Gépjármű Átírás: Részletes Útmutató a Zökkenőmentes Ügyintézéshez
Az autóvásárlás izgalmas dolog, de nem ér véget a kulcsok átadásával. Ahhoz, hogy a frissen megszerzett jármű hivatalosan is az Ön nevére kerüljön, számos adminisztratív lépésen kell végigmenni. Ez a folyamat a gépjármű átírás, amely minden autó adásvétel után kötelező.
A gépjármű átírás az a folyamat, amikor egy autó (vagy más jármű) eladása során a tulajdonosváltást hivatalosan is bejegyeztetjük az okmányokba, vagyis a régi tulajdonostól átkerül papíron is az új tulajdonos nevére. Ez egy hivatalos ügyintézés, ami minden autó adásvétel után kötelező, a vásárlónak 15 naptári napon belül kell kezdeményeznie. A gépjármű átírás fontos adminisztratív kötelessége mindenkinek, aki gépjármű tulajdonossá válik, azaz, akinek gépjármű kerül a birtokába valamilyen módon, legyen az akár adás-vétel, ajándékozás, vagy örökség.
A gépjármű átírás menete néhány egyszerű lépésből áll, melyekre odafigyelve különösebb bonyodalom nélkül a nevünkre kerülhet az adott gépjármű. Fontos, hogy pontos adminisztrációra és elég sok pénzre van szükség ahhoz, hogy a megvásárolt autó a saját nevünkre kerüljön. Maga az átírás nem abból áll csak, hogy bemegyünk az okmányirodába és egy kis adminisztráció és kész. Több előzetes dolognak teljesednie kell, mielőtt egyáltalán megjelenhetünk az okmányirodában.
A Gépjármű Átírás Lépései
1. Adásvételi Szerződés Készítése és Aláírása
Az autó átírásának első lépése az adásvételi szerződés kitöltése és aláírása az eladó és a vevő részéről. Gépjármű átírása esetén az egyik legfontosabb lépés az adásvételi szerződés elkészítése, melyet négy példányban - kettő az eladóé, kettő a vevőé - kell kitölteni és aláírni, méghozzá a lehető legpontosabban, többször is leellenőrizve a megadott adatokat. Ha nem akarunk felesleges köröket futni, akkor négy példányban készítsük el a gépjárműátírásról szóló szerződést, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mind a négy példányon az eredeti aláírások szerepelnek.
A boltban kapható adásvételi szerződés aláírás része nem indigós, tehát mind a 4 példányt külön alá kell írni. A szerződés aláírása előtt minden szükséges adat hitelességéről alaposan győződjünk meg. Ha valami adatot elírunk, máshova írunk az adásvételi szerződésen és nincs tartalék belőle, akkor sincs katasztrófa.
Škoda kishaszonjárművek jellemzői
Fontos, mindezt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz az adásvételi szerződést legalább két tanúval is alá kell íratni, feltüntetve a tanúk nevét és lakcímét is. Az adásvételi szerződést alá kell írnia az eladónak és a vevőnek, továbbá két tanúnak is. Aláírások nélkül a szerződés nem érvényes! Ettől lesz teljes bizonyító erejű magánokirat.
Ma kormányrendelet írja elő, hogy a szerződésnek mit kell pontosan tartalmaznia. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a „jogügylet” ingyenes, vagy visszterhes - azaz kap-e pénzt az eladó. Fel kell tüntetni az autó valamennyi fontos azonosítóját (gyártmányt pontosan megnevezve, rendszámot, alvázszámot). Fel kell jegyezni az eladó és a vevő adatait is: családi és utónevüket, születési helyet és időt, anyjuk születési nevét, személyi igazolványok számát, lakcímet. Ha az eladó, vagy a vevő jogi személy, akkor ennek megfelelően kellenek az adatok, beleértve a cégjegyzék-számot, meg a képviselő személyes adatait.
Kötelező feltüntetni az adás-vételi szerződésen a forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámát is. Ezek átvételéről a szerződésben nyilatkozni is kell. A szerződésen még egy dátumnak szerepelnie kell, ez pedig a szerződés hatályba lépésének napja (nem biztos, hogy azonos az autó átadásának napjával!).
2. Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) Megkötése
A gépjármű megvétele után az első dolga a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése legyen. A következő lépés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése, amelyet a vevőnek az adásvétel napjára visszamenőleges kezdettel kell elindítania. Biztosítás nélkül az átírási ügyintézés nem végezhető el. A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat. Ez egy bizonyos összegű napidíj, melyet a MABISZ-nak kell megfizetnünk a kötelező biztosítás hiányában.
