A LADA típusú cukorbetegség: Az elfelejtett autoimmun betegség

A cukorbetegségnek több típusa is ismert, ám a LADA diabéteszről már kevés szó esik. Sokan nem hallottak még a LADA cukorbetegségről, pedig ez a betegség egyre gyakrabban fordul elő. A Latent Autoimmune Diabetes in Adults (LADA) egy speciális cukorbetegség, amely felnőttkorban jelentkezik, és gyakran úgy diagnosztizált, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Ám valójában autoimmun eredetű, és keveri az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség jellemzőit.

A LADA egy mozaikszó, mely a Latens Autoimmun Diabetes in Adults kezdőbetűiből származik. Ahogy az elnevezése is mutatja, felnőtteknél jelentkező látens (lappangó) autoimmun cukorbetegséget takar. A LADA diabétesz az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség közt helyezkedik el, pontosabban mindkettő néhány jellegzetességeivel rendelkezik (sokan 1.5 típusú cukorbetegségnek is nevezik).

A felnőttkori lappangó autoimmun diabétesz (LADA), más néven „1,5-ös típusú” cukorbetegség igen ritka, amelyet gyakran tévesen 2-es típusú cukorbetegségként diagnosztizálnak. Hasonlóan az 1-es típushoz, a LADA autoimmun betegség: a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejteket támadja, ami fokozatos inzulinhiányhoz vezet.

A LADA típusú cukorbetegség kialakulásának okai

A LADA típusú cukorbetegség kialakulásának oka egy autoimmun folyamat, amely során az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő béta-sejteket. Ennek eredményeként az érintett személy nem tud elegendő mennyiségű inzulint termelni, ami a glükóz (cukor) megfelelő felszívódásához és felhasználásához szükséges a sejtekben.

Akárcsak az 1-es típusú diabétesz, a LADA is a béta-sejtek autoimmun károsodása miatt alakul ki, kórlefolyása ugyanakkor sokkal lassabb. A szervezet egy lassú, autoimmun folyamat során maga pusztítja el a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit, amely egy egyre fokozódó inzulinhiányt generál.

Samara kerékcsapágy Francia típus

A LADA típusú cukorbetegség esetében az autoimmun folyamat pontos oka nem teljesen ismert, de valószínűleg genetikai és környezeti tényezők együttes hatása játszik szerepet. A genetikai hajlam lehet az oka annak, hogy valaki hajlamosabb legyen az autoimmun betegségekre, és a környezeti tényezők, mint például a fertőzések vagy bizonyos vegyszerek, lehetnek azok a kiváltó tényezők, amelyek aktiválják az autoimmun reakciót. A LADA típusú cukorbetegség lényegében az 1-es típusú cukorbetegség felnőttkori megfelelője, és az immunrendszer által okozott hasnyálmirigy-károsodás miatt alakul ki.

Mely életkorra jellemző a LADA típusú cukorbetegség kialakulása?

A LADA típusú cukorbetegség általában felnőttkorban jelentkezik, ahogy a neve is sugallja: Latent Autoimmune Diabetes in Adults. Általában az érintett korosztály 30 és 50 év között van, de persze előfordulhat idősebb vagy fiatalabb korban is. A betegség legtöbbször 30 és 50 éves kor között jelentkezik.

Ezzel szemben a 1-es típusú cukorbetegség gyakran gyermekkorban vagy fiatalkorban jelentkezik, míg a 2-es típusú cukorbetegség általában felnőttkorban vagy idősebb korban alakul ki. Emellett általában 30 és 50 éves kor közötti betegeket diagnosztizálnak, tehát az érintettek idősebbek, mint az 1-es típusú cukorbetegek, de fiatalabbak, mint a 2-es típusúak.

A LADA típusú cukorbetegség tünetei

A LADA típusú cukorbetegség tünetei hasonlóak lehetnek a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, mivel kezdetben a betegek többnyire inzulinrezisztenciával küzdenek. Azonban ahogy az inzulintermelő sejtek károsodnak az autoimmun folyamat következtében, a tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak, és az inzulinhiány miatt az 1-es típusú cukorbetegségre jellemző tünetek is megjelenhetnek.

