A Kettős Üzemű Jármű Fogalma és Szabályozása Magyarországon
A közlekedési eszközök folyamatos fejlődése és az üzemanyag-technológiák sokszínűsége egyre összetettebbé teszi a járművek besorolását és az azokra vonatkozó szabályozást. A „kettős üzemű jármű” fogalma egyike azoknak a kategóriáknak, amelyek pontos megértése kulcsfontosságú a tulajdonosok és az érintett hatóságok számára.
A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása. A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa.
Gázüzemű Járművek: Kategóriák és Meghatározások
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 2. §-a pontosan meghatározza a gázüzemű járművek kategóriáit. Eszerint a rendelet alkalmazásában gázüzemű jármű az, amelynek üzemanyaga autógáz, ezen belül:
- tiszta gázüzemű jármű az, amely kizárólag autógázzal üzemel;
- vegyes üzemű jármű az, amely egyidejűleg autógázzal és egyéb üzemanyaggal üzemel;
- kettős üzemű jármű az, amely vagy autógázzal, vagy egyéb üzemanyaggal üzemeltethető.
A kettős üzemű járművet fel kell szerelni továbbá olyan visszajelző lámpával, amely a gázüzemre kapcsolt állapotot jelzi. A gázüzemű jármű gáz-üzemanyagellátó berendezésének meg kell felelni a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá a járműbe történő beszerelésének és állapotának külön jogszabályban meghatározottak szerint tanúsítottnak kell lenni. A gáz-üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit a berendezéshez tartozó beszerelési utasításnak megfelelően kell beszerelni és rögzíteni. A gázüzemű jármű szélvédőjének jobb alsó sarkán a rendelet 13. számú mellékletében meghatározott megjelölést kell elhelyezni.
Gázüzemű Járművek Parkolása: Mítoszok és Tények
A gázüzemű autók tulajdonosai gyakran találkoznak azzal a kérdéssel, hogy parkolni sem lehet velük akárhol, különösen mélygarázsokban. A közbeszédben ez úgy terjedt el, hogy LPG üzemű járművekkel tilos mélygarázsokban parkolni. Ez azonban nem igaz.
Minden a Mini Cooper S lendkerekéről
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat - 28/2011. (BM rendelet) - gázüzemű járművek tárolására vonatkozó része, a 601. §-ban található. A vonatkozó jogszabály (5) bekezdése értelmében a tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű tárolása talajszint alatt megengedett, amennyiben a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel a járművet ellátták. Kikerült tehát a biztonsági szelepes LPG-s járművekre vonatkozó korábbi tiltás, vagyis 2013. november 13-tól.
A jogalkotó belátta, hogy a szabályozás idejétmúlt. Ennek oka egyrészt az, hogy a benzin párája sokkal robbanásveszélyesebb, mint az LPG, amely lényegesen könnyebb a levegőnél és a legtöbb LPG-s autó kötelezően el van látva egy biztonsági szeleppel, ami a gyújtás levétele után automatikusan zárja a rendszert, így a szivárgás lehetősége szinte nulla. A jogszabályt végül 2016 elején módosították az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 220. § (5) bekezdése szerint, ami egyértelműen meghatározza, hogy a mélygarázsok bejáratánál "Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás" feliratú táblát kell kihelyezni. A tiltás tehát megszűnt az engedéllyel rendelkező járművek esetében, a táblák pedig sok helyen kint maradtak.
Az Egyetlen Tesla Karbantartási Program, Amire Valaha Szükséged Lesz (Spórolj Ezreket)
A Gázüzemű Rendszer Műszaki Követelményei
A cseppfolyós gáz üzemanyagellátó berendezés egyes elemeit és tartozékait a mellékletben meghatározott feltételeknek és a berendezéshez tartozó beszerelési utasításban foglaltaknak megfelelően kell a járműbe szerelni.
Gáztartály Elhelyezése és Rögzítése
- A gáztartálynak a járműből történő kiszerelés nélkül tölthetőnek kell lennie.
- A jármű külső részén a gáztartályt úgy kell elhelyezni, hogy ezzel a jármű szélessége és szabad magassága ne változzon meg, a kipufogórendszer melegítő hatása, illetőleg mechanikus sérülések ellen védett legyen.
- A napsugárzás közvetlen hatásának kitett módon elhelyezett gáztartályt átszellőző burkolattal kell ellátni.
- A gáztartályt a jármű utasterétől elválasztott térben kell elhelyezni. A gáztartály nem helyezhető el a jármű motor-terében, illetőleg a jármű első tengelyének függőleges síkja előtt.
- A gáztartálynak a jármű belső részében (külön térben) történő elhelyezése esetén elzárószerkezettel el nem látott, legalább 20 cm2 keresztmetszetű szellőztetőnyílást kell biztosítani. A nyílás a tér legalsó pontjának a közelében legyen.
- A gáztartály rögzítésére szolgáló helyet úgy kell megválasztani és a gáztartály rögzítését úgy kell megoldani, hogy baleset esetén a tartály a lehető legkisebb sérülést szenvedjen.
