Kerékpárral a biztonságosabb közlekedésért: Érvek és ellenérvek
A kerékpározás népszerű közlekedési forma, de vajon minden szempontból biztonságos és szabályozott Magyarországon? Ebben a cikkben a kerékpáros közlekedés kérdéseit járjuk körül, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztva.
A sisakviselés fontossága
Abban a hazai kerékpáros közösségben széles a konszenzus, hogy egyéni szinten a sisak viselése okos döntés.
A legnagyobb, jó minőségű tudományos bizonyítékok szerint baleset esetén:
- 48-51%-kal kisebb az esélye bármilyen fejsérülésnek.
- 60-69%-kal kisebb a súlyos fejsérülésnek.
- A traumás agysérülés kockázata mintegy 53%-kal csökken.
- A halálos fejsérüléseké pedig 34-65%-kal alacsonyabb.
A kockázati háttér sem közömbös: azonos megtett kilométerre vagy utazási időre standardizálva a kerékpározás fejsérülési kockázata magasabb, mint az autózásé.
A motorozás ennél is kockázatosabb, de ott a sisak már régóta kötelező elem, az autóban pedig kötelező és beépített védőeszközök csökkentik a sérülési kockázatot.
Magyar specifikus adatok is jelzik a probléma súlyát: naponta körülbelül 7-8 olyan rendőrségi személyi sérüléses baleset történik, amelyben kerékpáros érintett, és a kórházba kerülő kerékpáros sérültek nagyjából harmadánál fej-arc-nyak sérülés szerepel.
Kell a sisak? Kell! - ABUS Modrop & Airdrop
Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) álláspontja
Fontos az elején tisztázni, hogy az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) nem a sisak viselése, hanem annak kötelezővé tétele ellen érvel - más kérdés, hogy közben sok esetben magát a tömeges sisakviselés hatásosságát kérdőjelezi meg.
De rátérve az ECF érveire, az egyik kulcsállítás, hogy a kötelező sisak visszavetheti a kerékpározást.
A bizonyíték azonban vegyes: van, ahol a bevezetés rövid távon kimutatható visszaesést hozott (Ausztrália, Új-Zéland), máshol a hatás kicsi vagy átmeneti volt (Kanada, Spanyolország).
Az viszont egyértelmű, hogy a közbringarendszereknél erősebb és következetesebb a negatív hatás - az eddigi tapasztalatok alapján a kötelezőség valóban visszafogta a használatot.
Innova kerékpár gumi vélemények
Ez azért is fontos, mivel a közösségi kerékpáros rendszerek fontos szerepet játszanak a kerékpározás világába való belépési korlát csökkentésében.
A másik fontos érv, a „nettó közegészségügyi veszteség”- miszerint a visszaeső kerékpározás elveszi a mozgás egészségnyereségét - rendkívül érzékeny a feltételezésekre és nagyrészt csak azokon alapszik.
Az is gyakori állítás, hogy a sisak védelme „korlátozott”, mert a szabványok főként esésekre, nem jármű-kerékpár ütközésekre vannak kalibrálva.
Ez technikailag igaz, de nem következik belőle, hogy a sisak „kevésbé érdemes”: a mindennapi bukásokban és sok ütközésben is nagy, számszerűen kimutatható különbséget okoz a kimenetelben (lásd a korábban hivatkozott tanulmányokat).
Szintén sokszor hangoztatott érv még a kockázatkompenzáció - merészebb bringás vagy közelebb előző autós.
Útmutató a fektárcsa centírozásához
Bár vannak ezzel kapcsolatos tanulmányok, de ezek eredményei egyrészt korlátozottan általánosítható (kontrollált körülmények között és elenyésző hatás), másrészt viselkedésváltozást vizsgáltak csak, nem balesettel való összefüggést.
Döntési keret magyar adatokkal
Egyelőre nincs olyan magyar bizonyíték-összesség, amely alapján felelősen kijelenthetnénk: a kötelező sisak össztársadalmi értelemben biztosan jobb vagy rosszabb.
A kérdés lényege, hogy a kerékpározás társadalmi haszna (mobilitás, egészség és környezeti hatások) meghaladja-e a társadalmi költségeket, és ha igen, a sisakkötelezettség hogyan változtat ezen a mérlegen.
A hasznok oldalán a legnagyobb bizonytalanság a tényleges egészségnyereség országos nagysága és eloszlása.
A kerékpározási szokások heterogének: más a hatás egy napi ingázónál, egy alkalmi városi felhasználónál, egy e-bringás nyugdíjasnál vagy egy sportcélú országútisnál.
A költségek oldalán egyrészt vannak egyéni terhek (sisakvásárlás, komfort, elfogadottság), amelyek elvben visszafoghatják a kerékpározást - ennek magyar mértékét ma nem ismerjük.
