A magyar helyesírás szabályai és a 12. kiadás újdonságai: Fókuszban a "kisbusz" és a gyakori hibák

A nyomtatott vagy digitális kiadványok igényes korrektorai és szerkesztői, így például Kótis Nikoletta szerzőnk is, követik a helyesírási szabályok változásait. Természetesnek tartják azt, hogy az új lenyomatok új szabályai „felülírják”, vagyis érvénytelenítik az előző változatot. A vitatható változat felismerése különleges tehetséget feltételez. Gyakran előfordul, hogy az általam írt szövegekben nem veszem észre a hibákat, elírásokat, pedig a tartalom értéke csak akkor csillan meg, ha a forma is megfelelő. A profi korrektúra elengedhetetlen a minőségi szövegekhez, mint ahogy azt a visszajelzések is alátámasztják.

„Niki korrektúrázta a mesekönyvem. Nagyon profi, kedves, türelmes és rugalmas. Hálásan köszönöm a munkát.”

„Nyolc év alatt 96 GameStar magazinon és mintegy fél tucat különszámon dolgoztam együtt Vandával, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy a szerzők cikkeiből kámforként illanjanak el a szóismétlések. Gondoskodott róla, hogy nyomuk se maradjon a helyesírási szabályokra fittyet hányó önkényes nyelvújítási törekvéseknek, és gazdag szókincsről, választékos írásmódról árulkodó mondatok váltsák fel a pongyolán megfogalmazottakat.”

Niki pedig a GameStar Más Világ rovatába írt film- és lemezkritikáival emelte a kiadvány fényét.

A magyar helyesírás szabályzatai - Történelmi áttekintés

A magyar helyesírás szabályai a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet (AkH., szabályzat és szójegyzék), amely a magyar helyesírást szabályozza. A szabályzat első kiadása 1832-ben jelent meg. Az elmúlt évtizedekben számos kiadás látta meg a napvilágot, tükrözve a nyelv fejlődését és a helyesírási normák változásait. Az alábbiakban a jelentősebb módosításokat tartalmazó, főbb kiadások szerepelnek önálló pontokba szedve:

Halálos kisbusz baleset

• 1834
• 1879
• 1901 (ugyanazon évben újra) és 1902
• 1903 (Simonyi Zsigmond vezetésével megjelent az ún. Helyesírási szótár)
• 1923
• 1984 (11. kiadás)
• 2015 (12. kiadás)

A 12. kiadás és az új szabályok bevezetése

A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet legújabb, 12. kiadása 2015. augusztus végén jelent meg. Ez a kiadás jelentős változásokat hozott a magyar helyesírásba. Az előző, 1984-es, 11. kiadás 2016. szeptember 1-jéig az előzővel párhuzamosan érvényes volt, így egy évig még mindkétféle írásmód elfogadható maradt. Ezt követően a 2017. tavaszi érettségiig még el kellett fogadni a 11. Vége a türelmi időszaknak, már kizárólag a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása érvényes - hívja fel a figyelmet a hvg.hu a Magyar Nemzet alapján. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei tavaly szeptemberben rukkoltak elő az új kiadással, ami egy évig az azt megelőző, 1984-es kötet szabályaival együtt volt érvényes.