- A gáztartály rögzítő elemeit, és a rögzítésre szolgáló kötőelemeit a jármű hossztengelyének irányában előre 50 m/s2, hátra 30 m/s2, illetőleg oldal irányban 20 m/s2 gyorsulási érték és legalább négyszeres biztonsági tényező figyelembevételével kell méretezni.
Távtöltőnyílás és Gázvezetékek
- A távtöltőnyílást a jármű külső részén úgy kell elhelyezni, hogy a járművet érintő síkfelületek által határolt térből ne nyúljon ki, és a terepszöget ne csökkentse.
- A távtöltőnyílás közelében a járművön, a töltést végző által olvasható, sárga színű AUTÓGÁZ-LPG feliratot kell elhelyezni.
- A nem flexibilis cső vezetékként csak varratmentes, korrózióvédelemmel ellátott, szavatolt minőségű acél- vagy rézcső alkalmazható.
- A csövek külső átmérője a 12 mm-t nem haladhatja meg, falvastagságuk 8 mm külső átmérőig 1 mm, 8-12 mm külső átmérő között legalább 1,5 mm kell, hogy legyen.
- A csövek csatlakozását gáztömören kell kialakítani karimás vagy menetes csatlakozó alkalmazásával, tömítőanyag nélkül.
- A cseppfolyós gázt tartalmazó csöveket a gáztartálytól a legrövidebb úton, a jármű belső teréből ki kell vezetni, és úgy kell rögzíteni, hogy épségüket veszélyeztető elmozdulások ne jöhessenek létre.
A Környezetkímélő Gépkocsi Fogalmának Változása és Hatásai
Az elmúlt években a környezetkímélő gépkocsi fogalmának változása jelentősen befolyásolja a járművek kategóriába sorolását és az azokhoz kapcsolódó kedvezményeket. Egy közelmúltban kiadott miniszteri rendelet, a Magyar Közlöny 79. számában megjelent 22/2024. (VII. 31.) ÉKM rendelet, módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.
A döntés indoklását teljeskörű vizsgálat előzte meg, amelyet az Európai Számvevőszék is figyelemmel kísért az elmúlt évek során. Arra jutottak, hogy az autótulajdonosok elég ritkán töltik plug-in hibrid autóikat, így képtelenek tartani a gyár által előírt fogyasztási és kibocsátási értékeket. Több felmérés is rámutatott, hogy ezen autók kibocsátása gyakran a háromszorosa annak, amelyet laboratóriumi körülmények között mértek.
Vivaro kettős tömegű lendkerék hiba - tünetek és megoldások
Főbb Változások 2024-től
A módosítás értelmében 2024. szeptember 1-től nem számít környezetkímélő gépkocsinak a külső töltésű hibrid (5P környezetvédelmi osztály) és a növelt hatótávú hibrid (5N környezetvédelmi osztály). Ettől a dátumtól csak tisztán elektromos (5E környezetvédelmi osztály) és nulla emissziós (5Z környezetvédelmi osztály) járművek kaphatnak zöld alapszínű rendszámot. Az augusztus végéig kiadott rendszámokat az 5P és 5N kategóriás járművek legkésőbb 2026. november 30-ig használhatják.
A Zöld Rendszámhoz Kapcsolódó Kedvezmények Megszűnése
A zöld rendszámhoz korábban számos kedvezmény, például díjmentes parkolás és adómentesség (gépjárműadó és cégautóadó) kapcsolódott. A Gépjármű törvény (Gjt) 2025. január 1-től hatályos változata már csak a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-én érvényben lévő változata szerinti környezetkímélő gépkocsikat, vagyis csak a tisztán elektromos (5E) és az egyéb zéró kibocsátású (5Z) járműveket mentesíti az adófizetés alól. A 2025. január 1. előtt forgalomba helyezett 5P és 5N besorolású autók tehát 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó fizetése alól.
A regisztrációs adó szabályai is változtak: 2025. január 1-től az 5P és 5N környezetvédelmi jelölésekkel ellátott járművek forgalomba helyezésekor már meg kell fizetni a regisztrációs adót, ami a belső égésű motor űrtartalmától és a környezetvédelmi besorolástól függően 270.000 forinttól 2.400.000 forintig terjedhet.
A környezetkímélő járművek besorolása és adózási változásai (2024-2025)
| Kategória | Régi definíció (2015. július 1. állapot) | Új definíció (2024. szeptember 1-től) | Adó- és illetékmentesség (2025. január 1-től) | Zöld rendszám jogosultság (2024. szeptember 1-től) |
|---|---|---|---|---|
| Tisztán elektromos (5E) | Környezetkímélő | Környezetkímélő | Mentes | Jogosult |
| Nulla emissziós (5Z) | Környezetkímélő | Környezetkímélő | Mentes | Jogosult |
| Külső töltésű hibrid (5P) | Környezetkímélő | Nem környezetkímélő | Nem mentes (kivéve 2024 előtt forgalomba helyezettek 2026.12.31-ig) | Nem jogosult (kivéve 2024 előtt kiadottak 2026.11.30-ig) |
| Növelt hatótávú hibrid (5N) | Környezetkímélő | Nem környezetkímélő | Nem mentes (kivéve 2024 előtt forgalomba helyezettek 2026.12.31-ig) | Nem jogosult (kivéve 2024 előtt kiadottak 2026.11.30-ig) |