Karácsony Gergely és a Dízelbotrány árnyékában: Budapest kihívásai és a járműipar változásai
A járműipar az elmúlt évtizedekben számos változáson és kihíváson esett át, különösen a környezetvédelmi normák szigorodása és az úgynevezett "dízelbotrány" nyomán. Ez a globális jelenség közvetve hatással van a városi közlekedéspolitikára és a fenntarthatósági törekvésekre is, így Budapest számára is releváns kérdéseket vet fel Karácsony Gergely főpolgármester vezetése alatt.
A Dízelbotrány eredete és globális hatásai
Rudolf Diesel, amikor bő 120 éve megalkotta a belsőrobbanású autók új működési elvét, valószínűleg nem tudta, hogy a találmánya később milyen fontos szerepet fog betölteni a világgazdaságban. A dízelautók tömeges elterjedése elsősorban Európában volt a legerőteljesebb, ahol az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás miatt még környezetvédelmi eszközt is láttak bennük. Az 1990-es évek elején jellemző 13%-ról 2015-re 50%-ra nőtt az arányuk. A 1997-es kiotói egyezmény hatására az európai kormányok is egyre szívesebben támaszkodtak a dízel autókra, elsősorban az alacsonyabb széndioxid-kibocsátásuknak köszönhetően, és igyekeztek a szabályzási feltételeknek megfelelni. Még támogatásokat is fizettek, hogy a gázolaj olcsóbbá váljon a benzintől, sőt bizonyos adózási előnyöket is biztosítottak az új dízelautó forgalomba helyezések esetén.
Hamarosan gyökeresen átalakult a helyzet. A dízel népszerűségében többek között a 2015-ös Volkswagen-botrány is komoly törést okozott. A Volkswagen 2015 szeptemberében beismerte, hogy csalt a kibocsátási teszteken, hirtelen megnőtt a társadalmi tudatosság a dízelautók nitrogénoxid-emissziója körül, ami légúti megbetegedéseket okozhat. A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. A Volkswagen 2015-ös dízelbotránya pedig valószínűleg nem csak a cég, hanem a dízelautók hírnevének is rosszat tett. Az események hatásai a dízelautók népszerűségében is kiütközött, hiszen az elmúlt két évben jelentősen visszaesett az arányuk az újautó eladásokon belül, sőt Európában megfordult a trend és a benzines autók lettek a keresettebbek.
Az Egyesült Királyságban például mintegy 17, míg Németországban 7 százalékponttal esett a dízelautók eladása, Franciaországban pedig 17 év óta először fordult elő, hogy benzines autóból többet helyeztek forgalomba. Ma már ott tartunk, hogy a dízelautó az üzemanyagfogyasztás és a széndioxid-kibocsátás terén sem biztosít nagyobb előnyt, mint egy modern benzines autó. Az egészet tetézi, hogy több ország is úgy határozott, hogy a magas légszennyezettségű városaiból idővel kitiltja a dízelt, a nitrogén-oxid károsító hatására hivatkozva. Több autógyártó is bejelentette, hogy komoly erőforrásokat fektet az alternatív üzemű autók fejlesztésébe és gyártásába, a például a Volvo 2019-től már nem is tervez több hagyományos autót gyártani, de a legtöbb nagy cég célkitűzése között a 2020-2023-as dátum szerepel. Az elektromos autók kerülhetnek ki győztes a dízelautóbotrányból.
Jogi következmények és kártérítések
A dízelbotrány jogi következményei is jelentősek voltak. A kereset felelőssé teszi a szövetségi kormányt a dízelbotrányért, utalva az Európai Bizottság februári állásfoglalására, amelyben figyelmeztettek: amennyiben továbbra is tolerálják a károsanyag-kibocsátás túllépését a forgalomba kerülő járműveknél, a Bizottság keresetet nyújt be az Európai Bíróságnál. Az ügyvédi iroda - és ügyfelei - reményei szerint megnyerik a pert, ami azt jelentené, hogy minden dízel autó tulajdonos kártérítésre számíthat az államtól.
Autószerelők Érden: Vélemények
A csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) új elem a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásában, tavaly novemberben vezették be, éppen a VW dízelbotránya miatt. Célja a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. Kártérítést követelhetnek az érintett autótulajdonosok a Mercedes-Benztől a dízelbotrány miatt - derült ki az Európai Bíróság ítéletéből. Fontos ítéletet hozott a dízelbotrányban az Európai Bíróság a Mercedes-Benz ügyében, a gyártót egy autótulajdonos perelte be.