A LADA tünetei hasonlítanak mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegséghez: indokolatlan fogyás, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, gyakori fertőzések és a lassan gyógyuló bőrelváltozások mind előfordulhatnak. A beteg általában normál súlyú, és ami panasz jelentkezik, az igen általános, pl. fáradtság, rossz közérzet stb., vagy ha már jelentősebb hyperglykaemia van, akkor a diabétesz szokásos tünetei lépnek fel.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Szomjúságérzet, alacsony energiaszint és gyakori vizelési inger utal a betegségre. Az 1-es típusban ezek a tünetek napok vagy hetek alatt jelentkeznek, a LADA esetében azonban a folyamat évekig tart.

A LADA típusú cukorbetegség tünetei között szerepelhetnek:

Gyakori vizeletürítés (polyuria): LADA típusú cukorbetegség esetén az emelkedett vércukorszint miatt a vesék több vizet szűrnek ki a vizeletben, ami gyakori vizelést eredményezhet.
Fokozott szomjúság (polydipsia): A gyakori vizeletürítés miatt a szervezet folyamatosan folyadékot veszít, ezért fokozott szomjúság érzése jelentkezhet.
Fokozott étvágy vagy éhség (polyphagia): Az inzulinhiány miatt a sejtek nem képesek megfelelően felvenni a glükózt, ami a szervezetben éhségérzetet okozhat.
Fáradtság és gyengeség: A sejtek, és így a test is energiahiánnyal küzdenek, mivel nem jut elegendő glükóz a sejtekben az energiatermelésre.
Ködös látás: LADA típusú cukorbetegség esetén az emelkedett vércukorszint rövid távon befolyásolhatja a látást.
Lassú sebgyógyulás: A tartósan magas vércukorszint esetén a sebgyógyulás folyamata lelassulhat LADA típusú cukorbetegség esetén is.
Fogyás (ritkábban): LADA típusú cukorbetegség során néhány beteg fogyhat, mivel a test nem tudja megfelelően felhasználni a glükózt az energiatermeléshez.

A LADA típusú cukorbetegség szövődményei

A LADA típusú cukorbetegség szövődményei hasonlóak lehetnek más típusú cukorbetegségekhez, különösen az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségekhez. A hosszú távon magas vércukorszint számos egészségügyi problémát okozhat, amelyek az alábbiakban felsorolt szövődmények lehetnek:

Szív- és érrendszeri problémák: Magas vércukorszint hosszú távon károsíthatja az ereket, növelve a szívroham és az érrendszeri betegségek kockázatát.
Vesebetegség: A magas vércukorszint károsíthatja a vesék ereit, ami diabéteszes nefropátiához, végül pedig veseelégtelenséghez vezethet.
Látáskárosodás: A hosszú távon magas vércukorszint retinopátiához vezethet, ami látásproblémákat okozhat, és akár vakságot is eredményezhet.
Idegi károsodás (neuropátia): A tartósan magas vércukorszint károsítja az idegeket, ami érzéskiesést, zsibbadást vagy fájdalmat okozhat a végtagokban.
Sebgyógyulási zavar: A neuropátia miatt a lábszárak és a talpak sebgyógyulása lelassulhat, ami fertőzéseket, nem gyógyuló sebeket, fekélyeket okozhat.
Fog- és ínyproblémák: A cukorbetegség hajlamosíthat fogszuvasodásra és ínygyulladásra.

A helyes diagnózis tehát nagyon fontos, ugyanis ennek hiányában a betegek nem a nekik megfelelő kezelést kapják, és emelkedhet a komoly szövődmények - például a vese-, szív- és szembetegségek - kialakulásának kockázata is.

Különbségek a LADA, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között

Miben más a LADA típusú cukorbetegség, mint az 1-es típusú diabétesz?

