A Gépjárművek Vámtarifaszám (VTSZ) Besorolásának Összetett Szabályai és Adózási Vonatkozásai

A gépjárművek adózására és a hozzá kapcsolódó számvitelre vonatkozó szabályok mindig sok kérdést vetnek fel, ráadásul az alkalmazandó, alkalmazható szabályokat még a választott adózási mód, valamint maga az adózó gazdálkodási formája is befolyásolja. A személygépjárművekre vonatkozóan például több speciális szabály is van, és az egyes jogszabályok - még ha egymástól gyakran eltérően is - de pontosan meghatározzák annak fogalmát, addig a haszongépjárműveket érintő szabályok már kevésbé nevesítettek, több jogszabály csak indirekt módon (minden, ami nem személygépjármű) következik ki a törvény szövegéből. Adózási szempontból ugyanakkor más szempontok szerint kerül besorolásra a gépjármű, mivel az egyes adótörvények ezt eltérően kezelik.

Vámtarifaszám (VTSZ), Szolgáltatási Jegyzék (SZJ) és Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR)

Az APEH (NAV) állásfoglalása szerint általánosságban elmondható, hogy nem kell szerepeltetni a bizonylaton a nyújtott szolgáltatás statisztikai besorolási számát, vagy az értékesített termék vámtarifaszámát. A NAV (APEH) egyértelmű állásfoglalása szerint a vtsz (vámtarifaszám), illetve szj (szolgáltatási jegyzék szám) számokat a számlákon már nem kell feltüntetni, de a teszor (tevékenységek és szolgáltatások országos jegyzéke) számokat sem kötelező. Tudni kell, hogy a vtsz és szj már megszűnt, ezek hatályon kívül lettek helyezve, azonban a számla kötelező adattartalmára vonatkozó jogszabály még erre hivatkozik. Bizonyos speciális jogszabályok a teáor feltüntetését írhatják elő. Ennek megfelelően a számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik.

A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján - 2010. április 21-én - lépett hatályba. E szerint - összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival - a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltja a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR). Az SZJ hatályon kívül helyezésének azonban az áfatörvény által hivatkozott SZJ számok tekintetében nincs jelentősége. Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002.09.30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. Ennek megfelelően az áfatörvény alapján sem a TESZOR, sem az SZJ szám szerepeltetése nem kötelező eleme a számlának.

A Gépjárművek Besorolásának Alapelvei és A Vámtarifa Jelentősége

A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezményt és annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvét (a továbbiakban: a HR-ről szóló egyezmény) az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. A HR-ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét.

A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: WCO), amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én, Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény létesített, a HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR-bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket, és áruosztályozási véleményeket, amely bizottság működését ezen egyezmény 6. cikke szabályozza. A KN a HR-en alapul, és átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait. Az „Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései” kiadásának előszava akként rendelkezik, hogy a Kombinált Nómenklatúra „nem foglalja el [a HR] helyét, hanem kiegészítésének kell tekinteni, és azzal együtt kell alkalmazni”.

Škoda kishaszonjárművek jellemzői

A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Ezenfelül az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie. Végül fel kell idézni, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság által a KN és a WCO által a HR tekintetében megfogalmazott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal.

Személygépjárművek Besorolása (VTSZ 8703)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a társasági adóról szóló törvény a gépjárművek kategóriáiból és meghatározásából indul ki, azonban az áfa szempontjából már más a helyzet. Az áfa megítélése szempontjából a 2002. július 31-én érvényes Kereskedelmi vámtarifa osztályozás a mérvadó, vagyis főszabály szerint a vtsz. számhoz tartozó meghatározás dönti el a gépjármű besorolását. A minősítést 2019. június 30-áig a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én érvényes besorolási rendje, 2019. július 1-jétől a 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint kell elvégezni.

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályok alkalmazása szempontjából tehát kizárólag a Kereskedelmi Vámtarifa besorolása az irányadó, vagyis nincs jelentősége annak, hogy a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyben milyen minősítést tüntet fel a gépjármű besorolására. Eszerint személygépjárműnek minősül a 8703 vámtarifaszám szerinti, elsősorban személyszállításra tervezett gépkocsi és más gépjármű, beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.

