Vasúti Átjárók Biztonsága és Felújításai Magyarországon

A vasúti átjárók biztonsága kiemelten fontos mind a közúti, mind a vasúti közlekedés szempontjából. Magyarországon folyamatosan zajlanak a vasúti átjárók felújításai és fejlesztései, melyek célja a balesetveszély csökkentése és a közlekedés gördülékenységének biztosítása. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a kornyei vasúti átjáró felújítását, a vasúti átjárók működésének alapelveit, a hazai "halálsorompók" történetét, valamint a Balaton környéki fejlesztéseket.

A Kornyei Vasúti Átjáró Felújítása és az Ezzel Járó Forgalmi Rend

2018. szeptember 5-i információk szerint Környén, szeptember 6-tól 12-ig átépítették a 8119-es számú, Velence-Csákvár-Tata összekötő út vasúti átjáróját. A vasúti átjáró átépítésénél teljes útzár volt érvényben, ami jelentős változásokat okozott a helyi forgalomban.

Terelőutak és Forgalomkorlátozások

A felújítási munkálatok ideje alatt a személygépkocsik részére a kijelölt terelőút a 8119-8143-8155-8135 számú útvonalon vezetett Környéről Kecskéden át Oroszlány felé. A tehergépkocsik, az autóbuszok és a célforgalomban Környe vasúttól délre eső terület lakói az átjáró melletti ideiglenes átjárót vehették igénybe. A megszokottnál hosszabb menetidőre kellett számítani, így javasolt volt alternatív útvonalat választani.

A Felújítás Részletei és Célja

Az útátjáró burkolata és a vasúti pálya felújításra szorul, ezért teljesen kicserélték a vasúti vágányt, és a vasúti pálya víztelenítését is elvégezték. A jelentős közúti teherforgalmat is bonyolító vasúti átjáróba a nagyobb terhelést jobban bíró, PontiStrail-rendszerű átjáróburkolatot építettek be. Emellett a közutat újraaszfaltozták az átjáró környezetében, és a csatlakozó szakaszokon a vasúti vágány gépi szabályozását is elvégezték. A kivitelező a MÁV FKG Kft. volt, és a Tatabánya-Oroszlány vonalon a munkák miatt a vonatok menetrendje is módosult.

A Vasúti Átjárók Biztonsága és Működési Elvei

A vasúti átjárók fokozott balesetveszélyt jelentenek, ha nem tartjuk be a szabályokat. Fontos megérteni a jelzőberendezések működését és a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat.

Használt autóalkatrész keresés: átfogó kalauz

Közúti Közlekedés Szabályai (KRESZ) a Vasúti Átjárókban

A közúti Szent Bibliánk, a KRESZ is elég egyértelműen leírja, hogyan KELL! (nem illik, meg lehet) megközelíteni a vasúti átjárót, illetve hogyan hajtsunk át rajta. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól részletesen szabályozza a vasúti átjárókban való közlekedést.

Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések

A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések közé tartozik a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó. Ezek a berendezések különböző módokon jelzik a vasúti jármű közeledését és áthaladását.

Közlekedés vasúti átjáróban - Főbb szabályok

A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

Megállás kötelező, ha:

• bármely irányból vasúti jármű közeledik;
• a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog;
• a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad;
• a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad;
• fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad;
• vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad;
• a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség;
• ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.

Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.

Átjáró biztonsági megoldások

Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. Semmi nem lehet olyan fontos, ami nem bír még két-három percnyi várakozást!

Miért nem jelent szabad utat a villogó fehér fény?

