A Közúti Jármű Fogalma és Fajtái: Átfogó Kézikönyv

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. A jármű és a gépjármű fogalma gyakran felmerül a közlekedés során, de sokan nincsenek tisztában a pontos definíciókkal és a köztük lévő különbségekkel. Ez a cikk részletesen bemutatja a közúti járművek jogi definícióit, kategóriáit, műszaki paramétereit, valamint az üzemeltetésükkel és ellenőrzésükkel kapcsolatos fontos fogalmakat.

Alapvető Járműfogalmak

A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet alapvető meghatározásokat ad a járművekre vonatkozóan, melyek elengedhetetlenek a biztonságos és rendezett forgalom fenntartásához.

A rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

Jármű

A jármű közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Fontos azonban tudni, hogy bizonyos eszközök nem minősülnek járműnek a jogszabályok szerint:

• A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
• A gyermekkocsi és a talicska.

Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó.

Közúti Jármű Fajta

Gépjármű

A gépjármű olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.

Motorkerékpár

A motorkerékpár két vagy három kerékkel rendelkező gépjármű, melynek tervezett sebessége 45 km/h-nál nagyobb.

Pótkocsi

A pótkocsi olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült.

Kerékpár

A kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen.

Munkagép

A munkagép a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült. Ezen belül megkülönböztetünk:

Visszatekintés az 1967-es Kozuti KRESZ Versenyre

• Mezőgazdasági erőgép: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a rendeletben foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat.
• Mezőgazdasági vontatmány: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.

Veszélyes Anyagot Szállító Jármű

A veszélyes anyagot szállító jármű olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.

Iskolabusz és Gyermekeket Szállító Autóbusz

Az iskolabusz kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített jármű. A gyermekeket szállító autóbusz pedig az iskolabusz kategóriájába nem tartozó, kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - autóbusz.

Gázüzemű Jármű

A gázüzemű jármű olyan jármű, amely hajtására gázt használ.

Muzeális Jellegű Jármű

A muzeális jellegű jármű a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.

Versenyjármű

A versenyjármű a sportról szóló törvényben meghatározott sportcélokra használt jármű.

Ügyfélszolgálat Veszprém

Járműkategóriák és Besorolás

A járművek kategóriákba sorolása a közlekedésbiztonság, a forgalomba helyezés és az üzemeltetés szempontjából kiemelten fontos.

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

A rendelet alkalmazásában a járműtípus az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg.

Például az M kategóriájú járműveken belül is léteznek további besorolások:

• Az M kategóriájú járművek lehetnek vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkezők. Az M1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára.
• Vannak olyan M kategóriájú járművek, amelyek vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkeznek, és legnagyobb tömegük nem haladja meg az 5 tonnát.
• Más M kategóriájú járművek vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkeznek, és legnagyobb tömegük meghaladja az 5 tonnát.

A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. Függelék tartalmazza. A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklete határozza meg.

Járművek Méretei és Súlyai

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit szigorú előírások szabályozzák, melyek a járművek méretére és súlyára vonatkozóan is érvényesek. Ezeket a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben határozzák meg.

Méretbeli Korlátozások

A járművek méretére és súlyára vonatkozóan az alábbiak a legfontosabbak:

• A jármű szélessége a 2,5 métert - a motorkerékpár pótkocsijának szélessége az 1 métert - nem haladhatja meg.
• A jármű magassága a 4 métert -, a személygépkocsi pótkocsijának magassága a 3 métert - nem haladhatja meg.
• A jármű hosszúsága - a félpótkocsit, valamint a villamost kivéve - a 12 métert nem haladhatja meg.

Megengedett Legnagyobb Összsúly

A fúvott gumiabronccsal felszerelt kerekű jármű, illetőleg járműszerelvény megengedett legnagyobb összsúlya a tengelyek számától függően:

Tömegfogalmak

A járművek tömegére vonatkozóan is pontos definíciók léteznek:

• Üres tömeg: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be.
• Saját tömeg: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
• Műszakilag megengedett össztömeg: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
• Műszakilag megengedett legnagyobb terhelés: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.
• Menetkész tömeg: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.

A Járművek Üzemeltetésével és Módosításával Kapcsolatos Fogalmak

A járművek forgalomba helyezése, módosítása és fejlesztése szigorú szabályokhoz kötött, melyek célja a közlekedésbiztonság garantálása.

Forgalomba Helyezés és Gyártás

A forgalomba helyezés a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg. A gyártási év a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek.

