A Fi-relé bekötése: Minden, amit tudnod kell

A Fi-relé bekötése egyszerűnek mondható művelet, és mégis számos kérdést vethet fel, még a gyakorlott villanyszerelők között is. Gyorsan hozzá is teszem, hogy a bekötése nem tartozik az épületvillamosság legösszetettebb feladatai közé, viszont vannak olyan kritikusnak mondható tényezők, melyekkel fontos tisztában lenni.

Személyes kedvenceim a fi-relé bekötés irányával kapcsolatos “szakmai” viták. Szinte mindig felmerülő kérdés az, hogy a 4 pólusú, azaz a háromfázisú fi-relét lehet-e egyfázisra kötni? És ha lehet, akkor melyiket, és mi dönti el azt, hogy melyiket lehet és melyiket nem.

Rendkívül fontos téma még az áram-védőkapcsolók horizontális és vertikális szelektivitása. A szakszerű bekötés kulcsa minden esetben az, ha tisztában van a bekötést elvégző a készülék paraméterivel, és el tud igazodni a kapcsolási rajzon.

Az ÁVK bekötésekor feltétlenül figyelembe kell venni a burkolaton lévő kapcsolási rajzot. Számos, a szakszerű bekötéshez elengedhetetlen jelölés van feltüntetve ezen a rajzon.

A kapcsolási rajz jelölései

A két legfontosabb tulajdonság az, hogy a nullavezető csatlakoztatásához melyik oldalra van helyezve az N kapocs, valamint a 4 pólusú szerkezetek esetében melyik két üzemi vezető közé van csatlakoztatva a tesztellenállás. Minden kapocs egyedi azonosítóval rendelkezik. A készülék kialakításának megfelelően ezeket az egyedi azonosítókat a kapcsolási rajzon is feltüntetik.

Samara kerékcsapágy Francia típus

A fázis számára kialakított kapcsok számozással vannak megjelölve. A nulla számára kialakított kapocs nagy nyomtatott N betűvel, vagy N betűvel és számmal is meg van különböztetve a többitől. Fontos megjegyezni, számos kétpólusú készülék nem rendelkezik dedikált nullakapoccsal.

Álló és mozgó érintkezők: Alkalmasnak kell lennie a leválasztásra. A kis vízszintes vonalak jelölik azt, hogy az érintkezők nyitott állapotban teljesítik a leválasztás minden előírt követelményét.
A mozgó érintkezőkön áthaladó vízszintes vonal viszont azt jelzi, hogy az érintkezők együtt mozognak, mechanikailag összevannak egymással kapcsolva.

A tesztáramkör feltüntetése a kapcsolási rajzon

A kétpólusú készülék bekötése esetén nem igazán fontos információ az, hogy melyik két pólus közé van kötve a tesztellenállás. Ugyan ez elmondható a 4 pólusú kivitelekről is, abban az esetben, ha mind a 4 üzemi vezető átvan vezetve.

De a négypólusú készülékek esetében nem minden ennyire fekete és fehér, mert sok esetben nem csatlakozik a négy üzemi vezető. Például, ha egy fázisra (230V L+N) van bekötve csak négy vezeték csatlakozik. Ha olyan háromfázisú (L1+L2+L3) 400V-ról üzemelő fogyasztó védelmét látja el, amihez nem csatlakozik a berendezés nullavezetője, vagy esetenként 7 vezeték csatlakozik.

De kétfázisú rendszerek (230V/400V L1+L2+N) esetében is mindössze 6 vezeték van bekötve. Azért rendkívül fontos tudni, hogy melyik két pólus között van a tesztellenállás, mert azon a két póluson minden képen üzemi vezetőket kell átvezetni azért, hogy a beépített tesztfunkció működőképes legyen.

Fi-relé bekötés iránya

Elsőnek talán azt fontos tisztázni, hogy melyik oldalról kell megtáplálni. Szinte mindegyik megtáplálható az alsó és a felső csatlakozóterminál felől is, néhány különleges esettől eltekintve. A működését semmilyen formában nem fogja befolyásolni a megtáplálásnak az iránya.

Alkatrész útmutató Lada típusokhoz

Ennek ellenére szakmai körökben gyakran zajlanak le heves viták arról, hogy melyik oldalon van a bemenet vagy éppenséggel a kimenet. Az áram-védőkapcsolók esetében teljesen mindegy, hogy melyik terminálra van a táplálás bekötve.

Tehát azt, hogy szakszerű-e a bekötés, biztosan nem az fogja eldönteni, hogy melyik irányból van megtáplálva.

Viszont fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan típusok, ahol a gyártó meghatározza a bekötés irányát. Az ilyen esetekben viszont egyértelműen meg is jelölik azt a készülék burkolatán, az adatlapon és a beüzemelési útmutatóban is.

