A KRESZ fogalma, története és a hivatásos járművezetők munkaidejének szabályozása

Ha autóbusz- és teherautó-járműparkot üzemeltet Magyarországon, akkor biztosan Ön is törekszik arra, hogy betartsa a járművezetők pihenőidejére és munkaidejére vonatkozó európai uniós szabályokat. Az uniós jogszabályok be nem tartása súlyos szankciókat és egyéb következményeket vonhat maga után. A járművezetők munkaidejére vonatkozó útmutatónk néhány bonyolultabb szabályt is ismertet, hogy könnyebben megérthesse, mik az elvárások.

Ismerje meg a KRESZ betűszót, annak történelmi hátterét, valamint a mai, modern közúti közlekedési szabályokat, különös tekintettel a hivatásos járművezetők előírásaira.

A KRESZ jelentése és rövid története

Tudja, hogy pontosan mit jelent a KRESZ betűszó? Kiigazodna az 1910-es évek közlekedési szabályai között? A közúti közlekedésre nagyon sokáig viszonylag kevés szabály vonatkozott. Alapesetben baloldalon, másokat nem veszélyeztetve kellett közlekedni. A gond akkor adódott, amikor megjelentek a korábbi közlekedési eszközöknél gyorsabb járművek, amelyeket ráadásul nem ló vagy valamely más állat húzott. Az állatoknak természetesen volt szemük, és ösztönösen megpróbálták elkerülni a veszélyt, akkor is, ha a hajtó esetleg nem figyelt. A villamos és az automobil azonban nem rendelkezett ezzel a képességgel.

Ez viszonylag gyorsan konfliktusokat okozott az autósok és a többi közlekedő közt. Éppen ezért a nagyobb bajt megelőzendő Budapesten az első közlekedési szabályokat 1909-ben vezették be, kifejezetten az autók miatt. A szabályt 1909. március 19-én fogadták el. Kimondta, hogy autóvezető csak olyan ember lehet, aki a 21. életévét betöltötte és józan életet él. Az ilyen személyek kérhettek jogosítványt, amelyet már akkor is különféle kategóriában adtak ki, attól függően, hogy az adott jármű milyen erős volt. A középső kategória itt a 25-40 lóerőt jelentette, az ennél gyengébb, illetve az erősebb járművek más elbírálás alá estek.

Ezt a csak Budapestre vonatkozó rendelkezést 1910-ben országos jogszabály követte. Ez azonban nem volt igazi, mai értelemben vett KRESZ, azaz nem minden közlekedőre, hanem csak a gépjárművekre vonatkozott, ez volt a belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete. Ennek alapja egy nemzetközi megállapodás volt, amelyet 1909. október 11-én írtak alá Párizsban. Ekkor vezették be országosan a rendszámokat is, amelyek fehér alapon vörös betűkből és számokból álltak (Budapesten római számokat használtak), a hivatali autók fekete alapon piros rendszámot kaptak. A rendszámokat ekkor még területi alapon adták ki, ami nem a vármegyehatárokat követte, mert az országot 12 kerületre osztották. Mivel egy nemzetközi szerződés képezte az alapját a rendeletnek, ekkor kerültek bevezetésre az országjelek, ekkortól jelzi a „H” betű az ország járműveit, és ennek köszönhető, hogy a magyar autók felségjelzése az egyik legkorábbi, hiszen 1910-ben még csak 20 ország kapott nemzetközi jelzést.

Mit mond a KRESZ a holttérről?

Az I. világháború természetesen a motoros járművek csökkenésével járt, de a háború után az autók száma egyre növekedett, és ez elsősorban Budapesten további gondokat okozott. A KRESZ mai értelemben 1929-ben született meg, válaszul az elmúlt évek romló közlekedési baleseti statisztikákra. Ez a rendelkezés egy belügyminiszteri rendelet volt, pontosan a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete a Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzatáról. Ennek a rendelet rövidített nevének (Közlekedési Rend Egységes Szabályzata) a betűszava a KRESZ.

