A KRESZ fejlődése és jövője: 45 év jogi útkeresés a közúti közlekedésben

A napjainkban hatályos KRESZ, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet most ünnepli 45. „születésnapját”. A közlekedési és postaügyi miniszter, valamint a belügyminiszter által 1975. február 5-én aláírt, és a következő év első napján, 1976. január elsején hatályba lépett eredeti változat az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hiszen időközben számos módosításon esett át.

A hazai közlekedési szabályozás kezdetei

A közúti közlekedést érintő első hazai normák főleg az infrastrukturális háttér kialakításához, mint pl. az utak és a hidak megépítéséhez kapcsolódtak. Ilyen szabályok már a középkor végén, s az újkor hajnalán is megjelentek. A XIX. század utolsó harmadában azonban a közúti közlekedés a népesség növekedésének, a tömegközlekedés fejlődésének, valamint a gépjárművek megjelenésének köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül, és ez együtt járt a szabályozási igények növekedésével.

Ezek sorából kiemelhető az 1890. évben kiadott I. törvénycikk, mely harmadik részének I. Az akkori viszonyokat jól szemlélteti a törvénycikk a 107. A századfordulón Budapesten - különösen a belvárosban - a lóvontatási járművek és a gyalogosok közlekedése gyakran idézett elő kaotikus állapotokat. A zajos, füstös, még kevésbé megbízható automobilok egyre nagyobb számban történő megjelenése csak tovább rontott a helyzeten. A kezdetleges motorok jellegzetes robbanó hanghatásai gyakran ijesztették meg a lovakat, melyek ezáltal kezelhetetlenné váltak, de a gépkocsik megjelenése a személysérüléses közúti balesetek és tragédiák számát is gyarapította.

Ezért a Budapest rendőr főkapitánya a 17.902/1901. sz. rendeletében - hazánkban első alkalommal - szabályozta a gépjárművek közlekedését. A fővárosi rendelet után kilenc évvel jelent meg a belügyminiszter 57.000/1910 számú rendelete, mely immár országos viszonylatban rendelkezett a közúti közlekedési előírásokról, igaz, csak a gépjárművek vonatkozásában (eme hiányossága miatt sokak szerint nem tekinthető első KRESZ-nek). A belügyminiszteri rendelet hátterében a hazai tapasztalatok mellett az ún. „Párizsi Egyezmény” állt, melyet a résztvevő országok képviselői az 1909. október 11-én Párizsban megtartott nemzetközi konferencián írtak alá.

Az első KRESZ-ek és fejlődésük

Az első hazai KRESZ-nek a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. Az egységes szerkezetbe foglalt közúti közlekedési szabálygyűjtemény az évtized fordulóján, 1930. január 01-én lépett hatályba, így első közlekedési kódexünk 90 éves jubileumát ünnepelhetjük. Az első KRESZ összesen kilenc fejezetből, ezen belül 129 paragrafusból állt, s a kor követelményeinek megfelelően foglalta össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a közlekedésben résztvevőknek ismerniük kellett. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége az abroncsozás neme (tömör abroncs, fúvott abroncs) és a gépjármű tömegének megfelelően lakott területen belül 20-40 km/h között változott, míg az autóbuszok - ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé tették - a korábbi 12 km/h helyett 40 km/h-val közlekedhettek.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A második KRESZ kiadására az elsőt követően 20 évvel később került sor. A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2500/1950. (XII.01.) rendelete hat fejezetre tagozódott, mely összesen 217 paragrafust foglalt magába. Az új rendelet megalkotásakor az alkotók figyelembe vették az eltelt két évtized során szerzett tapasztalatokat, kiegészítették és módosították a korábbi szabályozás hiányosságait, valamint a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazodó KRESZ megalkotására törekedtek. A második közlekedési kódex mindössze három évig volt hatályban, mert 1953-ban jelent meg a következő, sorban a harmadik KRESZ.

A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1953. BM. rendelete két részre - általános és különös részre - tagozódott, s 146 paragrafusban foglalta össze a közúti közlekedés akkori szabályait. A közúti jelzőtáblák száma 8 új tábla bevezetésével 59-re nőtt, lakott területen kívül az autóbuszok megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h-ra emelkedett, ugyanakkor a személygépkocsikra sebességkorlátozást lakott területen kívüli közlekedés esetén nem írt elő.

