Belső Kamerák a Járművekben: Telepítéstől a Rögzítés Technikáján Át a Jogi Kihívásokig

Az autós kamera felszerelése házilag nagyon egyszerű, ha csak első kameráról van szó! Néhány mozdulat, és működésbe is léphet a menetrögzítő!

Belső Kamerák Telepítése és Rögzítésének Technikái

Az autós kamerák felhelyezésére, rögzítésére a legújabb módszer a sztatikus fólia, vagy teljes nevén elektrosztatikus fólia. Ez az átlátszó, műanyag alapú lap ragasztó nélkül, a fizikai törvényeket kihasználva tapad fel a szélvédőre, melyről egyszerűen eltávolítható és vissza is helyezhető, úgy mint egy tapadókorongos tartó. Ideális megoldás lehet bérelt autókhoz, céges autóhoz, vagy olyan esetben, ha aggódunk, hogy a ragasztó nyomot hagyhat a szélvédőn. Persze ettől nem kell félni, a jobb minőségű kamerák ragasztója nem hagy maradandó nyomot, ám eltávolításuk emberes feladat, egy damilt vagy erős cérnát áthurkolva a konzol alatt szakítható meg a kapcsolat a konzol és a szélvédő között, a konzol sérülésének veszélye nélkül.

Bár a legtöbb fedélzeti kamera hasonló alapelvek mentén működik, vannak fejlettebb rendszerek, mint például a Tesla által alkalmazott megoldások, amelyek a vagyonvédelmi funkciókat is integrálják.

A Tesla Dashcam - fedélzeti kamera - és Sentry Mode - parkolás közbeni őrszem - funkciói az Autopilot /FSD rendszer 8 kamerájából használnak 4-et a vagyonvédelmi funkciókhoz, és lefedik az autó közel 360 fokos környezetét. A fedélzeti kamera folyamatosan rögzít, azonban a felvételeket rendszeresen felülírja. A menüben beállíthatjuk, hogy a rendszer automatikusan csak a légzsákok nyitására, esetleg a duda megnyomására, vagy a sofőr parancsára mentsen - ez utóbbi funkció lehet kérdéses egyes országokban, de amennyiben szükséges, ezt egy frissítéssel letilthatják. A Sentry Mode teljesen automata üzemmódban működik, mozgásérzékelésen alapul. Ha valaki túl közel megy a kocsihoz, vagy nekidől, megmozgatja, a rendszer figyelmezteti a fényszóró villantásával és a központi képernyőn megjelenő üzenettel, illetve az esemény - mozgás - kezdetétől megtartja a pár perces videó szakaszt. A rendszer alapvetően 60 perces felvételeket készít, majd ezeket mindig felülírja. Amennyiben riasztás vagy baleset történik, az azt megelőző 10 perces szakasz kerül mentésre. Fontos, hogy ezek a felvételek csak az autóban kerülnek tárolásra, nem küldik őket a felhőbe. Az új élő kamerakép-szolgáltatás a karácsonyi frissítéssel jött ki - ezzel az őrszem üzemmódban rápillanthatunk a telefonunkon az autónk környezetére. Ilyenkor a kamerák képe titkosítva érkezik telefonunkra, azt a Teslánál senki nem tudja visszafejteni, csak az autóhoz rendelt applikáció/fiók látja.

A Fedélzeti Kamerák Jogi Szabályozása és a GDPR

Hadd kezdjem mindjárt a végéről: aki azért olvasná el ezt a cikket, hogy végérvényes és egyértelmű választ kapjon a dashcamek szabályos használatáról, az ne tegye. Álljon itt most még egy előzetes megjegyzés: ez nem valami kirohanás a GDPR ellen. Az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozását (General Data Protection Regulation) 2016 áprilisában fogadták el, majd 2018 májusától vált kötelező erőjűvé, és nagyon fontos szerepet tölt be a személyiségi jogok védelmében. Mármint elméletben.

