Fogyasztás Oldali Külső Gazdasági Hatások: Értelmezés és Kezelés

A közgazdaságtanban az externáliák, vagy külső gazdasági hatások, alapvető fogalmat jelentenek a piaci kudarcok megértésében. Ezek a termelés vagy fogyasztás olyan mellékhatásai, amelyek a piaci tranzakción kívül álló gazdasági szereplőket érintenek, és nem tükröződnek teljes egészében a piaci árakban.

Az Externália Fogalma és Eredete

Az adott gazdasági tevékenységen, piaci ügyleten kívülálló szereplőket vagy a környezetet befolyásoló, nem szándékolt hatásokat nevezi a közgazdaságtan externáliáknak, vagyis külső (gazdasági) hatásoknak. Idézzük fel, hogy egy tevékenység külső gazdasági hatásai harmadik feleknek okoznak szándékolatlan költségeket vagy hasznokat, illetve olyan hatások, amelyek nem tükröződnek teljes egészében a piaci árakban. Az externáliában az angol „external”, azaz „külső” szó bújik meg, mely a jelentését is adja a kifejezésnek: olyan gazdasági hatást kell alatta érteni, amely külső, azaz kívülről hathatott a gazdasági szereplőre (személyre, csoportra, vállalatra stb.). A „külső” ebben az esetben azt jelenti, hogy a hatást kiváltó gazdasági tevékenységben az adott szereplő nem vesz részt közvetlenül, de az őt pozitívan vagy negatívan érinti.

A külső gazdasági hatások elméletének alapjait Arthur C. Pigou angol közgazdász fektette le 1920-ban, az Economics of Welfare (A jólét gazdaságtana) című munkájában, azzal, hogy különbséget tett magán és társadalmi költségek között. Felismerte, hogy az externáliák megléte elegendő indok a kormányzati beavatkozásra: adók kivetésére vagy támogatások nyújtására.

A Fogyasztói Externáliák

A közgazdaságtanban kétféle csoportosítása létezik az externáliáknak: a fogyasztói és a termelői externáliák. Ha egy fogyasztói tevékenység okoz külső, nem szándékolt hatást, akkor fogyasztói externáliáról beszélünk. Amikor pedig egy termelő tevékenysége idéz elő környezeti hatást, akkor termelői externáliáról van szó.

Más besorolás szerint létezik pozitív és negatív externália attól függően, hogy a harmadik, külső fél számára kedvező vagy kedvezőtlen hatással bír az adott gazdasági tevékenység, vagyis hasznot hajt vagy veszteséget okoz. Természetesen nemcsak a gazdasági jellegű tevékenységeknek van externális hatása, hanem a nem gazdaságiaknak is (pl. társadalmi, mindennapi élet tevékenységei).

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Példák Fogyasztási Externáliákra

Negatív fogyasztói externália:
- Az autóhasználat légszennyezése vagy forgalmi dugók kialakulása, amelyek a többi közlekedőt és a lakosság egészségét negatívan érintik.
- Zavaró, hangos külső zaj, például ha egy ház kertjében szóló zene az egyik szomszédnak zavarónak élhető meg, míg a zene forrása csupán a saját szórakozását szolgálja.
- A dohányzás nyilvános helyen, ahol a nemdohányzók védelméről szóló törvény (2012) előtt a passzív dohányzók is ki voltak téve a füst káros hatásainak.
Pozitív fogyasztói externália:
- Amikor valaki képezi magát, és ezáltal értékesebbé, hasznosabbá válik nemcsak saját maga, hanem a társadalom egésze számára is. Pigou hangsúlyozta az ilyen pozitív externáliákat létrehozó tevékenységek támogatását.
- Ugyanaz a ház kertjében szóló zene, amit egy másik szomszéd viszont pozitívnak, élvezetesnek talál, mert hasonló a zenei ízlésük.
- Az oltások beadása, amelyek nemcsak az oltott személyt védik meg a betegségektől, hanem a közösségi immunitás révén a környezetében élőket is.

Közvetett adók a fogyasztásban jelentkező negatív externáliák megoldására (érdemtelen jó) Piaci kudarc

Az Egyéni és Társadalmi Optimum Különbsége

Externália esetében a társadalmilag (közösségileg) és az egyénileg (termelő vagy fogyasztó) optimális kibocsátási szint eltér egymástól; azaz az egyéni és társadalmi hasznok, illetve költségek különböznek. Ezeket egyéni határköltség és egyéni határhaszon görbékkel, valamint társadalmi határköltség és társadalmi határhaszon görbékkel ábrázolhatjuk.