Ahogy Balázs Dániel oktató mozdonyvezető magyarázta, a villogó fehér fény nem szabad utat jelez, hanem csak a jelzőberendezés üzemképességéről tájékoztat. A vasút különböző berendezései a pálya útján érzékelik a vasúti jármű jelenlétét. A nyílt pálya és az állomások megfelelő szakaszán a két sínszálba egy-egy úgynevezett szigeteltsín szakasz van beépítve, amely villamosan el van szigetelve. Ezt a vasúti jármű kerékpárja ráhaladva képes rövidre zárni, és a záródó áramkörből információ származik a berendezés felé a vasúti jármű jelenlétéről.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak a vasúti jármű képes zárni ezt az áramkört. Például esőzéstől elázott pálya a víz révén szintén zárja a szigeteltsín áramkörét, azonban a berendezés csak kellően alacsony áramértékre jelzi, érzékeli a vasúti jármű jelenlétét. A víz például bár vezeti az áramot, de a vasúti kerékpárhoz képest rosszul, így a berendezés a magas áramérték miatt nem értelmezi azt vasúti járműnek. Az áramkör biztos zárásának egyik további feltétele a sínkorona és az abroncs futófelületi talppontja közötti megfelelően alacsony ellenállás, ami a tengelyterhelésből illetve a jármű tömegéből származik. A határérték pedig 6 tonna. A 6 tonnánál kisebb tömegű járművek bizonytalanul működtetik ezeket a berendezéseket, hiszen csekély tömegük révén adott esetben a berendezés az érzékelt magasabb áramérték miatt nem biztos, hogy vasúti járműnek fogja azt tekinteni - akárcsak az elázott pálya esetében. Ilyen járművek lehetnek speciális, fenntartási feladatokat szolgáló céljárművek. Ezek a vonatközlekedéstől eltérő szabályok szerint ugyan, de szintén közlekedhetnek vasúti pályákon, ezekre számítani kell.

Többek között az ilyen járművek feltűnése miatt nem lehet a fénysorompó villogó fehér jelzése zöld fény. A villogó fehér fény mellett a fent vázolt okokból kifolyólag is lehet számítani vasúti jármű érkezésére.

Különleges üzemállapotok és üzemzavarok

A fény- és útsorompókat kezelhetik a forgalmi szolgálattevők, de a vonat által vezérelt berendezések sincsenek felügyelet nélkül, hanem azok vissza vannak jelentve az adott szakasz forgalomirányításával megbízott dolgozóhoz. A vasúti biztosítóberendezésnek lehetnek speciális üzemállapotai, karbantartás vagy műszaki hiba miatt. Ez esetben a vonatközlekedés szigorú szabályok mellett továbbra is fenntartható, függetlenül attól, hogy a fénysorompó milyen jelzést ad a közút felé vagy ad-e egyáltalán bármilyen jelzést. Amikor sötét a fénysorompó, akkor is számítani kell vasúti - vagy bármilyen, akár kétéltű - jármű közlekedésére.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

Ha valamilyen műszaki hiba lép fel a fénysorompónál, akkor a felügyeletével megbízott forgalmi dolgozó lehetőségekhez képest megpróbálja azt elhárítani. A villogó fehér fény kintlétét a vasúti utasításrendszer is megtévesztőnek minősíti, így ha a normál üzemállapot nem állítható helyre, akkor meg kell szüntetni a villogó fehér fényt és a vonatokat megfelelő értesítés után a sötét fénysorompón át kell közlekedtetni, külön szabályok betartása mellett.

Van úgy is, hogy a fénysorompó üzemszerűen lesz sötét. Ez pedig akkor van, ha a fénysorompó behatási pontja és az útátjáró között a közlekedő vonat több, mint 5 percet állt. Ez történhet megnövekedett utasforgalom, műszaki nehézmény vagy baleset (gázolás) miatt. Ennek oka, hogy például egy gázolás esetében, amikor mentő, rendőr, tűzoltó és egyéb szakhatóságok intézkedése miatt vesztegel a vonat, ne tartsa feleslegesen zárva a sorompót. Ilyenkor a csapórudak percek alatt állnak csak vissza a függőleges helyzetükbe, majd az optikák elsötétülnek. Külön szabályok betartása mellett az 5 percen túl álló vonat is elindulhat, áthaladhat az útátjárón. Illetve ne felejtsük el, hogy kétvágányú pályák esetében, ha nem áll elég idő rendelkezésre, a nem érdekelt vágányon közlekedő vonat mozdonyvezetője nem szerez tudomást a fénysorompó állapotáról, tehát ez esetben is mindenképpen számítani kell vasúti jármű érkezésére.

