A Jövedéki Biztosíték Szabályai, Alkalmazása és Kapcsolódó Információk Magyarországon

A jövedéki adó egy egyfázisú fogyasztási adó, amely meghatározott termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból, vagy az EU területéről Magyarország területére történő behozatalakor keletkezik. Fontos kiemelni, hogy a jövedéki adó tekintetében nincs egységes Uniós szabályozás. Ugyan vannak EU-s irányelvek, azonban tekintve, hogy a jövedéki adó törvény nemzeti jogszabály, így minden ország maga határozza meg jövedéki szabályozását.

Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Ez a jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték vagy készfizető kezesség lehet. A jövedéki biztosíték lehet fix összegű, adókockázatra jutó biztosíték, vagy százalékos mértékű garancia. A jövedéki biztosíték összegét az adott jövedéki termék, illetve az azzal végzett tevékenység (jövedéki engedély típusa) is meghatározza.

Jövedéki Engedélyes Tevékenységek és Biztosítéknyújtási Kötelezettségek

A hazai szabályozás értelmében Magyarország területén a jövedéki termékekkel végzett tevékenységekhez (előállítás, tárolás, értékesítés, közösségen belüli szállítás, import és export) megfelelő típusú jövedéki engedély szükséges. Az adófelfüggesztéssel történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra a jövedéki engedéllyel rendelkező személyeknek jövedéki biztosítékot kell nyújtaniuk. A Jöt. 28. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell a jövedéki engedélyesnek jövedéki biztosítékot nyújtania.

Engedélyes Típusok és Biztosítékuk

• Adóraktár-engedélyes: Az általa működtetett adóraktárban, adófelfüggesztési eljárás keretében jövedéki terméket állít elő, tárol, más termék előállításához felhasznál, illetve adófelfüggesztési eljárásban jövedéki terméket ad fel és vesz át.
• Bejegyzett feladó: Engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adó felfüggesztési eljárás keretében feladni jogosult személy.
• Bejegyzett kereskedő: Engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy. A Jöt. 25. § (4) bekezdése szerint a bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének - a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.
• Felhasználói engedélyes: Engedély birtokában egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására, kiszerelésére, megfigyelt termék előállítására, felhasználására, kiszerelésére, és a két liter, vagy annál nagyobb kiszerelésű, teljesen denaturált alkohol felhasználására, kiszerelésére jogosult személy. A felhasználói engedélyes a tevékenysége végzéséhez a Jöt. 33. §-ban megállapított jövedéki biztosítékot nyújtja.
• Jövedéki engedélyes kereskedő: Szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött 5 liter/kg kiszerelésnél nagyobb kiszerelésű energiatermékkel, kiszereléstől függetlenül kenőolajjal, sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel valamint dohánygyártmánnyal nagykereskedelmi, export-import, illetve tagállamból belföldre és belföldről másik tagállamba kereskedelmi céllal történő szállítást folytató engedélyes gazdálkodó. A jövedéki engedélyezési feltételeit a Jöt. 14. § (1) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. A Jöt. 29. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a jövedéki engedélyes kereskedőnek mekkora tárolókapacitással kell rendelkezni, továbbá - az egyértelműség érdekében - kifejezetten nevesíti a bérlés lehetőségét is, mint e feltétel teljesítésének lehetséges módját. A jövedéki engedélyes kereskedő tároló térfogat bérlésével is teljesítheti ezen kötelezettségét.
• Egyszerűsített adóraktár: Egyéb csendes erjesztett ital, illetve saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor állítható elő és tárolható.

A Jöt. nem ad lehetőséget arra, hogy a Jöt. 18. § (12) bekezdése alapján engedélyezett biztosítéknyújtási kötelezettségét a fuvarozó, a címzett vagy a jövedéki termék tulajdonosa más (pl. jövedéki vagy adóraktári) engedélyéhez kapcsolódó biztosítékából teljesítse. Erre tekintettel a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti - az engedélyezett tevékenységétől eltérő - tevékenységhez külön biztosítékot szükséges nyújtani, így az adóraktári engedélyhez kapcsolódó jövedéki biztosíték nem használható fel.