Negatív externália esetén - például környezetszennyezés az autóhasználat miatt - a társadalmilag optimális szint alacsonyabb lenne az egyéni optimumnál. Az egyén számára a minél több autóhasználat kényelmes, de a társadalom számára a szennyezés minimalizálása a fontos. Ezzel ellentétben, ha valaki pozitív externáliát hoz létre, például az oktatás révén, lehet, hogy nem fektet be eleget a saját képzésébe, mert nem érzékeli, hogy a saját maga számára az érték olyan nagy lenne, mint a társadalom számára. Ilyenkor a társadalmilag optimális szint magasabb lenne az egyéninél.

Az Externáliák Internalizálása és Kezelése

Az ellentmondás feloldását jelenti a korábban nem számszerűsített (pozitív vagy negatív) hatások monetizálása, tehát a pénzre váltásuk, és beépítésük a gazdasági tevékenységbe. Ezt nevezik az externáliák internalizálásának. A cél, hogy a kibocsátó érezze a nem szándékolt hatás költségét vagy hasznát, és ezáltal legyen érdekelt a negatív externália csökkentésében, illetve a pozitív externália fokozásában. A külső hatások belsővé tételének több módja van.

Kezelési Módok a Fogyasztói Externáliák Esetében

Adóztatás és támogatások: A negatív externáliák káros gazdasági hatásainak kiküszöbölésére Pigou az adózást javasolta. Az általa javasolt módszert napjainkban is Pigou-féle adózásnak (Pigovian tax) nevezik. Ilyen például az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó. Ezzel szemben, a pozitív externáliákat létrehozó tevékenységek, mint például az oktatás, állami támogatására van szükség adókedvezmények vagy közvetlen támogatások formájában.
Állami szabályozás: Törvények és fokozott ellenőrzés bevezetése. Erre példa a nemdohányzók védelméről szóló törvény (2012), amely korlátozza a negatív külső hatásokkal járó, emberek sokaságát érintő tevékenységet.
Társadalmi tudatosság fokozása és oktatási programok: A fogyasztók tájékoztatása tevékenységeik externális hatásairól, például környezetvédelmi kampányok révén.
Önkéntes megállapodás: Ronald Coase kimutatta, hogy az adókra és a szubvenciókra nincs szükség, ha az externália által érintett emberek és az externáliát létrehozó szereplők könnyen össze tudnak fogni és alkudozni. Ez egy önkéntes megállapodás, kompromisszum a felek között. Ennek hátránya, ha a szereplők valamelyike nem hajlik kompromisszumra, vagy ha több szereplőt is érint, közöttük már nehezebb egyezségre jutni az egyéni érdekek mentén.

A pozitív externália fokozása társadalmi érdek, e hatást kiváltó tevékenység kibocsátási szintjét növelni kell ahhoz, hogy az erőforrások hatékonysága megvalósuljon, ill. javuljon. Érdemes ezeket a tevékenységeket államilag ösztönözni, támogatni: adókedvezmények, közvetlen támogatások, szabályok alkotása által. Ilyen például az oktatás és egészségügy fenntartása, kutatások támogatása.

Externália Típusa	Példa Fogyasztói Externáliára	Társadalmi Cél	Javasolt Kezelési Módok
Negatív	Autóhasználatból eredő légszennyezés és zaj	A környezeti terhelés és egészségkárosítás csökkentése	Pigou-adó (pl. üzemanyagadó), emissziós normák, a tömegközlekedés támogatása
Negatív	Hangos zene vagy zajos tevékenység a lakókörnyezetben	A zajszennyezés minimalizálása, a lakók nyugalma	Helyi rendeletek (csendes órák), önkéntes megállapodások
Negatív	Dohányzás nyilvános helyeken	A passzív dohányzás megelőzése, a közegészség védelme	Törvényi tiltás (pl. nemdohányzók védelmére vonatkozó jogszabályok)
Pozitív	Személyes oktatás, továbbképzés	A humán tőke fejlesztése, a termelékenység növelése	Állami támogatás (ösztöndíjak, ingyenes képzések), adókedvezmények
Pozitív	Védőoltások beadása	A közegészség javítása, járványok megelőzése (közösségi immunitás)	Állami támogatás (ingyenes oltóanyagok), tájékoztató kampányok