A harmadik KRESZ kilenc évig szabályozta a hazai közlekedést, majd a közúti forgalomban bekövetkezett dinamikus változások következtében 1962-ben kiadásra került a következő közlekedési kódex. A 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelettel kiadott negyedik KRESZ két részből állt. Első része - az aktuális nemzetközi trendnek megfelelően - a közlekedésrendészeti hatóságok felsorolását, valamint azok jogkörét tartalmazta, míg a második fejezetbe foglalták a közúti közlekedés részletes szabályait. Új elemként jelent meg az osztottpályás út és a forgalmi sáv fogalma, a közúti jelzőtáblák száma - az 1949. évi genfi közúti egyezményben foglaltakat figyelembe véve - 158-ra emelkedett, s bevezetésre került a vasút-közút szintbeni kereszteződéseknél a fénysorompó. Hazánkban ekkor határozták meg először jogszabályban, hogy a kerékpárokat elöl és hátul ki kell világítani.

A KRESZ Verziók és Főbb Jellemzők
Verzió	Hatályba lépés	Fő jellemzők	Paragrafusok száma
Első KRESZ	1930. január 01.	A gépjárművek közlekedésének egységes szabályozása, sebességkorlátok.	129
Második KRESZ	1950. december 01.	Tapasztalatok beépítése, hiányosságok pótlása, megváltozott viszonyokhoz igazítás.	217
Harmadik KRESZ	1953.	Általános és különös részre tagozódás, jelzőtáblák bővítése.	146
Negyedik KRESZ	1962.	Nemzetközi trendek követése, osztottpályás út, forgalmi sáv fogalma, fénysorompó bevezetése.	N/A
Ötödik (jelenlegi) KRESZ	1976. január 01.	A Bécsi Egyezményen alapul, számos módosításon esett át.	N/A

A Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény és a jelenlegi KRESZ

Az 1968-as esztendő mérföldkőnek tekinthető az európai közúti közlekedés történetében. Ebben az évben hirdették ki Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményt, mely a mai nemzeti szabályozások alapját képezi. A résztvevő államok által elfogadott, s 1968-ban aláírásra megnyitott egyezményben foglaltakat gyakorlatilag valamennyi európai ország alkalmazza. Az egyezmény hiányossága ugyanakkor, hogy átfogó jellege ellenére sem képes maradéktalanul biztosítani az európai szabályozások egységességét, hiszen napjainkban az Európai Unió egyes tagállamainak előírásai között még mindig több tíz kisebb-nagyobb eltérés van.

Az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény képezi az alapját a jelenleg hatályban lévő, immár negyedik évtizedében lévő, sorrendben az ötödik hazai KRESZ-nek, mely az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet által 1976. A KRESZ nem más, mint a közúti közlekedés szabályainak meghatározó alapdokumentuma, mely az aláírása óta eltelt 45 évben összesen 37 alkalommal módosult.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Nevezetesek az 1993. március 01-én hatályba lépett módosítások, amikor lakott területen belül 50 km/h-ra csökkentették a megengedett legnagyobb sebességet, és előírták a tompított fényszóró kötelező használatát lakott területen kívül a gépkocsik számára (először csak autóúton és főútvonalon, egy évvel később pedig valamennyi lakott területen kívüli úton). 2001. május 01-én váltak teljessé a főbb járműkategóriákra vonatkozó, ma is érvényes sebességhatárok, míg a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályok 2002. január 01-től hatályosak.

A jelenlegi KRESZ kritikái és az új tervezet

A 45 éves KRESZ a rendszeres módosításoknak köszönhetően ma is képes eleget tenni a küldetésének. Az elmúlt időszakban ugyanakkor egyre gyakrabban jelent meg kritikaként, hogy a jogszabály túl hosszú, nyelvezete helyenként bonyolult és nehezen értelmezhető, továbbá egyes szabályozások - konkrét megfogalmazások hiányában - szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget.

Több mint egy évtizeddel az első kormányzati ötletbörze után jelenleg 2025. március 31-re ígéri az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy „a kormány által beterjeszthető” formába önti az új KRESZ-t. Ezzel párhuzamosan a munkáért felelős vezetők időről időre meghívnak pár újságírót, hogy megismertessék velünk az általuk megalkotott javaslatokat, amelyekről dönt majd a kormány. Most viszont minden korábbinál több konkrét javaslatot ismertettek, amelyek tényleg az összes közlekedők érintik a dudálástól a parkolásig. Helyenként csupán jogászkodásnak tűnhet szavak megváltoztatása, másodpercek bevezetése a közlekedési szabályok közé, vagy éppen a jövő évtől szabályos indexelés korábbitól eltérő meghatározása, de erről szól a KRESZ.

