Kerékpár felnik lyukak nélkül: A Tubeless Technológia Részletes Bemutatása

Jó sok éve már annak, hogy megjelentek a kerékpárokon a tömlő nélkül is használható kerekek. Voltak, akik azonnal rámozdultak az akkor újnak számító technikára, és voltak, akik csak ízlelgették a témát, de soha nem lépték meg. Először csak az abszolút felső kategóriás gépeken és kerék szetteken volt elérhető ez a technológia, de ahogy az lenni szokott, mára már ez a finomság is leszivárgott az alsóbb szegmensekbe. Tehát egy valamit magára adó gyártó már a középkategóriában (pl. Trek Dual Sport 3, Marlin 7, Superior XP 909, stb.) ilyen rendszerű kerekekkel szereli a bringáit, de itt még csak a lehetőségét adja meg a vásárlónak arra, hogy akarja-e tömlő nélkül használni azt, vagy sem, így ezek a kerékpárok még alapból belsővel ellátva és hagyományos külső gumikkal kerülnek le a gyártósorról. Azok számára, akik egy picit feljebb merészkedve a ranglétrán választanak maguknak egy magasabb műszaki tartalmú bringát, legyen az bármilyen gyártó terméke, szinte biztos, hogy az már eleve tömlő nélkül érkezik majd meg az üzletekbe.

Mi is az a Tubeless Rendszer?

A félreértések kedvéért érdemes tisztázni néhány dolgot, mielőtt az ember előnyökről és hátrányokról kezdene beszélgetni. A tubeless kerékpár gumiabroncsok kívülről ugyanúgy festenek, mint a belsővel szereltek. A legnagyobb különbség az, hogy ebben az esetben nem a belső gumiba pumpálunk levegőt, hanem akárcsak az autók esetében, egyből a külső gumikba, aminek hatására a gumiperem a felniperemhez préselődik, elzárva a levegő útját. Ebből már egyenesen lehet következtetni arra, hogy ezeknek a külső gumiknak a peremrésze jóval erősebb kialakítású a biztos tömítés érdekében. Ennek a hozománya lesz az a nehézség, amivel le lehet „hámozni” az ilyenfajta gumikat a felniről.

A tubeless rendszerek a következőképpen állnak össze: felni, a gumiabroncs, speciális szelep és tömítőanyagok, míg egy hagyományos kerék a felniből, a gumiabroncsból és egy tömlőből áll. A TLR felnik esetében a levegőszökés minimalizálása érdekében sokszor még a küllőknek sem készítenek lyukakat, ezzel is hozzájárulva a rendszer megbízhatóságához.

A Tubeless Rendszerek Típusai

Először is, ejtsünk néhány szót a különféle tubeless típusokról, amelyekkel találkozhatsz.

• Tubeless átalakítás: Amikor egy nem-tubeless gumit és felnit tubelessé alakítunk egy felniszalag és egy tömítő szalag segítségével. Az igazat megvallva, ez így is - úgy is egy kicsit barkács megoldás: van úgy, hogy egy adott gumi jól működik egy adott felnivel, és van úgy, hogy nem.
• UST típus (Univerzális / Unified Systems Tubeless): Az elnevezés egy kicsit furcsa, mert UST gumi csak UST felnivel fog rendesen működni, szóval nem egészen „univerzális”.
• TLR vagy Tubeless Ready típus: Ehhez TLR felnire és TLR gumira van szükséged. Az UST-vel ellentétben, ebben az esetben muszáj folyadékot használnod. Kifejezetten ezekhez készült a Joe’s No-Flats Eco Sealant, amely kapható 1-2 vagy 8-16 kerékre elegendő kiszerelésben.

A kompatibilitás kulcsfontosságú. „Jó lesz az úgy!” - nem, és nem! Nem lesz jó, higgy nekünk! Hallottunk már nagy robbanásokról, amikor valaki megpróbált feltenni egy UST gumit egy tubeless felnire. A gumiköpeny és a felni pereme úgy van kialakítva, hogy azok jól illeszkedjenek egymáshoz, és ez a kialakítás az UST és a TLR esetében teljesen más.

Kerékpár nyomatékszenzor

A Tubeless Rendszer Előnyei

Akinek körülményesnek tűnik ez az egész, az gondolom feltette már a kérdést, hogy mi az előnye ennek a rendszernek?

