Kia Sorento Vélemények: Részletes Áttekintés a Népszerű SUV-ról

Emlékeznek még a Kia Shumára? Netán a Pridera? Most pedig gyorsan vessünk egy pillantást az új Sorentóra és azt hiszem, nem is lehet kérdés, hogy az utóbbi két évtizedben mekkora utat járt be a dél-koreai márka.

Az első Kia Sorento 2002-ben érkezett, a jelenlegi már a negyedik a sorban. Sok éve rájöttek már a dél-koreaiak, hogy jót tesz a biznisznek, ha nem dögunalmas, bamba autókat gyártanak. A Sorentót szépen kikupálták, a 2020-ban bemutatott, negyedik generációs modell már kimondottan fickós cucc lett.

Külső és Belső Megjelenés

A felmenőhöz képest 10 mm-rel hosszabb, 4,81 méteres negyedik generáció igazából egyetlen részletében sem hasonlít a gömbölyded elődre, a tervezők feltűnően éles, határozott vonalakkal dolgoztak, és eközben az arányok is módosultak, az A-oszlop hátrébb került, amitől a gépháztetőt meg tudták nyújtani.

Itt meg kell jegyeznem, hogy nekem ugyanaz volt az érzésem, mint a Proceednél, vagyis hogy más modellektől is merítettek ihletet. Míg a Proceed egyes részletei kísértetiesen hasonlítanak a Porsche Panamerára, addig a Sorento faráról nekem a Range Rover ugrott be, főleg a csücsökszerűen előrenyúló hátsó lámpatest szembetűnő.

Arcátlan: A negyedik generációs Sorento nem egy szárnyaló, dizájntörténeti műremek, de a cserzett arcával férfias, tekintélyt parancsoló jelenségnek látszott. A Sorento legújabb iterációjára rárajzolták a jelenlegi Kiák modern, de baromi kusza orrát, amitől kissé felismerhetetlenné vált. Az újítási szándék egyébként főleg az autó orrát találta el, a faceliftes Sorento többi elemén csak apróságokat változtattak. Maradtak a kaszni és a kerékjárati ívek egyszerű domborításai és élei, változtak viszont a hátsó lámpák és a lökhárító. Egészben egyébként változatlanul nagyszerűen működik a Sorento: egy rendes, szögletes sziluettű, böhöm SUV, mindenféle fakszni nélkül. Se több, se kevesebb.

Biztosítékcsere Kia Sorento akkumulátorában

Bent jóval nagyobbat szólt a facelift: kihajították az ablakon a mai szemmel nézve régies műszerfalat, és egy sokkal egységesebb, egyszerűbb darabot cipőkanalaztak a helyére. A fő újítás tulajdonképpen a teljesen új műszerfal, a beltér többi eleme alig változott: maradtak az ajtókárpitok, a szélső szellőzőrostélyok, sőt, még a kormány is. Megdöbbentő, hogy ennyitől is mennyivel frissebbnek tűnik a Sorento belseje. A belső ugyanakkor továbbra is konzervatív, amihez mintha egy régebbi luxusautó adta volna az inspirációt.

Mivel ez a Kia legnagyobb kiterjedésű, és egyben egyik legdrágább terméke, a kidolgozása is ennek megfelelő: pompásan összerakták, és az anyaghasználat is príma. Nem tűnik célzottan prémiumnak (bár van olyan prémium, aminél több ponton így is prémiumabb), miközben egy percre se merülhet fel a júzerben az arcba tolt, gátlástalan spórolás gyanúja.

A felhasznált anyagokat illetően nagy az előrelépés. Örvendetes, hogy a klímavezérlés külön panelt kapott. Ha pedig az újban ülünk, még hihetetlenebb, hogy ez a Kia is megkapta a Multimode nevű kombinált klíma- és autovezérlőpanelt. Nem az egységesítés a furcsa egy márkán belül, hanem az, hogyan juthatott el egy ennyire alapvetően rossz ötlet a sorozatgyártásig, és hogyan ronthatja ennyire a használhatóságot egyetlen ostoba megoldás egy minőségi autókat gyártó cég ennyi típusában. Ez már csak azért is feltűnő, mert a Sorentóban nagyszerű dolog utazni.

