A közlekedési táblák szerepe, hatálya és értelmezése a KRESZ tükrében

Az útépítés nem ér véget a burkolat elkészítésével; ahhoz, hogy biztonságosan használni tudjuk, fel kell öltöztetni az utat. El kell helyezni a közlekedési táblákat, a szükséges helyekre korlátot kell telepíteni, meg kell építeni a védőkerítéseket és fel kell festeni a burkolatjeleket. Ezek a táblák adják meg az útszakasz biztonságos használatához szükséges információkat, jelzik, hogy milyen úton haladunk, autópályán, autóúton, főúton vagy egyéb úton.

A KRESZ története és fejlődése

Már 1597-től kezdve készültek törvények az utak forgalmának szabályozására. Az első KRESZ-nek az 57000/1910. BM rendeletet tartják, mely egybefoglalta a közutakon betartandó szabályokat, műszaki feltételeket. Ez az 1909-ben Párizsban tartott Közlekedési Konferencián elfogadottakon alapul. Ebben a rendeletben jelennek meg először a mai értelemben vett jelzőtáblák.

A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. A belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete az egész országra kiterjedő hatályú volt, kizárólag a gépjárművek vonatkozásában tartalmazott előírásokat. A Párizsi Egyezményt 1909-ben fogadták el. A magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete, a Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata, tekinthető az első hazai KRESZ-nek, amelyből a ma is használt rövidítés született. Ez 1930. január 1-jén lépett hatályba. Kiterjedt a gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosokra és a gyalogosokra is, és a gépjárművek megengedett legnagyobb sebességét 20-40 km/órában határozta meg.

A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931-től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954-től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták.

Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni: 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, úgynevezett tompított villanykürtöt volt szabad használni.

Rollerek és közlekedés: Amit tudnod kell

A két világháború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-ától, Budapesten november 9-től lépett életbe a jobbra hajtás. A közúti jelzőtáblák kinézetét az 1968-as Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény és az azt kiegészítő európai Megállapodás, valamint ezeknek 1995-ben hatályba lépett módosításai szabályozzák. Az újabb és újabb eszközök elterjedése erősen befolyásolja a KRESZ fejlődését, mely gyakran többéves késéssel követi a megváltozott szokásokat. Jelenleg a „KRESZ” a többször módosított 1/1975 (II.5.) KPM-BM Együttes Rendelet a Közúti Közlekedés Szabályairól.

A jelzőtáblák osztályozása és funkciói

A KRESZ táblák különböző kategóriákba sorolhatók, melyek mind a közlekedés biztonságát és zavartalanságát szolgálják:

Útvonal típusát jelző táblák

„Autópálya”
„Autópálya vége”
„Autóút”
„Autóút vége”
„Főútvonal”
„Főútvonal vége”

Ha az útkereszteződésben a főútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az „Főútvonal” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi; a kiegészítő tábla az útkereszteződés alaprajzi vázlatán a főútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel. Az „Autópálya” és „Autóút” jelzőtáblák előjelzésére a táblával azonos ábrájú - az előjelzett tábla távolságát feltüntető - kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál. Az „Autópálya” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy az út úthasználati díj megfizetésével vehető igénybe, és tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenőrzésének módját is.

Elsőbbséget szabályozó táblák

„Elsőbbségadás kötelező”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
„ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél - a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt - meg kell állni, és a keresztező úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni.
„A szembejövő forgalom elsőbbsége”: A tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.
„Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben”: A tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben.

Utasítást adó táblák

„Kötelező haladási irány”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy ez az utasítás menetrend szerint közlekedő autóbuszra vagy kerékpárosra vonatkozik.
„Kikerülési irány”: A tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetőleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán levő nyíl által jelzett irányban kell kikerülni.
„Körforgalom”: A tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék.
„Kötelező legkisebb sebesség”: A tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni - kivéve, ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az időjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzőtábla hatályát csak a „Kötelező legkisebb sebesség vége” tábla oldja fel.
„Kerékpárút”: A tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez. A segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos.
„Kerékpárút vége”
„Gyalogút”: A tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármű közlekedése a gyalogúton tilos.
„Gyalogos övezet (zóna)”: A jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos.
„Gyalogút vége”
„Gyalogos övezet (zóna) vége”
„Gyalog- és kerékpárút”: A gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet.
„Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)”: A jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos.
„Gyalog- és kerékpárút vége”
„Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége”
„Hólánc használata kötelező”: A jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.
„Hólánc használata kötelező vége”