Az első használatba vétel a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja. Az új jármű az a jármű, amelynek a használatba vétele még nem történt meg.

A jármű összeépítés a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db. Az egyedi vagy kis sorozatú gyártás a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit.

Járműátalakítás

Nem minősül átalakításnak a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít. Konkrét esetekben nem tekinthető átalakításnak például:

• Olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését a rendelet előírja vagy megengedi.
• A motor azonos típusú motorra történő cseréje.
• A járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése.
• A járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése.
• Szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas.
• A gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas.
• A gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételek szerint, amennyiben az megfelel a követelményeknek.
• A járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja.
• A jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

Járműfejlesztés és Jóváhagyás

A fejlesztési célú járművek olyan járművek, amelyek a járműipar innovációját szolgálják. Két fő típusa van:

• Fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett.
• Fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett.

A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel a rendeletben meghatározott követelményeknek.

Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a vonatkozó irányelvek alapján jóváhagyást adott ki.

A közösségi jármű az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá Svájcban nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű. A jármű-honosítási eljárás a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot. Közösségi járműre - ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek - egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni.

A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

A jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű.

Vizsgálatok

A forgalomba helyezés előtti vizsgálat a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik. Az időszakos vizsgálat a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely szintén egy eljárás keretében történik.

Egyéb Fontos Közlekedési Fogalmak

A járművek definícióin túl számos más fogalom is meghatározó a közúti közlekedésben, melyek ismerete alapvető fontosságú a biztonságos részvételhez.

Úttípusok

A földút jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú út.

Személyekre Vonatkozó Fogalmak

A vezető az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek.

Közlekedési Magatartás

• Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
• Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás.
• Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra kényszeríti.
• Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki másnak a közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőit megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti (pl. zavar az a járművezető, aki a kürtöt, fénykürtöt, vagy a távolsági fényszórót indokolatlanul használja).

Közúti Ellenőrzés és Szabályozás

A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezen belül minden, ami a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvény illetve törvénymódosítás, igazgatási feladatok, okmányok kiadása és azok visszavonását is a BM rendelet szabályoz. A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak.

A Közúti Ellenőrzéshez Kapcsolódó Fogalmak

A közúti ellenőrzések során számos speciális fogalommal találkozhatunk:

• Ellenőr: az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy.
• Haszonjármű: elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból - például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra - vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija.
• Illetékes hatóság: a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság.
• Kijelölt közúti ellenőrzési létesítmény: esetlegesen állandó vizsgálati berendezésekkel felszerelt, rögzített helyszín elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére.
• Közút: általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya.
• Közúti műszaki ellenőrzés: a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése.
• Mobil ellenőrzési egység: a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges vizsgálati berendezések szállítható rendszere, a részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére jogosult ellenőrökkel.
• Műszaki vizsgálat: a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálat.
• Tagállami nyilvántartásba vett gépjármű: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű.
• Üzemben tartó: az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését.
• Vállalkozás: az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott gazdasági szereplő.

Járműfejlesztés és Ipar

A járműipar folyamatos fejlődésben van, és Magyarország is jelentős szereplője ennek a szektornak.

Járműfejlesztő

A járműfejlesztő lehet:

1. Olyan - jármű vagy járműegység fejlesztését végző - vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül.
2. Olyan - jármű vagy járműegység fejlesztését végző - vállalkozás, intézmény, amely alkalmazott kutatást vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken.
3. Az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, egyes járműegységek gyártója.
4. A típusvizsgáló.
5. Az előző alpontokban meghatározottak valamelyikével szerződéses kapcsolatban álló, járművek vagy járműegységek továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás.

Történelmi és Ipari Áttekintés

A járművek fejlődésének történetében kulcsfontosságú momentum volt Karl Benz háromkerekű motoros kocsijának szabadalma. Hasonlóan meghatározó volt a benzin porlasztó (karburátor) szabadalmaztatása is, mely közel egy időben történt a magyar Bánki és Csonka, valamint a német Maybach feltalálók részéről.

Napjainkban a következő magyarországi autó- és járműgyárak működnek: Opel, Suzuki, Audi, Ikarus, Credo, Schwarzmüller.

tags: #kozuti #jarmu #fogalma

• Mire figyeljünk autólízingkor?
• Fiat Punto fűtés hibák és javítás
• Autójavítási tippek Megane Alize tulajdonosoknak
• Bontott alkatrészek Mazda 3-hoz (2012)
• Hizpo fejegység vélemények