Az először 1999-ben, majd utána több utánnyomásban megjelent, még a 11. kiadáson alapuló Magyar helyesírási szótár tartalmazza 140 000 szó és szókapcsolat írásmódját. A jelenlegi legfrissebb és legbővebb helyesírási útmutató és példatár az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (2006, közli és értelmezi az AkH. Nesztek, reformhelyesírás (Zsadon Béla, 2008. Állítsátok meg az elefántot! (Korrektorblog, 2008. Mi változik az új helyesírási szabályzatban? (nyest.hu, 2013. Interjú dr. Prószéky Gáborral a 12. kiadás elveiről, céljairól (anyanyelvápoló.hu, 2015. A helyesírás eddig ésszerű volt, most észszerű lesz (Index.hu, 2015. A Jóbarátok legyőzte a helyesírást (Index, 2015. Szeptemberben jelenik meg A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása (MTA, 2015. Nem új, de korszerű: Megjelent a 12. Kniezsa István (1959): A magyar helyesírás története. 2., javított kiadás. Sor.: Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Az OSZK adatbázisa szerint létezik az MTA kiadásában egy 1876-os változat is, a Magyar Nyelvőr cikke és az MTA blogjának kiadástörténeti összefoglalója csak az 1877-eset említi. Az 1920-as, 30-as években kiadott szabályzatok végén felsorolt összefoglalók az 1879-eset tartják számon 2. Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk? (Magyar Nyelvőr), Miért 11. kiadás? Fábián 2007: Fábián Pál: Helyesírási szabályzatunk 11. kiadásáról, In: Hagyomány és újítás a helyesírásban - Válogatás a Nagy J. A magyar helyesírás szabályai, 12. A magyar helyesírás szabályai, 11. Nyelvtudomány - Részmonográfiák - 5.1 Helyesírás, HUNGAROLÓGIAI ALAPKÖNYVTÁR - Könyvjegyzék, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság / Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 1986, 54. o. Magyar helyesírás szabálytalanul, BOnline, 2008. A könyvnyomtatás, szórólap nyomtatás és egyéb szövegeket tartalmazó anyagok nyomtatása a fentiek szerint is külön figyelmet érdemel.

A legfontosabb változások a 12. kiadásban

Összetett szavak és a mozgószabály

Talán az egyik legérdekesebb változás a -szerű elemek helyesírása lesz. A többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk majd kötőjel nélkül, ha hat szótagnál hosszabbak. DE! Továbbra sem írhatjuk kötőjellel azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, azonban csak két összetételi tagból állnak: alumíniummegmunkálás. Azokat az összetett szavakat sem lehet majd kötőjellel írnunk, amelyek több tagból állnak, rövidek, szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, és az olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni: pácsó, faszék.

A hírhedt mozgószabály, amely valószínűleg mindenkinek rémlik a nyelvtanórákról, de pontosan nem tudják felidézni a szabály minden pontját, kulcsfontosságú az olyan szavak helyesírásában, mint a "kisbusz" és az "éjszakaibusz-hálózat". Ebben az esetben: ha egy különírt szókapcsolathoz (például éjszakai busz vagy kis busz) olyan szó járul, amely a kettőhöz együtt tartozik, akkor a köztük lévő szóköz eltűnik, és az új tag (a szavak hosszától függetlenül) kötőjellel fog a kettőhöz járulni. Így jön létre az éjszakaibusz-hálózat forma, és hasonlóképpen a kisbusz szó is egybeíródik. Ha a kisbusz szóhoz egy újabb tag kapcsolódik, például megálló, akkor a helyes írásmód: kisbusz-megálló.

Tulajdonnevek és toldalékolásuk

Eddig a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot: Wittmann-nál, de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett: Mariannál. Mostantól viszont a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldást kell majd alkalmazni: Mariann-nál. Ez a tulajdonneveket is érinti: Sakk-kal, Páll-lal, Kiss-sel.

Gazdaságos kisbusz bérlés Szentendre

Kifejezetten csúnya leírva, pedig ez a helyes alak. Ez az új helyesírási szabályzat egyik hozadéka: míg korábban lehetett egyszerűsíteni, ha a keresztnevek toldalékolásakor három ugyanolyan mássalhangzó került egymás mellé (Mariannal), az új szabályzat miatt már nem lehet ilyet tenni. Vagyis a helyes alak: Mariann-nal.

Nem new yorki, nem New yorki, hanem New York-i. Az ok: a többelemű tulajdonnevek írásmódját akkor is megőrizzük, ha toldalék kerül a végére.

A felvételi előtt különösen aktuális mozaikszavak toldalékolásának kérdése újra és újra előkerül, sokan rosszul használják a szabályokat (vagy egész egyszerűen nem ismerik a szabályokat). A helyes alak nem az ELTÉ-n vagy az ELTE-én, hanem az ELTE-n.