A 8703-as vtsz. szám alá az alábbiak tartoznak: „Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702 vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.” Személygépkocsinak minősülnek a kettős funkciójú (személy- és teherszállításra szolgáló) járművek is, ha az elsődleges funkció a személyszállítás. Általánosnak mondható, hogy elsősorban személyszállításra tervezett egy gépjármű akkor, ha biztonsági felszereléssel ellátott üléssor(ok), az utasok részére szolgáló kényelmi berendezések, illetve ablakok vannak az utas- és raktérben egyaránt.

Az 5 tonnánál kisebb bruttó tömegű, többcélú járművek, mint a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, pick-up kisteherautók is ebbe a kategóriába tartozhatnak, amennyiben az alábbi jellemzőkkel bírnak:

Mindennapi munka Citan-nal

• Állandó ülések biztonsági berendezésekkel (pl. biztonsági övvel vagy annak rögzítéséhez szükséges rögzítési helyekkel vagy szerelvényekkel) valamennyi személy részére vagy a vezető és az elülső utasok mögötti hátsó részben állandó rögzítési helyek vagy szerelvények ülések és biztonsági berendezések rögzítésére.
• Kényelmi berendezések, igényes belső kivitel és felszereltség a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő teljes belső terében (pl. kárpitozott ülések, díszítő oldalpanelek).

Például egy pick-up, amely zárt, utastérként kialakított vezetőfülkével rendelkezik, amelyben a vezetőülés vagy -pad mögött lehajtható vagy kivehető, hárompontos biztonsági övvel ellátott ülések találhatók, és másrészt az utastértől elválasztott, 50 centimétert meg nem haladó magasságú, kizárólag hátulról nyitható rakodófelülettel rendelkezik, amelyekből hiányzik a rakomány rögzítéséhez szükséges felszerelés, és luxuskivitelű utastere van (többek között elektromosan állítható üléseket, bőr üléshuzatot, elektromos tükröket és ablakemelőket, CD-lejátszós autórádiót stb.) tartalmaz, valamint ABS-fékrendszerrel, nagyon magas fogyasztású, automata sebességváltós benzinmotorral, négykerékmeghajtással és luxuskivitelű (sport-) kerékabronccsal rendelkezik, az elsősorban személyszállításra tervezett járművek közé sorolandó.

Haszongépjárművek Besorolása (VTSZ 8704)

Ugyanakkor haszongépjárműnek minősül minden olyan gépjármű, ami a 8704 vámtarifaszám szerint áruszállító gépjármű. A 8704 Áruszállító gépjármű áruosztályba tartozik mindenfajta áruszállító kocsi, beleértve az olyan furgon jellegű járművet is, amelyben a vezetőfülkét gyárilag elválasztották a rakodótértől.

Általánosságban elmondható, hogy egyes gépjárműveknek a 87.04 vámtarifaszám alá történő osztályozását olyan jellemzők alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban áruszállításra és nem személyek szállítására tervezték. Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek osztályozásánál fontosak, melyek bruttó tömege az 5 tonnát nem haladja meg és általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó rakodótere vagy hátsó platója van. A rakomány be-, illetve kirakását elősegítő, a rakodótér oldalfalain vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli, esetleg ablakos toló, oldalra vagy felfelé nyíló ajtóval lehetnek a gépjárművek felszerelve.

A zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárművek termékbesorolása esetén a vezetőfülkét a rakodótértől az utasok védelmét szolgáló bármilyen gyárilag kialakított térelválasztó elem különíti el. Haszongépjárművek esetén a vezetőfülkében a HR Vámtarifa Magyarázat rendelkezései alapján, valamint az Áruosztályozási Rendelkezések figyelembevételével legfeljebb három személy szállítható. A zárt rakodótér lehet hátsó- és oldalajtó nyitású, oldalán és hátsó részén lehet ablakokkal felszerelt is, abban gyárilag kialakított további ülésrögzítési, biztonsági öv felszerelési lehetőség nincs.