Samara kerékcsapágy Francia típus

A GDPR lakossági megítélésének problémája valószínűleg abból fakad, hogy ahol tényleg az ingyenes szolgáltatásokért cserébe érdemben adják-veszik az adatainkat a weboldalak és a nagy tech cégek, ott mindenki megoldotta 27 felugró ablakkal és apró betűs leírással, hogy a frusztrált fogyasztó inkább csak rábökjön, hogy OK, OK, csinálj amit akarsz, nem érdekel, elfogadom, csak hadd nézzem már a macskás videót. Az élet más területein viszont túlszabályozást hozott a rendelkezés, sőt ami rosszabb, a különböző országok különböző hatóságai egymásnak és néha még önmaguknak is ellentmondó következtetéseket vontak le belőle. Sokan úgy értelmezik a GDPR-t, hogy innentől kezdve aztán semmit nem lehet, minden személyes adat rögzítése, kezelése illegális. Pedig dehogy. A lényeg, hogy meghatározott céllal, meghatározott módon, meghatározott ideig van lehetőség az adatok tárolására, és mindezt a megfelelő keretek között, a szabályok betartásával, az érintettek tájékoztatásával lehet csak megtenni.

Nos a válasz nem egyszerű, ugyanis nincs egységes szabályozás az Unióban. A GDPR ugyan az európai jog része, nem csak egy szimpla ajánlás, de a konkrét esetekre, részterületekre mindenki maga olvasta ki belőle az irányelveket. Így a fedélzeti kamerák kapcsán több ország egy kicsit eltérően értelmezte a GDPR-t.

Nemzetközi Példák és Eltérő Értelmezések

Hogy egy pillanatra még kijjebb lépjünk, az EU-n kívülre tekintsünk, minden bizonnyal az egyik véglet az USA, ahol odáig mentek a hatóságok, hogy létrehozták az NDSP-t, a nemzeti fedélzeti kamera portált, ahol egy központi helyen tölthetjük fel a kocsink kamerájával megörökített baleseteket, bűncselekményeket, hogy ezzel segítsük a rendőrség munkáját. Nesze neked 1984. Sokan úgy gondolják, a másik véglet az EU, ahol ezek a kamerák nemes egyszerűséggel illegálisak.

Az alábbi táblázat az osztrák autóklub (ÖAMTC) gyűjtése alapján mutatja be a fedélzeti kamerák használatának legalitását különböző országokban:

Az sajnos nem derül ki az oldal bejegyzéséből, hogy mikori a gyűjtésük, de az bizonyos, hogy a németeknél is elég faramuci a helyzet. 2018 májusában ugyanis a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy bár nem indokolt folyamatos közúti videófelvétel készítése és rögzítése az ártatlanság bizonyításához, ha a készülék egyidejűleg felül is írja az adatokat és csak a balesethez kapcsolódó részt menti le, akkor az rendben van. Az ítélet szerint a bíróságoknak egyesével, mindig az adott eset kapcsán kell mérlegelniük, hogy a kamera használata indokolt volt-e, felülírja-e a sértett fél igazához való joga a vétkes személyiségi jogait. A német biztosítókat tömörítő GDV az ítélet kapcsán a Reuters szerint rámutatott, hogy még így sem egyértelmű a bíróság iránymutatása. Az egyik oldalon a szervezet szerint a tiltás egyértelmű: tilos autóból, vagy más magánterületről a közterület megfigyelése. Kizárólag az állami szervek jogosultak megfigyelési céllal felvételeket készíteni - aki ezt megszegi az akár 25 ezer eurós bírságot is kaphat. Ez a szabály még akkor is érvényben van, ha mások által elkövetett bűncselekményt rögzítünk és azt feljelentésünkhöz csatoljuk. Ugyanakkor, ha valakit megvádolnak egy bűn elkövetésével, akkor a saját védelme érdekében felhasználhat az utcáról vagy járműből véletlenszerűen készített felvételt. Ezt értelmezze aki tudja, hogyan készülnek véletlenszerűen felvételek egy autóból, vagy az utcáról egy olyan országban, ahol tilos közterületen filmezni.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Ha a hazai szabályoknak próbálunk utánanézni, akkor sok helyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2014 márciusi állásfoglalására hivatkoznak. Csakhogy ez még a GDPR előtti időkből való. A 2014-es állásfoglalás alapvetően megkülönbözteti a magáncélú, és a cégek által végzett használatot, és előbbivel kapcsolatban megengedőbb. Az ilyenkor szokásos kitételek mellett, mint hogy nem lehet korlátlan ideig megőrizni a felvételeket, vagy hogy biztosítani kell, hogy ne lehessen korlátlanul hozzáférni az anyagokhoz és, hogy nem lehet ezeket nyilvánosságra hozni, van azért benne egy gyöngyszem, amely szerint a saját személyes célok nem indokolhatják a kimagaslóan jó minőségű folytonos mozgást rögzítő felvételek készítését. Van azonban a Péterfalvi Attila által jegyzett dokumentumnak még egy fontos megállapítása. …bírósági, vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése […] szempontjából közömbös az, hogy a felvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével történt[…]. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Magyarul akár jogsértő a kamerás felvétel, akár nem, ha bíróság, vagy más hatóság előtt ezzel tudjuk bizonyítani igazunkat, akkor tegyük meg. És akkor semmi bajunk nem származik ebből, ugye?! Hát nem éppen. A gdpr.blog.hu elég részletes írást közölt 2019 májusában a téma kapcsán, és bár ez már 2,5 éves, legalább a GDPR bevezetése utáni időkből való, így remélhetőleg nagyjából még mindig helytálló. Az írás szerint a GDPR alapvetően különválasztja a háztartási célú adatkezelést és az ettől eltérő célokat. Előbbi kategóriába tartozik a saját célra elmentett cím, telefonszám, illetve a közösségi hálózatokon keresztüli kapcsolattartás. Mivel azonban a videokamerás megfigyelés részben a közterületre is kiterjed, ez nem fér bele ebbe a megengedőbb kategóriába. A szerző - ahogy az általam talált számos más oldal is - az ír adatvédelmi hatóság egy friss iránymutatásából indul ki, mivel az valamennyire használható és fair alapelveket fektet le. Az adatkezelés kapcsán tájékoztatnunk kell az érintetteket a rögzítés tényéről. A felvételt csak indokolt ideig lehet megőrizni. Körültekintően lehet csak közzétenni a felvételeket, pl. kitakarva a személyeket és a rendszámokat.