A "Halálsorompók" Jelentősége és Felszámolásuk Budapesten

A köznyelvben elterjedt halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit takarta nagyjából az 1970-es évek kezdetéig. A kifejezésnek több olvasata is létezik. Az egyik az, hogy az átjáróknál veszteglő városi közlekedők úgy érezték: haláluk órája is előbb érkezik el, mint a sorompók nyitásának perce, életük percei pedig értelmetlenül peregnek a vonat áthaladására való várakozás közben. A másik magyarázat a halálsorompóknál történt számos balesetre utal; a várakozást megelégelő gyalogosok a sorompót megkerülve a sínekre léptek, ott pedig az érkező vonat elgázolta őket. A köznyelv halálsorompóként leginkább a Thököly úton lévő átjárót ismerte.

A Városi Közlekedésre Gyakorolt Hatás

A halálsorompók jelentős hátráltató tényezői voltak a városon belüli közlekedésnek, ezzel együtt a város fejlődésének. Az ilyen sorompóknál a várakozási idő miatt rendszerint elvágták a városi tömegközlekedés járatait, például a Thököly úton közlekedő buszokat. A sorompóknál feltorlódó kocsik és gépjárművek megbénították a környék forgalmát is. A legkritikusabb helynek számító Zugló felé a sorompók naponta 7,5 óra hosszan voltak zárva, jellemzően a legforgalmasabb nappali időszakban.

A Felszámolás Programja

A helyzet rendezésére három megoldás merült fel. A főváros leginkább a nagy budapesti pályaudvarok megszüntetését és kitelepítését kívánta elérni, minimális célkitűzése pedig az volt, hogy legalább a Budapest-Záhony-vasútvonalat kiszorítsák a városból és a Körvasút vonalára helyeztessék át. A főváros által preferált megoldás azonban értelmetlenné tette volna az országos vasúti hálózatot, megnehezítette volna Budapest közellátását, a főváros és a vidék kapcsolattartását, illetve honvédelmi érdekeket is sértett. A második megoldás a vasút és a közút külön szintre költöztetése volt. A változtatás lényege, hogy felül- és aluljárók építésével váltják ki a sorompókat, így szüntetve meg a torlódásokat. A MÁV és a kormányzat a vasútvonalak felemelését és alattuk aluljárók létesítését támogatta.

A halálsorompó-felszámolási program építkezései 1939. április 1-jén kezdődtek meg, miután a kormány határozatot fogadott el a ceglédi vasútvonal pályaszintjének emeléséről. Az építkezést több fázisra tervezték, elsőként a ceglédi vonal és a Kőbányai út szintbeni elkülönítését akarták megoldani a vasúti pálya magas vonalvezetésével. Az első építési fázisban a Kőér utcai átjárótól kezdve a vasutat egy fokozatosan emelkedő töltésre vezették. A vasúti pálya két acélszerkezetű híddal keresztezte a Kőbányai utat. Az építkezést a MÁV 2,2 millió pengővel, a kormány pedig a Közmunkák Tanácsa révén 600 000 pengővel támogatta. Elsőként, 1941. január 31-én a Kőbányai úti felüljáró készült el. Nem sokkal később, 1941 nyarán készült el a Kerepesi úti felüljáró. Az Egressy úti és Mogyoródi úti vasúti hidak elkészültét 1943-ban jelentette be a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.

A beruházás ceglédi vasútvonalat érintő részének gyors befejezéséről 1948 elején hozott döntést a kormányzat. Az építkezés az általános építőanyaghiány ellenére igen gyorsan haladt. Az építkezés során több helyen is felnyitották a töltést és ott közúti aluljárókat építettek be, hogy Zugló lakóterületeinek kapcsolata a városközponttal akadálytalan legyen. A töltésre épített vasút 1948. június 18-án nyílt meg az újonnan épített Zugló (akkor Rákosváros) megállóhellyel együtt.

Az 1960-as évek második felében rendeződött a Városliget körüli sorompók helyzete is. Végül itt két közúti felüljáró építésére került sor, amely a Budapest-Szob-vasútvonal és a Budapest-Záhony-vasútvonal fölött is átível. A Hungária körúti felüljáró építése 1967-ben kezdődött. Az irányonként két sávos felüljáró 1969-ben készült el.