• A gumiabroncsok alacsonyabb nyomással is használhatóak, ez pedig javítja a tapadást terepen, anélkül, hogy fennállna a defekt veszélye.
• Mivel nincs külön belső gumi, így nincs súrlódás a gumiabroncs és a belső között, vagyis nem léphet fel becsípődéses defekt.
• A belső gumi hiányában tehát alacsonyabb nyomáson is képes üzemelni, ezáltal magasabb kényelmet és gördülési teljesítményt nyújtva durva felületeken.
• Emiatt a tubeless könnyebb (bár nagy súlykülönbségre nem szabad gondolni), még úgy is, hogy egy minimális folyadékmennyiség van a gumikban, és a gördülési ellenállásuk kedvezőbb, mint a belső gumis kerekeknek.

Érdemes leszögezni, hogy nincs olyan kerékszett, ami 100%-os defektvédelmet nyújtana, így a tubeless technológia sem tud mindentől megvédeni, de ezek a kerekek mára olyan fejlett alapokon nyugszanak, hogy a defektgátló folyadéktól sokszor megbízhatóbbak, mint a belső gumival szerelt kerekek.

A Tubeless Rendszer Hátrányai

Természetesen, mint minden technológiának, a tubeless rendszereknek is vannak árnyoldalai:

• A hátrányuk mindenképp abból fakad, hogy nehezebb felszerelni, ha pedig véletlen szétszakadnának, vagy komolyabb sérülés érné őket, drágább a cserélésük, azonban erre igencsak ritkán kerül sor.
• Többe kerülnek, mint a belsővel szerelt kerekek és gumiabroncsok.
• Ha gyárilag nem TLR kerekek vannak a bringán, akkor új felnikre is szükség lesz, meg egy kicsit több felszerelésre a javításhoz és karbantartáshoz.
• A felszerelésük több bajlódással jár, vagyis bonyolultabb, nehezebb és piszkosabb.
• Ha a gumiabroncs elszakadt, vagy a keletkezett lyuk túl nagy a gumiabroncsdugóhoz, akkor bizony szükség lesz egy tartalék belsőre, hogy hazajuss.
• A levegő és a tömítőanyag kifolyhat a felni és a gumiperem találkozásánál, ha a gumiabroncs nagyon erős ütést kap.

Tubeless Folyadék és Karbantartás

Tubeless rendszer esetén a folyadék mennyisége idővel csökkenhet párolgás vagy „könnyezés” miatt. A folyadék mennyiségének megfelelő szinten tartása érdekében időről időre töltsd az eredeti mennyiség 1/3-át a gumiba. A folyadék szabadon áramlik a gumiban. Amikor defektet kapsz, a folyadék bekerül a lyukba, és azonnal eltömíti azt. A hatékony defektvédelem érdekében így fontos, hogy a folyadék a gumi bármely részére eljuthasson. A túl kevés mennyiségű folyadék használata csökkenti a kereked súlyát, de nem hatékony. A folyadék mennyisége a gumi méretétől és a felhasználási/tárolási körülményektől függ.

Felszerelés és Tisztítás

A tisztaság fél egészség. Ez a köpenyre és a felni peremére is igaz. Egy kis maradék folyadékkal semmi gond nincs, amíg nem áll össze pudinggá. Tisztítsd meg a felnit és a peremeket, és tüntesd el a régi folyadék jeleit.

Innova kerékpár gumi vélemények

A köpeny gumiszövete elég tapadós, és jól megkapaszkodik a felniben, ezért a gumit túl kell fújni ahhoz, hogy „beüljön” a helyére. A túlfújásban benne van, hogy a gumi megadja magát. Vedd ki a szelepmagot. Ezt valószínűleg úgyis megtennéd, hogy betöltsd a folyadékot, de így a szelepmag nem korlátozza a levegő mennyiségét, amely gyorsan be tud jutni a gumiba. Ez nagyon hasznos, ha csak egy műhelypumpa van kéznél. Persze egy kompresszorral könnyebb.

Néhány köpeny a tubeless átalakítások és a TLR rendszerek esetében, hogy úgy mondjuk, különösen „szomjas”. Ez azt jelenti, hogy a köpeny egy csomó folyadékot fel fog szívni, mielőtt megtartaná a levegőt. Csak adj hozzá még folyadékot és rázd/forgasd meg a kereket, hogy a folyadék mindenhová eljusson. Fektesd a kereket arccal lefelé egy vödör tetejére, hogy az oldalfalakhoz is kerüljön.