Egyes ide tartozó típusok esetében a zárt raktérben lehet biztonsági öv, övrögzítési pont vagy utaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, de ennek teljesen felhajthatónak vagy összecsukhatónak kell lennie annak érdekében, hogy a teljes rakteret áruszállításra lehessen használni. Az áruszállításra szolgáló járművekre jellemző még az igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő raktérben (nincs szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók stb.). Az 5 tonna feletti, hagyományos áruszállításra használt gépjárműveket (kamionok, nagytestű fixplatós vagy billenős teherautók) haszongépjárműként kell osztályozni.

Elektromos autók jövője Magyarországon – elemzés

Ezen vámtarifaszám alá tartoznak a különlegesen szerkesztett és különböző olyan szerkezetekkel felszerelt gépjárművek, amelyek lehetővé teszik, hogy azok különleges, nem szállító tevékenységet végeznek, azaz e vámtarifaszámok alá tartozó járművek elsődleges célja nem személy vagy áruk szállítása. Ilyen gépjármű a betonkeverő gépkocsi, darus kocsi, permetező kocsi mezőgazdasági használatra, tehergépkocsi utcák, csatornák tisztítására stb.

Összehasonlító táblázat: Személy- és áruszállításra tervezett járművek jellemzői

Az Átalakítások Hatása a Besorolásra

Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás (szállítható személyek számának megnövelése, üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése, az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása) esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebből az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 8703 vámtarifaszám alá osztályozandó. Az elvégzett módosítások, átalakítások során lényeges szabály az is, hogy egy gépjárműnek a forgalmi engedélyben megjelölt minősítése, nem alapozza meg annak Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolását, tehát kizárólag erre alapozva nem lehet adójogilag eldönteni a gépjármű besorolását. Ha a tehergépkocsit adólevonásra személygépkocsivá (vtsz. 8703 termék) alakítanak át, egyösszegű áfa fizetési kötelezettség keletkezik az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint. Az adó alapja a személygépkocsi teljesítéskori beszerzési ára, azaz az átalakításkori piaci ára.

Adózási Vonatkozások

Áfa szabályok

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) nem szerepel a cégautó, mint fogalom, ezért azt kell megnézni, hogy a cégautóként használt jármű személygépkocsinak vagy más járműnek minősül-e az áfa rendszerében. Azért nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a cégautóként használt jármű személygépkocsinak minősül-e az áfa rendszerében, mert a személygépkocsihoz többféle levonási tilalom kapcsolódik. Az Áfa tv. 33. §-a tételesen felsorolja, hogy milyen levonási tilalom kapcsolódik a gépjárművekhez. Az adó levonásának tilalma az Áfa tv. 33. § (2) bekezdés b) pontja szerint kizárólag a 8703-as VTSZ termékbesorolásba tartozó személygépkocsikra vonatkozik.

Arra a járműre, ami az áfában személygépkocsi, az összes személygépkocsira vonatkozó szabály alkalmazandó, tehát a személygépkocsi, mint termék beszerzésével összefüggő levonási tiltás, levonási tiltás az abba tankolt bármilyen üzemanyagra, továbbá az 50%-os diktált levonási tilalom a személygépkocsi fenntartási, üzemeltetési költségre és a személygépkocsi bérleti díjra. Egyrészt nem vonható le a személygépkocsi beszerzésével összefüggésben felmerült áfa, csak akkor, ha a beszerzés továbbértékesítési vagy teljes egészében vagy túlnyomórészt bérbeadási céllal történik. Nem vonható le továbbá a személygépkocsiba tankolt bármilyen üzemanyag áfa tartalma. A nem továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi áfa-ja a beszerzéskor nem helyezhető levonásba. Ez alól az általános szabályozás alól 2001. évtől a kizárólag személytaxi szolgáltatást végző adózó képez kivételt.