Egyéb ellenőrzött ásványolajnak csak abban az esetben van adómértéke, ha azt a Jöt. 110. § (2) bekezdésben foglalt célra kínálják, értékesítik vagy használják fel. Amennyiben a felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajat tagállamból a Jöt. 110. § (2) bekezdésben foglalt célra hozza be, akkor - a felhasználói engedélyes tevékenységhez nyújtott jövedéki biztosítékon túl - a bejegyzett kereskedői engedély megszerzéséhez is külön jövedéki biztosítékot kell nyújtania, melynek mértékét az egyéb ellenőrzött ásványolaj tekintetében a Jöt. 110. § (2) bekezdésben meghatározott adómértékek alkalmazásával kell megállapítani. Amennyiben a felhasználói engedélyes a tagállamból adófelfüggesztéssel behozni kívánt egyéb ellenőrzött ásványolajat nem a Jöt. 110. § (2) bekezdés szerinti célra kínálja, értékesíti, vagy használja fel, a kapcsolódó bejegyzett kereskedői tevékenysége jövedéki biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítése nélkül végezhető.

A benzinárak adózása és következményei

Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az adóraktárban előállított, továbbá az adóraktárból, egyszerűsített adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől vásárolt, az egyszerűsített adóraktár készletében lévő csendes bort alanyi jogon, külön jövedéki engedély nélkül értékesítheti. Az adóraktárából közvetlenül értékesíthet belföldön jövedéki engedélyes kereskedőnek, jövedéki kiskereskedőnek, végső fogyasztónak, másik belföldi adóraktárnak, harmadik országba, más tagállami adóraktárnak, bejegyzett kereskedőnek és más tagállam kereskedőjének [Jöt. 67. § (2) bekezdés, 68. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés]. A fentiektől eltérően a csendes borral végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység engedélyköteles [Jöt. 67. § (1) bekezdés].

A Jövedéki Biztosíték Csökkentésének Lehetőségei és Feltételei

Ha az adóraktár engedélyese ismételten megfelel a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os kedvezmény feltételének, miszerint a 9 év átlagában a saját előállítású jövedéki termék átlagos havi kiszállítása eléri vagy meghaladja a 75%-ot, abban az esetben (újból) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének 80%-os csökkentését.

A Jöt. 21. § (2) bekezdése a) pontja szerint, ha egy hónapra vetítve átlagosan az adóraktár engedélyese által az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, akkor az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal csökkenthető a nyújtandó jövedéki biztosíték összege.

Fenti szabályozásból adódóan az átlagszámítás alapja a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, folyamatos adóraktári tevékenység, melynek megfelelően a kedvezményre jogosító teljes (megelőző) időszak tekintetében kell vizsgálni a szabadforgalomba bocsátott és az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott saját előállítású, illetve a vásárolt jövedéki termékek átlagos havi megoszlását. Előzőek alapján a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelemben a kedvezménnyel érintett, a kérelem benyújtását megelőző hónapot magába foglaló, teljes adóraktári tevékenység időszakát kell alapul venni az egy hónapra jutó átlag számításánál. Például, ha az engedélyes a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os maximum kedvezményt szeretné érvényesíteni, abban az esetben 9 év (108 hónap) tekintetében kell vizsgálni a saját előállítású jövedéki termék egy hónapra jutó átlagos kiszállítását. Ennek megfelelően a 9 év alatt az összes szabadforgalomba bocsátott és adófelfüggesztési eljárás keretében feladott jövedéki termék átlagos havi mennyiségét kell viszonyítani az összes kiszállított saját előállítású jövedéki termék átlagos havi mennyiségéhez.

A jövedéki biztosítékra vonatkozó kedvezmény elfogadását követően az adóraktári engedélyesnek folyamatosan teljesítenie kell a kedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeket. A saját előállítású jövedéki termékre meghatározott feltételt a kedvezmény szerinti időtartam szerint kell vizsgálni úgy, hogy a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba beszámítható időszak minden hónapban változik az eltelt tárgyhó figyelembevételével.

Hogyan változott a motorolajok jövedéki adózása 2014-ben?