Az ADAC jogászai üdvözölték az ítéletet, azonban véleményük szerint ez nem azt jelenti, hogy a fogyasztók automatikusan visszavonhatják az érintett járművek megvásárlását, vagy kártérítést követelhetnek. Értelmezésük szerint a bírósági ítélet után is minden egyedi esetben meg kellene határozni, hogy az adott gépjárműbe beszerelték-e a tiltott készüléket. Egy olvasó arról számolt be, hogy kb. másfél-két év alatt futott le a dolog, végül peren kívül egyezett meg a céggel, és kapta meg az átszámolva kb. egymilliós kártérítését. Ügyvédei szerint ha valaki '10-es évjáratú, érintett Volkswagen-csoportos autót vett, még akkor is van esélye a kártérítésre, ha közben eladta azt, sőt volt már olyan, hogy annak is fizettek, aki használtan vásárolta meg a dízelbotrányban érintett autót - mint az ő esetében. Sőt, mint az Európai Bíróság egy korábbi ítélete is kimondta: nem kell kimondottan Németországban beperelni a VW-t, ha valakinek kártérítési igénye van, a károsultak a saját országuk bíróságai előtt is pert indíthatnak.
Budapest válaszút előtt: Környezetvédelem és közlekedés Karácsony Gergely irányítása alatt
A dízelbotrány által felvetett környezetvédelmi aggodalmak és a fenntartható városfejlesztés iránti igény Budapesten is érezhető. Karácsony Gergely főpolgármester vezetése alatt a város számos intézkedést hozott a zöldfelületek kezelése, a közlekedésbiztonság és az urbanizáció terén.
Zöldfelületek és fenntartható városüzemeltetés
A városvezetés kiemelt figyelmet fordít a zöldfelületek fenntartására és a parkfenntartási "botrányok" felszámolására. A politikus jelezte, hogy már kiszabadultak a parkfenntartási botrány középpontjában álló kétes cég befolyása alól. Ezt azzal indokolta, hogy a 2021-ben létrejött Budapesti Közművek (BKM) 2022 és 2024 között szakított a korábbi gyakorlattal, és külső cégek helyett saját eszközökkel, saját munkavállalókkal kezdte gondozni a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő valamennyi zöldfelületet. Megjegyezte, az átszervezés jelentős feladat volt: 140 új munkavállaló felvételével és 350 millió forintos eszközbeszerzéssel járt. Szerinte a BKM helyesen járt el, amikor meg akart szabadulni ezektől a cégektől. A főpolgármester azt is közölte, hogy a társaság több büntetőfeljelentést tett, és polgári peres eljárást is indított az előző évtized aggályos teljesítései miatt. Egyúttal sajátosnak nevezte, hogy a BKM feljelentését a rendőrség tavaly még elutasította, „most meg ezerrel ezen pörög az ügyészség. De pörögjön is!”
Közlekedésbiztonság és városi fejlesztések
A közlekedésbiztonság javítása Karácsony Gergely egyik prioritása. Tavaly tovább csökkent Budapesten a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma: 2815 ilyen történt, amelyek közül 22 volt halálos kimenetelű, 636 járt súlyos és 2157 könnyű sérüléssel - osztotta meg a főpolgármester. Karácsony Gergely szerint a csökkenés jó hír, és a főváros halad azon célja felé, hogy ne legyenek halállal végződő balesetek Budapesten. „A Közlekedésbiztonsági Stratégiájának célja, hogy 2030-ra megfelezze, 2050-re pedig nullára csökkentse a halálos kimenetelű balesetek számát (Vision Zero)."
Szerinte a kedvezőbb adatokhoz emberközpontú és biztonságosabb utcák, alacsonyabb sebességhatárok kellenek, de szükség van arra is, hogy a közlekedők jobban figyeljenek, hogy a KRESZ védje a gyalogosokat, kerékpárosokat, nem járműben utazókat, időseket és gyerekeket. Emellett a rendőrséggel való együttműködést is fontosnak tartja. „Olyan intézkedések is a balesetek számának csökkentését szolgálják, mint a sebességmérő kamerák elhelyezése, a gyalogos- és kerékpáros-biztonságot segítő beavatkozások (zebrák, bringautak), de a legnagyobb eredményeket azokkal a nagyszabású programjainkkal érhetjük el, mint például a város történetének legnagyobb utcamegújítási programja, az Egészséges Utcák, illetve a Nagykörút humanizálása is ebbe a sorba illeszkedik” - magyarázta, és megjegyezte: több ilyen program valósulhatna, ha Magyarország hozzájuthatna végre az uniós forrásokhoz, és ebből Budapestre is jutna kellő mennyiség.