Az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészében vagy részben nem adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja. Ilyen eset pl. a személygépkocsi ingyenesen történő használatba adása. Ha a cégautót térítésmentesen adják át, áfa fizetési kötelezettség általában nem keletkezik. Az ingyenes ügyletek ugyanis akkor adóztathatók, ha az átadott termékkel kapcsolatban levonható adó volt. Minthogy a személygépkocsi beszerzésekor (nem továbbértékesítési cél esetén) az adó nem vonható le, így az átadás sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ha a cégautó ingyenesen átadásra kerül, és korábban a fenntartásával kapcsolatban volt levonható adó, akkor az átadás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. A lízing formájában megszerzett személygépkocsi is beszerzésnek minősül, ha a szerződés értelmében az utolsó lízingdíjjal a tulajdonjog is átszállt. 2019. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a bérelt, opciós lízingbe vett személygépkocsira vonatkozó áfa szabályok.

Ha azonban az adott cégautó az Áfa tv. alkalmazásában nem minősül személygépkocsinak, akkor annak beszerzési áfa tartalmát és az abba tankolt gázolaj áfa tartalmát az általános szabályok szerint - adóköteles üzleti használat esetén - le lehet vonni. Mezőgazdasági őstermelő ilyen minőségében történő haszongépjármű beszerzése során mentes az áfa alól, így értelemszerűen levonási jogot sem alapíthat.

Gépjárműadó és Cégautóadó

Talán az egyértelmű, hogy a haszongépjármű után gépjárműadó fizetési kötelezettség is keletkezik, melyet félévente kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé. Az is evidens, hogy cégautóadót, csak - egyébként nem kizárólag magán célra használt - személygépjármű után kell fizetni. Ennek kapcsán azonban ki kell emelni, hogy annak eldöntése során, hogy cégautóadó terheli-e például azt a gépjárművet, ami egyébként az áfatörvény értelmében nem minősül személygépkocsinak, már az szja-törvény szerinti meghatározást kell figyelembe venni.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A.§-ban előírtak szerint, cégautóadó-köteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit -, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. alapjául szolgáló költséget, ráfordítást elszámoltak. A személygépkocsi fentebb hivatkozott, Szja törvényben leírt meghatározása (3.§ 45. pont) szerint „személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.”

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Ez összességében azt jelenti, hogy könnyen lehet olyan gépjármű a társaság tulajdonában, ami az áfa szempontjából nem minősül személygépkocsinak, így az áfája levonásba helyezhető, azonban a cégautóadó szempontjából már személygépkocsinak minősül, így a cégautóadót is meg kell fizetni utána. A cégautóadó mértéke függ a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától is.

Az adót a tulajdonosnak, vagy pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani a ’01-es bevallás megfelelő lapján, és egyben megfizetni a külön erre a célra létrehozott adónemre és számlaszámra. Fontos ugyanakkor, hogy a fizetendő adó összegéből levonható a negyedévre eső, határidőben megfizetett gépjárműadó rész összege.

Visszterhes vagyonszerzési illeték

A haszongépjármű beszerzése során felmerülhet a visszterhes vagyonszerzési illetékfizetés is. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű visszterhes vagyonátruházáskor illeték tárgya, ami a vonatkozó törvény értelmében olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköznek minősül - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a haszongépjármű zárt végű pénzügyi lízing keretében kerül megszerzésre. Ugyanakkor mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól a tehergépjármű. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű tehergépjárműnek minősül, amit nem személyszállításra terveztek. Vagyis az illeték esetében is elmondható az, hogy lehet olyan körülmény, amikor a gépjármű például az áfa szempontjából személygépjárműnek minősül, azonban illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.

Az illetékfizetési kötelezettség keletkezésénél főszabály az átruházásról szóló szerződés kelte. Az illeték összegét a gépjármű kora és motorteljesítménye befolyásolja, és 300 Ft/kW-tól 850 Ft/kW-ig terjedhet.

tags: #kishaszon #gépjármű #vtsz #besorolási #szabályok

• A Mégane IV dinamizmusa
• Itt olvashat a tapolcai Ikarus találkozó részleteiről
• Az olasz rendszámok története
• Suzuki Swift Sport vezetési élmény
• A Hyundai Elantra stílusjegyei és technikai felszereltsége