EKAER, Kockázati Biztosíték és a Köztartozásmentes Adózói Adatbázis (KOMA)
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) célja az árumozgásokhoz köthető visszaélések visszaszorítása és a tisztességes piaci szereplők versenypozíciójának erősítése. Az EKAER a kockázatos termékek fuvarozásához kockázati biztosítékadást is kapcsol, ami jelentős anyagi és adminisztrációs teherként is megjelenik a vállalkozások életében.
Kockázati Biztosíték az EKAER Rendszerben
Az EKAER szabályozása szerint kockázati biztosítékot kell fizetniük a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek gyártóinak és kereskedőinek EU-ból érkező beszerzéseik és behozataluk, továbbá első belföldi értékesítéseik után.
Fő szabály szerint a közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés, valamint a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés után kell megállapítani a kockázati biztosíték mértékét.
A kockázati biztosíték mértéke - amennyiben mindkét jogcímen biztosíték nyújtásra kötelezett, akkor csak a magasabb érték alapján - a megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) a bejelentések során megállapított EKAER számhoz tartozó kockázatos termékek adó nélküli forgalmi értékének 15 százaléka, melyet folyamatosan biztosítani szükséges.
A kockázati biztosíték minimális összege márciustól az előző 60 nap kockázatos termékeiből származó, az EKÁER-ben rögzített nettó forgalom 15 százaléka. Ugyanis a rendszer március 1-jétől nem ad majd EKÁER számot, ha a szabad biztosíték nem éri el az indítani kívánt fuvarban található kockázatos élelmiszerek vagy más kockázatos termékek nettó ellenértékének 15 százalékát, így esetükben ez lesz a biztosíték számítás valós alapja.
Porsche stratégiája válság idején
Ha a módosított adatok alapján az adózónak magasabb összegű kockázati biztosítékot kell nyújtania, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételét a NAV csak akkor teljesíti (tehát az utólag módosított adatok érvényesítése csak akkor történik meg), ha az adózó ezt a magasabb összegű biztosítékot befizette.
Mentesség a Kockázati Biztosíték Alól
Azonban az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, meghatározott feltételek mellett.
Az EKAER rendelet 16. § (8) bekezdése lehetővé teszi a kockázati biztosíték teljesítése alóli mentességet. Vizsgáljuk meg, milyen feltételek mellett mentesülhetnek az adózók a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól!
Az adózóknak a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülés érdekében együttesen két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt az Art. alkalmazásában nem minősülhetnek új kötelezettnek, másrészt pedig az EKAER rendelet 18. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott valamelyik adózói körbe kell tartozniuk.
Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki nem minősül az Art. szerinti új kötelezettnek és legalább két éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.
Az Art. 113. § (9) bekezdése szerint az Art. 113. §-a alkalmazásában új kötelezettnek minősül az az adózó, aki/amely a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben az Art. 113. §-a szerint adószámot kapott, vagy aki/amelynek a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben keletkezett adóköteles tevékenysége. Az adózó akkor válhat ismét új kötelezetté, ha az általa még új kötelezetti minőségben teljesített, biztosítéknyújtási kötelezettséget keletkeztető utolsó bejelentés időpontjának évét, vagy már új kötelezettnek nem minősülő adózóként utoljára megtett bejelentés időpontjának évét követő 2 évben nem tesz újabb bejelentést és áfabevallást sem nyújt be. Vagyis az adózó új kötelezetti minősége leghamarabb a kérdéses utolsó bejelentésekkel érintett évet követő 3. évben szűnik meg.
Ezen biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés legegyszerűbb formája, ha a már 2 éve működő vállalkozás kéri a köztartozásmentes adózói adatbázisba (KOMA) történő felvételét.
Kismegszakítók betáplálási iránya
A másik megoldás, a minősített adózói adatbázisba való bekerülés sokkal nehezebb, így csak nagyon kevesen tudnak majd élni ezzel. A kérelem beadását megelőzően ugyanis gyakorlatilag hat éven belül nem lehet még 1 forintnyi adóhiánya sem a cégnek.
A Köztartozásmentes Adózói Adatbázis (KOMA)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közhiteles nyilvántartást vezet azokról az adózókról, amelyeknek nincs köztartozásuk. Ez a köztartozásmentes adózói adatbázis a KOMA. A KOMA a NAV honlapján (www.nav.gov.hu), az Adatbázisok/Köztartozásmentes adózók menüpontban kérdezhető le.
A KOMA feltételei és felvételi folyamata
A köztartozásmentes adózói adatbázisba az az adózó szerepelhet, aki/amely a közzétételt megelőző hónap utolsó napján a következő feltételeknek megfelel [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §]:
- nincs a NAV-nál nyilvántartott 5 000 forintot meghaladó nettó adótartozása, valamint 30 000 forintot meghaladó adótartozásnak nem minősülő köztartozása;
- az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (erről a KOMA-nyomtatvány beadásakor nyilatkozni kell);
- nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;
- ha csoportos adóalany tagja, akkor a csoportos adóalanynak nincs áfa- vagy társaságiadó-tartozása;
- adó megfizetésre kötelezettként nincs lejárt esedékességű tartozása.
