Sajt Fogyasztási Statisztika Magyarországon: Népszerűség, Szokások és Egészségügyi Szempontok
Magyarországon a sajt népszerűsége az elmúlt években jelentősen megnőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai sajtfogyasztás évente 4 és 6 kilogramm között van fejenként. Bár a kínálat széles, a trappista sajt továbbra is a legnépszerűbb.
A felmérések szerint a magyar sajtvásárlók körében a trappista messze a legismertebb sajttípus. A válaszadók 90 százalékának elsőre ez a fajta jut az eszébe a sajtról. Ezt követi az eidami-mozzarella-camembert trió 66, 64 és 61 százalékos ismertséggel.
A beszerzéseknél még hangsúlyosabb a trappista sajt előnye: a vevők 88 százaléka választja ezt a fajta készítményt, míg a második legkeresettebb mozzarellát 35 százalék teszi a kosárba. Ezt követi az eidami 34 százalékkal, majd a camembert 31 százalékkal. Ementálit a megkérdezettek csupán 25 százaléka szokott vásárolni, gaudát 22, fetát 19, cheddart 18, a parmezánt 15, a brie-t 12 százalék.
A legnépszerűbb sajtok Magyarországon:
- Trappista: 88%
- Mozzarella: 35%
- Eidami: 34%
- Camembert: 31%
- Ementáli: 25%
- Gouda: 22%
- Feta: 19%
- Cheddar: 18%
- Parmezán: 15%
- Brie: 12%
A legtöbben (a megkérdezettek 39 százaléka) havi 3-4 ezer forintért vásárolnak sajtot, míg 32 százalék 1 és 2 ezer forint közötti összeget költ sajtokra havonta. Mindössze 18 százalékos azoknak az aránya, akik 5 ezer forint fölötti összeget áldoznak erre a célra, ez leginkább a 30-39 közötti korosztályra jellemző.
Így nem meglepő, hogy a többség a legolcsóbb, a kilónként 3000 forint alatti sajtokat vásárolja, ez a megkérdezettek 57 százalékára jellemző. Érdekes, hogy pont a legfiatalabbak vásárolják kevésbé a legolcsóbb sajtokat: a 18-29-es korosztály 50 százaléka, míg a középkorúak 56 százaléka, az 50 felettieknek pedig már a 61 százaléka keresi az olcsóbb verziókat.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A legtöbben kisebb csomagolt tömböt vesznek (45 százalék), vagy kimérve kérik a sajtokat (42 százalék). 35 százalék nagyobb csomagolt tömböt vásárol, szeletelve csomagolt kiszerelést a megkérdezettek 28 százaléka választ.
Az árérzékenység mellett a korábbi tapasztalatok befolyásolják leginkább a sajtválasztást: a vásárlók 92 százalékánál játszik szerepet a döntésben az ár, 89 százalékuk számára pedig fontos, hogy jó élményei legyenek az adott termékkel.
A magyarok számára a sajtválasztásban kevésbé játszanak szerepet a környezetvédelmi szempontok, mint a termék származása. 41 százaléknak fontos ugyanis, hogy az áru magyar termelőtől származzon, 18 százalék vásárol szívesebben biogazdálkodásból származó sajtot és csupán 19 százaléknak számít, hogy csomagolásmentes legyen az áru.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyarok nem zárkóznak el a különlegesebb sajtoktól, ha azoknak kedvező az ára: 74 százalék nyitott az alacsony árú, de ismeretlen termékek kipróbálására, 16 százalék pedig az ártól függetlenül is megkóstolna pár új ízt.
A beszerzési helyeket tekintve toronymagasan a bolt- és áruházláncok vezetnek, a válaszadók 88 százaléka vásárolja a sajtot ilyen helyeken, míg termelői piacon, illetve vásárcsarnokban 6-6 százalék.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
A sajtok élettani jellemzői
Az egyes sajtféleségek beltartalma között természetesen kisebb vagy éppen nagyobb eltérés van. A sajtok készítésénél is fermentációs folyamatok zajlanak, amelyek eredményeként a közreműködő baktériumok átalakítják a tejcukrot, ezért ennek koncentrációja általában jelentősen lecsökken.
A sajt tápanyagok széles skáláját tartalmazó, ősidők óta fogyasztott, világszerte kedvelt tejtermék. Nálunk a tehéntejből készített termékek dominánsak, de kapható juh- és kecskesajt is. A sajt gazdag fehérjeforrás, főleg kazeint tartalmaz.