A LADA típusú cukorbetegség és az 1-es típusú cukorbetegség között néhány fontos különbség van, bár mindkettő autoimmun eredetű betegség, és mindkettőnél az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, mégis számos különbség fellelhető.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Kor: Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyermekkorban vagy pubertás korban jelentkezik, míg a LADA típusú cukorbetegség általában felnőttkorban, általában 30 és 50 év között alakul ki.
Kezdeti tünetek: Míg az 1-es típusú cukorbetegség gyakran hirtelen kezdődik, és súlyos tünetekkel jár, a LADA típusú cukorbetegség tünetei gyakran hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, főleg a kezdetekkor.
Kezdeti inzulinigény: Az 1-es típusú cukorbetegség esetében a betegek gyakran azonnal inzulinkezelésre szorulnak a diagnózis pillanatától kezdve, míg a LADA típusú cukorbetegség esetében az inzulinigény általában később alakul ki, és először gyakran orális vércukorszint-csökkentő szerekkel kezelik őket.
Progresszió: Az 1-es típusú cukorbetegségben az inzulintermelés drámai módon és gyorsan csökken, míg a LADA típusú cukorbetegség esetében ez a folyamat lassabb, és hosszabb időt vesz igénybe.
Az inzulinrezisztencia szerepe: A LADA típusú cukorbetegség esetében a betegek gyakran szenvednek inzulinrezisztenciától, ami azt jelenti, hogy a szervezetük inzulint termel, de nem tudja hatékonyan felhasználni azt, míg az 1-es típusú cukorbetegségben az inzulinhiány a fő probléma.

Miben más a LADA típusú cukorbetegség, mint a 2-es típusú diabétesz?

A LADA típusú cukorbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség között néhány fontos különbség van, bár mindkettő általában felnőttkorban alakul ki és általában fokozatosan kezdődik. Íme a különbségek:

Autoimmun eredet: A LADA típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, míg a 2-es típusú cukorbetegség leginkább összefüggésbe hozható az életmóddal, az elhízással és a genetikai hajlammal.
Progresszió: A LADA típusú cukorbetegség esetében az inzulintermelés lassan csökken az immunrendszer által okozott hasnyálmirigy-károsodás miatt, míg a 2-es típusú cukorbetegség esetében általában az inzulinrezisztencia áll a betegség hátterében, amikor a test nem tudja hatékonyan felhasználni az inzulint, amit a hasnyálmirigy termel.
Kor: A LADA és a 2-es típusú diabétesz azonos életkorban jelentkezik érint, és ezért is nehéz elkülöníteni a két típusú cukorbetegséget, főleg a LADA kezdeti szakaszában.
Testtömeg és inzulinrezisztencia: A LADA-tól eltérően a 2-es típusú cukorbetegség gyakran társul elhízáshoz és inzulinrezisztenciához, míg a LADA esetében az inzulinrezisztencia nem mindig jellemző. Fontos különbség továbbá, hogy az 1,5-ös cukorbetegségben szenvedők átlagos testalkatúak és súlyúak, szemben a 2-es típusnál gyakori túlsúllyal és elhízással.
Kezelés: Míg a 2-es típusú cukorbetegséget gyakran kezdetben diétával, testmozgással és orális vércukorszint-csökkentő szerekkel kezelik, a LADA esetében az inzulin kezelése gyakran szükségessé válhat a betegség progressziójával.
Kockázatok: A LADA általában kevésbé társul az 2-es típusú cukorbetegség szövődményeivel, mivel a vércukorszint hosszabb ideig maradhat stabilabb szinten.

Főbb különbségek a LADA és a 2-es típusú cukorbetegség között:

Túlsúly hiánya
C-peptid alacsonyabb szintje
GAD antitest jelenléte
Hamar inzulinkezelésre szorul a beteg
Előbb-utóbb inzulinra van szükség

A LADA típusú cukorbetegség diagnosztizálása

A betegség diagnosztizálása alapvetően megegyezik az 1-es típusú diabéteszével. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, diabetológus szakorvos instrukciói mentén megtörténik a kivizsgálás. A LADA típusú diabéteszt nehéz diagnosztizálni, és mint már említettük, gyakran 2-es típusú cukorbetegségként kezelik, mivel nehéz különbséget tenni a kettő között.

Mivel a LADA típusú cukorbetegség a két típusú cukorbetegség közötti átmenet lehet, a diagnózis néha kihívást jelenthet, és néha tévesen 2-es típusú cukorbetegségnek diagnosztizálják. Sajnos pont azért, mert felnőttkorban lép fel (általában 30-40 éves kor körül), gyakran 2-es típusú cukorbetegségnek diagnosztizálják, és úgy is kezelik.