Ahhoz, hogy bekerüljünk a köztartozásmentes adózói adatbázisba, kérelmet kell benyújtanunk. Fontos kiemelni, hogy az erre irányuló kérelem (KOMA nyomtatvány) benyújtása illetékmentes, azonban csak elektronikus úton küldhető be az adóhatósághoz, ügyfélkapun keresztül. A kérelem kitöltése gyors és egyszerű, hiszen elegendő a vállalkozás nevének, adószámának a megadása és két X elhelyezése a nyomtatványon.
Az adatbázisba bekerülni legkorábban a KOMA kérelem benyújtása utáni hónap 10. napján lehet. A feltételeknek megfelelő adózó első alkalommal a kérelem benyújtása utáni hónap 10-én kerül az adatbázisba, amit a NAV havonta felülvizsgál.
Amennyiben adózó minden hónapban megfelel a feltételeknek, nem kell újból kérnie az adatbázisba történő szereplést, az automatikusan megújul. Az adatbázisban mindaddig szerepel, amíg a feltételeknek megfelel, és kérelmét vissza nem vonja, törlését nem kéri.
Ha a felvételi kérelem benyújtási hónapjának utolsó napján az adózó a felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, a kérelem benyújtójának tárhelyére a NAV hiánypótlásra felszólító végzést küld. A végzésben szereplő hiányosságokat 10 napon belül lehet pótolni. Ha a kitűzött határidőn belül a feltételeket nem teljesíti, akkor a NAV elutasító határozatot hoz.
Ha az adózó már szerepel a KOMÁ-ban és a NAV a hónap utolsó napján megállapítja, hogy már nem felel meg az előírt feltételek valamelyikének, akkor az adózót az adatbázisból törli. Ha az adózó a törlésről szóló értesítőben szereplő hiányosságok fennállását vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt tehet. Az adózói észrevételben foglaltakat a NAV 8 napon belül kivizsgálja. Ha az adózó az észrevétel alapján sem kerülhet vissza a KOMA-ba, a NAV elutasító határozatot hoz. Az elutasító határozat ellen a határozat átvételétől számított 8 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezés illetéke 5 000 forint.
A KOMA adatbázis minden hónap 10-én frissül és 11-től érvényes, így 1-jétől 10-ig az adott havi adatbázis adatai a havi frissítésig nem elérhetőek!
A KOMA adatbázis előnyei
Az adatbázisban történő szereplésnek a kockázati biztosítékadás alóli mentességen felül további előnye is van, hiszen:
- a cég üzleti partnerei felé igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot,
- általánosan helyettesíti a tartozásmentességről szóló nemleges adó- és együttes adó igazolásokat,
- mivel pedig az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásban szereplő aktuális adatokkal szerepel.
Korábban a különböző eljárásokban szükséges volt a nemleges adóigazolás beszerzése, amelyet leginkább eredeti, papír formában kellett prezentálni. Az utóbbi időben az adminisztrációs terhek csökkentésének részeként ezen a területen is fejlődés következett be. Bizonyos pályázatokon való részvételkor, illetve közbeszerzési eljárásban való induláskor feltételként is szabhatják, hogy a pályázó cég benne legyen a köztartozásmentes adatbázis nyilvántartásában. Néhány esetben jogi szabályozás is kapcsolódik az adatbázisban való szerepléshez.
A fentiek okán csak javasolni lehet, hogy minél több adózó kérje felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba, azok akik kockázatos termékekkel bonyolított tranzakcióik okán az EKAER szám igényléshez biztosítéknyújtásra lennének kötelezettek.
Az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek szabadon dönthetnek arról, hogy az adatbázisban adószámmal, adóazonosítójellel vagy esetleg mindkét azonosítószámmal szerepelnek. A KOMA-ban adószám, adóazonosító jel vagy név alapján lehet egy adott adózót keresni.
Kockázatos Termékek Azonosítása
Az EKÁER szabályozásában nagy szerepet kap az áru, termék kockázatos, vagy nem kockázatos minősítése. Az EKÁER rendelet értelmében másként alakul a bejelentésre kötelezett személye kockázatos termék esetében, egyszerűsített adattartalmú bejelentést pedig nem kockázatos termékre lehet tenni.
A kockázatos termékekre vonatkozóan a szabályozást az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet tartalmazza. Ilyen termékek például a természetes homok, kavics, sóder, tört kő, rovarölők, gombaölők, gyomirtók, valamint bizonyos textil- és ruhaipari termékek (pl. felsőkabátok, anorákok, harisnyaáruk).
A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon-követhetőségről szóló 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták. A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső segítségével elérhetők.
Fontos Megfontolások
A köztartozásmentes adatbázisban való szereplés hiánya néhány esetben szankciókhoz vezethet, ezért fontos, hogy külön figyelmet fordítsunk a köztartozásmentes adatbázis feltételeinek való folyamatos megfelelésnek. Célszerű az adófolyószámlát rendszeresen ellenőrizni, hogy az adóbefizetések és a bevallások rendben legyenek.
tags: #kockazatos #termek #koma #adatbazis #kockazati #biztositek