MINDEN, AMIT TUDNOD KELL a BUDAPEST TÖMEGKÖZLEKEDÉSÉRŐL! | Magyarországi Útikalauz
Kontroverziák és politikai kritikák
Karácsony Gergelyt és a főváros vezetését több kritika is érte az elmúlt időszakban. A főpolgármester autója az Erzsébet hídon a buszsávon hajt végig Pest felé, végig a dugóban álló autók mellett, majd lekanyarodik jobbra a pesti hídfőnél, ez látható azon a felvételen, amelyet a Magyar Nemzet tett közzé. A videót egy közlekedő rögzítette és küldte el a lapnak. Hétfőn reggel Karácsony Gergely tartott egy más témájú sajtótájékoztatót, amelyen erről is kérdezték őt. A híresen jogosítványtalan főpolgármester azzal kezdte, hogy „én nagyon ritkán vezetek szolgálati autót, gyakorlatilag soha”, majd úgy folytatta, „nem emlékszem arra, hogy éber állapotban buszsávban közlekedtem volna, nem tartom teljesen kizártnak, hogy ez mégis előfordult."
A Tisza Párt fővárosi frakciója közleményben értékelte a Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid által kezdeményezett keddi rendkívüli bizottsági ülést. Mint írták, „a Fidesz bosszúhadjáratot indított Budapest ellen: kifosztja a fővárost, miközben a kormányhoz kötődő oligarchák vagyonhegyeket halmoznak fel. Egészen felháborító módon játszadoznak a budapestiek életével.” Felháborítónak tartják azt is, hogy Szentkirályi Alexandra miközben meg sem jelent a mai egyeztetésen, „cinikusan azzal vádolja a Tiszát, amit saját pártja elkövetett. Amikor októberben a Tisza-frakció megkezdte a munkát, a Fővárosi Önkormányzatnak semmilyen megtakarítása nem volt, sőt akkor már óriási adóssághegyeket görgetett maga előtt. Akkorra már Orbán Viktor és Szentkirályi Alexandra több száz milliárdot vett el a Budapestiektől″.
Ám a Tiszának nemcsak a Fidesszel szemben vannak kritikái. Szerintük „amit ma látunk az a kormány, az óellenzék és a főpolgármester közös politikai színjátéka. A Fidesz szándékosan bünteti a budapestieket, Karácsony Gergely pedig a BKV-nál kirobbant korrupciós botrány miatt szándékosan pánikot kelt.” A főpolgármester ezt be is igazolta azzal, hogy a mai bizottságról saját monológja után rögtön kivonult. A városvezetés egyik nap még stabil pénzügyi működésről beszél, másnap már a közösségi közlekedés leállításával fenyeget. Ez felelőtlen és hiteltelen viselkedés - egy főpolgármester nem buzdíthat sztrájkra, nem zsarolhat a tömegközlekedés leállításával. Hol vannak a valódi megoldási javaslatok? Szerintük a Fidesz és az óellenzék célja „a csődhelyzettel és megszorításokkal való riogatással, hogy addig se a magyarok valódi problémáiról kelljen beszélni: a megélhetési válságról, a lakhatási válságról, az orbáni rekorder inflációról vagy az állami egészségügy romba döntéséről."
„Ráadásul nap mint nap jelennek meg újabb és újabb információk a Fideszhez és az óellenzéki szereplőkhöz köthető súlyos korrupciós ügyekről, melyeken keresztül közpénzmilliárdok tűnhettek el akár a takarítás, akár informatikai beszerzések terén. Ezt a statu quo-t zavarta meg a Tisza. Ezért is támadnak közösen minket, egy alig egy éves pártot″ - írták. A párt a közleményét azzal zárta, hogy elég a színházból, elég Budapest és a települések kifosztásából. A Tisza frakciója tenni akar Budapestért, ennek megfelelően pedig megszavazta a pénzügyi és közlekedési szakbizottságok közös javaslatcsomagját vészforgatókönyv elkészítéséről.
tags: #Karácsony #Gergely #dízelbotrány #részletek