Az alsó és a felső csatlakozóterminált az IEC 61008 által meghatározott módon “LINE” és “LOAD” felirattal kell megkülönböztetni egymástól a funkciónak megfelelően. A “LINE” oldal felől van az ÁVK megtáplálva, és a ”LOAD” oldalhoz csatlakoznak az ÁVK által védendő áramkörök.

A tápoldalt némely esetben SUPPLY felirattal jelölik meg, az az a LINE = SUPPLY. Ez esetben a két kifejezés pontosan ugyanazt jelenti. A feliratozás helyett vagy mellett nyíllal is megjelölhetik a bekötési irányt. Ekkor a nyíl, az energiaáramlásának az irányát fogja meghatározni. A legtöbb esetben nyíllal és feliratozással is meg van jelölve, ha mégis ilyen ÁVK-kerül valakinek a kezébe, nem lehet a bekötés irányát eltéveszteni.

Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban

Fontos szabályok:

I. PEN vezetőt az ÁVK-n átvezetni tilos, mindig előtte kell szétválasztani!
II. Fi-relé után a védővezetőt és nulla vezetőt felcserélni, vagy újraegyesíteni tilos.
III. Személyvédelemre kizárólag 10mA vagy 30mA érzékenységű alkalmazható.
IV. Nem nyújt védelmet túláram ellen. Fi-relé beépítése mellett is szükséges túláramvédelemmel ellátni a berendezést.

A kapcsolási rajzok a kétpólusú, azaz egyfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva. A második esetben a PEN vezető már szétvan választva a rendszernek egy korábbi pontján.

A kapcsolási rajzok a négypólusú, azaz háromfázisú fi-relé bekötését ábrázolja. Az első esetben a PEN vezető a biztosítéktáblában van szétválasztva. Ötvezetékes TN rendszerben a PEN már szétvan választva önálló védővezetőre és önálló nullavezetőre.

Villanyszerelés_4: Áram - védőkapcsoló helyes bekötése, hibák szimulálása. (Fi-relé/EV-relé/AVK)

Gyakori kérdések és válaszok

Kérdés: Jó ötlet-e a meglévő doboz helyére betenni a Fi relét? Vagy inkább egy új helyet alakítsak ki a kismegszakítók és e képen látható doboz között?

Válasz: Mindenképpen célszerű lenne -függően a kecó méretétől, áramkörök számától- akár egy 24 osztásegységes mért főelosztó oda biggyesztése is, hiszen csak a 3 fázisú Fi-relé 4 osztásegységnyi területet igényel! Nem árt még egy "C"-s túlfeszvédelmi cucc is, mely további 4 o.e- nyi területigényű, ha van villany tűzhely, annak is kell egy leválasztó főkapcs, mely 2 o.e, éssatöbbi, stb...

Kérdés: Érdemes-e nagyobb 6 - 8 modulos dobozt betenni? Szoktak-e bármi mást beépíteni Fi relé szerelésekor? Bármi ami szükséges vagy hasznos lehet?

Válasz: Beépítésnél ami hasznos lehet még az a potenciálrögzítő földelés!

Kérdés: Meg lehet-e egyszerűen állapítani, hogy a majdani Fi relé után össze van-e kötve a N és PE?

Válasz: Páros vagy páratlan, működés szempontjából nincs jelentősége.N-PE összekötés fi relé után szigetelési ell méréssel is kiszűrhető ,>>>DE ha beépíted a FI relét akkor az úgyis kiderül mert ha utána össze van kötve ((N-PE) akkor amúgy is leold.

Kérdés: Mi az a potenciálrögzítő földelés?

Válasz: Az épületcsatlakozásnál nullázás esetén ellenőriznünk kell a nullavezető potenciálrögzítő földelésének megvalósítását és bekötését. A földelőt általában a főelosztó testéhez csatlakoztatják.

Az indexrelé bekötése

Az indexrelé az indexlámpák villogását szabályozza, ezzel segítve a vezetőt, hogy biztonságosabban jelezhesse a sávváltásokat, kanyarodásokat vagy bármilyen irányváltást. A relé biztosítja, hogy az indexek megfelelő ritmusban villogjanak, ami nemcsak a közlekedési előírások betartását segíti elő, hanem a többi közlekedő számára is egyértelmű jelzést ad.

Az indexrelék lábkiosztása eltérő lehet, ami befolyásolja a csatlakoztatás módját. Az indexrelék elérhetőek 2, 3 és 4 lábú változatban is.

Azoknak ajánlott a LED-es relé, akik LED indexlámpákkal szerelt motorral rendelkeznek.

Index relé vásárlásakor figyelj a relé lábkiosztására, Watt értékére és arra, hogy LED-es vagy hagyományos indexlámpákhoz való-e.

Típus	Leírás	Ajánlott
2, 3, 4 lábú relék	Eltérő lábkiosztású indexrelék	Hagyományos indexlámpákhoz
LED-es relék	LED indexlámpákhoz optimalizált relék	LED indexlámpákkal szerelt motorokhoz