A Céges Használat Különleges Esetei

Bár fentebb elegánsan átsiklottunk rajta, de a céges felhasználás még szigorúbban szabályozott. Egy üzemanyag szállítással foglalkozó társaság azt tervezte, hogy a gépkocsivezetők kabinjának elején útfigyelő fedélzeti kamerákat helyez el. Úgy döntöttek, biztos ami biztos, előzetesen kikérik a NAIH véleményét, mert annyit hallottak már erről az új GDPR nevű dologról. A társaság beadványában leszögezte, hogy általánosságban nem kívánja megőrizni a felvételeket, és más részére sem továbbítják azokat. A felvett anyagokból kizárólag egyes kivizsgálandó esetek felvételeit és csak a kérdéses időszakra korlátozva tartják meg. A felhasználási cél a belső képzés, oktatás. Mint emlékszünk rá, az ír hatóság friss iránymutatása, és a hazai NAIH korábbi, még a GDPR előtti állásfoglalása is egyetértett abban, hogy az adatrögzítésnek a kérdéses eset idejére korlátozottnak kell lennie, biztosítani kell, hogy más ne férhessen az adatokhoz, és csak a szükséges ideig őrizzék meg a felvételeket. Pipa, pipa és pipa. Akkor a hatóság szerint ez így rendben van, ugye?

A hatóság az eset kapcsán megfogalmazott állásfoglalása emlékeztet arra, hogy a fedélzeti kamera nem rögzítheti folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket. És ez még csak a magáncélú felhasználók szívatása.

