Zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokások Magyarországon: Statisztikák és uniós összehasonlítások
Már a brutális infláció előtt is sokkal kevesebb egészséges élelmiszert ettünk, mint az uniós átlag. Brutális az élelmiszer infláció Magyarországon, a zöldségek-gyümölcsök ára is jelentős mértékben nőtt. A FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója az RTL Híradónak azt mondta, „az árszínvonal miatt a fogyasztás körülbelül 10-15 százalékkal esett vissza”. Pedig már 2020-ban is negyedével kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztott egy átlagos magyar, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet minimumként meghatároz.
Az egészségügyi kockázatok és az uniós átlag
A KSH szerint a halálesetek fele az egészségtelen életmódra, részben a helytelen táplálkozásra vezethető vissza Magyarországon. Ez lényegesen magasabb arány, mint a 39 százalékos uniós átlag.
Az Európai Egészségügyi Felmérés (EHIS) eredményei
Nem szolgáltak jó hírekkel a European Health Interview Survey (EHIS) legújabb adatai, melyeket most hozott nyilvánosságra az EUROSTAT. A 27 uniós tagállamra kiterjedő önbevallásos kérdőíves felmérés az EU lakosságának általános egészségügyi állapotát és egészségtudatosságával kapcsolatos szokásait vizsgálta a 2019-es évre vonatkozóan, és többek között országos bontásban foglalkozott azzal, hogy naponta hányszor fogyasztanak zöldséget illetve gyümölcsöt az uniós polgárok.
A kérdőív eredményei a lakosság arányában három kategóriába sorolva mutatják be az adott ország lakosainak jellemző zöldség-gyümölcs fogyasztását.
A mindennapos fogyasztás hiánya
Az első csoportba azok a válaszadók tartoztak, akik nem fogyasztanak minden nap zöldséget vagy gyümölcsöt. Sajnos ebben a kategóriában az EU átlaga alatt teljesítünk: míg az uniós országok átlagában a lakosság körülbelül egyharmadánál (32,9%) marad el a mindennapos zöldség-gyümölcs fogyasztás, Magyarországon ez 36,3%, tehát az egészségtudatos táplálkozás területén bőven lenne teendő. Igencsak nagy a lemaradásunk a belgákkal, írekkel, spanyolokkal és olaszokkal szemben, de szerencsére annyira rosszul sem állunk, mint a románok, ahol a lakosság csaknem háromnegyede nem jut naponta zöldséghez vagy gyümölcshöz.
A napi 1-4 adag kategória
A második kategóriába a naponta 1-4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó populáció tartozik, és ebben a szegmensben állunk az uniós rangsorban a legjobban, de meg kell jegyezni, hogy ez még mindig elmarad az ENSZ által javasolt 400 gramm/nap ajánlott beviteli mennyiségtől.
A napi legalább 5 adag
A harmadik kategóriába pedig a naponta legalább 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó népesség aránya tartozott a felmérésben, ennél a populációnál már teljesül az ENSZ 400 g/nap-os ajánlott beviteli célértéke. A hosszú távú egészségügyi hatások miatt arra kellene törekedni, hogy hazánkban is a lehető legtöbben tartozzanak ebbe a kategóriába, de sajnálatos módon az európai rangsorban itt foglaljuk el a legrosszabb helyezést, a szlovákok és szerbek között a mezőny hátsó harmadának elején állunk. Többek között megelőz minket Lengyelország, Horvátország, és az összes nagy európai ország is, de megelőzzük például az osztrákokat.
TOP 10 LEGEGÉSZSÉGESEBB Zöldség, Amit MUSZÁJ Fogyasztanod 🥗
Gyümölcsfogyasztás Magyarországon
A KSH adatai szerint a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi 5 évben nagyjából a 45-54 kg-os sávban mozgott, és enyhén emelkedő tendenciát mutatott, de a 2020-es koronavírus-válság jelentős visszaesést okozott, és fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól. Gyümölcsfogyasztásunk sajnos messze elmarad a 77,3 kg/fő/év körüli uniós átlagtól.
A legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsfajok adatai:
| Gyümölcsfajta | Éves fogyasztás (kg/fő/év) |
|---|---|
| Alma | 9,8 |
| Citrusfélék | 8,2 |
| Banán | 8,0 |
| Görögdinnye | 6,3 |
| Csemegeszőlő | 2,5 |
| Őszibarack | 2,5 |
Zöldségfogyasztás Magyarországon
Zöldségfogyasztásunk az utóbbi 5 évben a 2019-es visszaesés kivételével szintén enyhén emelkedő tendenciát mutatott, az uniós módszertan szerint (a burgonyát is ide számítva) 2020-ra már meghaladta a 87 kg/fő/év mennyiséget, és burgonya nélkül először lépte át a 60 kg-ot (KSH).
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségfélék 2020-ban:
| Zöldségfajta | Éves fogyasztás (kg/fő/év) |
|---|---|
| Vöröshagyma | 9,1 |
| Sárgarépa | 7,6 |
| Paradicsom | 7,1 |
| Paprika | 5,5 |
| Káposztafélék | 5,5 |
Ebben az 5 éves időszakban Magyarországon a legjelentősebb bővülés a tartósított zöldségeknél, zöldségkészítményeknél mutatkozott.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
tags: #ksh #gyumolcs #es #zoldseg #fogyasztas #statisztika