Külföldi rendszámú járművek és vezetői engedélyek Magyarországon: Szabályok, érvényesség, következmények
Az elmúlt években az ország több útján találkozhatunk külföldi rendszámú autókkal. Az esetek nagy részében azonban nem a környékbeli ország lakói látogattak többször hazánkba, hanem magyarországi állampolgárok utaztak ilyen rendszámú járművekkel. Habár a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek jogszerű magyarországi használatára vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest megengedőbbek és részletesebbek, ám még mindig elég szigorúak ahhoz, hogy szem előtt tartsuk őket. A tét ugyanis sok százezer forint lehet.
A jogi keret és az érvénytelen engedélyek
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. paragrafusa tölti ki, határozza meg a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek jogszerű használatának lehetőségeit. A büntetési tételeket pedig a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) kormányrendelet 12/A. paragrafusa rögzíti.
Why American License Plates Are Such A Mess - Cheddar Explains
Vezetői engedélyek kategóriái és érvényessége
A vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket az 1. számú melléklet határoz meg. A nemzetközi kategóriára, illetve a ,,TR'' és ,,V'' nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is - amennyiben külön jogszabály egészségi alkalmasságot nem ír elő - jogosít a járművezetésre. A ,,B'' kategóriára érvényesített vezetői engedély a járművezető 18. életévének betöltésétől jogosít vezetésre, a ,,B'' kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjárművezető részére 18. életévének betöltésétől jogosít vezetésre.
A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre: az ideiglenes vezetői engedély a kiállításától számított hatvan napig. A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az ügyfél kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának időpontja megegyezzen a 4. számú melléklet C. pontja szerinti vezetői engedély 11. oszlopában feltüntetett érvényességi idő lejáratával.
A „kezdő vezetői engedély” minősítés kétéves időtartama az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól számítva tart.
Külföldi Citaro buszok áttekintése
PÁV kategóriák bejegyzésének feltételei
| PÁV Kategória | Feltételek |
|---|---|
| PÁV I. (első) kategória minősítés |
|
| PÁV II. (második) kategória minősítés |
|
| PÁV III. (harmadik) kategória minősítés |
|
Külföldi vezetői engedélyek elfogadása és cseréje
A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély - kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat - akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza: a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat, b) a jogosított fényképét, c) az engedély kiállításának időpontját, d) az engedély számát, e) az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott kategóriákat.
A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták csatlakozott az 1968. évi november 8-án Bécsben aláírt Közúti Közlekedési Egyezményhez, vagy az 1949. évi szeptember 19-én Genfben aláírt Közúti Közlekedési Egyezményhez.
Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő külföldi vezetői engedély vizsgakötelezettség nélkül cserélhető. Ha a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély nem felel meg a 16. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az nem cserélhető. Ha a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, vagy a jogosultság gyakorlását feltételhez kötötte, a közlekedési igazgatási hatóság az okmány hiteles fordítását kérheti.
A harmadik ország által kiállított vezetői engedély honosítása során az engedély-nyilvántartásba és a kiadásra kerülő magyar vezetői engedélybe be kell jegyezni a vezetői engedély honosításának tényét, valamint a kérelmező által benyújtott vezetői engedélyt kiadó államot. Más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély a más EGT-állam állampolgárának - a 12. § és a 14. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően - csak akkor adható ki, ha az ezen állam területén szerezte a szokásos tartózkodási helyét.
Magyar állampolgárok és a külföldi vezetői engedélyek
Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. Azonos fajtájú járművezetésre jogosító okmányból az engedély jogosítottja egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal rendelkezhet.
A vezetői engedély kiadásának feltételei és tilalmai
Vezetői engedélyt - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, valamint nem magyar állampolgár esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott. Az (1) bekezdéstől eltérően a nem magyar állampolgár kérelme alapján a külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására, illetve más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során a vezetői engedély kiadását megelőző hat hónapos magyarországi tartózkodás igazolása nem követelmény, ha a kérelem alapja a külföldi vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejárata.
Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig. Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de később a büntetés alól mentesült, vezetői engedélyt csak teljes körű vizsga letételét követően kaphat.
Eljárások és dokumentumok
Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére és a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani. Elektronikus úton is be lehet jelenteni a 2001. január 1-je után kiadott vezetői engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését, és kezdeményezhető annak pótlása. Elektronikus úton is kezdeményezhető a 2001. január 1-je után kiadott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély cseréje, feltéve, ha az új egészségi alkalmassági érvényességi idő lejártának időpontja a csere alapjául szolgáló vezetői engedély 4. b) pontjában meghatározott érvényességi időn belül esik. A közlekedési igazgatási hatóság a kérelemnek megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő.
A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a jártassági feltételhez kötött kategória megszerzéséhez a vezetői engedély kiállításáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki. A közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából a magyarországi tartózkodást igazoló adatokat.
A vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Amennyiben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. Amennyiben a járművezető nyilatkozata szerint rendelkezik nemzeti kategóriára érvényesített járművezetésre jogosító okmánnyal, a vezetői engedély kiadására, cseréjére, pótlására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a régi okmány bevonása mellett annak megfelelő nemzeti kategóriára is érvényesíti a vezetői engedélyt.
Lejárt külföldi okmányok: forgalomba helyezés
A vezetési jogosultság szünetelése és az engedély bevonása
Szünetel a vezetésre való jogosultság:
- a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan,
- a vezetői engedély helyszíni elvételének, a büntetőeljárás megindításától, illetve ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az eljárás közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §], közúti baleset okozása [Btk. 187. § (2) bekezdésében meghatározott] minősített esete, illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §) elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult,
- a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető külön jogszabály alapján engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza,
- ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették, az alkalmatlanság megállapításának a napjától az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, illetve, ha az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi hatóság alkalmatlannak minősítette. Nem kell elrendelni a vezetési jogosultság szünetelését, ha az alkalmas minősítésű igazolást az ügyfél a közlekedési igazgatási hatóság határozatának meghozatal előtt önként bemutatja,
- a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság külön jogszabály alapján érvénytelenítette.
A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §], a közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdés], illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §] bűncselekményt követett el. Amennyiben a vezetői engedély helyszíni elvételére nem került sor a közlekedési igazgatási hatóság kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására.
Külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetése
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. általános szabályként írta elő, hogy a magyarországi lakóhellyel rendekező gépjárművezető által vezetett jármű a közúti forgalomban csak magyar rendszámmal vehet részt. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes forgalomban tartásra jogosító engedélynek kell tekinteni.
Kivételek és mentességek a külföldi rendszám használatára vonatkozóan
Ez alól kivételt képeznek azok a járművek, melyek üzembentartója olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi, vagy a jármű tulajdonosa már kezdeményezte a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű forgalomba helyezését. A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van.
Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. lakcímkártya, tartózkodási engedély) alkalmas. A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni.
A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.
A fentiekben ismertetett szabályok alól mentességet élvez az a vezető és üzembentartó, aki:
- magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója;
- az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.
Ellenőrzés és bírságolás
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. általános szabályként írta elő, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezető által vezetett jármű a közúti forgalomban csak magyar rendszámmal vehet részt. Ezen általános szabály alóli egyik kivétel megengedte a külföldi rendszámú gépjármű használatát, amennyiben a járművezető a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. Ezen feltétel fennállását azonban a jármű vezetőjének az ellenőrzéskor kellett közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolnia, ráadásul a szabályozás a nem magyar nyelven kiállított okirat - pl. külföldi munkaszerződés - elfogadását hiteles magyar nyelvű fordítás meglétéhez kötötte.
A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük. A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti.
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben rögzítette a kormány, hogy a külföldi rendszámú járművek jogellenes belföldi használata esetén a rendszámot az ellenőrzés helyszínén el kell venni. A szeptember 1-jétől hatályos szabályozás kimondja: ha a közúti, telephelyi ellenőrzés során kiderül, hogy a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó törvényi szabályok szerint a járművet jogellenesen használják, akkor a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni.
A már említett 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet tavaly december 18-ai legújabb módosítása egy jelentős könnyítést adott a jogszerű használat igazolásával kapcsolatban. Ez pedig az, hogy ha azt a helyszínen nem tudjuk igazolni, akkor az eljáró hatóságnál 8 napon belül még megtehetjük. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken.
Jármű forgalomba helyezése és származásellenőrzés
A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű - a 38. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek megfelelő jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár kivételével - forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A Hivatal a származásellenőrzés elvégzése során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről határozatot hoz.
A származásellenőrzéshez az ügyfélnek a kérelméhez be kell mutatnia: a) a tulajdonjog megszerzését igazoló eredeti okiratot vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását, valamint b) a járműhöz kiadott forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását.
Külföldi rendszámú járművel okozott baleset
Amennyiben Magyarországon magyar gépjárműben külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt, fontos, hogy a baleset részesei a felelősség kérdésében és a baleset körülményeiben megegyezzenek. Amennyiben ez teljesül és egyéb indok alapján sem szükséges rendőrt hívni (pl. személyi sérülés nem történt) a részes felek az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány kitöltésével kölcsönösen közlik egymással adataikat és rögzítik a baleset körülményeit, a felelősség kérdését. Továbbá az E-kárbejelentő alkalmazás is alkalmas külföldi gépjárművek adatainak rögzítésére is, ebben az esetben biztosítóként a “külföldi biztosító” opciót kell kiválasztani.
Ilyen esetben kártérítési igényünket a külföldi gépjármű felelősségbiztosítójának magyar képviselőjével, az úgynevezett levelezőpartnerrel (levelező) szemben érvényesíthetjük. Amennyiben a levelező ismert, a kárbejelentést célszerű ennél a társaságnál megtenni. Ha a levelező nem ismert, annak adatairól a MABISZ honlapján tájékozódhatunk.
tags: #kulfoldi #rendszamu #jarmu #ervenytelen #hatosagi #engedelye