A Kerékpár Felni: Alapvető Ismeretek

Foglalkozzunk most az egyik legfontosabb egységgel, a kerekekkel. Komolyabb kerékpár építésekor talán a legtöbb tanakodásra és gondolkozásra adhat okot. Miért? Hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll. A kerékpár abroncs (más néven felni) a kerék külső peremén körbefutó fémprofil, amely küllők és menetes küllőanyák által csatlakozik a középpontban lévő kerékagyhoz. Lényegében az abroncs egy „hulahopp” karika 12-48 db belső íven elhelyezett furattal. A gumiköpeny fogadásához az abroncs mindkét oldalán peremmel rendelkezik, ezen belül egy vájat található, amelybe a köpeny fém vagy Aramid sodronya illeszkedik. A horony nem engedi, hogy a légnyomás hatására a köpeny leugorjon az abroncsról.

Érdemes megjegyezni, hogy a legkorszerűbb abroncsok viszont épp ellenkezőleg, úgynevezett Hookless peremet kapnak, amelyben nincs az említett „csatorna”. Itt a gumiköpeny speciális oldalfala a peremre gyakorolt oldalfeszítő nyomással tartja helyén a külsőt.

Anyagok és Kivitelezés

Felni Anyagok

• Acél felnik: Apáink-nagyapáink még acél felnis Csepeleken és orosz gépcsodákon rótták az utakat, de mára ez a technológia szinte teljesen kihalt. Gyermekbringákon még elő-elő fordul a használatuk, de itt is már a háttérbe szorul. Előnye nem igazán volt. Nehéz volt, rozsdásodott, teljességgel centrírozhatatlan és szárazon sem fogott rajta semmilyen abroncsfék megfelelő hatásfokkal.
• Alumínium felnik: Manapság a legelterjedtebbek az alumíniumból készült darabok.
• Prémium felnik: Elérkeztünk a prémium felnik piacára, ahol anyagukat tekintve előtérbe kerülnek a kompozitok, scandium ötvözetek, a titán és a karbon. Jobbára csak gyári, előre megépített kerékszettekben találkozhatunk velük.

Felni Falazat

• Szimpla falú abroncsok: A legegyszerűbb technológiával készült abroncsok ezek. Felhasználásukat tekintve, padkákat kerülgető városi közlekedésre, sík úton való tekerésre ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyon sérülékenyek, hamar beszerezhetünk egy szép nyolcast, amit egy komoly szakembernek is nehéz lehet orvosolni. Óvakodjunk a névtelen szimpla falú abroncsoktól, mivel anyagfelhasználásuk, falvastagságuk nem elegendő a mindennapi kerékpározáshoz. A prémium kategóriás gyártók is szerelnek szimpla falú abroncsokkal bringákat, de ezek minősége elérheti egy-egy silányabb dupla falú kerekét is.
• Dupla falú abroncsok: Már egészen az alsó kategóriákban is tetten érhető a dupla falú felnik használta. Ha pénztárcánk engedi, akkor mindenképpen ilyen kerékpárt vegyünk, mivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. A dupla falú kialakítás annyit tesz, hogy azon a falon kívül, ahova a küllők is csatlakoznak, a felni belsejében található egy plusz erősítés, gyakorlatilag még egy fal. Ezeket az abroncsokat használják a már említett beugró szinttől egészen a prémium kategória csúcsáig bezárólag. A duplafalú felnik mára szinte teljesen kiszorították a gyenge szimplafalúakat.

Felni Részletek és Technológiák

Szegecselés és Illesztés

Kezdjük talán azzal, ami a nagyközönségnek is leginkább fontos, mégpedig a szegecselt abroncsok. Kétféle létezik belőle, a szimplán és a duplán szegecselt. A szegecselés lényege, hogy a küllőlyukakba fém erősítések kerülnek. A küllők így egyrészt nagyobb felületen adják át a húzóerőt, másrészt a lyuk pereme is erősebb, tartósabb.

Útmutató a fektárcsa centírozásához

• Szimpla szegecselés: A küllőanya csatlakozásánál kap a felni egy alu szegecset, ezzel erősítve tovább a felnit, vagyis csak a lyuk pereme van erősítve.
• Dupla szegecselés: A küllőanya helye és a belső falon lévő lyuk is szegeccsel van megerősítve, tehát a duplafalú felni belső és külső fala is össze van kötve egy szegeccsel.

