A Közterület-felügyelet és a Közterület-felügyelők Szerepe és Jogköre Magyarországon

A közterületek rendjének és tisztaságának hatékonyabb védelme céljából 1983 óta van lehetőség közterület-felügyelet létrehozására. Az azóta eltelt évtizedek társadalmi és gazdasági változásai, új biztonsági kihívásai új helyzetet teremtettek, amelyet a jogalkotásnak is követnie kellett.

A Közterület-felügyelet jogi háttere és fejlődése

A közterület-felügyelettel kapcsolatos kérdéseket szabályozó jogszabályok jelentős változásokon estek át. A korábbi szabályozás, a 3/1983. (I. 29.) minisztertanácsi rendelet a fővárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT rendelet pedig a városokat, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeket hatalmazta fel ilyen sajátos hatáskörű helyi rendészeti szervezetek megalakításra.

Jövőre, 2000. január 1-jétől hatályos a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény. A 2000. január 1-jétől hatálytalanná váló 3/1983. (I. 29.) és 16/1984. (III. 18.) minisztertanácsi rendeletek helyébe lépő új jogszabály törvényi szintre emelte a felügyeletek működésének és feladatrendszerének szabályozását. 2013. január 1-től a közterület-felügyelők pedig már mint rendészeti feladatot ellátó személyek teljesítenek szolgálatot.

A közterület felügyelők jogállását a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályozza. A 2012-ben kihirdetett Rend.tv. összefoglalja az azon személyek jogállásával összefüggő legfőbb szabályokat, akik nem tartoznak a Hszt. hatálya alá, hanem - jellemzően - állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők.

A Közterület-felügyelet létrehozása és szervezete

A települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat a közterületi rend és tisztaság védelméről. Közterület-felügyeletet - ezzel az elnevezéssel - a képviselő-testület hozhat létre a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. A közterület-felügyelet feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri hivatalban alkalmazott egy vagy több felügyelő is elláthatja.

Gépjármű parkolás szabályai

A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a fenti keretek között - törvény, kormányrendelet és a fenntartó önkormányzat rendelete állapíthat meg.

A jogszabályi változásokhoz való igazodás érdekében 2000. január 1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kellett szervezni. Ennek során a közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kellett átalakítani. Az érintetteket a törvény hatálybalépéséig - a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - Ktv. -szerint be kellett sorolni. A köztisztviselővé váló dolgozó közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az átszervezés során.

A közterület-felügyelet létrehozásával érintett közalkalmazottat az átadást megelőzően legalább hatvan nappal értesíteni kell az átadásról. Ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja-e. Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közalkalmazott a tájékoztatást követően harminc napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Ha a közalkalmazott a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához.

A Közterület-felügyelő jogállása és az alkalmazás feltételei

A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy, köztisztviselő. A felügyelő köztisztviselő, közszolgálati jogviszonyára főszabályként a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ezek alapján a feladatkörében eljáró közterület-felügyelő intézkedésre jogosult, rendészeti feladatokat ellátó hivatalos személy, és ennek megfelelő büntetőjogi védelemben részesül. A törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat korlátozhatja törvényi keretek között.

Felügyelőként csak egészségileg és fizikailag erre alkalmas magyar állampolgár alkalmazható. A felügyelőnek - a Ktv.-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie a közterület-felügyeletről szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből is. Közszolgálati jogviszony létesítésének további feltételei közterület-felügyelő esetén:

Közterület-felügyelet eljárása

• büntetlen előélet
• cselekvőképesség
• középiskolai vagy felsőfokú végzettség
• közterület-felügyelői szakképesítés
• magyar állampolgárság
• egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsga (alkalmas minősítése)

A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.

Azonosítás és megjelenés

A közterület-felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében, BM rendeletben meghatározott, országosan egységes egyenruhában teljesíti. A közterület felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve, a mellkas bal oldalán viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felső ruházat bal karján látható a karjelzés, mely alapján azonosítható a munkáltató és/vagy az önkormányzat, amelynek területén intézkedik. Névkitűző használata már nem kötelező. A felügyelő - intézkedés előtt - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység végzését, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány, illetve egyéni azonosító számmal ellátott jelvény igazolja.