További fontos változások

• H-ra végződő szavak

  A h-ra végződő szavak helyesírása, nyomtatása sosem volt egyszerű, ezért most változtattak is rajtuk. Eddig csak a dühvel alakot fogadták el helyesen, mivel ha kiejtjük ezt a szót, nem mondjuk a h betűt.

• -gat képzős igék

  A -gat képzős igék helyesírásán is módosítottak: az eddigi bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

  Lízing Feltételei Kisbuszra

• Számnevek toldalékolása

  Változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, nyomtatható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható, nyomtatható lesz.

• Intézménytípusok elnevezése

  Eddig az intézménytípusra utaló elnevezéseket kisbetűvel kellett írnunk, még akkor is, ha egy bizonyos intézményre utaltak: minisztérium, vállalat. Ezentúl azonban belső használatra a nagybetűvel írt változat is elfogadható lesz. Persze belső használatú dokumentumban eddig is bárki azt csinált, amit akart...

• Rövidítések

  Ami pedig a rövidítéseket illeti: ezentúl használhatjuk majd a római katolikust r. k.-ként vagy róm. kat.-ként is; az oldalt o.-ként és old.-ként is; a lásdot pedig l.-ként és ld.-ként is, de lsd.-ként továbbra sem!

• Boldog új évet

  És végre kiderül, hogy helyes boldog új évet kívánni ismerőseinknek: BÚÉK lesz az egyedül elfogadható, a b.ú.é.k. pedig örökre száműzve lett a helyesírási szótárból.

A legfontosabb helyesírási változások összefoglalása

Gyakori helyesírási hibák, amikre érdemes figyelni

Magyartanárokat kérdeztünk arról, milyen helyesírási hibák fordulnak elő a leggyakrabban a diákok dolgozataiban. Nem okozott meglepetést, hogy a legtöbben a földrajzi nevekkel, az egybe- és különírás szabályaival küzdenek, de van néhány olyan szó is, amelyet nemcsak a diákok, hanem tízből nyolc felnőtt is rosszul ír le.

• Szerviz

  Minden utcasarkon díszeleg legalább egy "szervíz" felirat - pedig a szerviz i-vel írandó, nem pedig í-vel. Nincs köze a vízhez.

• Dicséret

  Hosszan szoktuk ejteni a dicséret i-jét, ezért aztán az Eduline által megkérdezett magyartanárok szerint gyakori, hogy a diákok (és a felnőttek) í-vel írják a dicséretet.

• Nyitvatartás

  Az akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadásának megjelenése óta teljes a tanácstalanság: most akkor nyitva tartás vagy nyitvatartás? A válasz: a 12., vagyis aktuális helyesírási szabályzat szerint a helyes forma a "nyitvatartás".

• Duna-part

  Rémálmainkban se jöjjenek elő azok a röpdolgozatok, amelyekkel a földrajzi neveket kérték számon a tanárok? Pedig időnként kénytelenek vagyunk leírni egy-két földrajzi nevet (még ha a kis-Szunda-szigeteki formát viszonylag ritkán kell használnunk). A leggyakoribb hiba talán a Dunapart és a Duna part - pedig ezt a helyet kötőjellel kell írni: Duna-part.

• Muszáj

  Még felnőtteknél is előfordul, hogy rosszul írják. A helyes alak: muszáj.

• El akartam mondani

  Az egyik leggyakoribb hiba az általunk megkérdezett magyartanárok szerint, hogy az igekötőt nem ahhoz az igéhez kapcsolják, amelyhez tartozik: az elakartam mondani helytelen, az el akartam mondani (elmondani az eredeti ige) helyes.

tags: #kisbusz #helyesírás #ellenőrzés #magyar #szabályok

• Gyors olajcsere Zsámbékon
• Zafira A középkonzol funkciói
• Tigra B futómű és alkatrészek
• az automata váltó működése
• Minden, amit tudni kell a Szanyi Károly Autókereskedésről