Ezek után következik a kötelező biztosítás megkötése: a szerződés aláírását követően a vevő csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással indulhat el újonnan megvásárolt autójával! Biztosítás nélkül közlekedni nemcsak szabálytalan, de különösen rizikós is, hiszen ha a jármű új tulajdonosa balesetet okoz, az okozott kárt neki kell megtérítenie. A biztosító ezen felül minden biztosítás nélkül eltelt nap után fedezetlenségi díjat számol fel, amely alaposan feltornázhatja a költségeket. Emiatt célszerű felkészülten érkezni a vásárlás helyszínére, és az átvételt követően azonnal megkötni a biztosítást.
Amennyiben olyan járművet veszünk, melynek le van járva a műszakija, akkor is szükséges a saját nevére egy új kötelezőt kötni, mert az ügyintézéskor kelleni fog, sőt a műszaki vizsgára sem lehet elvinni, amíg nincs érvényes biztosítás.
Az eladó feladata az is, hogy felmondja az autóra kötött kötelező felelősségbiztosítását. Ezt más körülmények között csak évente egy alkalommal, az évfordulón tehetné meg.
3. Eredetiségvizsgálat Elvégzése
Amint meg van kötve a biztosítás, jöhet az eredetvizsga. Az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga) egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. Adásvétel esetén az első lépés mindig az eredetiségvizsgálat, mely során ellenőrzik, hogy a gépjárművet, vagy a hozzá tartozó papírokat nem manipulálták-e.
A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában. Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani. Maga a vizsgálat körülbelül 20-30 percig tart, de időpontfoglalással és szervezéssel együtt 1-2 napot is igénybe vehet. Ez nem egy hosszú folyamat (kb. 10-15 perc, ha nincs bonyodalom), azonban érdemes előre érdeklődni, mert előfordulhat, hogy nem tudnak rögtön fogadni, hanem későbbi időpontot adnak.
Fontos tudni, hogy az eredetvizsga nem minden tulajdonosváltásnál kötelező: például közeli hozzátartozók közötti adásvételnél (szülő-gyermek) vagy egyes céges átszervezéseknél elmaradhat. Gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új gépjármű esetén is kell.
Elektromos autók jövője Magyarországon – elemzés
4. Ügyintézés a Kormányablakban (Okmányirodában)
Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba. Az átírást az okmányirodában vagy kormányablaknál lehet elintézni. Maga az átírási folyamat, melyet kormányablakokban végeznek, szintén gyors és egyszerű: ha felkészülten érkezik, legfeljebb 15 perc elteltével a kezében lehetnek a papírok. Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit.
Itt kerül sor az átíráshoz kapcsolódó költségek befizetésére is, ideértve az illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv díját. Ezt megtehetjük postai csekkel, amit ott a helyszínen adnak, vagy lehetőség van bankkártyás fizetésre is. Az okmányirodába vigyük magunkkal a törzskönyv, és a forgalmi árát is, melyek együtt 12.000 Ft-ot tesznek ki.
Sikeres ügyintézés után az új forgalmi engedélyt jellemzően már aznap kézhez kapja a vevő. Az új forgalmi engedélyt azonnal megkapjuk, a törzskönyvet pedig postán küldik ki, ami általában 2 hetet vesz igénybe. A törzskönyvet nem helyben adják át, azt postai úton küldik ki az új tulajdonos részére. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.
Félreértések - Autóbehozatal Németországból - TIPPEK
Szükséges Dokumentumok az Átíráshoz
Számos dokumentumra szükségünk lesz az autó átírása során. Ezek fő célja, hogy az előzetes teendők elvégzését igazolják. Személygépkocsi átírásához feltétlenül vinni kell a megkötött adás-vételi szerződést és az előzetesen beszerzett dokumentumokat:
- A kitöltött adásvételi szerződésre.
- A személyes iratokra (személyi igazolvány, lakcímkártya).
- A forgalmi engedélyre.
- Törzskönyvre.
- Érvényes műszaki vizsgára.
- Az eredetiségvizsgálat elvégzéséről szóló dokumentumra.
- A kötelező biztosítás megkötéséről szóló dokumentumra.