Az illesztés, ragasztás, hegesztés azok a folyamatok, amikkel a felni szalagok két végét rábírják arra, hogy ne váljanak el egymástól.

Fékfelület és Kopásjelző

A V-fékes abroncsoknál jó esetben a fékfelületet tovább kezelik. Csiszolják vagy CNC forgácsolják, ezekkel az eljárásokkal a fékerőt még tovább lehet növelni és a rezonancia miatti nyikorgás is minimalizálódik. Az ilyen felniken általában található egy kopásjelző csík, ami egy bemélyedés a fékfelület közepén.

A fékfelület a felni peremén kialakított felület, melyen az abroncsfékek (V, canti esetleg patkófék) fognak. A fékfelülettel nem rendelkezőek csak tárcsafékkel vagy agyfékkel (görgős, dob) használhatóak, ezért ezeket szokás tárcsafékes felninek is nevezni. A fékfelület lehet a felni anyagából kialakítva, de kaphat kerámiás felületkezelést is.

Felni Kompatibilitás és Választás

A kerékpár felni tartja a külső gumit és közvetlenül befolyásolja a menetkomfortot, a sebességet, a stabilitást és a fékezést. Választása meghatározó, akár országúti kerékpárral versenyzel, akár montizol terepen vagy épp városban tekersz nap mint nap. Kerékpárosként fontos, hogy a felni illeszkedjen a használt fékrendszerhez (V-fékes vagy tárcsafékes kialakítás), a kerékátmérőhöz és az igénybevételhez. Egy jó kerékpár felni ellenáll a rázkódásnak, megtartja formáját nagy terhelésnél is, és megbízhatóan fut hosszú távon.

Kerékméret és Gumi Kompatibilitás

Ha csak a külön megvásárolható abroncsokat nézzük, azok a felhasználás függvényében többféle kerékméret, azaz -átmérő szabványt követnek, az összehajtós és gyermekkerékpárok 16/20” méretétől a MTB-k háromféle 26”/27,5”/29” keresztül az országúti, túra és gravel bicajokon megtalálható 700C méretig. Figyeljünk arra is, hogy az abroncs belső peremtávolsága a gumiköpenynek megfelelő legyen. A külső gumin és/vagy a felnin található ETRTO szám két paramétert jelöl: a gumiköpeny szélességét, illetve az abroncs peremátmérőjét. Például az ETRTO 57-584 egy 57mm széles 27,5” colos kerékmérethez való gumiköpenyt jelöl. Az ideális felniszélességről (a gumi tekintetében) ugyancsak szakcikk áll rendelkezésre.

A felszerelhető gumiköpeny-szélességet az abroncs peremek közt mért belső szélessége határozza meg.

Fékrendszer Kompatibilitás

Fontos tudni, hogy az abroncs készülhet abroncsfékes használatra vagy tárcsafékhez. Az előbbinél a perem külső oldalfala fékezés céljára lett kialakítva, általában köszörült, míg az utóbbi erősebb kialakítást kap fékező felület nélkül. A felnifékes használat jobban amortizálja az abroncsot - főleg nedves időjárásban -, így gyakrabban szorul cserére. Tárcsafékes használat mellett a felütések és a küllő általi feszítőerő teheti tönkre a kerékabroncsot. A fékfelülettel nem rendelkező felnik csak tárcsafékkel vagy agyfékkel (görgős, dob) használhatóak, ezért ezeket szokás tárcsafékes felninek is nevezni.

Egyéb Szempontok Vásárláskor

Abroncsvásárlás esetén, akár új kereket épít(et)ünk, akár pótoljuk a tönkrement darabot a kerékben, mindenképpen jegyezzük le a kerékpár kerékméretét. Végezetül figyeljünk az abroncs profilmagasságára, hisz ez határozza meg a küllőhosszt, ha eltérő a profil, a küllőket is cserélni kell. A Bikepro webshopban az ilyen technikával épített kerekek, továbbá a hagyományos kialakítású abroncsok egyaránt elérhetők. Az abroncsok ára 4000 és 35000 Ft között van a felhasznált alapanyag és a gyártástechnológia függvényében.

A Küllők Szerepe és Típusai

A küllő mondhatni a kerék lelke. Ezek fogják össze az agyat és az abroncsot. Anyagukban, profiljukban, vastagságukban több fajtát különböztetünk meg. A felni lyukszáma határozza meg, hogy hány küllővel, illetve hány lyukas aggyal lehet összefűzni.

