Kettős tömegű lendkerék: árak, működés és a leggyakoribb kérdések
Ez a kifejezés mára olyan baljós, rettegett mumussá vált a használtautó-vásárlók között, mint Voldemort neve Harry Potter varázslóvilágában. A kettős tömegű lendkerék, angolul Dual Mass Flywheel (DMF), kifejezetten a motor által keltett forgási egyenetlenségek és vibrációk csillapítására szolgál. Igen gyakran szerepel a kettős tömegű lendkerék gyakori kérdések kereszttüzében: miért romlik el olyan hamar, mennyibe kerül a javítása, és elkerülhető-e a méregdrága csere?
Mi az a kettős tömegű lendkerék és miért van rá szükség?
Kezdjük ott, hogy eleve mi az a lendkerék és miért van rá szükség. A belsőégésű motorokban a hengerekben nem egyenletesen keletkezik az energia, amit aztán forgó mozgássá alakítva a kerekek irányába szeretnénk eljuttatni. A négyütemű motor működésének alapja, hogy minden második fordulatra jut egy munkaütem, ami kevesebb, mint 140 főtengely fokig tart. A két fordulatból fennmaradó 580 főtengelyfok csupán veszteség, amelyet a lendítőkeréknek kell forgatónyomatékkal ellátni. Ez alatt a veszteséges ütemek alatt (szívó, sűrítés, kipufogás) a lendkerék tömegéből adódó tehetetlenségi nyomaték biztosítja az energia pótlását.
A lökésszerűen érkező energia-impulzusok egyenetlenségét ”simítja ki” az eredetileg egy tömbből álló lendkerék, amely egy nagy tömegű forgó tárgyként a főtengely végén tompítja az erőváltozások hatásait. Amikor még legtöbb dízel autóban elégnek érezte mindenki az 50-70 lóerőt, nem is volt semmi baj, hisz a normál acél lendkerék és a hagyományos rugós középaggyal rendelkező kuplung tárcsa vígan ellátta feladatát.
És hogy miért kellett ezt kettészedni? A technológia elterjedésében úttörő szerepet játszott a német LuK vállalat, amely Európában elsőként kezdte meg a kettőstömegű lendkerekek sorozatgyártását. Az elnevezés tökéletesen leírja a lényeget: a hagyományos lendkerék tömegét kettéosztották. Ennek két oka is van: az egyik a kényelem, a másik tényező pedig az emissziócsökkentés.
A kettős tömegű lendkerekek lényege, hogy tömege osztott, és a két tömeget rugókkal, gumiágyazással kombinálva kötik össze. Az egyik, az úgynevezett primer lendítőtömeg a motor főtengelyének végére van rögzítve, míg a másik, a szekunder lendítőtömeg a kuplungszerkezet rögzítésére van kialakítva. A két fél lendkerék között egy komplex rugós-csillapító rendszer található, ami mindig az adott motorhoz van hangolva, így egymáshoz képest tudnak elfordulni (akár 60-60 fokos szögben is), így a régi rugós aggyal rendelkező kuplung tárcsákra már nincs szükség.
Minden a Mini Cooper S lendkerekéről
Benzines vs. Dízel: hol találkozhatunk vele?
Eredetileg elsősorban a dízelmotoros autókban terjedt el, mivel ezek járása kevésbé egyenletes és nagyobb nyomatékot adnak le alacsony fordulaton, mint a benzines társaik. A mai modern turbós motorok működésük jellemzően alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek és nagyobb belső energia-csúcsokat kell, hogy elviseljenek, mint a régi szívómotorok. Manapság azonban már egyre több modern, turbófeltöltős benzinmotorban is megtalálható a kettőstömegű lendkerék.
Elterjedt tévhit, hogy kettős tömegű lendkerék automata váltó szerkezettel ellátott autókban nincs. Hagyományos automata váltós kocsikban eleve nincs ilyen, ott a hidrodinamikus nyomatékváltó kezeli le a motor rezgéseit-erőcsúcsait. A duplakuplungos robotváltóknál, mint a VW-csoport DSG-i viszont jó eséllyel van kéttömegű lendkerék!