- A vagyonszerzési illeték befizetését igazoló dokumentumra, vagy a mentességet igazoló okiratra.
Az okmányiroda a tulajdonváltozást bejegyzi, de forgalmi engedélyt az új névre nem állít ki, ha a vevő nem tudja igazolni, hogy az autóra kötött felelősségbiztosítást és van a járműnek érvényes műszaki vizsgája.
Határidők és Lehetséges Következmények
A vásárlónak 15 naptári napon belül kell kezdeményeznie az átírást. Az átírásnak 15 napon belül meg kell történnie. A vevőnek (új tulajdonosnak) 15 naptári napja van, hogy elvégezze az eredetiségvizsgálatot, majd a saját nevére írassa az autót. Ahhoz, hogy az ügyintézés a későbbiekben ne okozzon problémát, a legfontosabb a 15 napos gépjármű átírási határidő betartása. Az adásvételi szerződés keltétől számítva 15 naptári nap alatt kell az átírásnak megtörténnie.
Az autó eladását a régi tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 naptári napon belül. Az autót eladó tulajdonosnak nyolc naptári napja van arra, hogy az eladást bejelentse online, egy okmányirodában vagy egy kormányablaknál. Ez a kötelezettség őt is védi: ha a vevő nem intézné el időben az átírást, az eladó így akkor is igazolni tudja, hogy az autó már nincs a birtokában.
A törvény szankcionálja, ha az eladó, vagy a vevő nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének. Ha a vevő kicsúszik a 15 napos határidőből, az átírást a hatóság még elvégzi, de szabálysértési eljárást indít, és a NAV mulasztási bírságot szabhat ki, amely akár a 100 000 forintot is elérheti. Az autó átírását végző hatóságnak ilyenkor értesítenie kell a szabálysértési hatóságot, az pedig a NAV-nak is elküldi az információt. A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe.
A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, a Kormányablak az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról. A nem megfelelő ügyintézés akár azzal is járhat, hogy a járművet a hatóság kivonatja a forgalomból, ezért nagyon fontos ügyelni az apró részletekre és határidőkre is. A közlekedési hatóság az eladó bejelentése alapján is indíthat eljárást, ha az új tulajdonos határidőre nem íratta át az autót. Ekkor felszólítják a kötelessége teljesítésére, és erre 5 napos határidőt kap.
Az Átírás Költségei
Használt autó vagy motorkerékpár vásárlása esetén számos papírmunka és teendő hárul a vevőre, amelyek természetesen különböző költségekkel is járnak. Az autó átírás során a legnagyobb tételt általában a vagyonszerzési illeték jelenti. Emellett több további költségtétellel is számolni kell: az eredetiségvizsgálat díjával, a törzskönyv és a forgalmi engedély illetékével, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjával.
Költségszinten a törzskönyv, illetve forgalmi díja 6.000-6.000 Ft, melyek együtt 12.000 Ft-ot tesznek ki.
Az átírás költségeihez kell sorolnunk az elvégzendő eredetiségvizsgálat díját is, hiszen a tulajdonosváltás nélkül erre nem lenne szükség. Az eredetiségvizsgálat díja Magyarországon hatóságilag szabályozott, és a jármű típusától (személyautó, motorkerékpár, teherautó stb.) valamint a motor hengerűrtartalmától függően változik. A másik nagyobb tétel az eredetiség vizsgálat díja, amely 17.000 és 22.000 Ft között változhat jellemzően. Az eredetiségvizsgálat díja autóbuszra 20 főig 21.000, 20 fő felett 22.000 forint. Teherautóra 7,5 tonnáig 21, fölötte 22 ezer forint. A KGFB díj és az eredetiségvizsgálat költségét leszámítva ezeket az okmányirodában kell befizetnünk.
Az átírás illetéke a jármű életkorától és a motor űrtartalmától függ. Belsőégésű motorral működő gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték díja a gépjármű kora és teljesítménye alapján kerül kiszámításra. Minél magasabb teljesítményű a jármű, annál magasabb az illeték, ugyanakkor az idősebb járműveknél kedvezőbb szorzókat alkalmaznak. Ha a motor teljesítménye nem kW-ban, hanem lóerőben van csak megadva, akkor a lóerőben adott értéket 1,36-tal kell elosztani, vagy a LE/kW átváltás kalkulátorral egyszerűen ki is számolhatja.
