Kresz Géza és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (1887)
A XIX. század utolsó harmadáig, ha valaki hirtelen rosszul lett, vagy baleset érte, valójában csak magára számíthatott. Budapesten - Európában az elsők között - a mentőszolgálat megszervezésébe Kresz Géza belvárosi tisztiorvos fogott bele az 1880-as évek közepén.
Ekkor már ismert orvos volt, aki jó kapcsolatokkal rendelkezett, hiszen szabadkőművesként befolyásos ismerősei voltak, valamint az 1885-ös budapesti országos kiállítás körül szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével is kitüntették. A mentőegyesületet önkéntes szervezetként hozta létre, civil szervezet létrehozásában és működtetésében is volt már tapasztalata, hiszen ő volt az alapítója a Pesti Korcsolyázó Egyletnek is.
1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentőegyesület alapszabályát 1887. május másodikán mutatta be.
A hivatalos alakuló ülést a korábban megválasztott előkészítő bizottság 1887. május 8-ra, délre az Új Városháza közgyűlési termébe hívták össze, ahol elfogadták az alapszabályt, és megválasztották az egyesület vezetését, akkori szóhasználatban tisztikarát.
Az Orvosi Hetilap 1887-ben közölte: „Az alapszabályok értelmében a választások megejtésére kerülvén a sor, elnöknek egyhangúlag Andrássy Aladár gróf jön megválasztva. Ezután Strichó Gyula, a társulat titkára felolvasta az előkészítő bizottságnak jegyzőkönyvét, amelyből kitűnik, hogy az egyesületnek 320 fizető és 230 működő tagja van (ez utóbbiak legnagyobb része orvosnövendékekből áll). Az egyesület rendelkezésére eddig 4400 forint áll, a mely összeghez Festetich Tasziló gróf 1000 írttal járult. A felolvasott jelentés tudomásul vétetvén, Festetich Tasziló grófnak jegyzőkönyvileg is köszönet mondatott. A tisztikar a következő tagokból alakult meg: I. alelnök : Kamermayer Károly, Budapest főváros polgármestere. II.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Az 1887. március 27-én alapított egyesület május 10-én, a még épülő Szent István-bazilika tövében, a Lipót bazár téren, négy szűk helyiségben kezdte meg működését. A személyzet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt - az egyesület dolgozói önkéntesen, díjazás és ellenszolgáltatás nélkül nyújtottak segítséget a rászorulóknak.
Általában hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez, de bécsi kollégáiktól egy korszerűnek tekinthető, zárt szekrényes lovas kocsit és egy orvosi műszerekkel felszerelt betegszállító kocsit is kaptak. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében az orvos és a segédje foglaltak helyet.
Az új székház 1890-ben épült meg. A Budapesti Országos Mentő Egylet, azaz rövidítve a BÖME működését a mai Szent István téren, az akkori Lipót bazár 47. szám alatt 1887-ben kezdte meg. Természetesen ekkor még lovas kocsival vonultak ki egy-egy esethez. A mentősöknek sok dolga volt, hiszen balesetek akkor is előfordultak.
A szervezet pénzügyi helyzete 1887-ben nem volt túl fényes, mert bár kapott adományokat, de a rendelkezésére álló pénz egy része alapítványi letét volt, amit ugye nem lehetett felélni. Ennek ellenére a fejlődés jelentős volt, 1890-ben a korábbi helyükről már egy állandó székházba költöztek a Markó utcába, valamint 1902-ben már mentőautóval is rendelkeztek, mégpedig 3,5 lóerős, elektromos gépkocsit állítottak szolgálatba.
A KÖTÉL Egyesület önkéntesei ismét bizonyították felkészültségüket
Kresz Géza a mentőegylet megszervezésért 1897. január 3-án királyi tanácsosi címet kapott, majd 1900-ban nemesi címet. Sőt 1896-ban még az a megtiszteltetés is érte, hogy megröntgenezhette Ferenc József kezét.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara. A Millenniumi kiállításhoz kapcsolódó bemutató: korabeli betegszállító mentőjármű és személyzete. A felvétel 1896-ban készült.
A fővárosi mentőegylet igen gyorsan fontos és igényelt szolgálat lett, amely az 1892. évi budapesti kolerajárvány felszámolásában is fontos szerepet játszott. Kresz Géza hamar felismerte, hogy az életmentés önálló szakismereteket hordozó tudomány, ezért javasolta orvosegyetemi oktatását, és a segíteni szándékozó emberek - vagyis az elsősegélynyújtás alapjait elsajátítani kívánó laikusok - képzését is fontosnak tartotta.
1890-re a főváros támogatásával és adományokból felépült a Markó utcai Mentőpalota, Európa első mentőállomásnak tervezett épülete, amely ma is a mentőszolgálat központja. Kresz Géza itt lakott családjával, és az épületben mentőmúzeumot, majd mentőkönyvtárat is létrehozott. Számos egészségügyi ismertető könyvet írt, és Mentők Lapja címmel újságot alapított.
A közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül Ferenc József 1900. december 24-én nemesi rangra emelte. A budapesti mentőszolgálat megalapítója néhány hónappal később, 1901. április 10-én hunyt el.
A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt. Ekkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. A budapesti mentőegyesület 1948-ig működött, akkor a szervezetet államosították, és a többi mentőegyesülettel együtt egy országos szervezetbe, az Országos Mentőszolgálatba szervezték át. Az új szervezet jelképesen a BÖME működésének 61. évfordulóján, 1948-ban kezdte meg működését.
Kresz Géza 1846. augusztus 30-án született pesti orvoscsaládban. Német származású édesapja a katonai szolgálat elől menekült Magyarországra, ahol jó nevű sebészorvos lett belőle. Legfiatalabb gyermeke, Géza apja nyomdokait követve 1871-ben szerzett orvosi és szülészmesteri diplomát a pesti egyetemen, majd Bécsben folytatta tanulmányait, és 1873-ban sebészdoktori képesítést nyert. Hazatérve előbb kerületi orvos, majd belvárosi, később fővárosi tisztiorvos lett.
1881-ben részt vett Londonban azon a nemzetközi higiéniai kongresszuson, ahol bemutatták a johanniták elsősegélynyújtóinak munkáját. Ennek mintájára a magyar fővárosban is meg akarta szervezni a mentőellátást, amihez azonban le kellett győznie a budapesti orvosok - kenyérféltésből fakadó - ellenállását. Éppen az orvostársadalommal folytatott harca juttatta arra a következtetésre, hogy a mentést orvosi kézbe helyezze.
1887 márciusában londoni és bécsi tapasztalataira hivatkozva vitte a fővárosi közgyűlés elé a mentőegyesület létrehozásának tervét, hogy a Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött, gyors ütemben fejlődő Budapesten megoldja a balesetet szenvedők szakszerű ellátását. Az engedély birtokában májusban megalakult a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, amelynek igazgatója Kresz Géza lett.
A cikkben lévő mentős kép: A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara. A Millenniumi kiállításhoz kapcsolódó bemutató: korabeli mentőjármű. A felvétel 1896-ban készült.
A BÖME a bécsi után a második olyan mentőegyesület volt, amely rendszeres éjjel-nappali ügyeletet látott el, igaz, kezdetben mindössze egyetlen lófogatú mentőkocsival. A mentőszolgálat a kezdeti időkben plakátok, falragaszok útján hirdette magát, de a napilapok is rendszeresen írtak az új szolgáltatás hasznosságáról.
Kresz munkájának gyümölcseként a főváros a Markó utca sarkán rendelkezésre bocsájtott egy telket, amelyen 1890-ben a világ legkorszerűbb mentőközpontja kezdte meg működését. A mentősök a bajbajutottakat ekkor már 11 mentőkocsi segítségével érhették el. Egy átlagos napon nagyjából 20 esethez riasztották őket.
Kresz Géza a mentőegylet megteremtése mellett számos egészségügyi szakkönyvet írt és terveket dolgozott ki többek közt a fővárosi anyatejellátó-hálózat kiépítésére és egy fertőtlenítő központ felállítására is, de az ő nevét dicséri az 1869-ben a korcsolyázás népszerűsítésére létrehozott Pesti Korcsolyázó Egylet, amely később Budapesti Korcsolyázó Egyletként (BKE) folytatta működését.
Az újdonságok iránt fogékony Kresz Géza nevéhez fűződik a röntgenkészülék magyarországi bemutatása is: az 1896-os millenniumi kiállításon ugyanis az uralkodó, Ferenc József jobb kezéről készített röntgenfelvételt a jelenlévők legnagyobb ámulatára.
A Mentőszolgálat jelenleg 255 mentőállomással rendelkezik. Elhelyezkedésüket úgy alakították ki, hogy a riasztását követő 15 percen belüli az ország valamennyi pontján a mentés helyszínére tudjanak érkezni. Az Országos Mentőszolgálat személyi állománya 8500 mentődolgozóból áll, akik évente 1,2 millió embert látnak el szakszerűen. Ez a szám a koronavírusos eseteket is tartalmazza: gyanús és fertőzött betegekből 155 ezret szállítottak kórházba. A legkomolyabb tehernövekedést azonban a mintavételek jelentették számukra: több mint 1,2 millió mintavételt végeztek az elmúlt kicsit több, mint egy évben.
| Tevékenység | Éves mennyiség |
|---|---|
| Ellátott betegek száma | 1,2 millió |
| Kórházba szállított koronavírusos betegek száma | 155 ezer |
| Mintavételek száma | 1,2 millió |
A Magyar Nemzeti Bank új 10 és 20 forintos pénzérméket bocsátott ki tavaly nyáron a koronavírus járvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet vállaló honfitársaink, köztük a Mentőszolgálat áldozatos munkájának elismerése és az irántuk érzett tisztelet kifejezéseként.