Küllő Anyagok

Küllők is többféle anyagból készülnek. Vannak egyszerű acél küllők vagy ezek galvanizált (rozsdamentes bevonat) változata, anyagukban rozsdamentes acélötvözetek, alumíniumötvözetek, karbonból és titánból készültek. Ha új kereket fűzetünk, akkor érdemes rozsdamentes márkás küllőkből csináltatni azt, mert sok későbbi kényelmetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Küllő Profilok

Profil szerint is többféle modell létezik. Vannak a kör keresztmetszetű küllők és a lapított aero küllők. A kör keresztmetszetűek az általánosan használtak, de ezek kialakításában, illetve vastagságában is lehetnek különbségek. Léteznek úgynevezett húzott küllők, sőt nem csak hogy léteznek, a felső kategóriában ezek az általánosan használtak. Itt a küllők átmérőjével játszanak. Közepén elvékonyítják, de végein marad, az eredeti 2mm. Általánosságban 2 fajtát használnak: 2-1.8-2, 2-1.5-2. Itt mindenek előtt a súly lefaragása volt a cél, a lehető legnagyobb erősség megtartása mellett. Léteznek továbbá "hagyományos" 2mm-esnél vastagabb küllők is.

Kerékagyak és Rögzítési Módok

Elérkeztünk valószínűleg a legnagyobb témakörhöz a felni után, a kerékagyakhoz. Még forgalomban vannak az acél testű agyak, amiknek igazán csak egy előnyük van, hogy valamivel olcsóbbak alumínium társaiknál. Viszont ez a különbség pár száz forintos csupán… Az acél agyakat három részből, préseléssel igazítják egymáshoz, ami végeredményül egy nem teljesen központos testet képez.

Az alumíniumból készült agyaknál már más a helyzet. Itt egy darabból kovácsolják vagy CNC esztergával esztergálják azokat tökéletesre. Itt a csapágybeállítást könnyű elvégezni. Ebben a témakörben is elérkeztünk a prémium kategóriához. Itt az anyagokat tekintve nagyon széles a skála: karbon, titán, alu és ezek jól átgondolt tervezés utáni variációi, házasításai. Itt a különbségek már nem annyira egyértelműek, mint az eddigi témákban.

Minden gyártó elkötelezte magát az egyik technológia mellett és annak a tökéletesítésén fáradozik. A golyós-kónuszos megoldás szinte egyetlen híve és zászlóvivője a Shimano, aki rácáfolt a konkurensek minden ellenérvére. Gyári mountainbike kerekük az XTR még mindig az etalon. Az ipari csapágy hívei a nagyobb terhelhetőséget tartják a legfőbb szempontnak a golyós ellen, de a Shimano ebben a szegmensben is egyedülállót alkotott a Saint családba tartozó extrém felhasználásra szánt agyaival. A golyós megoldás előnye, hogy a terhelést egyenletesen oszlatja szét a perselyben, és mindig a megfelelő irányba ható ellenerővel tudja azt kompenzálni. Fontos előnye még, hogy javítható. A csapágygolyók és kónuszok cserélhetőek, felújíthatóak. Az ipari csapágy mellett is szólnak azonban érvek. Érdekességképpen, napjainkban kísérleteznek műanyag csapágyakkal, és az eredmények nagyon biztatóak. Még simábban gördülnek, nagyobb az élettartamuk, gondozás mentesek és könnyebbek a ma használtaknál. Ez lesz talán a jövő?

Tengelyek és Rögzítés

• Tengely + anya: A legrégebbi megoldás, de még mindig használatos. Itt a tengelyre tekerünk rá egy záró anyát, és azzal rögzítjük a vázban. Manapság jobbára a beugró szintű mountainbike-okon, kontrás illetve agyváltós városi bringákon, és extrém felhasználásra szánt kerékpárokon található meg.
• Fúrt tengely + gyorszár: Ezt a technológiát a láncváltás keltette életre. Tullio Campagnolo 1930. február 8-án szabadalmaztatta a gyorszáras agyat, ezzel forradalmasítva a kerékpározást. A gyorszáras tengelyű agyakkal egészen a belépő szintű alumíniumvázas bringáktól kezdve találkozhatunk. Előnye, hogy szerszám nélkül kivehetőek a kerekek és egy gumileszedő szerszám segítségével akár az út szélén javíthatjuk defektes guminkat. A gyorszár anyaga lehet acél, legtöbbször alumínium, és természetesen itt is megjelenik a titán és a karbon. A zárókaroknál két félét különböztetünk meg.
• Üreges tengely + átütőtengely: Az extrém kihívásokat kedvelő kerékpárosok növekvő száma és az egyre keményebb felhasználás hívta életre a motorozásból már régebb óta ismert átütő tengelyes megoldást. Itt egy 15-20mm átmérőjű átütő tengely halad át az agyon, hatalmas merevséget kölcsönözve annak. Így a hosszú rugóutas teleszkópok kevésbé nyeklenek-nyaklanak, az irányítás sokkal pontosabb, az extra merevség miatt egy rosszul sikerült ugrás után nem kell félni az esetleges tengelytöréstől. Az utóbbi években ez a technológia leszivárgott a kevésbé extrém régiókba is, azzal a különbséggel, hogy kisebb átmérőjű átütőtengelyeket használnak.