Tilalmat, illetve korlátozást jelző táblák

„Jobbra bekanyarodni tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben jobbra bekanyarodni tilos.
„Balra bekanyarodni tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos.
„Megfordulni tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos.
„Sebességkorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik.
„Legkisebb követési távolság”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a járműveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos.
„Előzni tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére.
„Tehergépkocsival előzni tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel előzni tilos.
„Kötelező megállás”: A tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levő felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel.
„Szélességkorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - a rakományával együtt - szélesebb járművel közlekedni tilos.
„Magasságkorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - magasabb járművel közlekedni tilos.
„Hosszúságkorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - hosszabb járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos.
„Súlykorlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegű járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos.
„Tengelyterhelés-korlátozás”: A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan járművel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bármelyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb.
„Mindkét irányból behajtani tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani.
„Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az útra gépjárművel - kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos.
„Motorkerékpárral behajtani tilos”: A tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos.
„Autóbusszal behajtani tilos”

Kiegészítő táblák

Szükség szerint kiegészítő táblákat is alkalmazhatunk, melyek pontosítják vagy korlátozzák az alaptábla hatályát, például időszakot, járműkategóriát vagy irányt jelölve. A „Megállni tilos” vagy „Várakozni tilos” jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn, illetve a tábla előtt és után egyaránt fennáll.

A jelzőtáblák kihelyezése és műszaki jellemzői

A táblákat kizárólag a közútkezelő szervezet helyezheti ki, vonhatja be, változtathatja meg. Országos közút esetében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (egyes esetekben a megbízott autópálya kezelő), helyi út esetén az illetékes önkormányzat szerve, illetve közforgalomra megnyitott magánút esetén annak kezelője. Az elhelyezésre külön szabályok vonatkoznak, melyek megszabják, hogy az útburkolattól milyen távolságra, milyen magasságra kell tenni azokat. A jelzőtáblákról a közútkezelők nyilvántartást vezetnek, melyből megállapítható a kihelyezés és a bevonás időpontja. Vannak állandó és ideiglenes jelzések.

Magyar közlekedési szabályok

A közúti jelzőtáblák fémből, műanyagból, vagy fából készülnek jellemzően. Rendszerint fényvisszaverő réteget is kapnak az éjszakai jobb láthatóság érdekében. Méretüket külön előírás szabályozza, legnagyobbak az autópályákon elhelyezett táblák, legkisebbek a települések lakóútjain láthatóak, nyilvánvalóan a megengedett sebességhez igazodva. A táblák rajzolata is egységes, külön szerkesztési szabályok vonatkoznak erre is. A táblákat fém oszlopra, a nagyobbakat több oszlopra vagy tartószerkezetre rögzítik. Ma már változtatható jelzésképű táblákat is láthatunk, legtöbbet az autópályákon, de főútjainkon is találkozhatunk velük. Elvileg belföldön egységes a szabályozás, az alaptáblák és a kiegészítő táblák rajza, mérete, felirata útkategóriánként azonos. Kivétel azért előfordul, például több település elején speciális kiegészítő táblát helyeznek ki, hogy még jobban felhívják a figyelmet a szabályok betartására. Külföldön különbségek és eltérések előfordulnak, ajánlatos tájékozódni utazás előtt.

A jelzőtáblák hatálya és értelmezési problémák

Igen, minden tábla indokoltan lett kihelyezve, a biztonságos közlekedés érdekében be kell tartsuk a táblák által közvetített utasításokat, tiltásokat, figyelnünk kell a jelzett veszélyekre. A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.

A jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve, ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja. Sajnos a magyar KRESZ-ből nagyon hiányzik egy megállási tilalom vége tábla, amely egyébként nem ismeretlen Európában. Itthon ezt úgy oldják meg több helyen is, hogy a megállni tilos tábla alatt elhelyezik az érvényességi távolságot. Jogos viszont az a kérdés, hogy mit takar a szabályban említett „ellenkező értelmű jelzőtábla” meghatározás? A KRESZ sehol nem nyújt e fogalom definíciójával kapcsolatban segítséget.