Az új KRESZ tervezett módosításai

Két másodperces követési távolság: Autópályán a tervek szerint kötelező lesz két másodperces távolságban követni az előttünk haladót. Két másodperc reakcióidő azt jelenti, hogy 130 km/órás sebességnél ennyi idő alatt 72,2 méter a megtett távolság, ez nagyjából megegyezik a mostani sztrádás útburkolati jelek közötti útszakasznak.
Autóbuszok, tehergépkocsik sebességhatára: Egészen konkrét (és az elhangzottak alapján szinte eldöntött) javaslatnak tűnik az autóbuszok, tehergépkocsik és járműszerelvények lakott területen kívüli 90 km/órás sebességhatárának a bevezetése.
Vészvillogó használata: A jelenlegi tervek szerint bekerül az új KRESZ-be, hogy balesetmegelőzés miatt „adható”. Érdekes újdonságnak tűnik, hogy a „művelet előtt legalább két másodperccel kell megkezdeni”.
Gyermekek biztonsága: Az új tervezet a gyerekek biztonsága érdekében szeretné részletesen szabályozni az övhasználatukat és a gyermekbiztonsági rendszerek használatáért felelős személyeket. 14 év alatti gyerekek esetén ez az ember a „felügyeletre alkalmas kísérő” lesz, az ő hiányában a járművezető.
Védelmi sáv: Új elemként bevezetik ezt a fogalmat a menetirány szerinti jobboldali sáv jobboldali szélére, „a sérülékenyek védelme és a sebesség ésszerű tagolása érdekében”.
Várakozás fogalma: A járművezetést oktatók szerint nehezen emészthető fogalom a várakozás, a várakozás tilos tábla értelmezése, ami valószínűleg tisztázásra kerül.
Idősebb járművezetők jelzése: Az egyre többféle autós matricákhoz hasonlóan (pl. Baby on board) bevezet az új KRESZ a már nem százszázalékos vezetési képességekkel rendelkező idősebb járművezetők megmutatására egy ilyen matricát. Major Róbert tanszékvezető piros háromszöget javasolt kék háttérrel, előbbit a veszélyt jelző táblák miatt, utóbbit a kék színű, nagy T-betű miatt.

A jelenlegi elképzelés szerint a teljesen kész, elfogadott és lepecsételt, mindannyiunkra kötelező új KRESZ nagyjából innen még legalább egy év. Ez olyan 6-12 hónap lehet jövő tavasztól számítva. Vagyis legkorábban 2025-2026 fordulójától büntethetnek először a rendőrök a vadiúj KRESZ szerint.

A jogosítványszerzés folyamata és a NEON Autósiskola

Az online KRESZ-tanfolyam szövegeken és képeken kívül tartalmaz: interaktív animációkat, videókat és 3D-s képeket, valamint a vizsgán is felmerülő szituációs gyakorlatokat. A tanfolyam 6 fejezetből áll, melyek végén online tesztet kell írnod, hogy továbbhaladhass. Összesen 75 tanulási óra áll rendelkezésedre, melyet 180 napon belül használhatsz fel. A hozzáférés lejárta után, ha még szükséged van a programra, póthozzáférést tudsz vásárolni.

Hírek a KRESZ Parkokról

A jogosítványszerzés három fő lépése

Online KRESZ-Tanfolyam: Jelentkezz és fizess online vagy személyesen. Tanulj leírások, videók, képek és gyakorló kérdések segítségével. Vizsgázz személyesen a tanfolyam befejeztével.
Gyakorlati Forgalmi Oktatás: Kezdés: KRESZ-vizsga után. Nálunk iskola után és hétvégén is jöhetsz vezetési órákra. Követelmény: 30 óra, 580 km vezetés.
Elsősegélynyújtó Tanfolyam: Időzítés: Bármikor, a folyamat során. 2 alkalmas tantermi tanfolyam.

A NEON Autósiskola a szolgáltatásaihoz különböző csomagokat kínál. Fontos! A legtöbb esetben az Ezüst Plusz KRESZ-csomagot ajánlják. Ez a csomag ideális választás, hiszen minden benne van, amire szükséged lehet a zökkenőmentes haladáshoz, mindezt pénztárcabarát áron.