Hátsó Agyak és Meghajtás

Kialakításukat és funkciójukat tekintve is többféle hátsó agy létezik. A hagyományosnak aposztrofált és mindenki által ismert a kontrafékes hátsó agy. Itt egy fékmechanika van beleépítve az agyba, amit a pedál hátrafelé tekerésével tudunk működésre bírni. Léteznek agyváltós hátsó agyak, ahol a spektrum ismét nagyon széles, három sebességestől egészen tizenhat sebességesig találunk ilyeneket, és ezek lehetnek kontrafékkel rendelkezők, tárcsafékkel vagy dobfékkel kompatibilisek. Ami számunkra érdekes lehet, az a fogaskeréksor (racsni vagy fogaskoszorú) felfogatása.

• Menetes agy + racsni: Az egyszerűbb és régebbi darabok ilyenek. Az agytest jobb oldalán egy menet található, amire a racsnit egyszerűen kézzel fel kell tekerni, és már kész is. Ezeknél a szabadonfutót maga a racsni tartalmazza. A racsni leszereléséhez speciális szerszámra van szükség.
• Kazettás agy + fogaskoszorú: Ez a korszerűbb és professzionálisabb megoldás. Itt az agy tartalmaz egy úgynevezett kazettatestet, ami magába foglalja a szabadonfutó mechanikát. Erre kell ráhúzni a fogaskoszorút és egy záróanyával rögzíteni azt. Csakhogy ne legyen olyan egyszerű dolgunk, a kazettatesteknél is figyelnünk kell a kompatibilitásra, mivel több halott (már nem használt) technológia és különböző szabványok is nehezíthetik dolgunkat. Ezek közül egyet említenénk, mivel ezzel még elvétve találkozni. A Shimano UG fogaskoszorúk esetén az utolsó lánckerék tölti be a záróanya szerepét. Ha ilyen kerékpárunk van, érdemes az agy cseréjén elgondolkodni, mivel beszerzése nehézkes és így válogatásra lehetőségünk nem nagyon akad. A két még ma is forgalomban lévő szabvány a Shimano/Sram és a Campagnolo.

Tárcsafékes Rendszerek Elterjedése

Hódít a tárcsafék, sőt egyre lejjebb csúszik a kategóriákban ugyanúgy, mint annak idején a Canti vagy a V-fék. A tárcsafék felszereléséhez két dolognak kell megfelelni bringánknak. A vázon illetve a villán kell lenni felfogatási pontnak a féktest rögzítéséhez, és természetesen az agyon is magának a tárcsának az elhelyezéséhez.

Gyári, Előre Épített Kerékszetek

Gyári kerekeknek hívjuk azokat a kerék szetteket, amiket gyárilag összeszerelt állapotban tudunk megvásárolni, nem kell külön az agy, felni és küllők beszerzésével foglalkoznunk, azokat szakemberrel megfűzettetnünk. Rengeteg előnnyel szolgálhatnak ezek nekünk. A legfőbb, hogy a gyáraknak nem kell ragaszkodni semmilyen szabványhoz, így a fejlesztés alatt a mérnökök teljesen elengedhetik a képzeletüket és kompromisszumok nélkül dolgozhatnak.

tags: #kerekpar #felni #lyukak #nelkul

• teljesítménynövelés Skoda Felicia modelleknél
• Clio befecskendezési hibák
• minden, amit a Toyota Corolla Versóról tudni érdemes
• Multimédiás autós mikrofon teszt
• Gépjárművezető oktatói feltételek vállalkozóknak