A legnagyobb luxus a tér, amiből itt van bőven nemcsak elöl, hanem a hátsó sorban is, korunk autópestisét, a fényes fekete műanyagfelületeket leszámítva igényesek az anyagok, baromi kényelmesek az ülések, ránézni és hozzáérni is jó a burkolatokhoz.

A 4,82 méteres hossz és a 2,82 méteres tengelytáv tágas belteret sejtet és ez a gyakorlatban is így van. Ha koppanásig hátra toljuk a második üléssort, az itt helyet foglaló utasok előtt akkora hely adódik, hogy az alacsonyabbak még a sofőr vagy anyós háttámláját se tudják rugdosni. Eközben még ilyenkor is 608 literes a csomagtér, akkor azonban, ha a második sorban kevesebb lábtér is megteszi, a csomagtartó is 813 literesre bővíthető - az összes ülést lehajtva pedig két köbméterre.

Útmutató a Kia Sorento elsőkerék zár hibájához

A tesztautó hétszemélyes volt, és ugyanazt tudom elmondani róla, amit a Sante Féről: a 184 centis magasságommal darabra elférek, de ezt maximum rövid ideig csinálnám jó szívvel.

Kényelem és Tágasság

A komfort terén nehéz fogást találni a Sorentón. Többféle bőrkárpit is rendelhető, a legdrágább nappabőr felára 500 000 Ft. Mint a sofőrös limuzinokban: az anyósülést hátulról is lehet mozgatni. Terebélyes ülések, látványos középkonzol, ízlésesen, hátulról megvilágított dekorelemek fogadnak, és akkor még nem beszéltünk a bumszli előválasztó kar helyére érkező forgótárcsáról és a digitális műszerfalról.

Az első ülések komfortszintje vetekszik a prémium szabadidő-autókéval, és bizony a táncteremnyi hátsó lábtér kapcsán is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a nagy Kiáról. Ha kütyümániás családtagok vagy gyerekek utaznak hátul, nyilván örülnek majd annak, hogy nemcsak középen, a szellőzőrostélyok alatt, hanem az első ülések oldalában is találunk USB-csatlakozót.

A 350 000 Ft-os felárért rendelhető, harmadik sorban lévő ülések inkább csak gyermekeknek ajánlhatók, már csak azért is, mert a beszálláshoz hajlékonynak kell lenni, ugyanakkor az USB-csatlakozó és az állítható szellőzés innen sem hiányozhat.

A kényelem az utastér frissítésekor is fontos szempont maradt, ám most egy jóval letisztultabb, egyszerűbb, ezáltal átláthatóbb csomagolást választottak a mérnökök. A digitális műszeregység és a központi kijelző itt már megszakítás nélkül, egyetlen üvegfelületként uralja a teret, alatta pedig a Kia multifunkciós érintőpaneljének is jutott hely. Ezzel szokás szerint válthatunk, hogy a klímát, vagy az autó alapvető funkcióit szabályozzuk.

Sorento vásárlás előtt

Az ülések tartás és anyagminőség terén is kiemelkedő szintet hoznak, természetesen elektromos állítás, memóriafunkció, fűtés és szellőztetés is jutott a csomagba. Helykínálat terén a második sor is meglepően tágas, ám a három teljes értékű ülés helyett még itt is inkább a két szélső utas kényelme volt a mérvadó.

A csomagtartó alapesetben 697 és 902 liter között mozog 5 személy mögött, ez az adat magában az extra két ülésért kiált, ahogy a síneken előre-hátra csúsztatható középső sorra is azért van szükség, hogy beférjen még két utas hátra.

Vezetési Élmény és Teljesítmény

És milyen vezetni? Pihentető. A rugózás nagyon finom, a Sorento méltóságteljesen veszi a fekvőrendörőket és útegyenetlenségeket, egyedül a keresztbordákon fogy el a tudománya.

Kia Sorento (2024) 193 CRDI | TESZT | A jót megjavítani?

Az egy dolog, hogy a műszeregység több grafikát is felvonultat, az igazi érdekessége az, hogy sávváltáskor a főműszerek átalakulnak és a helyükön élőkép mutatja a holtteret. A képeket az autó külső visszapillantó tükreinek házába épített nagy felbontású, nagylátószögű kamerák közvetítik.

