A sajtfogyasztás élettani hatásai és szerepe az egészséges táplálkozásban
A sajt tápanyagok széles skáláját tartalmazó, ősidők óta fogyasztott, világszerte kedvelt tejtermék. Nálunk a tehéntejből készített termékek dominánsak, de kapható juh- és kecskesajt is. Krémsajttól a mozzarellán és camemberten át a hegyi sajtig és a parmezánig sok rajongója van a sajtoknak. Az egyes sajtféleségek beltartalma között természetesen kisebb vagy éppen nagyobb eltérés van; a sajt olyan értékes tápanyagokban gazdag, mint például fehérje, kalcium, foszfor, valamint B2-, B12- és A-vitamin.
A sajt mint értékes tápanyagforrás
Az egészséges emésztéstől kezdve egészen az izomregenerációig mind-mind fehérjékre van szüksége a szervezetünknek. A sajt gazdag fehérjeforrás, főleg kazeint tartalmaz. A sajtban található fehérje, (a kazein) biológiai értéke rendkívül nagy, mert tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. A fehérje teltségérzetet okoz, segít a csontok és az izmok fejlődésében, ráadásul az étvágyat is csökkenti. A sajt az egyik legtermészetesebb kalciumforrás, a kalciumnak pedig kiemelkedő szerepe van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában.
A sajtok bizonyos fajtái nem csak kalciumban, hanem B-vitaminban is gazdagok, ez utóbbi segít abban, hogy a kalcium kifejtse hatását a szervezetünkben. Az omega-3 és omega-6 zsírsav révén a sajt ízletes módja annak, hogy jó karban tartsuk agyunkat. Azok a sajtok, amelyek gazdagok cinkben, erősítik az immunrendszerünket.
Tápanyag-összehasonlítás (példák)
- 30 gramm krémsajt: 84 kcal, 8 g zsír, 1 g szénhidrát, 2 g fehérje.
- 30 gramm cheddar: 115 kcal, 10 g zsír, 0 g szénhidrát, 7 g fehérje.
Egészségügyi előnyök és tudományos háttér
A michigani egyetem professzorai kimutatták, hogy a rendszeres sajtfogyasztóknak kevesebbszer fáj a fejük, ellenállóbbak a migrénnel szemben, magasabb a stressztűrési szintjük és kevesebbet aggodalmaskodnak, mint azok, akik nem fogyasztanak sajtot. Egy friss svéd tanulmány szerint a kemény sajtok megvédik a fogkőképződéstől a fogaidat - ezáltal hosszabb ideig lesz egészségesebb az ínyed és a fognyakad! A probiotikumok, azaz a beleinkben tenyésző, kedvező hatású mikroorganizmusok elengedhetetlenek az egészségünkhöz: szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, a vitamintermelődésben, az immunrendszer erősítésében, illetve a kórokozók elpusztításában.
A kínai Soochow Egyetem kutatói megállapították, hogy a sajtok többsége a szervezetben lévő "jó" koleszterin szintjét emeli csak, a "rossz" koleszterin szintet csökkenti. A tanulmány szerint napi 40 gramm sajt rendszeres fogyasztása még jót is tehet az egészségünknek. Ez a mennyiség tíz százalékkal csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát, illetve 14 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki valamilyen szívbetegség.
Fogyasztás és egészség Magyarországon
Veszélyek és figyelmeztetések
A sajtok általában magas kalóriatartalmúak, sok nátrium és telített zsírsav található bennük. Nagy mennyiségű sajt fogyasztása esetén a benne található nátrium és telített zsírsavak megnövelhetik a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, a szív- és érrendszeri megbetegedésekét is, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A vesebetegeknek sem szabad túl sok sajtot fogyasztaniuk magas foszfortartalma miatt.
A laktózintolerancia olyan állapot, amelyben a szervezetből hiányzik a tejcukrot lebontó enzim, aminek gyakori tünetei a felfúvódás, a puffadás és a hasmenés. A kemény, érlelt sajtok laktóztartalma általában kisebb, mint a friss, lágy sajtoké. A depresszióra hajlamosakat vagy a Parkinson-kórban szenvedőket is óvatosságra intik a szakemberek, mert a betegségükre szedett MAOI gyógyszer mellett fogyasztott nagyobb mennyiségű érett sajt túl sok tiramint tartalmazhat a szervezet számára.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
tags: #a #sajtfogyasztás #hatása #a #klímaváltozásra