Bronz (49 000 Ft): Alap, de tökéletes! Ha úgy érzed, magadtól is gyorsan átlátod a dolgokat és az a fontos, hogy a kezdeti költség minél alacsonyabb legyen, akkor a Bronz csomag Számodra megfelelő választás lehet.
Ezüst Plusz (67 000 Ft): A legnépszerűbb csomagunk. Egy kicsivel magasabb árért cserébe olyan extra támogatást kapsz, amelyek igazán megkönnyítik a tanulást: Korlátlan kérdésfeltevés, hosszabb hozzáférés az online KRESZ-tanfolyamhoz, Jogsiplusz hozzáférés, ami a vezetési órák közti gyakorlást és tanulást könnyíti meg. Méltán ez a tanulóink kedvence!
Arany VIP (89 000 Ft): Ha biztosra szeretnél menni és igazi VIP élményben részesülni, akkor az Arany VIP a tökéletes választás.

Hallgatói visszajelzések a NEON Autósiskoláról

A diákok visszajelzései gyakran kiemelik az oktatók szakértelmét, türelmét és a rugalmas ügyintézést. Például: „Örülök, hogy rátaláltam a NEON Autósiskolára, bizonyosságot nyert, hogy 'nemcsak fiatalokra szabva'😉.” „Nagyon elégedett vagyok a Neon autósiskola szolgáltatásaival! A tanfolyam kiváló volt, az oktatók nagyon segítőkészek és felkészültek, és az egész csapat rendkívül professzionális.” „Rendkívül türelmes és rugalmas volt az oktatóm, az ügyintézés is gördülékeny volt és az egyéni problémáimat is nagyon jól kezelték.”

Kiemelten dicsérik Vida Imrét, Sándort, Szabó Zsoltot, Bringye Lászlót, Végh Lászlót, Molnár Istvánt, Antal Tamást, Tóth Zsoltot, Bagdács Istvánt, Szakajda Pétert, Hamza Tibort, Tóth Tomit, Árnyas Andrást, Szakál Csabát, Kovács Bélát és Mercs Richárdot, akik szakmai tudásukkal, türelmükkel és segítőkészségükkel nagyban hozzájárultak a sikeres vizsgákhoz és a magabiztos vezetés elsajátításához. Sokan hangsúlyozzák, hogy az órák jó hangulatban teltek, rugalmasan alkalmazkodtak az időbeosztásukhoz, és az online ügyintézés is rendkívül praktikus volt.

Gyakori kérdések a jogosítványszerzéssel kapcsolatban

Az alábbiakban a jogosítványszerzéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekre találhatók válaszok.