A Közterület-felügyelő feladatai

A közterület-felügyelő feladatait - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el. Főbb feladatai:

• A közterületen, egyenruhás jelenlét biztosításával hozzájárulni a bűnmegelőzéshez, ezáltal az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növeléséhez.
• A rendvédelmi szervekkel, társhatóságokkal és civil szervezetekkel együttműködve végrehajtott akciókkal, járőrtevékenységgel hozzájárulni a közterületek rendjének fenntartásához, az önkormányzati vagyon védelméhez.
• A közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése.
• A közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása.
• Közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében.
• Közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében.
• Közreműködés állategészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.
• Mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.
• A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási szerződések ellenőrzésének elősegítése.
• Hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének ellenőrzése.
• Intézkedés kerékbilincs elhelyezéséről, járművek közterületről való elszállításáról, illetőleg üzemképtelen, roncs, elhagyott járművek elszállításáról.
• A jogellenes állapot jelzése, intézkedés kezdeményezése, ha a szükséges eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik (pl. közúton hatósági engedéllyel (rendszámmal) nem rendelkező vagy lejárt műszaki vizsgával és közterület használati engedély nélkül tárolt jármű elszállítással történő eltávolítása, amennyiben annak tulajdonosa az eltávolításra történő felszólítást követő 10 napon belül nem intézkedik).

A Közterület-felügyelő intézkedési jogosultsága

A felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy - kivételes esetben - intézkedni a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása során. Ha a figyelmeztetés, vagy a felszólítás nem jár eredménnyel, a felügyelő a jogszabályban meghatározott további intézkedést köteles megtenni. A felügyelő eljárására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felvilágosítás kérése és igazoltatás

A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából - személyazonosságának megállapítása érdekében - igazoltathatja az érintettet. A közterület-felügyelő felszólítására az állampolgár köteles személyazonosságát igazolni, ennek elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

A közterület rendjére vonatkozó szabályok

Előállítás és visszatartás

Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a rendőrség segítségét kell kérni. A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a felügyelő az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz. A felügyelő jogosult a tetten ért személyt bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni. A felügyelő szolgálata ellátása során jogosult törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, vagy ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.

Bírságok és szankciók

A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A felügyelőnek lehetősége van a szabálysértővel szemben - amennyiben azt jogszabály lehetővé teszi - helyszíni bírság kiszabására, amelynek összege 5000 Ft-tól 50 000 Ft-ig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 70 000 Ft-ig terjedhet. A gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni helyszíni bírságot. Helyi önkormányzati rendeletben foglalt közösségi együttélési szabályok megszegése esetén a közterület-felügyelő 10.000 Ft-tól természetes személy esetén 50 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 500.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, vagy eljárást kezdeményezhet az Önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által, a közigazgatási eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás végén a bírság összege természetes személy esetén 200.000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000 Ft-ig terjedhet.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző típusú bírságok és díjak mértékét:

Egyéb intézkedések és kényszerítő eszközök

A felügyelő közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésére is jogosult. A közúti közlekedésben résztvevő, köztisztasági szabályokat, továbbá megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járművet megállíthatja és feltartóztathatja. Jogosult ruházat, csomag és jármű átvizsgálására, valamint jármű feltartóztatására, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető. Jogosult a támadásra vagy önveszély okozásra alkalmas tárgy, valamint a közigazgatási, szabálysértési vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható dolog átvételi elismervény ellenében történő ideiglenes elvételre az eljáró hatóságnak történő átadásig.

Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása is a felügyelő feladatai közé tartozik. Tetten ért személy visszatartása, bűncselekmény gyanúja esetén előállítása a rendőrségre szintén a jogosultságok részét képezi. Intézkedése kikényszerítése céljából testi kényszert, vagy vegyi eszközt (könnygázszóró sprayt) alkalmazhat, önvédelmi célból rendőrbotot, vagy tomfát birtokolhat, az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása céljából bilincset tarthat magánál. A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

Járműelszállítással kapcsolatos intézkedések

A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. Az üzemben tartó értesítése mellett elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A felügyelet jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) személyazonosító adatait és lakcímét - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból.

Jogorvoslati lehetőségek és korlátok

A felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Fontos, hogy a Közterület-felügyelet nem rendelkezik sem jogorvoslati, sem méltányossági jogosultsággal: mindezekre a szabálysértési törvény csak az illetékes szabálysértési hatóságoknak biztosít lehetőséget. Ha a felügyelői intézkedést követően nem indul eljárás, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt.

Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A rendőrségnél a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt. A felügyelő az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának.

Helyszíni bírság (szabálysértés és közigazgatási bírság): Amennyiben az Ön jelenlétében kiszabott helyszíni bírság nyomtatványt aláírta, az azt jelenti, hogy a jogsértés tényét elismerte és az intézkedést tudomásul vette, azt nem vitatta. A tudomásul vett intézkedések esetén nincs helye jogorvoslatnak! Közigazgatási bírság esetében jogsértésre hivatkozással bírósági felülvizsgálati kérelem kezdeményezhető.