A "Megállni tilos" és "Várakozni tilos" táblák hatályának dilemmái

A KRESZ 15. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve, ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja. Egy adott utcaszakasz elején kihelyezett „Megállni tilos” jelzőtábla, a megállást és a várakozást tiltja. A tábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve ha ellenkező értelmű tábla a tilalmat előbb feloldja.

Egy gyakorlati példa jól illusztrálja a problémát. Tegyük fel, egy „Megállni tilos” tábla után, de még az útkereszteződés előtt egy „Várakozni tilos” táblát helyeznek ki, időkorlátozással (például 8 és 18 óra között). A kérdés az, hogy az időkorlátozáson túl megállhatunk-e a „Várakozni tilos” táblánál, vagy sem?

Vizsgázz Szolnokon KRESZ-ből

Több szakértői vélemény is megosztott a kérdésben. Egyik álláspont szerint, a „Megállni tilos” tábla tilalma az ellenkező értelmű jelzőtábla, azaz a „Várakozni tilos” tábla elhelyezéséig érvényes. Mivel a „Várakozni tilos” tábla engedményt ad - ha a várakozás tilos, akkor meg szabad állni - így a megállás az időkorláton kívül megengedett. Eszerint a járművezető a „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” tábla közötti szakaszon nem állhat meg, de a „Várakozni tilos” tábla után, az időkorláton kívül már igen, hiszen a várakozás tilalma ekkor nem áll fenn, a megállás pedig nem tilos. Ez a felvetés azért is jogos, mert a jogszabályban szerepel: „Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.” Azaz nem szabad a vezetőket bizonytalan, vitatható helyzetbe kényszeríteni.

Más nézőpont szerint, ha a „Megállni tilos” tábla - időszak megjelölés hiányában - 0-24 óráig tiltja a megállást és a várakozást a következő útkereszteződésig, akkor miért írná fölül egy „Várakozni tilos”? A várakozási tilalom alatti kiegészítő táblán lévő időszakban (8-18 óra) a várakozás tilos, a megállás nem. Azon kívül tilalom áll fenn. Azaz 18 óra előtt, de 8 után volna szabályos a megállás, azon kívül nem. A „Várakozni tilos” a kiegészítő táblával tehát bizonyos értelemben a megállási tilalmat lazítja. Jelen esetben a napközbeni időszakban, amikor jelentősebb a járműforgalom.

A közterület-felügyelő a jármű megállítására a rendeletben foglalt jelzést adhatja. Egy Miskolcon történt esemény is rávilágított az értelmezési problémákra, ahol egy autóst a „megállási” tilalom megszegéséért bírságoltak meg, noha a feljelentés később a „várakozási” tilalom megszegésére alapult. Ez a helyzet is azt mutatja, hogy már a feljelentő sem tudta eldönteni, hogy a megállásra vagy a várakozásra vonatkozó szabályokat sértették meg. Ráadásul a szabályok avatott ismerői között is megosztottak a vélemények, ami arra utal, hogy a szabályozást kialakító hatóság nem felelt meg az egyértelműség igényének, és nem kellő körültekintéssel járt el. A megfelelő jelzések használatával akár több lehetőség is lett volna a pontos tájékoztatásra. Fontos, hogy a szabályozás életszerű is legyen, és ne kényszerítse a vezetőket indokolatlan „felderítő tevékenységre” a szabályok betartása érdekében.

A KRESZ sehol sem definiálja, hogy pontosan mit tekintünk „ellentétes értelmű jelzésnek”. A „Megállási tilalom” ellentéte logikusan a „megállni szabad” lenne. Bár konkrétan ilyen jelzés nem szerepel a KRESZ-ben, a kijelölt várakozóhely már kimerítheti az ellenkező értelemről szóló megjegyzést. Azonban a megállási és várakozási tilalmak az úttestre érvényesek, míg a kijelölt várakozóhelyek az úton, de az úttesten kívül helyezkednek el. Ez további kérdéseket vet fel a jelzések értelmezésével kapcsolatban.

tags: #kozlekedesi #tablak #hatalya #magyarázat