Fentieken túl kiemelendő, ha az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül, akkor nem érvényesítheti a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt, függetlenül attól, hogy a tevékenység folytatására meghatározott feltételek egyébként fent állnának. Amennyiben az Art. szerinti kockázatos adózói minősítés hatályát veszti, akkor az engedélyes - tevékenységének megfelelően - (ismételten) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének csökkentését. Ezen esetben a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba nem számítható bele azon időszak, amikor az adóraktári engedélyes az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült [Jöt. 21. § (3) bek. a) pontja, 21. § (10) bek.].

A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt biztosíték csökkentő szabály az adott adóraktár tekintetében vizsgálandó és alkalmazandó. A legfeljebb 80%-os biztosítékcsökkenés az a) pontban felsorolt egyéb feltételek teljesülése esetén is csak akkor következik be, ha maga az adott adóraktár minősül termék előállítását végzőnek. Ha az adott adóraktárban kizárólag a Jöt. 21. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységi körön kívül eső tevékenység zajlik, akkor a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt biztosítékcsökkentő szabály nem alkalmazható az adott adóraktárra. Amennyiben a kalkulált összeg a felső határértéknél magasabb, akkor csak a törvényben meghatározott maximális összegnek megfelelő biztosítékot kell nyújtani.

A Biztosíték Felszabadítása és az Elektronikus Rendszer

A Jöt. 18. § (13) bekezdése alapján az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás Jöt. 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.

Fenti szabályozáshoz igazodva került kialakításra az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, mely alapján a jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat.

Ha az adatok megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és az egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának, egyúttal az elektronikus rendszer felszabadítja az adófelfüggesztéshez történő szállításhoz lekötött biztosíték összegét. Ezek figyelembevételével csak a jövedéki biztosíték felszabadulását követően nyújtható be a következő NAV_J40-es nyomtatvány.

A gázolaj adójának változásai

A NAV jövedéki biztosíték nyilvántartó rendszerében a tárolt biztosítékköteles jövedéki termék készlet utáni biztosíték lekötés a jövedéki terméket terhelő jövedéki adó változásának megfelelően változni fog, „újraszámolódik”. A NAV a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását folyamatosan ellenőrzi, a meg nem fizetett adófizetési kötelezettség tekintetében is.

Jövedéki Adó Számlaszámok és Biztosíték Felszabadítása

A jövedéki adót, illetve dohánygyártmányok általános forgalmi adóját nyilvántartó adószámlákra történő befizetést követően a NAV haladéktalanul intézkedik a befizetés összegéről, de legfeljebb a meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegéig, a lekötött jövedéki biztosíték felszabadítása érdekében. Ezen eljárás vonatkozik az adóelőleg keretében történt befizetésekre is. Az alábbiakban a releváns NAV bevételi számlaszámok találhatók:

• NAV Üzemanyagok jövedéki adója bevételi számla: 10032000-01037306
• NAV Egyéb termékek jövedéki adója bevételi számla: 10032000-01037313
• NAV Dohánygyártmány jövedéki adó bevételi számla: 10032000-01037344
• NAV Dohánygyártmány ÁFA bevételi számla: 10032000-01037351

Adatszolgáltatási és Nyilvántartási Kötelezettségek

A Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével nem kell minden „jövedékes” gazdálkodónak elektronikus nyilvántartást vezetnie. Kizárólag a következő gazdálkodók kötelezettek elektronikus nyilvántartás vezetésére:

• Adóraktár (Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pont)
• Felhasználói engedélyes (Jöt. 31. § (1) bekezdés)
• Jövedéki engedélyes kereskedő (Jöt. 29. § (4) bekezdés)
• A zárjegykészlete tekintetében (Jöt. 78. § (1) bekezdés) bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő, importáló, a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy

Készletzárásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a Jöt. nem tartalmaz. Abban az esetben, ha az adóraktár engedélyes, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet, akkor a Jöt. 17. § (2) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettsége van, mely a NAV_J32-es nyomtatványon teljesíthető. Folyamatos szállítás esetén, több szállítmány biztosítékának a nyújtásához annyi nyomtatvány kitöltése szükséges, ahány szállítmányból áll a szállítás.