Másrészt jelentősek a baleseti költségek: a rendőri-mentős beavatkozások, a kórházi ellátás hossza és költsége, a kieső munkaidő és jövedelem, súlyos esetben az államháztartási terhek.
E döntési helyzetben érdemes mérlegelni a részleges szigorításokat is, mivel azok jobban elterjedtek a világban és gyorsabb becsléseket lehet hozzájuk készíteni.
Nem biztos, hogy a „mindenkinek, mindenhol” szabály a társadalmilag optimális: a kockázat kor és hely szerint erősen eltér.
Más lehet indokolt gyerekeknél, időseknél, sporteseményeken vagy nagy lejtőkön; a közbringarendszerek esetében pedig a kötelezőség bizonyíthatóan visszatartja a használatot.
Mit tehetünk?
A tudomány jelenlegi állása szerint a sisak viselése egyéni szinten az egyik leghatékonyabb stratégia a kerékpáros balesetek súlyos - különösen fejsérüléses - kimeneteleinek mérséklésére.
A kerékpározás fejsérülési kockázata autózáshoz mérve jóval magasabb, és a sisak ezt érdemben csökkenti.
Nincs bizonyíték arra, hogy a sisak maga növelné a balesetszámot, az ezzel kapcsolatos narratíva nem megalapozott.
A kötelezővé tétel kérdésében azonban magyar adatokra és célzott költség-haszon számításokra van szükség: ma még nem látunk elég tisztán ahhoz, hogy mindenki számára, minden helyzetben egységes szabályt lehessen javasolni.
A bizonyítékok alapján a sisak önkéntes viselésének ösztönzése jelentős társadalmi költség nélkül elérhető cél.
Addig is érdemes a részleges szigorítás lehetőségét nyitva hagyni a magasabb kockázatú helyzetekben és csoportokban, miközben következetesen fejleszteni az infrastruktúrát, és pozitív, egészség- és élményfókuszú kommunikációval ösztönözni a sisak önkéntes viselését.
Kerékpárral a piroson?
Tarlós Istvánnak valószínűleg igaza van, amikor azt mondja, hogy a kerékpárosok rendszeresen figyelmen kívül szokták hagyni a piros lámpát.
A főpolgármester azt javasolja, a ciklus végén meg kellene fontolni, hogy a bicikliseknek kötelező legyen KRESZ-vizsgát tenni, ha addig nem javul a közlekedési moráljuk.
A biciklizőknek vannak észszerű indokaik, hogy bizonyos esetekben miért mennek át a piros lámpán.
A KRESZ egy konvencionális szabályrendszer, és két célja van. Az egyik, hogy minél biztonságosabbá, a másik, hogy minél gyorsabbá tegye a közlekedést azzal, hogy megoldja a koordinációs feladatok sorozatát közlekedés közben.
A Magyar Kerékpárosklub által összegyűjtött adatok szerint az elmúlt húsz évben 11-szeresére nőtt a biciklizők száma Budapesten (vagyis, ha általánosítani akarunk, 11-szer annyian bicikliznek át a piroson).
A kerékpáros balesetek száma eközben alig nőtt. Egész pontosan a könnyű balesetek számában volt növekedés, a súlyos balesetek száma nem változott, a halálos balesetek száma pedig csökkent.
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy nem lesz több baleset attól, hogy a biciklizők bizonyos feltételek mellett áthajthatnak a piroson.
Mit tehetünk a biztonságosabb közlekedésért?
- Láthatóság: Használjunk lámpákat és fényvisszaverő ruházatot, különösen éjszaka.
- KRESZ ismerete: A KRESZ ismerete kerékpárral is elkerülhetetlen.
- Biztonságos távolság: Tartsunk megfelelő oldaltávolságot az autóktól.
- Figyelem: Figyeljünk a forgalomra és a többi közlekedőre.
- Javítsuk a kerékpáros infrastruktúrát: Jó minőségű és biztonságos kerékpárutakra van szükség.
Kerékpárral a munkába?
A cégnél legyen biztonságos és vállalható kerékpár tárolására alkalmas hely.
Legyen biztonságos és egészséges kerékpáros útvonal (nem csak bicikliút, hanem jól tervezhető közútvonal is lehet!) a háztól a munkahelyig.
A bringások fittebbek üdébbek és egészségesebbek - a napi kerekezés jót tesz az egészségnek, a koleszterinszintnek, a fittségi állapotnak.
Összegzés
A kerékpározás nagyszerű közlekedési forma, de fontos a biztonságra és a szabályokra való odafigyelés. A sisakviselés, a láthatóság és a megfelelő infrastruktúra mind hozzájárulnak a biztonságosabb közlekedéshez.