is: az EU országaiban 10-ből 8 autós vezet alacsony légnyomású abroncsokon - derült ki a Bridgestone 15 országban végzett közlekedésbiztonsági felméréséből. A Bridgestone felmérése (50 000 autón) rámutat, hogy Európában máshol sem jobb a helyzet, mint náluk. Az autósok 71%-a alacsony nyomású abroncsokon hajt. Ezen belül az autósok 30%-a közlekedik legalább 0,5 bárral a gyártó által ajánlott nyomásérték alatti gumikon, 7,5%-uk pedig kifejezetten komoly veszélynek teszi ki magát és autóstársait, mert gépjárművének abroncsnyomása 0,75 bárral marad el a gyártó által ajánlott értéktől.

Részletes információk szilikon tömítésekről

A hazai állapotokat elemezve 10-ből 7 vizsgált abroncsnál találtak valamilyen problémát. A problémás gumiabroncsok között a leggyakrabban alacsony guminyomást (65%), erősen elkopott - profilmélység <3,2 mm alatt - abroncsot (19%), magas abroncsnyomást (14%) valamint teljesen elkopott - profilmélység <1,7 mm alatt - abroncsot (2%) találtak a szakemberek.

Alapvetés, hogy a legjobb formáját akkor hozza egy gumiabroncs, ha az előírt nyomás van benne. A Nitrogénes töltés szintén segíthet a stabilabb nyomás fenntartásában.

Guminyomás télen és sportos vezetés esetén

Ugyanakkor vannak bizonyos helyzetek, amikor tudjuk javasolni a nyomás növelését. Például télre a guminyomást 0,2 barral ajánlott megemelni az egyébként szokásoshoz képest, egyszerű fizikai okokból kifolyólag.

(Gay-Lussac II. törvénye: zárt gázmennyiség esetén a gáz nyomása (p) egyenes arányban változik a hőmérséklettel (T): nő a hőmérséklet, vele arányosan nő a nyomás; csökken a hőmérséklet, vele arányosan csökken a nyomás.)

A gumiabroncsba zárt levegő (vagy bármilyen más gáz) esetében is pontosan erről van szó: mivel a térfogat adott, a hőmérséklet megváltozásával a nyomás is vele egyenes arányban változik. A +0,2 bar-os javaslat nem önmagában a télhez, vagy a téli gumikhoz köthető, hanem a jelentős és tartós téli hőmérséklet csökkenéshez. Nem másra irányul tehát, mint az abroncsban lévő levegő lehűlése miatt bekövetkező nyomáscsökkenés kompenzálására.

Ezenkívül bár nem szentírás, de a sportosan vezető sofőröknek is szoktunk egy kicsivel magasabb nyomást javasolni, ezt nevezzük sportossági két tizednek, ami szintén +0.2bar többletnyomást jelent.

A Helyes Gumiabroncs Választás és annak Költségvonzatai

Másik fontos tényező egy szerencsés gumiabroncs választás. A gumiabroncs anyaga és szerkezete szintén fontos tényező. Amikor egy "jó" technológiájú abroncsot választunk, akkor kevesebb lesz az üzemanyag felhasználás. Ugyan ez érvényes a jól megválasztott légnyomás viszonyokra is. A gazdaságossági mutatót a régi rendszerben A-tól G-ig tartó betűjelzéssel határozták meg, manapság már A-tól F-ig osztályozzák.

Az EU Gumiabroncs Címke és az Üzemanyag-hatékonyság

Az EU-ban bevezetett gumiabroncs címke egyik eleme a fogyasztási viszonyokat hivatott jelezni a vásárlók számára. A gumiabroncsokat a hűtőgépekhez és más elektronikai eszközökhöz hasonlóan energia hatékonysági csoportokba sorolják. Az energia osztályok A, B, C, D, E, F és G (régi rendszerben). Az egyes osztályok között 1000km-es utat alapul véve hozzávetőlegesen 1.2 liter üzemanyag fogyasztási különbség mutatkozik. Ha gyorsan utána nézünk, hamar kiderül, hogy a G és az A osztály között 1.2x6=7.2 liter a fogyasztás különbség 1000km megtétele alatt. A gumiabroncsok a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását körülbelül 20%-kal befolyásolják, elsősorban a gördülési ellenállás révén, ezért jelentősen hozzájárul a közúti szállítás energia-hatékonyságához, ezáltal csökkenti a CO2 kibocsátást.

Ha helyesen döntünk egy gumiabroncs megvásárlásakor, akár az egész gumiabroncs garnitúra árát zsebünkben tudhatjuk egy rossz választással szemben. A személyautó és kisteherautó abroncs címkézésére vonatkozó előírások 2012-ben léptek életbe. Az Európai Uniós rendelet fejleszteni kívánja a piacot a teljesítmény, a nedves úton való fékezés és a gördülési zaj terén.

A Gumiabroncsok Üzemanyag-hatékonysági Osztályai

Az EU gumiabroncs címke alapján az abroncsokat A-tól G-ig (újabban A-tól F-ig) terjedő energiahatékonysági osztályokba sorolják. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes osztályok közötti hozzávetőleges üzemanyag-fogyasztási különbséget 1000 km-enként.

Ez azt jelenti, hogy egy G kategóriás abroncs 1000 kilométeren akár 7,2 literrel (6 osztály x 1,2 liter) is többet fogyaszthat, mint egy A kategóriás.