A Felszámolás Hatása és a Jelenn

Az egykori halálsorompók közül ma már csak négy létezik. A még létező átjárók környezetében azonban az alternatív útvonalak jelentek meg (pl. Angyalföldön), így a lezárt sorompó gyorsan kikerülhetővé vált. Jelentősen fejlődött a vasúti forgalomtechnika is, a modern biztosítóberendezéseknek köszönhetően ma már nem kell hosszú percekkel a vonat áthaladása előtt lezárni a sorompókat, így a lezárt periódusok jelentősen lerövidültek. A budapesti ipar hanyatlása magával vonta a vasúti szállítás visszaesését, ezért a sorompóknál a korábbinál jóval kevesebb tolató vonattal találkozik a városban közlekedő. A még meglévő útátjárók közül a Rákosrendező vasútállomás melletti Szegedi úti átkelő továbbra is Budapest közlekedésének egyik kritikus pontja. A hosszú zárva tartás miatt rendszeresek az átkelővel kapcsolatos panaszok, emiatt a Főváros azt tervezi, hogy felüljáróval váltja ki a kereszteződést.

A halálsorompók megszüntetése jelentős hatást gyakorolt Budapest fejlődésére. A könnyebbé vált kapcsolattartás révén gyors növekedésnek indultak a vasúton túli területeken fekvő kertvárosok, csökkent a vasúti gázolások száma. Az évtizedek alatt igazolódott a fejpályaudvarok és a várost átszelő vasútvonalak meghagyásáról szóló döntés helyes mivolta is.

Vasúti Átjáró Balesetek Statisztikája és Megelőzése

Van egy körülbelüli statisztikánk az elmúlt három év vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteiről, ami minimális vigaszt nyújt csak, mivel stagnál. Viszont még mindig mi, személyautó vezetők visszük a prímet. Leggyakrabban a türelmetlen sorompókerülők kerülnek kellemetlen találkozásba a vonatütközővel. Viszonylag ritkák az oldalütközések, alácsúszások. A túlélési ráta nem meglepő módon elég alacsony, amit a két fél súlyos, dimenzióbéli különbségei érthetővé tesznek. A második legnagyobb csoport a gyalogos öngyilkosok. Az autóbuszok a kamionosokkal fej-fej mellett állnak, ők zömében fáradtságból adódóan, és jellemzően éjjel, vagy a kora hajnali órákban hibáznak. Aztán a sor végén néhány motoros kullog, akik valószínűleg nem tudtak 200-ról időben megállni.

Az átjárókban bekövetkezett balesetek nagy többsége megelőzhető lenne, ha a közúti járművezetők fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítenék meg ezeket a veszélyes helyeket. Mindannyian osztozunk a veszteségben, mindannyian osztozunk a fájdalomban. Pedig ha kicsit figyelnénk, és a környezetünket is figyelmeztetnénk, akkor talán egyszer osztozhatnánk az örömben is, amit ezen statisztikák feleslegessé válásakor éreznénk!

Észak-balatoni Vasúti Átjáró Felújítások és Forgalmi Korlátozások

Az észak-balatoni vonalon az elmúlt években villamosították a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakaszt, ezzel együtt az állomások részleges akadálymentesítése is megtörtént. Annak érdekében, hogy megszűnjenek a sebességkorlátozások ezen a vonalon, a vonatok megfelelő sebességgel közlekedhessenek, ezáltal stabilabbá és betarthatóbbá válik a menetrendszerű vonatközlekedés, idén a nyílt vonali pályarészek és több állomás átépítését, felújítását végzik el. A MÁV leányvállalata áprilisban vágányzár keretében végzi a felújítást, ami a munkák jellegéből adódóan nappal is, éjszaka is zajjal jár.

A vasútüzemi területen végzett munka az utasok, a közúton közlekedők és vasúti átjárókban közlekedők biztonságához járul hozzá. A vasúttársaság kéri a lakosság megértését és türelmét, mivel a munkálatok során az anyagok rakodása, szállítása, sínek vágása, bontási és építési munkák elvégzése miatt nagyobb zaj lesz. A munkákat a balatoni szezonon, a nyári menetrenden kívüli időszakban végzik el Balatonkenese és Balatonfüred közötti szakaszon, ez érinti Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár, Csajág, Balatonakarattya, Balatonfűzfő, Paloznak, Balatonalmádi, Balatonkenese, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred településeket. A felújításra váró 700 méteres szakaszon jelenleg több helyen is óránként 60 kilométerre korlátozták a vonatok sebességét, a felújítás után ismét nyolcvanas sebességgel haladhatnak a vonatok - írja közleményében a vasúttársaság. A munkák során 12 vasúti átjárót építenek át, javítva, biztonságosabbá téve a közúti közlekedés vasúton történő áthaladását.