A LADA diagnosztizálása azért nehéz, mert a tünetek átfedésben vannak az 1-es és 2-es típus jeleivel. Ezen túl sokan tévesen gondolják, hogy az autoimmun cukorbetegség csak gyermekeknél és serdülőknél fordulhat elő, ami szintén hozzájárul a téves diagnózisokhoz. A LADA diagnosztizálása mind a beteg, mind az orvos számára kihívást jelent. Sok esetben a beteg hosszú ideig nem tudja, mi történik, és a téves diagnózis frusztrációt okoz.

A pontos diagnózis érdekében a szakembernek az 1-es típushoz kapcsolódó öt antitestet - GAD, ICA, IAA, IA2 és ZnT8 - kell meghatároznia. Viszont a GAD antitestek jelenléte és az alacsony inzulin termelést mutató C-peptid érték bizonyítja az állapotot, így, ha felmerül a LADA gyanúja, érdemes erre irányuló vérvizsgálatot végeztetni. Tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegként diagnosztizált emberek 10 százaléka valójában LADA-s. Ha valakit 2-es típusú cukorbetegként diagnosztizáltak, de nem reagál a kezelésre, érdemes felvetni a LADA lehetőségét az orvosnál.

A LADA típusú cukorbetegség terápiája

A terápia kialakítása és kontrollja a diabetológia szakterülethez tartozik. A LADA típusú cukorbetegség kezelése általában magában foglalja az inzulinkezelést, bár az elsődleges kezelési stratégiai lehetőségek közé tartoznak az orális vércukorszint-csökkentő szerek is. Akár hónapok, évek is eltelhetnek a diagnózist követően úgy, hogy az érintetteknek nincs szükségük inzulinkezelésre, így ezt a típusú cukorbetegséget éppen emiatt sok esetben félrediagnosztizálják, és a betegnél 2-es típusú cukorbetegséget állapítanak meg.

Alább található néhány fontos szempont a LADA típusú cukorbetegség kezelésével kapcsolatban:

Inzulinkezelés: A LADA esetében az inzulinkezelés általában szükségessé válik a betegség progressziójával, ahogy az inzulintermelés fokozatosan csökken. Az inzulinterápia célja a megfelelő vércukorszint fenntartása és a szövődmények kockázatának csökkentése. Az inzulindózisokat az egyéni igényeknek megfelelően kell beállítani, figyelembe véve a beteg vércukorszintjét, étkezési szokásait és életmódját.
Orális vércukorszint-csökkentő szerek: Néhány esetben az orális vércukorszint-csökkentő szerek segíthetnek a vércukorszint stabilizálásában, különösen a kezdeti stádiumban vagy az inzulinkezelés mellett. Például a metformin lehet hatékony az inzulinrezisztencia csökkentésében és a vércukorszint normalizálásában.
Életmódbeli változtatások: Fontos szerepet játszanak az életmódbeli változtatások, mint például az egészséges étrend, a testmozgás és a testsúlykontroll a vércukorszint szabályozásában és a szövődmények kockázatának csökkentésében. Nagyon fontos a megfelelő diéta, az élethosszig tartó, alacsony szénhidrát tartalmú, minőségi alapanyagokra épülő, kiegyensúlyozott étrend. Ennek kialakításához javasolt dietetikus szakember segítségét kérni. Emellett érdemes beiktatni a mindennapokba a rendszeres testmozgást is, ami növelve a sejtek inzulinérzékenységét csökkenti a vércukorszintet.
Gyakori vércukormérések: A vércukorszint rendszeres ellenőrzése kulcsfontosságú a megfelelő kezelésben és az inzulindózisok beállításában. Alapvető a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, önmonitorozása.
Orvosi felügyelet: Fontos a rendszeres orvosi felügyelet és az endokrinológus vagy diabetológus által javasolt kezelési terv betartása.