Mikor kezdődik egy tanfolyam? A jelentkezők létszámának az arányában folyamatosan indítunk tanfolyamokat 2-3 hetente.
Lehet-e on-line jelentkezni? Igen lehet, az on-line jelentkezésre kattintva a tothjogsi.hu-n.
Hogyan kell jelentkezni? Személyesen vagy on-line a személyi adatok megadásával, valamint az első részlet befizetésével.
Mikor kezdődik a tanfolyam (tantermi)? A gyorsított tantermi tanfolyamok hétfőn, szerdán és pénteken 16 órától, a hétvégi tanfolyamok szombaton 13:30, vasárnap 08:30-kor, az intenzív tanfolyam naponta 08:30-tól.
Meddig tart egy tanfolyam? Az elméleti tanfolyam általában két hét, az intenzív hét munkanapon délelőtt, a hétvégi négy hétvége. A gyakorlati képzés az függ a tanuló szabadidejétől, valamint a képességeitől. 2 hónap a tanuló szabadidejétől, képességeitől és a rendezett tandíjtól függően.
Milyen autón célszerű gyakorolni? Választhat a honlapunkról, de igazán nincs jelentősége a tanuló kocsi típusának, mert bármilyen kocsin tanul, utána át kell szokni a saját autó vezetésére. Ajánlott a nagyobb autón gyakorolni, mert akkor tud a kis és a nagy autón is közlekedni.
Milyen oktatók vannak? Türelmes és jó oktatók vannak iskolánknál. Ha nem jönnek ki egymással, van lehetőség oktató váltásra.
Én az …….. oktatónál akarok tanulni, mert a……….is nála tanult. Lehetséges-e? Igen lehet választott oktatónál tanulni, csak le kell vele ezt egyeztetni.
Kell-e pótórát venni? A körülmények figyelembevételével általában igen, de a képességek függvényében az 580 km megtételéig kötelező, utána a felkészültség arányában ajánlott.
Mennyibe kerül a tanfolyam? A tanfolyam díja az alapár, amely honlapunkon aktuálisan van megjelenítve. Ez esetleges plusz órákat figyelembe véve a szükséges mértékben emelkedhet.
Lehet-e részletre fizetni? Igen, lehet részletre fizetni. Az első részlet 60000 Ft, a többit a gyakorlásnak megfelelően kell befizetni, lényeges, hogy annyi mindig legyen befizetve, amennyi fedezi a levezetett óra díját.
Milyen részletet kell fizetni? Az első részlet az elméleti oktatás, amely 60000 Ft. A gyakorlati képzés díját már a tanuló önállóan osztja be, olyan ütemben, hogy legyen fedezet a további órákra.
Lehet-e átutalással fizetni? Igen, lehet a szerződésben megadott számlaszámra, a közlemény rovatban fel kell tüntetni a tanuló adatait.
Lehet-e kártyával fizetni? Sajnos iskolánknál a bankkártyával történő fizetés még nem lehetséges.
Mennyi időm van befejezni a tanfolyamot, ha a KRESZ vizsga után csak később szeretném folytatni a gyakorlati felkészítést? A sikeres KRESZ vizsgától 2 év áll rendelkezésedre, hogy befejezd a teljes tanfolyamot a forgalmi vizsgával együtt.
Csak az elméleti tanfolyamot szeretném az Autósiskolában elvégezni, a gyakorlatot pedig másik Autósiskolában. Lehetséges-e és kell-e ezért valami plusz díjat fizetnem? Természetesen örülünk, ha nálunk végzed el a teljes tanfolyamot, de az is lehetséges, hogy az elméleti tanfolyam után egy másik Autósiskolában folytasd a tanulmányaidat. Ha diák vagy, ez esetben a kedvezmény nem jár. Ha mégsem szeretnéd a gyakorlatot nálunk csinálni, és a beiratkozásnál jelzed, mi áthelyezünk, és nem terhelünk semmilyen plusz költséggel!
Átjöhetek másik autósiskolából az Autósiskolába tanulni? Igen, átveszünk a nálunk érvényes díjszabás szerinti feltételekkel.
Nem vagyok magyar állampolgár. Milyen feltételekkel szerezhetek Magyarországon jogosítványt? A nem magyar állampolgároknak rendelkezniük kell magyarországi lakcímkártyával, vagy legalább fél éves tartózkodási engedéllyel. A Közlekedési Felügyeletnek be kell mutatni egy, legalább a magyar alapfokú végzettséggel egyenértékű eredeti iskolai bizonyítványt. Hiteles fordítás és határozat nem kötelező, ha az adott okirat tartalmában és formájában szerepel a Közlekedési Hatóság által létrehozott mintatárban.
Kb. hány óra alatt lesz meg a kötelező 580 km? Egyénenként változó. Az oktatóink törekednek rá, hogy a tanulók a kötelező óraszám alatt teljesítsék a kötelező menettávolságot, de ez nem csak az oktatóinkon múlik. Függ a tanuló képességeitől, a forgalom sűrűségétől, stb. Egy teljesen átlagos kezdő vezetőnek kb. 35-40 óra szükséges, vagyis a tanulóknak átlagosan 5-10 pótóra szükséges a forgalomban.
Mi van, ha nem megyek el a vizsgára? Vizsgát legalább egy héttel a kapott vizsga időpontja előtt lehet lemondani, ellenkező esetben, ha nem jelensz meg a vizsgán vagy elkésel róla, akkor csak pótvizsgadíj ellenében tudsz új vizsgaidőpontot kérni. Kivéve, ha beteg voltál, akkor viszont a betegségről szóló orvosi igazolást (legalább 3 napig fekvőbeteg voltál) a Közlekedési Hatósághoz 5 napon belül kell benyújtani.
Mit vigyek magammal a vizsgára?
- Elméleti vizsgára: Személyi, lakcímkártya vagy útlevél, meglévő jogosítvány, 8 általánost igazoló bizonyítvány, toll. Akinek mobiltelefonja van, azt köteles kikapcsolni.
- Forgalmi vizsgára: Érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya vagy útlevél, érvényes jogosítvány (ha van már pl. motorra) vagy ideiglenes jogosítvány. Ha lejárt a jogsid, akkor a régi jogsi és egy friss érvényes orvosi alkalmassági. Ha a meglévő jogosítványodban vagy az orvosi alkalmasságiban szerepel az, hogy csak szemüveggel vezethetsz (01.01-es korlátozás), akkor szemüveg kell a gyakorlati vizsgára! Ha kontaktlencsével vezethetsz, akkor az orvosi alkalmassági szerint 01.02. Ha mindkettővel, akkor a 01.06. bejegyzéssel.
A forgalmi vizsga is tanórának számít? A forgalmi vizsga nem tanóra, de annak költségét óradíjként kell megfizetni. 1 tanórának számít, amit az ártáblázat is tartalmaz.