Közúti Veszélyeztetés Fogalma és Jogi Vonatkozásai Magyarországon
A közúti közlekedés a személyi és áruforgalom jelentős részét öleli fel, ezért a biztonságos közlekedés büntetőjogi védelme kiemelten fontos. A közúti veszélyeztetés bűncselekménye a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 234. §-ában van szabályozva.
Közúti veszélyeztetést követ el az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
A bűncselekmény definíciójából kiindulva, nézzük meg részletesebben a fogalom elemeit és jogi vonatkozásait.
A Közúti Közlekedés Szabályainak Fogalmi Köre
Kiemelkedő jelentőségű a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ, amely pontosan felsorolja azokat a magatartásokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyeket a jármű vezetőjének a közlekedés során be kell tartania. Ezek a szabályok részben kógensek, azaz minden körülmények között követniük kell a járművezetőknek a bennük foglaltakat.
A szabályok másik része mérlegelési lehetőséget biztosít a járművezető számára, így amikor a látási és útviszonyoknak megfelelően kell a sebességet megválasztani, illetve a féktávolságot betartani. Ilyenkor a jármű vezetőjére van bízva annak eldöntése, hogy az ő tapasztalata, gyakorlata és megítélése szerint milyen távolságban kell haladnia az előző jármű mögött, hogy szükség esetén meg tudjon állni.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Ugyanakkor a KRESZ mellett más jogszabályokat is találunk, amelyek például a közúti igazgatásra vagy a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkoznak, és amely előírások szándékos megszegése könnyen kiválthatja a veszélyhelyzet kialakulását.
A KRESZ azon jogszabályok egyike, amit fontos lenne mindenkinek pontosan ismerni és betartani. A Dr. Holló Péter Szakkollégium januári első rendezvényén elhangzott előadásokból azonban az derült ki, a szabálykövetési hajlandóság a KRESZ esetében sem nagyobb az átlagosnál.
Korántsem egyértelmű fogalmak sora található a KRESZ-ben. Mikor téveszti meg egy közlekedő a többieket? Centiben vagy méterben mérve mekkora a „kellő” oldal- és követési távolság? Hogyan kell kivilágítani „megfelelően” egy járművet?
A Szabályszegés Helye
A törvény kifejezetten meghatározza a szabályszegés lehetséges helyét, amikor a közúti közlekedési szabályok megszegését mondja ki: a cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton történik.
Ha tehát az elkövető megszegi a közúti közlekedés szabályait - például egy lezárt, mások által nem használható földúton vezet az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebességgel -, és kisodródva, felborulva összetöri autóját, nem valósul meg bűncselekmény, függetlenül attól, van-e más a kocsiban.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Ha azonban már súlyosabb eredménye is van a szabályszegésnek - súlyos testi sértés vagy halál -, az ilyen magánúton elkövetett cselekmények esetében is alkalmazni kell a közúti veszélyeztetés bűncselekményét meghatározó rendelkezéseket, amelyek alapján az elkövető felelősségre vonható.
A Veszélyhelyzet Fogalma
A bűncselekmény befejezetté válásához további követelmény, hogy az elkövető más vagy mások életét vagy testi épségét e szabályszegés eredményeként közvetlen veszélynek tegye ki.
A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. Esetünkben a törvény közvetlen veszélyről beszél, azaz az eredmény azonnali bekövetkeztével lehet számolni.
A veszélynek konkrétnak kell lennie, egyértelműen az adott személyre, helyzetre kell irányulnia. Például, ha egy autós szándékosan úgy manőverezik, hogy egy másik jármű csak vészfékezéssel kerülheti el az ütközést, az már megfelelhet e tényállásnak.
Ha csak távoli, elméleti kockázatról van szó, vagy a magatartás nem teremt érdemi kockázatot, akkor a közúti veszélyeztetés tényállása nem állapítható meg.
A véletlen lehetősége, vagy a veszélytől távoli szituáció nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.
Szándékosság és Gondatlanság
Az elkövető szándéka a vészhelyzetre terjed ki. A szándék meglétének megállapításakor a tudatosan megszegett közlekedési szabály jellege meghatározó lehet. Ha kógens, kötelezően betartandó szabályok ellen vét, akkor a bíróság vélelmezi az eredmény - azaz a veszély - tekintetében is a szándékosság fennálltát, és ezzel a bűncselekmény elkövetését.
Abban az esetben, ha mérlegelést igénylő szabályszegésről van szó, akkor a bíróság részéről nagyon körültekintően vizsgálandó az, hogy az elkövető tudatát milyen bűnösségi forma jellemezhette a veszélyhelyzettel kapcsolatosan.
Nem ritka, hogy az elkövető, bár szándékosan szegi meg a szabályokat, mégis bízik saját tapasztalatában, eddigi gyakorlatában, illetve abban, hogy az általa vezetett jármű kiemelkedő műszaki adottságokkal bír. Ha erre kellő alapja volt, a közúti veszélyeztetésért nem vonható felelősségre, hiszen a veszélyhelyzet vonatkozásában csak a tudatos gondatlanság terhelte.
Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, „tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre.
A közúti veszélyeztetés csak szándékosan követhető el. Ha valaki például nem veszi észre a piros lámpát, mert elvakította a nap, az gondatlan magatartás, nem közúti veszélyeztetés. Ugyanakkor ha valaki szándékosan hajt át a tilos jelzésen, az már beleeshet a Btk. 234. § hatálya alá.
Közúti veszélyeztetés Szombathelyen Körmendi úton
Szándékos Sérülésokozás
Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem e bűncselekményért, hanem testi sértésért vagy szándékos emberölésért vonhatják felelősségre. Ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az elkövető szándéka mire irányult.