Módosított Menetrend és Pótlóbuszok

A mostani, második munkaszakaszban az utasoknak április 11-től 27-ig módosított menetrendre és több útvonalon vonatpótlásra, a lakosságnak pedig zajjal járó munkálatokra kellett készülnie. A tapolcai sebesvonatok Budapest és Székesfehérvár között sem jártak, a Tapolca-Balatonfüred szakasz és a főváros között a gyorsabb eljutást a Balatonfüred és Lepsény közötti pótlóbuszokkal biztosították, melyekhez Lepsényben átszállási lehetőség volt a Tópart és a Balaton InterCity-kre. A főváros felől érkezőknek jó hír, hogy a Balaton InterCityk Lepsényben is megállnak, így könnyebb csatlakozást biztosítanak a Lepsény-Balatonfüred közötti pótlóbuszokhoz. A személyvonatok is csak Balatonfüred és Tapolca között közlekedtek, egy reggeli járat kivételével. Fontos információ, hogy a Balatonfüredről induló hajnali pótlóbuszok 40-45 perccel korábban indultak.

Közúti Lezárások és Kerülőutak a Balaton Régióban

A vágányfelújítást kézi munkagépek, közúton és vasúton is használható rakodógépek, kötött pályán közlekedő korszerű vasúti pályaépítő, karbantartó gépek alkalmazásával végzik el. Az itt alkalmazott rostaszerelvény munkagépek hossza kb. 250 méter. Nemcsak a vasúti, hanem a közúti közlekedést is érintik a változások.

Részletes lezárások és terelőutak (példák áprilisból)

• Balatonfüred, Jókai Mór utcai vasúti útátjáró: Lezárva április 28-án 22 órától 29-én 4 óráig. Kerülőút: 71-es számú főút - Vaszary Gábor utca - Séta utca - Arad utca.
• Paloznak, Balatoni úti vasúti átjáró (Alsóörs és Balatonfüred között): Teljes szélességében lezárva április 28-án 22 órától 29-én 4:30-ig. Kerülőút: 71-es számú főút - Balatoni utca - Paloznaki utca - Csopak, Kossuth utca.
• Alsóörs, Szerdahelyi úti vasúti útátjáró (Alsóörs-Balatonfüred között): Lezárva április 27-én 22 órától 28-án 4:30-ig. Kerülőút: 71-es számú főút - Alsóörs és Csopak, Vörösparti sor.
• Balatonkenese, Kikötő utcai vasúti útátjáró: Teljes szélességében lezárva április 11-én 8 órától 14-én 18 óráig. Kerülőút: 71-es számú főút - Balatonkenese, Kikötő utca.
• Káptalanfüred, Kócsag utcai vasúti útátjáró: Lezárva április 11-én 8 órától 17-én 18 óráig. Kerülőút: 71-es számú főút - Kócsag utca.
• Polgárdi és Csajág állomások közötti vasúti átjáró (Füle-Balatonfőkajár közötti 7205-ös főút): Teljes szélességében zárva április 13-án 8 órától 17-én 18 óráig. A vasúti átjáró mellett kiépített ideiglenes terelőúton halad a gépjárműforgalom.
• Balatonalmádi, Véghely Dezső utcai vasúti útátjáró: Lezárva április 15-én 8 órától 18-án 18 óráig. Kerülőút: 71-es számú főút - Neptun utca.
• Csajág, Vasút utcai útátjáró: Teljes szélességben lezárva április 19-én 7 órától 19-én 17 óráig. Kerülőút nem lesz.
• Balatonfüred, Séta utcai vasúti átjáró: Április 6-án este 11 órától április 11-én este 6 óráig lezárták. Ez idő alatt kerülni a Lóczy Lajos, Csók vagy Jókai Mór utcai átjárón lehetett.

tags: #kornye #vasuti #atjaro #információk

• Renault Scenic ECU hibák javítása
• Kormánykapcsoló problémák Alfa Romeo 146-ban
• milyen bútorajtót válasszunk
• Hosszabbítsa meg fürdőszobája élettartamát Ravak alkatrészekkel!
• Teljesítményvesztés Lada autóknál