Felülvizsgálati kérelem szabálysértés esetén: A 2012. évi II. törvény 99/A. §-a értelmében a helyszíni bírsággal szemben felülvizsgálati kérelemmel élhet. Ennek elbírálására a Felügyelet vezetője jogosult. A felülvizsgálati kérelem indoka lehet: az elkövetett cselekmény nem volt szabálysértés, az intézkedést foganatosító személy nem volt közterület-felügyelő, egyéb büntethetőséget kizáró ok, a jogszabályban előírttól eltérő összegű bírság került kiszabásra. Amennyiben a felülvizsgálati kérelme megalapozott, a Felügyelet jogosult az intézkedést visszavonni, vagy a kiszabott bírság összegét módosítani. A felülvizsgálati döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak! Minden más esetben méltányosságra, bírság elengedésére, csökkentésére, halasztására, részletfizetésre irányuló kérelem előterjesztésére csak a szabálysértési eljárás keretében van mód.

Példák helyi szabályozásra és ügyintézésre

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület

A közterület-használati engedély iránti kérelmeket 2020. március 16. napjától a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Irodájánál lehet benyújtani.

A Ferencváros Közterület-felügyelet által kiszabott bírságok befizetéséhez szükséges csekkszelvény igénylésére a Budapest IX. kerület, Ferenc krt. 8. szám alatt van lehetőség munkanapokon 08:00-13:00 óra között. Amennyiben csekkszelvénnyel nem rendelkezik, a gépjármű forgalmi rendszámát, egyéb esetben a nevet és a bírságszelvény sorszámát szíveskedjen feltüntetni a közlemény rovatban. Kedvezményezett: Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzat.

Kerékbilincs, általános gépjárműelszállítás, üzemképtelen (roncs) gépjárműelszállítás intézkedéssel kapcsolatosan a 280-66-55 vagy 377-29-62 -os telefonszámokon érdeklődhet. Az elszállított járművek átvehetők a Budapest IX. kerület, Kiskalmár utca 2. címen. Az átvétel előtt köteles igazolni az átvételre való jogosultságát és megfizetni a szállítás (17 250,-Ft) és tárolás (1 200,-Ft/nap) költségét. A Ferencvárosi Közterület-felügyeletnél (1092 Bp., Ferenc krt. 8.) köteles igazolni az átvételre való jogosultságát és megfizetni a szállítás és tárolás költségét. Fizetés a helyszínen csak készpénzben lehetséges!

Debreceni Közterület-felügyelet

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének feladatkörébe tartozó, a közterületi rend és tisztaság, valamint az épített és természeti környezet védelme, illetve közreműködés a város közrendjének és közbiztonságának védelmében a Debreceni Közterület Felügyelet feladata. A gépjármű átvehető a 4034, Debrecen, Vágóhíd utca 10-12 (Debreceni Zsibvásár) címen. Érdeklődni lehet az elszállítással kapcsolatban a Debreceni Közterület Felügyeleten (4026, Debrecen, Bem tér 14), munkanapokon hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00-ig, pénteken 7.30-13.30-ig, illetve az 52/502530 vagy a 30/4882100 telefonszámokon. Érdeklődni lehet a Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató ZRT, mint közreműködő (4030, Debrecen, Vágóhíd u. 12.) telefonszámán is.

Pályázati információk: Közterület-felügyelő munkakör

Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ munkakör betöltésére. Az illetmény és egyéb juttatások a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján kerülnek megállapításra. A pályázat benyújtásának határideje: 2025. május 25. A pályázat elbírálásának határideje: folyamatos, de legkésőbb 2025. június 25. Az állás betöltéséről a jegyző dönt. A pályázatok elbírálása folyamatosan történik. Amennyiben a munkáltató a kiírt határidő előtt megtalálja a számára megfelelő jelöltet, a pályázatot határidő előtt lezárhatja. A pályázat kiírója fenntartja magának a visszavonás, valamint a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogát.

Általános ügyintézési információk

Általános ügyintézéssel kapcsolatban a 06-1-280-66-55 telefonos elérhetőségen érdeklődhet. Amennyiben panasszal kívánnak élni már megtett intézkedés miatt, honlapunkon letölthetik a szükséges nyomtatványt. Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Budapest IX. kerület, Ferenc krt. 8. szám alatti Ügyfélszolgálatunkon a személyes ügyfélfogadás megszűnt. Személyes ügyintézésre Hivatalunk Budapest, IX. kerület Bakáts tér 14. szám alatti címén van lehetőség.

tags: #kozterulet #felugyelo #terepjaro

• Tulajdonosi tapasztalatok a Chevrolet Kalosról
• Mit jelentenek a sárga lámpák a MAN buszokon?
• Szilikátmentes hűtőfolyadékok előnyei
• tudnivalók az AEG Öko Lavamat 72620 Update mosógépről
• Részletes útmutató az Astra F Caravan javításához