Vagyonátruházási Illeték - Példa (személyautó)
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának teljesítménye, valamint a jármű gyártás évétől számolt kora szerint alakul. Fontos tudni, hogy a 120 kW feletti járművek esetében az illeték számítása úgy zajlik, mintha az adott gépjármű 120 kW-os teljesítménnyel bírna.
Megjegyzés: A pontos díjak a jármű kora és teljesítménye függvényében változnak, a fenti táblázat csak illusztrálja a paramétereket. Az adóhatóság által közzétett hivatalos táblázatok tartalmazzák a pontos összegeket.
| A jármű kora (év) | Teljesítmény (kW) | Példa illeték mérték (Ft/kW)* |
|---|---|---|
| 1-3 | ≤120 | (Magasabb díj) |
| 4-6 | ≤120 | (Közepes díj) |
| 7-10 | ≤120 | (Alacsonyabb díj) |
| 10+ | ≤120 | (Legalacsonyabb díj) |
*A 120 kW feletti teljesítményű járműveknél az illetéket úgy számítják, mintha a jármű 120 kW-os lenne.
Az átírási kalkulátornak ezt a kapott adatot, valamint a jármű korát kell megadni és ezek alapján tud a program kalkulálni. Az átírási költség kalkulátorban mindhárom adatot meg kell adni, ha a gépjármű fajtája normál személyautó, vagy motorkerékpár. Tisztán elektromos személyautó és maximum 3,5T össztömegű kis tehergépkocsi esetén pedig csak az első két adatot. FONTOS! A kalkulátorban szereplő adatok tájékoztató jellegűek, nem vonatkoznak elektromos gépjárművekre, nem jelentenek teljes körű tájékoztatást és azokért felelősséget nem vállalunk.
Illetékmentesség és Kedvezmények
Mentességről lehet szó bizonyos esetekben. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. Szintén illetékmentes az a gépjármű átírás, amikor a vagyonszerző fél „Z” ideiglenes rendszámot kér külföldre való kivitel céljával, a tulajdonszerzési bejelentés megtételével azonos időben. Fontos különbség, hogy egyenes ági rokonok közt a gépjármű átírás illetékmentes.
Ilyen eset lehet többek között, amikor olyan gépjármű, vagy pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséről beszélünk, ahol a tulajdonjogot olyan vállalkozó szerzi meg, akinek az előző évi nettó árbevétele legalább fele arányban gépjármű és pótkocsi értékesítésből adódott. Tehergépjárművek átírása annyiban különbözik a személygépkocsik átírásától, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti teherautó, autóbusz, nyergesvontató, pótkocsi átírásakor nem kell illetéket fizetni, ha a vevő gazdálkodó szervezet. Ezzel elsősorban a fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozások számára igyekezett kedvezni a kormány. Teherautók és autóbuszok átírása viszont továbbra sem teljesen ingyenes, hiszen számolni kell az eredetiségvizsgálat díjával és az okmányok kiállításának költségével.
Különleges Esetek az Átírás Során
Kereskedő Általi Ügyintézés
A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. A kereskedő jellemzően akkor vállalja az ügyintézést, ha az eladó autó ki van vonva a forgalomból, vagy ha megkéred rá. Ilyenkor a szerződéskötéssel egyidejűleg kötnöd kell az autóra egy kötelező biztosítást (legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez). Kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyan ezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod.
Külföldről Behozott Jármű Átírása
Amennyiben az autó külföldről érkezik, az átírás folyamata további lépésekkel egészül ki. Fontos továbbá, hogy külföldről behozott autó esetén a folyamat egy plusz lépéssel bővül, mivel ilyenkor regisztrációs adót is kell fizetni. Ennek mértéke nem egységes összeg, hanem több tényezőtől függ (például a jármű környezetvédelmi besorolásától, motorjának teljesítményétől és korától), de használt személyautóknál jellemzően nagyjából 50 000 és 300 000 Ft közötti összeggel érdemes számolni.
Ilyenkor szükség lehet a külföldi okmányok hiteles fordítására, honosítási műszaki vizsgára, valamint a regisztrációs adó megfizetésére. Emellett gondoskodni kell az ideiglenes rendszámról vagy a jármű szállításáról is. Fontos, hogy ezek elvégzése előtt a kötelező biztosítás még nem köthető meg, és az átírás sem intézhető.
Digitális Ügyintézés a DÁP Alkalmazással
Újdonság, hogy a folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is.
tags: #kishaszon #gepjarmu #atiras #informacio