Miközben a vezetéssegédek sora is bővült, például a fékasszisztens friss fejlesztése megakadályozza a ráfutásos baleseteknél jellemző, többszörös ütközést, a Sorento igazi aduásza továbbra is a kényelem és a tágasság.

Valahogy így képzeli el az ember az igazi generációváltást: külsejét és műszaki tartalmát tekintve is gyökeres a változás az elődhöz képest. Az autó általános minősége, kényelme és tágassága egészen meggyőző, egyedül a hibrid hajtáson lenne még mit csiszolni.

Hibrid hajtáslánc vélemények

A modellváltás nagy újdonsága, a hibrid hajtáslánc kapcsán viszont vegyesek a benyomások. Az volt az érzésem, hogy ahhoz képest, hogy egy full-hibrid autóban ülök, az 1,6 literes, turbós benzinmotort keveset pihenteti a rendszer, sík úton is szerénynek tűnt az a távolság, amit tisztán villanymotorral tudunk megtenni. A másik, hogy hiába van 230 lóerőnk, emelkedőn sokszor indokolatlanul magas a fordulatszám - nyilván ebben szerepet játszik a hatfokozatú automatikus váltó is. Egyébként ha önmagában a teljesítményt nézzük, nem lehet panaszunk, minden forgalmi szituációban bőséges az erőtartalék, és azt is el kell ismerni, hogy a benzinmotor finoman indul be.

A takarékosság terén domborít igazán nagyot a HEV verzió, a 7,4 literes tesztátlag több mint tisztességes egy ilyen méretű és teljesítményű autótól, vagyis ebből a szempontból tényleg alternatívája lehet a dízelnek.

Mivel a Kiának van teljesen elektromos modellcsaládja, megtehetik, hogy a Sorentóból ne létezzen csak villanyos változat, legyen viszont a kategóriához még mindig ideális dízelmotoros változat, és benzines hibrid is, amiből normál és konnektoros is kapható. Ezzel a hajtáslánccal a Sorento 9,4 - az összekerekes 9,7 - másodperc alatt éri a százas tempót, majd egy idő múlva a 183 km/óra végsebességet is.

Dízelmotorral szerelt modellek

A motortérbe olyasmit lógattak, amiért manapság néhány fanatikus már ördögűzőért kiáltana: turbódízelt, mindenféle elektromos rásegítés nélkül. A 2,2 literes, sornégyes a 193 lóereje mellé 440 Nm-es csúcsnyomatékot tud, és kizárólag nyolcsebességes, duplakuplungos automatával konfigurálható. Egy fokkal kevésbé tetszett ez a hajtás, mint a korábban tesztelt Santa Fe nagyszerű hibrid rendszere, de az se lő mellé, aki a CRDI-t választja.

A megfelelő dinamikához azonban egy jó váltó is kell, amit újabban nem minden gyártónak sikerül eltalálni. Itt azonban a nyolcfokozatú, duplakuplungos megoldás megugorja a lécet. Gyorsan reagál, az esetek többségében sikerül kitalálnia, hogy mit szeretne a sofőr, illetve a váratlan helyzetekbe sem gabalyodik bele annyiszor, mint egyes konkurensei.

Sokkal jobban boldogul az országutakkal és az autópályával, ahol meglepő csendben, kellő erőtartalékkal a lábad alatt, és a kategóriától elvárható kényelem mellett tölthetsz el akár hosszú órákat is a sofőrülésében. Autópályán ugyanis akár 6 liter alatt is tartható az étvágya, országúton pedig az 5 liter sem akadály. A városban azonban kényelmesen bele tud nézni a kétszámjegyű fogyasztásértékekbe is, főként a tömege és a rövid távokon kevéssé hatékony dízelmotor miatt.

Fogyasztás

A fogyasztással voltak gondjaim: a Sorento 10-11 liter közötti gázolajat nyelt le 100 kilométerenként, ami még a főleg városi használat mellett is erős túlkapásnak tűnik.

A 2024-es Kia Sorento Kryptonite modellje kiváló biztonsági felszereltséggel rendelkezik. A forward collision avoidance, lane-keeping assist és blind-spot monitoring együttesen csökkentik a balesetek kockázatát.