Gumiabroncs méret és típusválasztás

Az autógumik mérete nem csupán a jármű megjelenését, hanem annak teljesítményét és üzemanyag-fogyasztását is befolyásolja. Sokan talán nem is gondolnák, hogy egy kisebb változtatás, például a téli gumik szélességének növelése mennyire hatással lehet az autó fogyasztására.

A szélesebb abroncsok gördülési ellenállása általában magasabb, mivel nagyobb felületen érintkeznek az úttal, ami növeli az autó üzemanyag-fogyasztását. A szélesebb abroncsok nem csak a gördülési ellenállást növelik, hanem általában nehezebbek is a keskenyebb társaiknál. A nagyobb tömeg szintén hozzájárulhat az üzemanyag-fogyasztás növekedéséhez. Kisebb szélességű abroncsoknál már a terhelési jelzőszámokat is figyelnünk kell.

Szélesebb abroncsot használók körében nem lényeges szempont az üzemanyag fogyasztás, ha figyelembe vesszük a járműgyártó ajánlásait, és annak megfelelően választunk szélesebb abroncsot. Extrém szélességű abroncsokat azért szoktak felszerelni, mert nagyobb stabilitást várnak el a járműtől, kanyarokban és rövidebb fékutakon állítják meg az autót.

Nagyobb átmérőjű abroncsok használata már érdekes kérdés, mert azt gondolhatnánk, hogy ha nagyobb utat tudunk megtenni (ugyanannyi motorfordulatnál hosszabb utat jár be a jármű), de két tényező megváltozik ilyenkor. Ha a jármű gyártó előírásainak megfelelő gumiabroncsot választunk, akkor járunk el a legjobban. Gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik ilyen-olyan megfontolásból más méretű abroncsokkal közlekednek, mint amit a gyártó előírt a járművükhöz.

Egy fontos dolgot nem szabad elfelejtenünk, mégpedig azt, hogy egy tervezőasztalon elképzelt jármű első eleme a gumiabroncs és a mérete, amit papírra vetnek. A többi csak ezután következik. Egy gépkocsi megtervezésekor az adott tömeg, sebesség, teljesítmény és vásárlói elvárások összesítése után biztonsági szempontok figyelembe vétele mellett kapják meg az elvárásoknak megfelelő gumiabroncsot. Sok gumiabroncs beszállító gyárt éppen ezért első szerelésű abroncsot is, ami különbözhet a másodlagos kínálattól.

Téli és Nyári Gumik Fogyasztási Különbségei

Gyakori kérdés, hogy tényleg jelentős különbségek lehetnek-e üzemanyag-fogyasztásban a különböző márkák abroncsai, valamint a téli, nyári gumik között. Az Adac 2008-as téligumi tesztjén 195/65 R15 méretben az üzemanyag fogyasztás tekintetében elért legjobb (1,9) és legrosszabb (4,9) eredmény között 15%-os különbség mutatkozott, 175/65 R14 méretben ugyanez a különbség 6% volt.

A télen tapasztalható magasabb üzemanyag-fogyasztás nem annyira a gumik, mint inkább az alacsonyabb külső hőmérséklet számlájára írható. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az üzemanyag-hatékonyság mellett egy autóguminak más fontos (köztük biztonsági!) paraméterei is vannak: viselkedés száraz úton, nedves úton, menetzaj, kopásállóság stb. - egyik gumi ebben jobb egy kicsit, másik abban...

Sőt az is előfordul, hogy valamelyik paraméter optimalizálása kedvezőtlen hatást gyakorol egy másikra (például a jobb tapadás, de hamarabb elkopik, vagy keményebb, így kevésbé tapad). Meglepő, de így van: a fent említett teszten néhány igen üzemanyag-takarékos abroncs ettől a tulajdonságától függetlenül a "nem ajánlott" kategóriában végzett, nedves és száraz úton mutatott rossz teljesítménye miatt.

A gumiválasztás aranyszabálya, hogy mindig az autó legjellemzőbb használatának leginkább megfelelő abroncsokat válassza a vásárló, figyelembe véve az egyéni vezetési szokásokat és a környezeti feltételeket is.

Egyéb üzemanyag-fogyasztást befolyásoló tényezők

A gumiválasztás és a guminyomás ellenőrzése mellett azonban más módon is lehet csökkenteni az autó üzemanyag-fogyasztását. További befolyásoló tényező lehet az optimális sebesség tartományban történő vezetés. A megfelelő sebesség fenntartása nem csak a biztonság szempontjából fontos, hanem az üzemanyag hatékonyság szempontjából is.

A vezetési stílus is nagyban befolyásolja az autó fogyasztását. Az üzemanyag-fogyasztás megnövekedéséért a fentieken kívül sok más tényező is felelőssé tehető, például nem megfelelő sebességfokozat választása, kiegyensúlyozatlan vezetési stílus (hirtelen gyorsítások, gyakori fékezések, kihasználatlan motorfék), egész évben fent felejtett tetőcsomagtartó, városi forgalomban való araszolás és még hosszan sorolhatnánk.

Az ellenálló erőt jelentősen befolyásolják az útfelület egyenetlenségei és az útburkolat minősége is. Üzemanyag-fogyasztás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanazzal a gumival sima, kemény aszfalton gurulunk, vagy mondjuk, földúton. Fontos megjegyezni, hogy mindemellett számos befolyásoló tényező lehet még, például a jármű súlya, az útviszonyok stb.

tags: #lapos #gumiabroncs #hatása #az #üzemanyagfogyasztásra

• Olajcsere intervallum Galaxy
• Részletes útmutató autómentőkről
• Lépésről lépésre: FS 55 kuplung szerelése
• Megane klímarendszer javítás
• Prémium benzin hatása a motorra