Az 1930. január 1-én életbe lépő rendelkezés a mostani táblák közül már nagyon sokat bevezetett, de például a stoptábla még nem 8 szögletű, hanem kör alakú volt. A II. világháború után, ahogy az autóforgalom terjedt (annak ellenére, hogy 1950 és 1958 között magánemberek nem, vagy alig használhattak autót), a nemzetközi elvárásokhoz igazodva viszonylag sűrűn kellett módosítani a KRESZT. A szabályozást 1953-ban kiegészítették, növekedett a táblák száma, és olyan, ma már nem használt táblák is megjelentek, mint az, amelyben a szám és a betűk a belső fehér mezőben lévő csúcsára állított fekete színű négyszögben vannak feltüntetve. A belső fehér mezőben lévő szám és „km” betűk jelzik az a sebességet, amelynél nagyobb óránkénti sebességgel haladni tilos. Ha a szám és a betűk a belső fehér mezőben lévő csúcsára állított fekete színű négyszögben vannak feltüntetve (gyorsforgalmi út), ennél kisebb sebességgel haladni tilos. A maitól eltérő volt a Stoptábla (kerek alakú volt), a kórház és az iskolát jelző tábla, és a zsákutca táblája, ami nem a mostani két színű tábla volt, hanem egy visszakanyarodó út képe.

Az autóbuszok lakott területen kívül már hajthattak akár 60 km/h-s sebességgel, viszont a személyautókra továbbra sem volt korlátozás. Az autózást magánemberek részére 1958-ban tették ismét lehetővé, ennek hatására az autók száma gyorsan szaporodni kezdett. A következő alapvető változás 1962-ben következett be, ekkor újabb rendelet fogta össze a közlekedési szabályokat, újabb táblák is megjelentek, elsősorban az osztott pályás utakhoz és autópályákhoz kapcsolódva. A mai KRESZ 1975-ben született és 1976 óta van hatályban, persze rengeteg módosítással. Az 1976. január 1-én életbe lépett KRESZ már természetesen autópályákról is szól. Azóta is sokat változott a közlekedést szabályzó rendelet, módosultak a sebességhatárok, újabb táblák jelentek meg, a kerékpáros közlekedés miatt is jelentős átalakításokra volt szükség, azonban az alaprendelet maradt.

A hivatásos járművezetők munka- és pihenőidejének szabályozása

A járművezetői munkaidőre vonatkozó szabályozás célja a járművezetők jóllétének támogatása és a közúti biztonság növelése. Az európai uniós szabályozások célja, hogy megelőzzék a járművezetők elfáradását, illetve hogy tisztességes versenyt tartsanak fenn a szállítócégek között. Szállítmányozó járműparkként a járművezetőinek be kell tartaniuk a vezetési időre, pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó európai uniós szabályokat. E szabályok a munkakörülmények, illetve a közúti biztonság javítását szolgálják.

Az európai uniós jogszabályok a 3,5 tonnát meghaladó tömegű járművekre, a közúti személyszállításra, valamint a kilencnél több személyt szállító járművekre (a vezetővel együtt) vonatkoznak. Ide tartoznak a teherautók, a távolsági buszok és a buszok. A szabályok az Európai Unió országain belüli vagy azon keresztül történő szállításra vonatkoznak. Az európai uniós járművezetők munkaidejére és a tachográfra vonatkozó szabályok az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti szállítási utakra is vonatkoznak. Az európai uniós szabályok előírják, hogy a járművezetők mennyi ideig lehetnek úton, és mikor kell pihenniük.

Jogi vonatkozások Magyarországon

Főbb fogalmak és előírások

A leghatékonyabb munkavégzéshez és szervezéshez elkerülhetetlen, hogy azokkal a fogalmakkal, amikkel a tachográf használata során találkozol, maradéktalanul ismerd. A feltétlen szükséges információkat a jogszabályokban és rendeletekben megtalálni is nehézkes, megérteni őket pedig még nehezebb. A vezetési és pihenőidőket az 561/2006/EK rendelet szabályozza.

Vezetés: Az az időtartam, amit gépjárművezetéssel töltesz.

Készenlét: Az az időtartam, mikor nem végzel munkát, de munkahelyeden tartózkodsz, vagy utazással töltesz. Leggyakoribb példa a készenlétre két sofőr esetén, míg az első sofőr vezet, a mellette ülő másik sofőr - „utas” - készenlétben van.

Munkanap: Ennek a fogalomnak a jelentése nagyon eltér a mindennapi értelmezéstől, és nagyon fontos megérteni, hiszen ez a kulcsa a pihenőidők pontos betartásának. A munkanap hossza 24 óra, két sofőr esetén pedig 30 óra. A munkanap kezdetét egy bármely, pihenőidőtől különböző tevékenység (ez lehet vezetés, munka, vagy készenlét) jelenti, vége pedig akkor van, mikor érvényes napi pihenőidőt tartasz.