Mivel a LADA diabétesz egészen lassan alakul ki, ezért eleinte -pontos diagnózis hiányában- 2-es típusú diabéteszként kezelik: vagyis életmód terápiával (személyre szabott diéta és rendszeres mozgás), valamint cukorbetegség elleni tablettás vagy injekciós gyógyszerekkel. Viszont mivel autoimmun eredetű a probléma, és az inzulin elválasztás mértéke csökkent, egy idő után ez nem elégséges, és inzulinterápia válik szükségessé. "Ma úgy gondoljuk, hogy a LADA típusú diabéteszt elsősorban életmód terápiával és kis dózisban adott inzulinnal kell kezelni a jellemző részleges inzulinhiány miatt"- mondja dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa. A legoptimálisabb az, ha már a cukorbetegség felismerésekor kiderülne, hogy nem 2-es típusú diabétesz áll fenn, hanem LADA típusú kórforma, így már egyből alacsony dózisú inzulinnal lehetne kezdeni a kezelést, ha nem elégséges az életmód terápia.

Esettanulmány: Júlia LADA típusú cukorbetegsége és a terhesség

Júlia diabétesze a 3 évvel ezelőtti felfedezéskor LADA típusú cukorbetegségnek, tehát valójában 1-es típusú cukorbetegségnek bizonyult, mely kezdetben minimális, napi egyszer, lefekvéskor alkalmazott 6-8 E hosszú hatástartamú glargin bázisinzulinnal, étkezési inzulinok alkalmazása nélkül volt egyensúlyban tartható. Múlt év júliusában lett várandós, és először egy másik intézet szülészetére ment, ahol a helyi diabetológus háromszori humán gyorshatású és lefekvéskor NPH bázisinzulinra állította be a szakma szabályainak megfelelően.

Júlia azonban a választott szülész orvosát megtartva gyorsan visszajött hozzánk, akik a megváltoztatott inzulinkezelést folytattuk a legszorosabb kontroll mellett, anyagcseréjét folyamatosan a Dcont.hu-n keresztül vezetve, hétről-hétre a kívánalmaknak megfelelően módosítottuk inzulinadagolását. 2016. decemberében a Dcont.hu-s rovatban számoltunk be állapotáról. Akkor naponta 3×13 E gyorshatású humán inzulint és 13 E NPH inzulint adagolt magának, 5,9%-os HbA1c szintet biztosítva. Ez év márciusban már a szenzorvizsgálatok sorozatában számoltunk be második alkalommal Júlia állapotáról. Ekkor, a terhessége vége felé inzulinigénye roppant mértékben megnőtt, a decemberi napi 50 E-ről napi 80 E-re. Ezzel viszont HbA1c szintje 5,3%-ra csökkent.

Nem sokkal később Júlia - bár szülészei császármetszést akartak végezni nála - ragaszkodván a hüvelyi úton történő szüléshez, 16 órás vajúdás után ép, egészséges leánygyermeket hozott a világra. A kis Laura azóta is töretlenül fejlődik, határtalanul boldog anyukájának azonban az inzulinigényével számunkra is váratlan dolog történt. Szülés után azonnal visszaálltunk glargin bázisinzulinra és étkezési ultra gyorshatású glulizin inzulinra. Ezek adagjai szinte naponta felezni kényszerültünk, mivel a folyamatos FreeStyle Libre Flash szenzor alkalmazása révén Júlia állandóan szembesült vércukrai zuhanásával. Ezért ez év májusában az étkezési inzulin adagolását teljesen felfüggesztettük és csupán a lefekvéskor adagolt 6 E(!) glargin inzulint tartottuk meg. Júlia HbA1c szintje 5,8% körül stabilizálódott.

Júlia cukorbetegsége LADA típusú, ami a kora felnőttkorban, viszonylag lassan kialakuló, kezdetben igen csekély inzulinigényű diabéteszt jelent. Várandóssága alatt Júlia inzulinigénye viszont a többi 1-es típusú beteg mintegy kétszeresre növő inzulinigényével szemben 12-szeresére emelkedett, majd lassan visszatért az eredeti, egytizenketted részre. Ezt nem tudjuk megmagyarázni, csupán tudomásul venni. Szoktam mondani: diabéteszben minden és mindennek az ellenkezője is előfordulhat.

tags: #lada #tipusu #cukorbetegseg #információ