Ha a veszélyhelyzeten túl az adott eredményre is kiterjedt, a jármű csak az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény megvalósításának eszköze lesz.
Az Okozatossági Összefüggés
A szabályszegés és az eredmény között fenn kell állnia az okozati kapcsolatnak.
A Bűncselekmény Alanya és Passzív Alanya
A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. Elkövető csak olyan személy lehet, aki járművet vezet a közúti közlekedés során - tehát nem gyalogos vagy utas. Az sem kizáró ok, ha valaki jogosítvány nélkül vezet.
A bűncselekmény passzív alanya az elkövetőn kívül álló személy vagy személyek lehetnek. A sértett minden más személy lehet, aki az elkövetőn kívül áll - akár egy ember, akár több.
Akkor is egyrendbeli bűncselekmény valósul meg, ha nem egy, hanem több személy élete vagy testi épsége kerül veszélybe.
A Bűncselekmény Súlyosabban Büntetendő Esetei
A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Maradandó Fogyatékosság
A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése.
A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése, például a kéz, láb vagy azok meghatározott részeinek, ujjaknak vagy ízületeknek a testtől különféle formában történő elválása, leszakadása, letépése.
Ebbe a körbe tartozik az is, ha a végtag ugyan a törzshöz kapcsolódva látszólag épen megmarad, azonban rendeltetésszerűen már nem használható (idegek elszakadása, bénulás).
Nem feltétel, hogy a bűncselekmény passzív alanya a bűncselekmény előtt kifogástalan egészségi állapotnak örvendjen, elég, ha a közúti veszélyeztetés eredményeként korábbi állapotához képest romlás állt be.
Maradandó fogyatékosságnak minősül, ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben a terhes nő elveszti magzatát.
Súlyos Egészségromlás
A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A törvényalkotó azt a fizikai, pszichés vagy szellemi károsodást értékeli, amelynek eredményeképpen a sértett felépülése jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a súlyos testi sérülést megalapozó nyolc napon túli gyógytartam.
Halálos Tömegszerencsétlenség
Hasonlóan súlyosan ítéltetik meg, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy - az elkövetőn kívül - a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen.
A Bűnösség Jelentősége a Minősített Esetekért Való Felelősségnél
A Kúria álláspontja értelmében az elkövető szándéka e bűncselekmény tekintetében legfeljebb a veszélyeztetési eredményig terjedhet. A bűncselekményben minősítő körülményként meghatározott eredmények tekintetében az elkövetőt legfeljebb gondatlanság terhelheti.
Így, ha szándékosan idézi elő a súlyos egészségromlást vagy a kettőnél több ember halálát, akkor más, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményért (például testi sértésért vagy emberölésért ) felel.
Ha azonban az elkövetőt ezen eredmények tekintetében még a hanyagság sem terheli - azaz a tőle elvárható figyelemmel és körültekintéssel eljárva sem láthatta előre szabályszegése eredményeit -, nem felelhet a minősített eredményekért. Az ilyen típusú szándékot limitált veszélyeztetési szándéknak nevezzük.
Elhatárolás Más Bűncselekményektől
Ha a közúti közlekedés szabályainak megszegése mellett elkülönülten egyéb jogsértés is bekövetkezik, az elkövető halmazatban mindkét bűncselekményért felelősségre vonható.
Például, ha a vezető az őt igazoltatni szándékozó rendőr felé kormányozza autóját, az ütközést a rendőr ellépésével tudja elhárítani. Ekkor a jármű vezetője a közúti veszélyeztetés mellett a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is megvalósul.
Előfordulhat, hogy az elkövető magatartásának eredménye személyi sérülés, és a jármű vezetője nem nyújt segítséget a sérült személynek. Ilyenkor a közúti veszélyeztetés mellett segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabban minősített esetéért is felel, hiszen a veszélyhelyzetet ő maga idézte elő.
Büntetési Tételek
A közúti veszélyeztetés alapesetének megvalósításakor a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. A bűncselekmény súlyosabban minősül, amennyiben a bűncselekmény súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, vagy halált okoz.
A kiszabható szabadságvesztés mértéke az okozott sérülés súlyosságától függően változik. Súlyosabb esetekben, mint például halálos tömegszerencsétlenség okozása, a büntetés akár öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Összegzés
A közúti veszélyeztetés szigorú büntetőjogi kategória, amely komoly következményekkel járhat. Szándékos szabálysértés és közvetlen veszélyhelyzet esetén a Btk. 234. § alkalmazandó.
Fontos, hogy a közúti közlekedés minden résztvevője tisztában legyen a szabályokkal és azok betartásával elkerülje a veszélyes helyzeteket.
A közúti veszélyeztetést nem alapozza meg önmagában a közlekedési szabály tudatos és durva megsértése; megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt felismeri cselekménye következtében a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét és azt kifejezetten kívánja vagy abba belenyugszik.
Esettanulmány
A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében és ezért őt 2 év fogház fokozatú - végrehajtásában 4 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 4 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta azzal, hogy a terhelt cselekményének helyes jogi minősítése közúti veszélyeztetés bűntette, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata - esetleges utólagos végrehajtása esetén - börtön, a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 3 évre enyhítette, a terheltet a „D” kategóriájú közúti járművezetéstől tiltotta el, az eltiltás tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette, a vezetői engedély elvételétől eltelt időt a „D” kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltás tartamába számította be, a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Büntetési tételek összefoglaló táblázata
| Eredmény | Szabadságvesztés mértéke |
|---|---|
| Alapeset | Legfeljebb 3 év |
| Súlyos testi sértés | 1-5 év |
| Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség | 2-8 év |
| Halál | 5-10 év |
| Kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség | 5-15 év |
tags: #kresz #veszélyeztetés #fogalma