A NAV_J28-as nyomtatvány az adóraktár engedélyes Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítésére szolgál, amelyen a Vhr.-ben meghatározott adatokat kell bejelenteni, amennyiben azokban változás következett be. Tekintettel arra, hogy az EMCS keretében szolgáltatott adatok a Vhr. 1. számú mellékletben nincsenek *-al megjelölve, ezért annak változása nem jelenti az adatszolgáltatás benyújtásának kötelezettségét. Amennyiben a Vhr. 1. számú mellékletében *-al jelölt tételek tekintetében nem történik változás nem kell a NAV_J28-as nyomtatványt beküldeni. Nyitókészletet kizárólag az első adatszolgáltatás alkalmával kell beküldeni, zárókészletet viszont a jelenleg hatályos szabályozás szerint egyszer sem kell küldeni.

Jövedéki Modul Adatbeállításai

Amennyiben egy termék jövedéki terméknek minősül, a cikk adatlapon meg kell adni azokat jövedéki jellemzőket, besorolási kódokat melyeket a törvény előír. Az itt megadott adatokkal dolgozik a Jövedéki modul, a kereskedelemben kiállított bizonylatok alapján, valamint fontos szerepük van a jövedéki bevallásokban megjelenő adattartalom szempontjából is. A törvény szabályozza, hogy mely termékek melyik kategóriába tartoznak, illetve a különböző készletmozgások növelik vagy csökkentik a rendelkezésre álló biztosíték összegét.

• Jövedéki cikk ügyviteli kategória: A jövedéki termék ügyviteli kategóriája. Független a cikk adatlapon korábban megadott cikk ügyviteli kategóriától.
• Jövedéki termék kód: A termék jövedéki termék kódja, mely a jövedéki törvény által kerül meghatározásra. A Jövedéki termék kódokat törzsadatként rögzíteni szükséges a Jövedéki modulban.
• Jövedéki mennyiségi egység: A törvény által a jövedéki termék kódhoz tartozó mennyiségi egység.
• Jövedéki adóraktári biztosíték: Jövedéki termék esetén szükséges annak jelölése, hogy a termék biztosíték mentes vagy biztosítékköteles. Ez az adat feltüntetésre kerül a bevallásban, valamint lehetőség van a biztosíték pénzbeli összegét, forintban megadni a Jövedéki adófizetési biztosíték menüpontban.
• Jövedéki csomagolás típus: A termék jövedéki csomagolási típusa, mely a törvény által meghatározott kóddal kerül rögzítésre. Szerepe abban az esetben van, amennyiben e-TKO-s bizonylat kerül kiállításra, vagyis adófelfüggesztéssel történik a kiszállítás.
• Jövedéki bor termék kategória: A termék kategóriája, a legördülő sávban a törvény által meghatározott kategóriák közül van lehetőség választani.
• Kombinált Nómenklatúra (KN) kód: A Kombinált Nómenklatúra (KN) szerinti áruazonosító számokat kell hozzárendelni a jövedéki termékhez. A jövedéki termékeket KN kód alá kell besorolni, mely a bevallásokban is megjelenik, valamint kötelező tartalmi eleme a szállítólevélnek, számlának. Az aktuális KN kódok a NAV oldaláról letölthetők.
• Fajtakód: A jövedéki termékeket fajtakód alá kell besorolni, mely a bevallás kötelező eleme. Az érvényes fajtakód besorolást Kezdő dátummal kell rögzíteni, melyet bizonylat rögzítésekor figyelembe vesz a program, vagyis csak olyan fajtakódot fogad el, melynek érvényessége a bizonylat teljesítési dátumának megfelel.

Jövedéki Termékek Kategóriái és Adómértékek

Jövedéki termékek kategóriái az energiatermékek, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmányok. Az energiatermék-kategória további alkategóriákra osztható, mint ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött ásványolajok és megfigyelt termékek.

A Jövedéki Adó Mértéke (2026. január 1-jei hatályos törvény alapján)

tags: #jovedeki #biztositek #szamlaszamai #informacio

• Szovjet autóipari legenda
• Carisma autótuning tippek
• Fekete króm alufelni - Alpha 18 teszt
• Teljes Útmutató a Skoda Bolero Navigációhoz
• méretpontos üléshuzat Daewoo Matizhoz