Kettős tömegű gondok a gyakorlatban
A kettős tömegű lendkerék hiba jelei
A kettőstömegű lendítőkerék meghibásodása általában nem hirtelen, hanem fokozatosan következik be. A kezdeti szakaszban a jelek még enyhék lehetnek, de idővel egyre határozottabbá válnak. Az alábbi tünetekre érdemes különösen odafigyelni:
- Rendellenes hangok: A legjellemzőbb jel a motor leállításakor hallható, fémes csattanó, koppanó hang. Alapjáraton terhelés nélkül is felléphet zavaró kattogó vagy kopogó hang.
- Erősödő vibráció: A jármű rázkódása, különösen alacsony sebességnél vagy lassú gyorsításnál. Ezt a vibrációt főként a kormánykeréken, az ülésen vagy a pedálokon lehet észrevenni.
- A kuplungpedál reakciói: Ha a kuplungpedál benyomásakor durva, nehezen kontrollálható reakciókat észlelünk, vagy a váltáskor tapasztalható kemény, akadozó mozgást érzünk.
- A motor egyenetlen járása: Amikor az autó rángat, vagy a motor fordulatszáma ingadozik, esetleg indításkor szokatlan hangokat hallunk.
Mennyibe kerül a kettős tömegű lendkerék csere? (Árak és költségek)
Az amúgy zseniális műszaki megoldás hátránya, hogy el tud romlani. Precíz, javíthatatlan egységről van szó. A lendkereket javítani sajnos nem lehet, így meghibásodása esetén csak a csere marad. A felújítás ugyan egy lehetséges, költséghatékonyabb opció, de a szakszerű felújítás bonyolult, speciális gépeket igényel, és a végeredmény minősége nem mindig garantált.
Egy kettős tömegű lendkerék cseréje munkadíj nélkül is százezer forintnál kezdődik, a dsg kettős tömegű lendkerék ár pedig százhúszezernél startol. Ha a kuplung és a lendkerék együttes cseréjét nézzük (ami szakmailag erősen ajánlott, hiszen ezek az alkatrészek együtt kopnak), a javítás teljes költsége egy átlagos kompakt vagy középkategóriás kocsinál is minimum 200-300 ezer forint - de simán lehet ennek a duplája is, főleg márkaszervizben.
Vivaro kettős tömegű lendkerék hiba - tünetek és megoldások
Költségek összefoglaló táblázata (becsült árak)
| Alkatrész / Szolgáltatás | Várható költség (HUF) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kettős tömegű lendkerék (alap) | 100 000 Ft-tól | Típustól függően változik |
| DSG kettős tömegű lendkerék | 120 000 Ft-tól | Duplakuplungos váltókhoz |
| Kuplung szettel együtt | 200 000 - 400 000 Ft | Gyári vagy prémium utángyártott |
| Munkadíj | 50 000 - 150 000 Ft | A váltó leszerelése miatt időigényes |
Sokan próbálkoznak azzal a megoldással, hogy a tönkrement alkatrészt egy fix (egytömegű) lendkerékre cserélik. Ez a megoldás olcsóbbnak tűnhet, de tudni kell, hogy ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de maga a motor is komoly károsodást szenvedhet.
Hogyan növelhető az élettartam?
Egy átlagos kettőstömegű lendkerék ideális esetben 150 000 - 300 000 kilométert is kibírhat. Az élettartam azonban nagyban függ a használat módjától és a vezetési stílustól. Íme néhány tanács az alkatrész kímélésére:
- Kerülje a túl alacsony fordulatszámot: A kettőstömegű lendkerekek sokkal hamarabb tönkremennek, ha az autó fordulatszáma sokszor inkább az alapjárat közeli tartományban van.
- Mérsékelje a városi használatot és a gyakori indítást: A legrosszabbra a taxisok számíthatnak, mert maga az indítás folyamata igen csak megviseli a lendkereket. Az autópályán (110-130 km/h között) használt kocsik jóval tovább bírják.
- Kerülje a hirtelen, rángatós kigyorsításokat: A sportos vezetés és a hirtelen terhelésváltások gyorsítják a belső rugós szerkezet elfáradását.
- Figyeljen a motor állapotára: Egy rossz állapotú, egyenetlenül járó befecskendező rendszer (például a PD-TDI motoroknál) extra vibrációt generál, ami gyorsan megöli a lendkereket.
Ha kopogást, csattogást vagy szokatlan vibrációt tapasztal, ne halogassa a diagnosztikát! A hibás alkatrész cseréjénél mindig válasszon megbízható forrásból származó, minőségi alkatrészt (mint a LuK, Sachs vagy Valeo), hogy elkerülje a későbbi, még nagyobb károkat és költségeket.