Vezetési időszak: Az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet tart.

Így alakult át a KRESZ az elmúlt évtizedekben

Több fős személyzet: Az az eset, amikor egy vezetési időszak alatt a járművezető több fős személyzet részeként dolgozik, ha két egymást követő napi pihenőidő vagy egy napi pihenőidő és egy heti pihenőidő között vezetés céljából legalább két járművezető tartózkodik a járművön.

Éjszakai munka: Éjszakai munkának minősül minden, éjszakai időben végzett munka. Ez az időszak azonban tagállamonként eltérő, például amikor 22:00 és 6:00 óra között vezet. Ha éjszakai időkereten belül dolgoznak, akkor éjszakai munkavállalónak minősülnek. Ha éjszakai munkát végeznek, az Ön alkalmazottai 24 órás időszakonként legfeljebb 10 óra munkaidőt vállalhatnak.

Vezetési és pihenőidők

Összefoglalva, a vezetési időre és a munkaidőre vonatkozó szabályok többek között a következők:

• A járművezetők napi vezetési ideje nem haladhatja meg a 9 órát, de heti kétszer 10 órára növelhető. Munkaadóként tartsa szem előtt, hogy közúti fuvarozást végző alkalmazottai naponta legfeljebb 9 órát vezethetnek.
• A járművezetők egy héten nem vezethetnek 56 óránál többet, két egymást követő héten pedig 90 óra a vezetéssel tölthető maximális idő.
• A járművezetőknek 4,5 óra vezetés után legalább 45 perces szünetet kell tartaniuk, hacsak nem tartanak pihenőidőt. Ezeket a szüneteket egyetlen szünetként vagy két kisebb szünetben is megtarthatják úgy, hogy az elsőnek legalább 15 perces, a másodiknak pedig legalább 30 perces szünetnek kell lennie (amelyet 4,5 óra vezetés után kell teljesíteni). Fontos, hogy ez nem felcserélhető, vagyis az első megállás mindenképp 15 percnek számít, a második pedig mindenképp 30 percnek.
• A járművezetőknek minden vezetéssel töltött nap után legalább 11 órás pihenőidőt kell tartaniuk. Ez az idő egyben vagy két részre osztva is kivehető, utóbbi esetben az óraszámnak összesen 12 órának kell lennie (egy 3 órás pihenő és egy legalább 9 órás pihenő). A járművezetők a pihenőidejüket heti 3 napon 9 órára csökkenthetik. A napi pihenőidőt a járművezető munkanapjának kezdetétől számított 24 órán belül összesítve kell számítani.
• Heti pihenő: Minden 6. munkanap után ki kell venni a heti pihenőidődet, amely lehet 24 órás csökkentett (rövidített), vagy teljes 45 órás időtartam. Bármely egymást követő két hétben lennie kell legalább egy 45 órás pihenőnek! A járművezetők minden, vezetéssel töltött héten legalább 45 óra pihenőt kell tartaniuk - és ennek a pihenőidőnek legalább 6 nappal a járművezető korábbi pihenőidejének végétől számítva kell kezdődnie. A heti pihenőidőt folyamatosan tartani kell, és ebben az időszakban a járművezető más szakmai tevékenységet nem folytathat.
• Csökkentett heti pihenő: A járművezetők csökkentett heti pihenőidőt is igénybe vehetnek. Az utolsó heti pihenőidő végét követő 6 napon belül a járművezető legalább 24 órás csökkentett pihenőidőt tarthat. Ezt a csökkentést az első csökkentett pihenőidő hetét követő harmadik hét vége előtt egyhuzamban kell kompenzálni, és egy további, legalább 9 órás pihenőidővel együtt kell kivenni. Ezt a kompenzációt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell csatolnia. Munkáltatóként Önnek kell megállapodnia a munkavállalókkal a kompenzáló pihenőidő tartamáról.
• Kivételt képeznek azok a távolságibusz-vezetők, akik egyetlen nemzetközi utasszállítást bonyolítanak le, ők a heti pihenőidőt 12 nappal későbbre is elhalaszthatják. A közúti fuvarozást végző munkáltatóknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a járművezető ne maradjon távol otthonától 4 egymást követő hétnél hosszabb ideig. Az uniós szabályok előírják azt is, hogy a járművezető nemének megfelelő, erre alkalmas szálláshelyen kell pihenniük, nem pedig a járműben. Munkáltatóként Önnek kell fedeznie a szállás költségeit.