A vitaminok közül az A, B2, B12, K2 és folát, az ásványi anyagokból a kalcium, foszfor, magnézium, cink, továbbá lipidek (zsírok és zsírszerű anyagok), probiotikumok és bioaktív molekulák (bioaktív fehérje-töredékek, azaz peptidek, laktoferrin, rövidláncú zsírsavak stb.) tartoznak még a sajt összetételének repertoárjába.
Mindezek a tényezők előnyösen befolyásolják az élettani funkciókat, az egészségi állapotot. Előmozdítják a csontok egészségét, segítenek a csontritkulás kivédésében, erősítik a test izomzatát. Előnyösek a szájüreg normál mikroflórájának fenntartásában, a fogszuvasodás, a fogak demineralizációja megelőzésében.
A jó, pihentető alvásnak is részese lehet a sajt. Az „alvási hormonok”, a melatonin és szerotonin termelődéséhez egy aminosav, a triptofán, szükséges. A sajtok fehérjéje szolgáltatja ezt a vegyületet, főként a parmezán, a mozzarella, a cheddar és a cottage cheese javítja az alvás minőségét.
A béltraktus egészséges működésében, az emésztési és felszívódási funkciókban fontosak a sajtok probiotikus mikroorganizmusai, ebben a vonatkozásban a szakértők a cheddar, cottage cheese, edam, gouda, gruyère sajtok szerepét emelik ki.
Több tanulmány foglalkozik a sajtok befolyásával a legfontosabb betegségek előfordulására, azaz incidenciájára, illetve halálozási mutatójára, azaz mortalitására. A statisztikai értékelést a legtöbb, illetve legkevesebb sajtot fogyasztó népességcsoportok összehasonlítása alapján történt.
Kiderült, hogy a sajtfogyasztás védő hatása túlnyomórészt csekély, vagy igen csekély, elvétve mérsékelt. Tisztázódott az is, hogy a tanulmányozott betegségek halálozásának minimuma napi átlagosan 30-40 g sajt elfogyasztásánál van.
Ezért a sajt úgy tekinthető, hogy alapvető a normál élettani működések fenntartásának szempontjából, értékes táplálék, de egyébként neutrális.
Nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó a kevésbé kedvező tényekről. A sajtokban jellemzően sok só van, valamint a telített zsírsavak a dominánsak. Ezek elősegíthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, de ezzel csak extrém mennyiség rendszeres fogyasztásánál kell számolni.
Előfordul az egyik fehérje, a kazein okozta allergia is, amely ugyan alapvetően a nem anyatejjel táplált csecsemők, kisgyermekek betegsége, és általában ötéves kor után megszűnik, de megmaradhat a felnőtteknél is.
A tejtermékek rendszeres fogyasztása révén hormonok kerülhetnek a szervezetbe, mivel a tehéntej természetes növekedési hormonokat és mesterséges nemi hormonokat is tartalmazhat.
A sajtfogyasztás és a demencia kapcsolata
Mi történik a testeddel, ha 60 éves korod után is folytatod a tejfogyasztást
Egy friss japán tanulmány szerint azoknál az idősebb felnőtteknél, akik legalább heti egyszer ettek sajtot, alacsonyabb arányban jelent meg demencia a következő három évben. A Nutrients folyóiratban megjelent elemzés csaknem 8 000, 65 év feletti, önállóan élő ember adatait értékelte.
A vizsgálat két csoportot hasonlított össze: azokat, akik legalább hetente ettek sajtot, illetve azokat, akik ritkán vagy soha. Három év alatt a rendszeres sajtfogyasztók 3,4 %-ánál, míg a sajtot nem fogyasztók 4,5 %-ánál diagnosztizáltak demenciát.
A tanulmány nem vizsgálta közvetlenül, mi magyarázhatja ezt az összefüggést. A szerzők ugyanakkor rámutattak: a sajt olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek korábbi kutatások szerint szerepet játszhatnak az idegrendszeri egészség támogatásában.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: a vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, így nem bizonyítja, hogy maga a sajtfogyasztás csökkentené a demencia kockázatát. A tanulmány mégis arra utal, hogy a mértéktartó sajtfogyasztás akár előnyös is lehet az időskori agyi egészség szempontjából.
A sajtok változatosabbá, ízletesebbé, kívánatosabbá teszik az étkezéseket. Fontos azonban a mértékletesség és a tudatos választás, figyelembe véve az egyéni egészségügyi szempontokat.
Érdemes tehát a sajtokat mértékkel fogyasztani, és a változatos, döntően növényi alapú étrendet követni.
tags: #sajt #fogyasztás #statisztika