A Jogalkotás Kihívásai és a Technológia Valósága

A cikket is azzal kezdtem, hogy én nem a GDPR ellen vagyok, azt alapvetően egy hasznos és szükséges rossznak tartom, azonban ezen a területen elkeserít a káosz, amit okozott. Leginkább talán az frusztráló, hogy olyan, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a 21. század valóságaival, és abszolút nem lenne képben azzal, hogy a technológia miként működik. Még inkább, míg a Kúria korábban helyesen kimondta, hogy az igazság érvényesülése közérdek, a NAIH, és egyes európai országok hasonló szervei ennél magasabbra helyezik a közterületen tartózkodók jogait. Hatalmas a felhajtás, és egyes országokban kemény a büntetés és a fenyegetés annak kapcsán, ha valaki az autójából kamerával rögzíti az utcát, a forgalmat, a közlekedés többi részvevőjét. Valami miatt úgy érezték a jogalkotók és a jogalkalmazók, hogy ez az a terültet, a közlekedési baleset, vagy az autó parkolása közbeni rongálás tisztázásra készített videofelvétel, ahol meg kell húzni azt a bizonyos piros vonalat. De kérdem én, hallottak-e már a mobiltelefonokról? A Wikipedia szerint hazánkban évente több mint 13 millió külföldi turista, és 28 millió nem turisztikai célú utazó látogatja meg. Mérget vehetünk rá, hogy ez több 10 millió mobiltelefont jelent, amellyel lefotóznak mindent is. Ezek a készülékek sokszor 4k minőségben képesek akár több óra videofelvétel rögzítésére, amiken szerepelnek események, autók, utcák, emberek. Ugyanígy a több tíz megapixeles fotók tízmilliói közül valószínűleg akad pár amelyeken mindannyian rajta vagyunk. Ugye mindenki sétált már úgy utcán, hogy a várost közben turisták fotózták? Itt nincs semmi időbeni korlátozás, mindenki addig tartja meg ezeket amíg akarja, és senki nem takarja ki az arcokat vagy rendszámokat. Nem kötelezték sem a felvételek időzített törlésére, sem az arcok, rendszámok automatikus kitakarására az eszközök gyártóit sem. Cuki képet raktak ki a gyerekekről a svájci karácsonyi vásárból. Vajon a fotón látható összes járókelő engedélyét kikérték, hogy ezt az egész világ elérje az interneten? Vagy ez belefér a háztartási felhasználásba? Nem kell a telefonjainkra, vagy a ruhánkra sem matricákat ragasztani, vagy a tér közepén kiabálva mindenki tudtára adni, hogy itt videofelvétel készül, amit a világ összes Instagram felhasználója számára elérhetővé teszünk. De ha valaki szeretné megörökíteni annak a rendszámát aki nekitolatott a parkolóban, akkor ez egy komolyan aggályos és szabályozandó terület. Mert mi lesz Marika néni jogaival, aki az Obi parkolójában tolta a bevásárló kocsit és így véletlenül szerepelhet a felvételen. Ott ez valami miatt fontos.

De tovább megyek, a minap láttam egy német turisztikai kisfilmet Franciaországról, ahol a tévéstáb az utcáról, autókról, a padon ülő vagy sétáló emberekről rakott be vágóképeket. Az is nyilvánvaló, hogy a hatóság nincs igazán tisztában azzal, hogyan is működnek a fedélzeti kamerák. Rendre a folyamatos rögzítésről írnak, és arra hivatkoznak, hogy az a szabályos, ha a kamera csak az indokolt esetben készít felvételt. Azonban minden fedélzeti kamera folyamatosan rögzít, itt más megoldás az időutazás feltalálásáig fizikailag lehetetlen. Ha a kamera csak az ütközés pillanatában kezdene rögzíteni, nem tudnánk meg soha, hogy mi, vagy ki okozta a balesetet. Ezért minden ilyen eszköz a tervezésénél fogva folyamatosan rögzít. A kérdés az, hogy mi történik a rögzítés célja szempontjából irreleváns részekkel, amelyek, valószínűleg a felvétel 99%-át jelentik. Nos, ideális esetben ezt a készülék folyamatosan és automatikusan felülírja. De az sem tiszta, hogy mit érne egy a NAIH korábbi állásfoglalásában szereplő nem kiemelkedő minőségű felvétel? Egyáltalán pontosan milyen műszaki paramétert értenek ezalatt? Itt érkezünk el a második problémához. Mi szabályozza azt, hogy a felvétel mely részei maradhatnak meg, kerülhetnek mentésre? Egyes értelmezések szerint ezt csak automatikus, a felvétel készítőjének szándékától független rendszerek szabályozhatják. Magyarul, ha kiold a légzsák, az utasítást adhat a kamerának a mentésre, de a sofőr manuálisan nem teheti ezt meg a rendszerben. De miért várunk arra, hogy egy súlyos bales...

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

tags: #lada #szlalom #belső #kamera #nézet #technika

• Kuplung munkahenger csere útmutató VW Polohoz
• Töltőpont KRESZ Magyarországon
• Ügyfél tapasztalatok Szabó Roland autószerelővel
• Utasoldali légzsák kikapcsolásának tudnivalói E-osztályban
• Optimális fékteljesítmény Lacettihez