A 2024-es Kia Sorento Kryptonite modellje egy modern és letisztult külsőt kapott. A markáns orr-rész, a króm díszítésekkel ellátott lökhárító és a szögletes, de mégis aerodinamikus vonalak együttese egy tekintélyt parancsoló megjelenést eredményez. A tesztelt modellben egy 2.2 literes, soros négyhengeres turbódízel motor dolgozik, amely 194 lóerőt és 440 Nm forgatónyomatékot produkál. Ez a teljesítmény tökéletesen megfelel a Sorento súlyának és méreteinek, garantálva a sima és erőteljes gyorsulást bármilyen útszakaszon.

Városi környezetben a fogyasztás 7.5-8.2 liter/100 km körül mozog, míg országúton 5.1-6.1 liter/100 km.

Ár és Felszereltség

A Sorento 12,5 milliós alapára és az összkerékhajtású hibrid 13,6 milliós belépője is jó ajánlatnak számít, főleg, hogy az alapfelszereltség teljes, az aktív sávtartótól kezdve a tolatókamerán át a full-LED-es fényszóróig számos fontos tételt már a báziskivitelek is felvonultatnak.

A hivatalos árlistában jelenleg a legolcsóbb erőforrás a dízel, ami 18,74 millióról indul. Ne tévesszen meg senkit az egykor csúcsfelszereltséget jelentő Platinum elnevezés, ez mostanra belépő változattá lépett vissza.

A tesztautó Kryptonite csomagos alapára 21,34 millió, mindezt egy napfénytetővel, az összkerékhajtással, a "Volcanic sand" névre hallgató homokszínű fényezéssel, automatikusan sötétedő belső tükrökkel és digitális kulccsal megspékelve a vételár 23 385 000 forint. Egyáltalán nem olcsó tehát a Sorento, de a konkurensekkel összevetve egyáltalán nem is drága.

Ha nem jön be a gázolaj, választhatod a 215 lóerős rendszerteljesítményű hibridet 18,2 millióért, vagy a 252 lóerős, tölthető hibridet minimum 21,4 milláért.

Konkurensek

A cikk elején utaltam rá, hogy a Sorento legnagyobb ellensége a tesója, vagyis a Hyundai Santa Fe. Mindkét modell a Hyundai-Kia közös, N3 platformjára épül, de a Santa Fe teljesen új fejlesztésű autó, így fél generációval előrébb jár, mint a faceliftes Sorento. Tovább nehezíti a Kia esélyeit, hogy az új Santa Fe, királyabb, mint valaha: bevállalós, érdekes és menő.

A fő konkurens, vagyis a Santa Fe ennél jóval többe kerül: a hibrid alapára 23,6 millió, a tölthető hibrid 25,6 millióról indul.

Ha más irányból közelítenél a terebélyes, dízel hobbiterepjárók irányába, akkor választhatsz például Skoda Kodiaq-ot vagy Mazda CX-80-at. A Kodiaq-ért kétliteres, 150 lóerős TDI-vel és hétfokozatú DSG-vel minimum 18,3 millió forintot kérnek. A Mazda CX-60 hosszított változata, vagyis a CX-80 20,6 milliónál indul, viszont itt érdemes megjegyezni, hogy ennyiért egy 254 lóerős, 3,3 literes, sorhatos turbódízelt adnak.

Összegzés

Könnyen belátható, hogy a frissített Kia Sorento egy tökéletes arányérzékkel elkészített iparosmunka. Amit a leendő júzer elvár tőle, azt csont nélkül kivágja csípőből. Minden részlete kellően minőségi, pont annyival lett modernebb, amit az eltelt idő indokol, miközben tágas, praktikus és az ára is emészthető. Hajszálpontosan kiexcelezték, hogy ez így lesz fasza. Nem bánt, nem sért, de nem is érint meg.

A Kia Sorento az elmúlt években folyamatosan fejlődött, és a 2024-es modellévben ismét megmutatta, miért tartozik a legjobb választások közé az SUV kategóriában. A 2024-es Kia Sorento 2.2 CRDI Kryptonite egy olyan autó, amely minden szempontból megfelel a mai igényeknek. Modern dizájn, kiváló teljesítmény, gazdaságos fogyasztás és kiemelkedő biztonsági felszereltség jellemzi.