A vezetési és pihenőidők összefoglalása

Mi minősül munkaidőnek?

Minden olyan tevékenység munkaidőnek minősül, amelyért a járművezetőnek fizetést kell adni. Ez magában foglalja a volán mögött töltött idejükön kívüli tevékenységeket is, mint például a járművezetői képzéseket vagy adminisztratív feladatokat. A járművek be- és kirakodása, valamint a be- és kirakodás felügyelete is munkaidőnek számít. A jármű karbantartásával kapcsolatos összes tevékenység szintén beleszámít, úgy mint a jármű tisztítása és a jármű napi ellenőrzése. Alapvetően minden ismeretlen várakozási idő, illetve olyan idő, amellyel a járművezetők nem rendelkezhetnek szabadon, munkaidőnek minősül. Ne feledje, ha a járművezető más tevékenységet folytat a vezetés előtt, az is beleszámít a munkaidejébe. Például, ha a járművezető 12 órát vezet, és egy órát tölt a jármű karbantartásával, ez összesen 60 órát tesz ki. A munkaidő átlagosan nem haladhatja meg a heti 48 órát, a maximális munkaidő pedig egy héten alatt nem lehet több 60 óránál (feltéve, hogy az átlagot nem lépik túl). A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A munkavállalók nem dolgozhatnak 6 egymást követő óránál többet anélkül, hogy szünetet tartanának. Ha a munkaidő hossza 6-9 óra, a szünetnek legalább 30 percnek kell lennie. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

Jogszerű megfelelés és tachográf használat

A haszongépjárművekbe tachográfokat kell beszerelni, amelyek olyan adatokat rögzítenek, mint a vezetési idő és a megtett távolság. A törvény szerint minden kereskedelmi busz- és teherautó-vezetőnek rendelkeznie kell tachográf járművezetői kártyával. Ezek a kártyák minden olyan járművezetői adatot eltárolnak, amelyek a megfelelőség szempontjából lényegesek, beleértve a munkaközi szüneteket és a pihenőidőket is. A digitális tachográfok számos különféle adatot gyűjtenek, ezek közé tartozik például a jármű rendszáma, a járművezető által végzett tevékenységek és az olyan események, mint a gyorshajtás, a járművezetői kártya nélküli vezetés, illetve a szabotázs.

Az előírásoknak való megfelelés érdekében rendszeresen le kell töltenie és elemeznie kell a tachográf adatait a járműegységeiből és járművezetői kártyáiból - járművezetőnként legalább 28 naponta, járművenként pedig legalább 90 naponta. A rögzített adatokat legalább egy évig meg kell őriznie a munkáltatónak, és gondoskodnia kell arról, hogy a járművezetők képzésben részesüljenek a menetíró készülék helyes használatáról.

Ki kapja a büntetést?

Azon cégek, amelyek nem tartják be a járművezetői munkaidőre vonatkozó szabályokat, pénzbírsággal sújthatók. Súlyosabb esetekben a szabályok be nem tartása börtönbüntetést vagy a működési engedély visszavonását is maga után vonhatja. A cégek, a járműpark-kezelők és a járművezetők mind felelősségre vonhatók a bizonyított jogsértésekért. A beosztást felügyelő alkalmazott felelősségre vonható, ha a munka nincs megfelelően ütemezve, míg a járműparkkezelő például a járművezetői képzés hiányáért vagy a normál munkaidő-ellenőrzések elmulasztásáért kérhető számon. Az adatok szabálytalansága esetén szankciók alkalmazhatók. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz kapcsolódó bírságok összegéről a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz részletesebb információkat.

Webfleet Tachograph Manager

Egyszerű módot keres a járművezetők munkaidejére vonatkozó szabályok és a tachográfra vonatkozó követelmények betartására? A Webfleet Tachograph Manager automatizálja a megfelelőségi folyamatokat, így nincs szükség papírmunkára, és az ellenőrzések sem okoznak fejfájást. A távoli letöltési funkció révén a járművezetőknek nem kell adott helyeken lenniük. A vezetési idők és a megfelelőségi határidők egy helyen történő kezelésével jelentősen csökkentheti a jogsértések és a szankciók kockázatát.

tags: #kresz #het #fogalma #jelentése

• Hiace tolóajtó görgő javító szett vásárlása
• VR-4 Twin Turbo karbantartási útmutató
• hatékony téli hóeltakarítás
• Műszerfal hibaelhárítás Yarisban
• Futómű beállítás drifteléshez